Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-08 / 5. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I Ara: 70 Iliiét Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 5. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?. január 8., szerda A tizenharmadik boríték Az éves munkát értékelő mérlegek természetesen még sehol sem készültek el, a lényeget azonban — van nyereség, vagy nincs? —, ma már mindenki tudja. A „tizenharmadik” havi borítékok kiosztásának időpontja izgató közelségbe került, s ez — mint ahogy az pénzügyekben mindig is lenni szokott —•, nemcsak örömet, de feszültségeket is okoz a gyárakban, üzemekben. Vajon, ki mennyit kap? És egyáltalán, mekkora lesz az az összeg, melyet kiosztanak? A nyereségképzés és felosztás szabályai eddig többnyire csak a főkönyvelőket, gazdaságvezetőket izgatták, most azonban közüggyé lettek. Az ezzel kapcsolatos beszélgetések azonban máris bebizonyították: a nagy többség csak hiányosan ismeri a törvényes lehetőségeket, s így meglepően sok illuzórikus kívánság is hangot kap. Ezek közül a leggyakrabban visszatérő: osszunk ki minden pénzt, megdolgoztunk érte. És a másik: mindenki egyformán kapjon... A nyereségre való hivatkozás — az új gazdasági mechanizmus szellemének és lényegének megfelelően —, az elmúlt esztendő legtöbbször „bevetett” és — most már megállapíthatjuk —, egyik legsikeresebb agitációs, mozgósító érve volt; megengedhetetlen könnyelműség lenne tehát szótlanul eltűrni, hogy a tájékozatlanság és a legkülönbözőbb híresztelések megrendítsék az emberek igazságos részesedésbe vetett bizalmát. Az évi nyereség elosztása, felhasználása sehol sem képezi titok tárgyát, érdemes lenbe hát mindén üzemben és' vállalat-' nál szemléletes tablókon, plakátokon ismertetni, miből, mennyi pénz keletkezett, s hogy ebből az összegből hova, mennyit kell befizetni, illetve félre tenni. Mert a vállalati eredmény nem azonos a nyereséggel, a nyereség pedig nem jelent egyet a kiosztásra kerülő részesedési összegekkel. Hogy milyen elvonások, befizetési kötelezettségek és más megszorítások terhelik a vállalatok éves szinten elért gazdasági eredményét — itt most nem részletezhetjük. A „letisztított” részesedési alapnál azonban érdemes egy kicsit elidőzni. Mert ez az összeg sem kerülhet még utolsó fillérig a borítékba. Ebből kerül ki a fejlesztési és tartalékalap, s ebből vonják le a kulturális, szociális és sportcélokra lekötött összeget is. (Ez utóbbiak nagyságát általában a kollektívák határozták meg,' s ennek megfelelően a kollektív szerződések rögzítik.) A legtöbb értetlenség talán a fejlesztési alap funkciója körül tapasztalható. Miért vállaljak én terhet a fejlesztés érdekében? — hangzik a kérdés, pedig a válasz nagyon is egyszerű. A fejlesztés növeli, illetve megtartja a vállalat versenyképességét, könnyíti a munkát, növeli a termelékenységet — egyszóval: módot ad a még nagyobb nyereségre. A részesedési alapból elvont fejlesztési összegek tehát a jövőt egyengetik, s mint késleltetett részesedés ugyanazokban a borítékokban jelentkeznek. Beszéd tárgya az egyenetlen részesedés is. A nagyobb vállalatok gyáregységei, üzemrészei — eredményeiktől nyereségfelhalmozó szerepüktől függően —, általában különbözően részesednek a rendelkezésre álló nyereségből. Előfordulhat például, hogy míg egyik gyáregységben tizenkét napban határozzák meg a nyereségrészesedés összegét, addig a másikban tizenhat napot fizetnek. Igazság