Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-25 / 20. szám
Ara: 70 finér Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 20. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. január 25., szombat Biztatóan fejlődik a tsz-mozgalom Fehér Lajos elvtárs a szabadszentkirályi zárszámadási közgyűlésen Fehér Lajos elvtárs felszólalása a közgyűlésen. Jobbról Rapal Gyula elvtárs Erb János felvétele Tegnap délelőtt Szabadsz entkirályon, a községi kultúr- otthonban tartotta megalakulásától számított tizenkettedik, a régi nevén egyben utolsó zárszámadási közgyűlését, a szabadszentkirályi Űj Élet Termelőszövetkezet tagsága, (Az 1969. január 1-én, a szomszédos gerdei tsz-szel egyesült szövetkezet, a szabadszentkirályi Béke Tsz nevet vette fel.) A pénteki közgyűlésen részivé tt és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Résztvettek továbbá megyénk párt és állatni vezetői: Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács VB-elnöke, ti oviét János, a Megyei Pártbizottság titkára. Az átlagkereset 23,551 forint A meghívott vendégek és a szövetkezeti gazdáit érdeklődéssel hallgatták Öbert Béla, termelőszövetkezeti elnök beszámolóját a küzdelmes, de sikeres 1968. év gazdálkodásáról és eredményeiről. Az aszályos időjárás ellenére a növénytermelési hozamok — a zöldségfélék kivételével — a vártnál jobbak lettek. A növénytermelési ágazat 7,8 millió forint bevételt hozott, 1,6 millióval többet a tervezettnél. A már említett szárazság, és a kertészet túlméretezése következtében, a zöldségtermesztésre egymillió forintot fizettek rá s ez mindenekelőtt az ott dolgozó asz- szonyok keresetét érintette érzékenyen, amiből a vezetőség Is levonta a tanulságot a jövőre nézve. Az állattenyésztés jövedelmezősége ezzel szemben javult az elmúlt évben, mivel a korábbinál kedvezőbb értékesítési lehetőségeket kutattak fel. Plusz negyedmillió forintot nyertek azzal, hogy a hízottsertést a földművesszövetkezettel szerződték le, s fél millió többletbevételük származott abból, hogy a megtermelt tejet nem a Tejiparon, hanem a MECSEKTEJ társuláson —, melynek alapító tagjai — keresztül értékesítették. Nyereséggel zártak a tsz melléküzemei is, a fafeldolgozó részleg több, mint fél millió tiszta nyereséget hozott. Tizenöt fiatalnak adott egész éven át munkát és mintegy 20 százalékos nyereséget hozott a malomipari alkatrészeket gyártó melléküzem, mely a Budapesti ÉLGÉP Vállalat megrendelésére termel. Mindezek eredményeként a szövetkezet nettó jövedelme az előző évi 11,5 millióról 14,8 millió forintra nőtt. A szövetkezet tiszta vagyona több, mint három millió forinttal gyarapodott az elmúlt évben, ez tagonként 12 ezer forint növekedést jelent. A szövetkezet pénzügyi helyzete stabil, biztonsági tartalékukat 1,1 millió forinttal növelték, s tagjainak személyes átlagjövedelme a legmagasabbak között van a megyében, éves szinten 23 551 forint volt 1968-ban. Ez évi terveikről szólva Öbert Béla elmondotta, hogy (Folytatás a 3. oldalon) A tartalombél: A párizsi új szakasz ▼ Meditáció egy rendeletről ▼ Kereskedelmi ellátottság Pécsett T Ötven éve történt ▼ Vállalati kapcsolatok ▼ Naptártól független „szigorú“ hitelpolitika Nasszer elnök nyitja meg a kairói szolidaritási konferenciát Az arab népek támogatására összehívott nemzetközi szolidaritási értekezlet szombaton délelőtt nyílik meg az EAK fővárosában. A konferenciát, ame lyen mintegy 70 szolidaritási és békeszervezet, valamint sok nemzetközi szervezet és közéleti személyiség vesz részt, Nasz- szer elnök nyitja meg. Az értekezletet az afroázsiai Szolidaritási Szervezet és a Béke Világtanács rendezi. A bejrúti légikikötő ellen intézett izraeli támadással és a közel-keleti helyzet más vonatkozásaival foglalkozik Heikal, az A1 Ahram fő- szerkesztője. A főszerkesztő olyan véleményt hangoztat, hogy Izrael „nem számította el magát, amikor megtámadta Bejrut repülőterét’’. Heikal szerint az izraeli támadásnak három vonatkozása van: © Lehetővé tette az izraeli propaganda számára annak hangoztatását, hogy a zsidó állam fegyveres erői bárhova le tudnak sújtani; A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI — Moszkvában sajtókonferenciát tartottak a szovjet űrhajósok. Az újságírók kérdéseikre érdekes és értékes válaszokat kaptak mind a kozmonauták egyéni élményeiről, mind a tudomány területéről. — Ma tartják meg a francia fővárosban a négyes találkozó első plenáris ülését. A múltheti ülésen született megállapodás értelmében nem lesz vita az értekezlet napirendjéről. — Tegnap Bonnban az ellenzéki FDP a