Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

iV6V- január ouv\omatt iuiv><» t Pódium FÉLEZER AMATŐR MUZSIKUS. Szilveszter este a sokféle alkalmi rendezvény miatt kevés volt a hivatásos zenész. Pécsett és a megyében összesen több, mint száz alkalmi zenekar állt ősz­ire, úgynevezett regisz­teres működési engedé­lyit muzsikusokból, s szórakoztatta az óévtől búcsúzó vendégekét. A több. mint száz alkalmi zenekarban közel félezer zenész játszott. HATODIK TURNÉ. Ha­todik jugoszláviai turné­jára indul Cseh Mária, a Pécsi Nemzeti Színház operettprimadonnája. Ez­úttal is horvátországi vá­rosokban és falvakban lép fel önálló estjével. Műsorában Bartók- és Kodály-dalok, operettda­lok, magyar nóták sze­repelnek. (Képünk: Cseh Mária.) BERLINI TÁNCOSOK. A Pannónia Bár januári műsora pénteken, január harmadikén kezdődött. Ebben továbbra is fel­lép a nagysikerű Silver akrobata-trió, ismét van sztriptíz, továbbá Ber­linből érkezett egy tán­cospár, valamint szere­pel egy dzsesszénekes és egy pécsi énekes test­vérpár is fellép benne. DÖRÖMBÖZÖÉK IS­MÉT AUSZTRIÁBA MENNÉK. Dörömbőző Géza is népi zenekara ismét Ausztriába utazik. Az őszi sikerük után hívták meg őket Grúz­ba, ahol Schlossbergben kétezer vendégnek ját­szanak. Január tizen­egyedikén indulnak ha­tan egy negyven szemé­lyes busszal, ugyanis krv olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb • hang­szerek szállítása. Egy napot Pécsért Gyermekparadicsom lehetne Lélegzetelállítóan szép vidék a Jakabhegy — Gazdag történelmi múlt — Az épületek újból lakhatóvá tehetők A Zsongorkő Tíz forintért elszalasztott negyedmillió Szerencsés emberek Egy elfelejtett négyes — Fortuna falva Hét és fél millió forintot fizetett ki tavaly békeköl­csön-kötvényekre az OTP megyei fiókja, lottónyeremény­re pedig több, mint 12 milliót. Totónyereményként 4 és fél milliót, borítékos sorsjegynyereményként pedig 814 ezer forintot vettek fel a szerencsések. Négytalálatos lottószelvényüknek 136-an örültek a megyében, és szép számmal nyertek gépkocsit, televíziót, hűtőgépet és más tárgyakat. Mit mondanak a nyertesekf Fiatalok, négy éve házasok. A férj a komlói postahivatal kézbesítője, a feleség is a postán dolgozik, most a fő­pénztárost helyettesíti. Hozzá­juk novemberben köszöntött be a szerencse egy négytalála­tos, 139 054 forintot érő lottó- szelvénnyel. A fiatalasszony nyit ajtót. Férje dolgozik, a gesztenyési körzetet járja. — Férjem már régóta lottó­zik, hetente egy-két szelvény­nyel. Mindig ráírja nevét, így ha néha el is felejtjük meg­nézni, hogy nyertünk-e, érte­sítenek. Volt már két, három találatunk. Novemberben a 48. héten nem néztük meg a szelvényt Egy délelőtt kopog­tak az ajtón. Én voltam itt­hon. mert délutános vagyok. Egy asszony állt az ajtó előtt — Az OTP-től jöttem. Ké­rem mondja meg a férjének, hogy még ma jöjjön be hoz­zánk! Telefonon felhívtam a fér­jemet és mondtam neki: menj be az OTP-be, valamit akar­nak. Amikor este hazajött. Így mesélte el az esetet — Bemegyek a takarékba, csak néznek rám, aztán kér­dezgetik; nem tudok semmit? Mit kellene tudnom? Hát azt; Fiiiiif művész — kalitkában A „művész* alig hé- esjot At idegen számé- mdlis 90 pontot kapták. rom dekát, s lak- ra minden madár éneke Végigénekelték a ver- osztálya sem nagyobb egyforma, a tenyésztő senyidöt. egy cipő sdoboznál. Tu- azonban félhangokból is A tenyésztő persze dománya azonban or- észreveszi, ha válame- csak akkor érhet el tzágos hírű. Legalábbis lyik „művész“ nincs eredményeket, ha állat­szakmai körökben, mert formában. Mert ilyen is szeretete szakértelem­kilencféle hangot adni van. A