ez? Feltétlenül, amennyiben az arányok helyesen tükrözik az eredményesség érdekében kifejtett többletmunkát. Az érdem szerinti elosztást alapelvvé kell tenni mindenütt — még akkor is, ha a kényelmessé- gi szempontok sok esetben az egyenlősdi mellett szólnak. A körülmények gondos elemzése természetesen ez esetben is rendkívül fontos, hisz előfordulhat, hogy egy- egy kollektíva — saját hibáján kívül, a műszáki ellátottság vagy a vezetés hlá-. nyosságai miatt —, nagy erőfeszítések ellenére sem képes teljesíteni a rábízott feladatot A terv- és statisztikai osztályokon, bérszámfejtő csoportoknál csattognak a számológépek. Rövidesen mindenki megtudja mekkora összeg lesz a borítékban. Ezek a forintok — amellett, hogy kellemes fizetéskiegészítést jelentenek —, az éves munka kritikáját is adják, s így a kifizetések időszaka egyben a tanulságok levonásának időszaka is kell hogy legyen. Ha vastag a boríték, akkor magától értetődik a jövő: csak így tovább! —, ha vékony, akkor érdemes mindenkinek elgondolkodni afelett, hogy hol kell az idén többet adnia... Békés Sándor A Tanácsköztársaság évfordulójának ünnepi programja Díszünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban MEGEMLÉKEZÉSEK, TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOK, KIÁLLÍTÁSOK, KÖSZÖRŰ ZÁS A 48-AS TÉREN, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJAK KIOSZTÁSA, SZELLEMI VETÉLKEDŐK Ez év tavaszán ünnepeljük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját. Az ünnepségek rendezésére operatív bizottság alakult. Papp Imre, a Pécsi városi Tanács vb-elnökhelyette- se — mint az OB tagja — ismertette a tavaszi ünnepségek elvi, politikai célkitűzéseit, valamint az évfordulóval kapcsolatos városi rendezvényeket. — A tanácsköztársaság! ünnepségek központi eseménye a Pécsi Nemzeti Színházban tartandó díszünnepség lesz — mondotta Papp Imre. — A díszünnepségen városunk ifjúsága, munkásmozgalmi veteránokkal találkozik, az emléküléssel egyidőben kiállítást rendeznek a színház előcsarnokában, ahol a megye munkásmozgalmának emlékeit, tárgyait mutatják be. Az évforduló jegyében a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának történelmi jelentősége címmel az Egységes Oktatási Igazgatóság, a felsőoktatási és tudományos intézetek a marxista tanszé- í kék bevonásával tudományos ülésszakot rendeznek. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a Tanácsköztársaság egészségügye,, s ezen belül dr. Doktor Sándor munkássága kerül bemutatásra, a Jogtudományi Egyetemen a Tanácsköztársaság államhatalmi és államigazgatási intézkedéseit ismertetik, a Tanárképző Főiskolán a Tanácsköztársaság oktatásügyét tűzik napirendre, a Dunántúli Tudományos Intézet, a munkásmozgalom helyi hagyományaira emlékezik ünnepi ülésén. Az évforduló kapcsán átnyújtják az irodalmi, művészeti pályázatok díjait az alkotóknak. A dr. Doktor Sándor pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is ekkor kerül sor Pécsett, a Városi Művelődési Házban. Ez időben rendeznek két jubileumi kiállítást is. A Janus Pannonius Múzeum, eredeti" dokumentumok alapján Baranya megye, illetve Pécs város munkásmozgalmának történetét mutatja be. Másik tárlaton a képzőművészeti alkotások sorát láthatja a közönség a Technika Házában. — Március 2I-én — folytatta Papp Imre — Pécsett a 48-as téri emlékműnél koszorúzás! ünnepséget rendezünk, itt rójuk le tiszteletünket, kegyeletünket a .munkásmozgalom nagy halottal, hősei előtt A KISZ Pécs városi Bizottsága tanácsköztársasági diáknapot rendez a tanintézetekben. A Hazafias Népfront, a Nőtanács és a Vöröskereszt, „Virágos Pécsért” mozgalmat hirdet és ezek a Elkészültek az 1969—1970-es kollektív szerződések első tervezetei Az 1969—70. évi új kollek- | tív szerződéseket 1969. január I. és március 31. között kell aláírni és kihirdetni. — A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a vállalatok többségénél már értékelték az 1968-as szerződések tapasztalatait, számba- vették a dolgozók javaslatait. Készülnek vagy már készek az első tervezetek, s A Szigeti úti új lakótelep építkezésén a hideg idő miatt szünetel a panelszerelés, de ÍTo- lyamatosan szállítják az építkezés területére a már megkezdett és az építendő házak •léméit. További lakóházak alapozásánál készülnek a földmunkák, a tükörvágások és építik a darupályát. A képen készül az új daru sínpálya. Fotó: Erb János ezeket több helyen a dolgozók rendelkezésére bocsátották, hogy hozzászólhassanak. Az előkészületek tehát általában jó ütemben haladnak, több helyütt azonban hibákat is észleltek. Némelyik vállalat úgy tervezte, hogy lényegében az 1968-as kollektív szerződéseket tartja érvényben, kisebb módosításokat a régi szerződéshez függelékként csatolt volna. A minisztérium véleménye szerint ez a módszer nem fogadható el. Nem valószínű ugyanis, hogy az első ízben kötött tavalyi kollektív szerződések kidolgozásakor mindenben megtalálták volna a legjobb megoldást. A tapasztalatok szerint igen helyesnek bizonyult, hogy egyes vállalatoknál ösz- szehívják a szocialista brigádok vezetőit az előzetes javaslatok meghallgatására és a kész tervezetek megbeszélésére. Néhány vállalatnál azonban tapasztalható, hogy úgy vélik, elegendő ha a szerződés előkészítésének megkezdésekor kikérik a dolgozók véleményét, a tervezet elfogadásába azonban nem vonják be a kollektívát. Ez a módszer nemcsak helytelen, hanem az így megkötött kollektív szerződés érvénytelen is. Az új kollektív szerződések megkötésére még több mint két és fél hónap áll rendelkezésre. Az új szerződések megkötéséig a régiek érvényesek. szervek szintén emlékülést tartanak. A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetem művészeti tagozata a Magyar Tanácsköztársaság művészetpolitikáját ismerteti, több részben. — Az elmondottakon kirül művelődési házaink, otthonaink, könyvtáraink változatos formában, ünnepségekkel, kiállításokkal, előadásokkal, szellemi vetélkedőkkel emlékeznek meg a Tanács- köztársaság 50. évfordulójáról — fejezte be tájékoztatóját Papp Imre. N. L A tartalomból: De Gaulle lzrael-ellenes lépése ▼ Riad belgrádi látogatása ▼ A tenger és a politika ▼ A pécsváradiaké a szó ▼ A pályaválasztás gondjai T A szerkesztőség postájából ▼ Négyéves a meszesi kísérlet T Hogyan történt? Siklóson építik fel az ország legmodernebb zöldséghajtaló bázát Néhány nappal ezelőtt a televízió bemutatta az AGRO- TERV legsikerültebb épület- modelljeit, köztük a szuper- modern hajtatóházat is, amely 1969-ben a siklósi termelőszövetkezetben fog felépülni. Ez a méreteiben Is imponálóan nagy hajtatóház, régi hiányt pótol, hisz Baranyának ez lesz az első igazán nagyüzemi üvegház, mely rászolgál a nevére. A vállalkozás nagyságára jellemző, hogy ebben az évben csak egyetlen egy épül az országban, s hogy Baranya kapta meg, abban igen nagy érdeme van a Baranya megyei MÉK-nek. A húszmilliós nagyságrendű beruházás meg haladja egy termelőszövetkezet erőit, a