hím kanári éne- mel párosul. Czigler hibátlanul — nem kis ke ugyanis pirregő, orr- János porcelángyári dolog. De nézzük csak, hangú, kerepelő, csacso- munkás létére akár milyen lehet egy nemes gó, sőt, vizesfutamú is könyvet is írhatna a kanári hangja? Kongva lehet. Az évente meg- nemeskanárik életéről, gördülő, doromboló, ka- rendezett versenyeken szakásairól. cagó, bugyborékoló, cső- is ezeket a hibákat le- A tojó 3—4—6 tojást bogó, kongva csengő, sik a bírók. tojik. A fiókák 13 nap fütyülő, csengő, csengve A versenyek! Ezekről után kelnek, s három gördülő... Felsorolni a furcsa, dallamos ve- hetes korukban már ** *°k- télkedőkről külön is ér- „anyányiak". Énekelni Czigler János, mester demes néhány szót szól- 3 hónapos korukban oklevéllel kitüntetett te- n^- kezdenek, s az alapfu­nyésztő, a Magyar Ne- A „rajtnál“ négy ma- tárnokát akkor is meg- meskanári Tenyésztők dár áll egyszerre. A tanulják, illetve tudják, Országos Egyesülete versenyszabályok szerint ka tökéletesen elzárják vándorserlegének őrző- valamennyit sötét „kő- őket ^ az öregektől. A méltatlannak találta a mindjárt rákezd a má­jé, hatvanhét kanári terban” viszik a vetél- variációkat azonban vetélytársakat... sik is ... „társaságában” tölti kedő színhelyére, s csak egymástól lesik el. Czigler János a követ- Fotós kollegám felvé­napjait: 1930-ban kapta a „start” után adnak A sztárok néha való- . . .. . teleket készít, s a kis az első kanárit, s ez idő fényt a kalitkáknak. A ban olyanok, mint a zo veTsenv eseiyesen nSZtAroy* belebámulnak alatt — keresztezések „ki mit tud” 30 percig művészek: hisztériásak, mutatja: a fénybe. A többiek — útján tucatnyi országos tart. A mesterdalnoki kiszámíthatatlanok. Egy — Kétéves madarak, mintha csak arra szá­„bajnokof’ nevelt. Az cím győztese az a ma- országos versenyen tör- olyanok, mint a grama- mítanának — hogy ők Orsóivá utcai családi dár, amelyik a legto- tént: a legesélyesebb fon: reggeltől estig szól- is sorrakerülnek, neki­ház fél emeleti szobács- vább és a legszebben madár duzzogni kezdett, nak Mintha féltékenyek buzdulva tollászkod­kája hajnaltól késő énekel. Czigler János s néma maradt. Hiába lennének egymásra: ha nak... estig kanári füttytől madarai tavaly a maxi- volt minden kérlelés megszólal a* egyik, (békés) hogy négyese van! Most aztan én néztem rájuk... Négye­se! — mondták: 139 054 forin­tot nyert. — Ketten vettük fel a pénzt a férjemmel. — Hogyan, egyszerre ketten nyúltak hozzá? Elneveti magát: — Dehogy, én vettem fel a 139 ezer forintot, 6 pedig az 54 forintot — Mire költötték a nyere­ményt? — A szülőknek adtunk 10— 10 ezer forintot, mert ők is segítettek bennünket amikor erre a szövetkezeti lakásra befizettünk. Aztán bútor is kellett a lakásba, meg félre is tettünk egy Trabantra. — Most vettek lottót? — Nem. Idegességünkben elfelejtettük... # Azt mondták, hogy ha sze­rencsés emberekkel akarok beszélni,' feltétlen keressem meg a felsőmindszenti Ady Endre termelőszövetkezetet is, ahol egy öt tagú lottóbrigád­nak volt négyes találata. Egy felvonulási épülethez hasonló kis házikóban talá­lom a szerencséseket. Kis kályha duruzsol a sarokban, mellette ovarállba öltözött emberek, beugrottak kicsit melegedni. Két íróasztalnál két adminisztrátornő. — Igen, a mi kollektívánk nyerte a négyest! — mondja az egyik adminisztrátor. — A lottózóbrigád a technikusból, a szerelőből, a raktárosból, az építésvezetőből és az ágronó- mus-gyakornokból áll. — Mennyit nyertek? — 53 ezer forintot. — Hogyan osztották el? — Mindenki kapott 53 ezer forintot. — Tessék? — Igen, mert öt darab né­gyes találatunk volt! Ezen kí­vül még hét hármasunk és három kettesünk is. Az adminisztrátornő tovább meséli a nagy eseményt. — A negyedik alkalommal játszottunk — öten 11 szel­vénnyel. A 10, 15, 24, 43. 65- ös számokat variáltuk. Szom­baton az újságban nézem a számokat, látom ám, hogy van kettesünk, hármasunk ... Me­gyek a gépszín felé, hogy el­mondjam az örömhírt, de to­vább nézegetem közben az új­ságot, a mi számainkat, akkor látom, hogy van négyesünk is. Már éppen kiáltani akartam társaimnak, amikor látom, hogy még egy négyesünk van, aztán észreveszem, hogy még egy négyes. Gyerekek, három négyesünk van! — kiáltottam, amikor a gépszínhez értem, de akkor ismét észrevettem, hogy van egy negyedik négye­sünk is! — Elképzelheti örömünket — mondja a kályha mellett a szerelő. — Én is tagja vagyok a brigádnak. — De ez még semmi — folytatja az adminisztá tornő) — Amikor később megnéztem a vasárnapi újságban a né­gyes találatot elért lottószel­vények számait, olvastam a számok végét: 56, 57, 58, 59, 60. A mi szelvényeink szá­mai pedig 56, 57, 59, 60. De hát akkor az 58-as is a miénk! — kiáltottam feL Elő­szedtem a szelvényeket a fiókból és akkor látom, hogy ott az 58-as. Ez is négytalá- latos! Egyszerre 5 darab né­gyesünk lett! — Én meg ötezer forintos autónyereménybetéttel a be­tétkönyvem első húzásakor Wartburgot nyertem —‘mond­ja a másik adminisztrátomő. Nahát, ennyi nyertessel egy­szerre én még nem beszéltem! A kályha mellett álló fia­tal szerelő nevetve folytatja: — öt számot variáltunk 11 szelvényen. Szóltam az egyik szerelő barátomnak, te is szálljál be hatodiknak, fizetsz 10 forintot, akkor még meg­variálhatjuk a számokat. Azt mondta, hogy ilyen marhaság­ra nem ad pénzt. Ha veszünk még három szelvényt, akkor a variációnk szerint bejön a 63-as szám is, — ötös talála­tunk lett volna! Fejenként vagy negyedmillió forint! Dehát, nem szállt be hatodik­nak. — Mit szólt, amikor meg­tudta az öt darab négyest? — Semmit. Szó nélkül ült a fal mellett.t. — Mi lett a sok póns sorsa? — Egyikünk autót vett, a másik Balatonmárián nyara­lót akar építeni, autó-nyere­ménybe tétet váltunk... Garay Ferea* Befejeződött az aszukészítés A világhírű tokaj hegyaljai borvidéken befejeződött az aszukészítés. A múlt ősszel az utóbbi évtized leggazdagabb aszutermését takarították be: a Tokaj hegyaljai Állami Pin­cegazdaság, a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság és a Tarcali Szőlészeti Kutató Intézet pin­cészete együttesen csaknem 11000 mázsa aszúszemet dol­gozott fel. A Tokajhegyaljai Állami Pincegazdaság Tolcs- ván és Tállyán a kiváló mi­nőségű aszúszemekből 3, 4 és 5 puttonyos aszút készített. Különlegességnek szánják a 6-puttonyos aszút, valamint a Tarcali Szőlészeti Kutató In­tézetben készített muskotály- aszút. * k. A Városi Tanács végrehaj­tó bizottságának felhívására — milyen társadalmi munká­ra összpontosítsuk a város erejét — Hollós János adott elsőnek javaslatot. Egy me­cseki nyári tábor mellett fog­lalt állást és a Jakabhegyet tartja a legalkalmasabbnak. Romantika A geológus többszáz méter : vastag ókori (perm) — 240 j millió éves — rétegeit vizs- | gálja, s külön csemegének ta- i Iái ja az újkori letárolást, i amely a boltozatból kiemelt egy cikket, és most már az idő irafcsomagjának rétegei közé bedughatja cédulkáit: ez alsó három, ez felső két eme­let rétegeihez tartozik, itt nagy volt a nívókülönbség az erózióbázis és a tengerpart szintje között, amott sekély tenger sodorta a finom ho­mokszemcséket, és ki tudja még mire gondol, miközben egy kőzetdarabot vizsgál — eldobjam, vigyem a labor­ba? A folklórkutató végigbotor­kál