bekerülési ösz- szeg egy részét a MÉK finanszírozza majd saját termelésfejlesztési és kockázati alapjából. De jelentős ösz- szeegel járul hozzá a SZÖ- VÉRT is, abból az országos alapból, melyből a kertészeti kutató intézetek munkáját és az új gépi technológiák importját finanszírozza. A siklósi vállalkozás legalább is Baranyában példa nélkül álló és jelentősége túl mutat a megye határain. Bár a MÉK az utóbbi időben igen sok jelét adta annak, hogy hajlandó a legkülönbözőbb formában együttműködni a mezőgazdasági üzemekkel, s ezek ha nem is voltak ennyire látványosak, feltétlen figyelmet érdemelnek. Közismert, hogy Baranya kiváló adottságai ellenére meglehetősen lemaradt az intenzív zöldségtermelő megyék mögött, s az ipar elszívó hatása miatt nagyobb kertészetek nem a városok körül, hanem távol, a Dráva és a Duna mentén jöttek létre. A baranyai zöldség éppen a koraisága miatt lehetne versenyképes, hisz az országos átlagnál plusz 4,5— 6 Celsius fokkal magasabb a hőmérséklet s Magasabb a napfényes órák száma. Egykét héttel korábban tereitt itt minden, s ez volt a legdöntőbb érv a siklósi hajta- tóházr odaítélésében is. * A siklósi közös vállalkozás előzményének tekinthetők azok az együttműködési szerződések, melyeket a múlt év végén kötött meg a MÉK három baranyai zöldségtermelő tsz-el; Szederkénnyel, Pellérddei és Siklóssal. Most korszerűsítik a tsz harkányi üvegházát is. — A MÉK egyik pécsi használaton kívül helyezett Marabu kazánját a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. A tönkrement csővezetéket rendbehozták, a hollandi ágyak földjét — tíz évi használat titán éppen ideje volt — kicserélték. A harkányi kertészet elhanyagoltságának oka a sok gazda csere volt, S bár most felújították, sorsa megvan pecsételve, hisz 1970-ben végleg felszámolják, mert a község erre terjeszkedik, s családi házakat építenek a helyére. A ráfordítási költség azonban két év alatt is megtérül, s 1970-ben üzembehelyezik a nagy haj- tatóház^t, melynek helyét a siklósi útelágazás közelében jelölték ki. A nagykapacitású zöldséghajtató kombinát egész éven át ellátja majd Siklóst és a harkányi üdülőtelepet friss zöldséggel, s termékeiből bőven jut majd Pécs város ellátására is. Újahb közigazgatási összevonások A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte Baranya megye siklósi járásához tartozó Drávátok községi közös tanács Bogdása, Drávakeresztúr, Rév- i falu községekkel való kiegészítéséti A közös tanács il’e^ékes- sége ezután: Drávafok, Bogdása, Drávakeresztúr, Markóc és Révfalu községekre terjed ki. A tanács vb-elnökének Kovács Gyulát, vb-titkárának Nemes Józsefe* választották a tegnapi tanácsülésen. Bogádmindszent községi közös tanács Hezyszentmárton községgel egészült ki. A bogádmind- szenti tanács igazgatási köre: Hegyszentmártonra és Ózdfalura terjed kL A tanács végrehajtó bizottsága elnökének Sáfrány Józsefet, titkárának: Baranyai Józsefet választották. A NET-ha+ározat elrendelte a siklósi járáshoz tartozó Okorág községi közös tanács megszüntetését és Sellye községi közös tanácsnak a megszűnő közös tanács községeivel. valamint Drávasztára községgel való kiegészítését. A közös tanács lile ékessége ezután: Sellye, Drá- vaiványi, Drávasztára, Kákics, Marócsa, Monosokor, Okorág és Sósvertike községekre terjed ki. A sellyei közös tanács tegnapi ülésén végrehajtó bizo**sá?rot vá!esz+o*t. Elnöke: Varga T,ajos, elnökhelyettese Bodor Pál. vb- titkára; Wunderlich István lett