a „Babás szerkövek” so­rán, hogy jobban megértse a hozzájuk fűzött regéi, aztán megmássza a Zsongorkő me- redekjét, kotorász a Remete­barlang szellős menedékében és elandalog a pálos kolostor romjai közt Bár ez már inkább a tör­ténészt érdekli. A turistát vonzza a 600 mé­ter magas hegy pormentes levegője, a lapos tetőn csor­duló forrás vize. Felhőtlen reggelen, mikor az ég mély­kék és a levegő átlátszó, mintha fényesre mosták vol­na, siet fel a jó öreg kilátó- toronyba. Ott csodálatos lát­vány a jutalma. Délen a Pa- puk szinte elérhető közelben (60 kilométer), közbül a Dráva szalagja csillan, nyugatra a somogyi dombság lankái, messze távolban (120 kilomé­ter) a Macelj sötét tömbje, s tőle balra a Medvednica hosz- szan elnyúló vonala — Zág­rábot csak sejtjük a lábánál S ott, vagy inkább itt előt­tem egyenesen húzott párvo­nal a Balaton, mögötte Veszprém romantikus hegyei. Ide bizony kell egy ifjú­sági tábor! Egek! Mi mindent adhatnánk gyermekeinknek itt Pedagógusok! Gondoljuk csak el, hogyan lehet itt föld­rajzot tanítani biológiát pa­leontológiái ismertetni hegy­képző és pusztító erők mun-1 Icáját, történelmet, történelmi szemléiéi kialakításál együtt-. véve a hazaszeretetre neve- > lést És nem monoton okta­tással, hanem élményszerűen, i ami kitörölhetetlen mélyre ; ágyazódik az emlékezetbe, s ezt soha semmi sem pótolhat- ' ja. Mindez elérhető kézzel- ! fogható közelben, egy órás körön belül. Tudjuk, a terület ma a III. kerületi tanácsé, műemléki­leg védett, ami azt jelenti, hogy rajta egyéni és társadal­milag végzett munka tilos. Ez a tilalom persze nem védi meg túlbuzgó laikus feltárók, ragadozó „műgyűjtők” és egyéb ragadozók pusztításá­tól. A kora vaskori sánc és annak fejedelmi temetkezési helyei, a páloskolostor és templom, s ezek tartozékai még feltáratlanok. A felszí­nen primitív munkát eláruló kerámiai töredékek hevernek, előkerült itt már római pénz, vaskés. Károly Róbert dénárja és ki tudja mit rej­teget a kolostor haltároló me­dencéje. Tisztában kell len­nünk azzal, hogy ezeknek a mérhetetlen értékeknek fel­tárása, megóvása szükséges. Hozzátehetjük, sürgős is, mert a pusztítás mai méretei mel- lett hamarosan nem lesz mit menteni. Ez bizony évek mun káját jelenti és a kiszabott 10 hónapi határidőre nem le­het megvalósítani a kitűzött célt,, az ifjúsági tábor létesíté­sét. Nyugodt lélekkel mond­hatjuk azonban, hogy másutt sem, legfeljebb egy tessék-lás- sék s eleve halálra ítélt va­lamit Akkor inkább vessük el? Érdekeltek figyelem Ne! Mert gondoljuk csak meg: zavarná a műemléki feltárást egy ifjúsági tábor a régi erdészlak körül, a kolos­tor régi kertjének elvadult gyümölcsösében, vagy az el­hagyott cigánytelepen és kör­nyékén? Azt is gondoljuk meg, hogy mi előnyt jelente­ne az a régészeknek: társa­dalmi munkát, megőrzést, fu­társzolgálatot és mit tudom még mit. Kevés kell hozzá. A fennálló épületek lakható­vá tétele, a víz biztosítása, hogy a kolostor udvarán lévő kutat újra használhatóvá te­gyük. A cigánykút tárolóme­dencéjét kitisztítjuk, esetleg bővítjük. Ez lenne egyébként az elsőrendű feladat. A te­rület ma a III. kerületi ta­nácsé. Érdekelt még itt az Idegenforgalmi Hivatal, a KISZ, az Ércbánya Vállalat és természetesen a Janus Pan­nonius Múzeum. Együttműkö­désük összehangolására egy kisebb munkacsoportot kell alakítani. Lapunk a nyilvá­nosság támogatását minden­kor biztosítja. Méltó az ünnephez Ha felszabadulásunk meg­ünneplésére megkezdjük egy ifjúsági tábor alapjainak le­rakását, úgy gondoljuk, ez méltó lesz az ünnephez. Fetter Antal és Somogyi Géza |

Next

/
Thumbnails
Contents