Bundestagban beterjesztett javaslata keltett szenzációt. Szerződés- tervezetet ajánlanak a két német állam között. Javaslatuknak több pozitív eleme van. — Űjabb terror-perben hirdettek ítéletet pénteken Athénban. A vérbíróság állítólagos „felforgató tevékenység” vádjával négy fiatalt összesen 16 évi börtönre ítélt. — Csehszlovákia belügyminiszterei közös napiparancsot adtak ki. Köszönetét mondtak a társadalmi és állambiztonsági szervek dolgozóinak azért az áldozat- készségért, amelyet a közrend és a nyugalom biztosítása érdekében kifejtenek. (Részletes tudósítások a 2. oldalon.) © A támadás kísérlet volt arra, hogy demoralizálja az arab közvéleményt, anélkül, hogy tekintetbe venné a nemzetközi közvélemény reagálását; © megmutatta, hogy egy ilyen támadás Libanonban megosztottságot kelthet és erősítheti a szakadár pártokat Tájékoztatás a gazdaságosan működő bányák továbbfejlesztéséről, az energiafogyasztás szerkezeiének átalakításáról Dr, Lévárdy Ferenc nehézipari miniszter Komlón Népgazdaságunk időszerű kérdéseiről, az 1968-as év eredményedről és problémáiról, az 1969-ben előttünk álló feladatokról tartott tájékoztatóit dr. Lévárdy Ferenc nehézipari miniszter tegnap délután Komlón, a Mecseki Szénbányák Zobák-aknáján. A nagygyűlésen részt vett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, valamint a Mecseki Szénbányák több vezetője, párt- és mozgalmi szerveinek tisztségviselője és Zobák-bánya számos dolgozója. A tárca vezetője részletesen foglalkozott a bányászokat közelről érdeklő kérdésekről, az energiaszerkezet átalakításával, a szénbányászattal és a gazdaságosan működő bányák továbbfejlesztésével, így a mecseki szénmedence távlatával. Dr. Lévárdy Ferenc — többek között elmondotta —, hogy javítani kell a népgazTermelési kooperáció tsz-ek és gyárak között A baranyai termelőszövetkezetek és a velük kapcsolatban álló gyárak, vállalatok felismerték,hogy nemcsak az értékesítés vonatkozásában vannak egymásra utalva, hanem érdekeltek a termelés fejlesztésében, a termékek választékának bővítésében is. A somogyapáti Aranykalász Tsz és a Kaposvári Cukorgyár között létrejött szerződés alapján a szövetkezet megkétszerezi a cukorrépa vetés- területét, az üzem pedig segíti e munkaigényes növény termelésének gépesítését. A mozsgói Zrínyi Tsz és a Szigetvári Konzervgyár megállapodott, hogy a gazdaság az idén 300 vagon zöldséget termel konzerv célra, a gyár viszont Mozsgón folytatja fajta- kísérleteit, amelyek alapján kiválasztják majd a legjobb, legtöbbet termő fajtákat. A belvárdgyulai Közös Üt Tsz és a Szövetkezeti Vendéglátó Vállalat közös palackozó üzemet hozott létre, amelyben az idén tízezer hektoliter bort palackoznak, s a nyereségen a beruházási költségek arányában osztozkodnak majd a partnerek. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz és a baranyai MÉK közös vállalkozásban nagyüzemi üvegházat épít, amelyet a termelőszövetkezet működtet és a MÉK gondoskodik az áru értékesítéséről. A tsz-üzemi kapcsolatok nem alkalomszerűek, hanem hosszútávra szólnak: a somogyapáti Arany kalász Tsz és a Kaposvári Cukorgyár például tíz évre, a belvárdgyulai Közös Üt Tsz és a Szövetkezeti Vendéglátó Vállalat pedig tizenöt évre szóló kooperációs szerződést írt alá. daság energiafogyasztásának szerkezetét. Az a cél, hogy az energiaforrások között a szén- hidrogének részaránya 1970- re 37—39 százalék legyen. E célokat elsősorban az teszi reálissá, hogy az utóbbi években kedvező eredményeket hoztak a szénhidrogének felkutatására irányuló erőfeszítések, többek között a hajdu- szoboszlói és a Szeged környéki feltárások. Az energia- fogyasztás szerkezetének átalakítása kedvező a népgazdaság egésze számára. Jelenleg a hazai termelésű földgáz önköltsége egyharmada, a kőolaj önköltsége pedig fele a szén átlagos önköltségének. Az import is kedvező. Évi megtakarításunk több milliárd forint. — A hazai szénnek az energiaellátásban elfoglalt jelentős helye, természetesen nem szűnik meg egyik napról a másikra — mondotta dr. Lé- várdy Ferenc. — 1969-ben a hazai szénbányászat, mintegy 44 százalékát adja az összes felhasznált energiahordozónak, és ez a részarány még 1975-ben is 31—33 százalék között lesz. Ennél lényegesebben nagyobb a szén szerepe a háztartási fogyasztásban, miután ott még napjainkban is mintegy 75 százalék a szilárd energiahordozók részaránya. A továbbiakban a mecseki szénbányászatról beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt 18 évben mintegy hétmilliárd forint ipari beruházást használt fel. E jelentős beruházás eredménye — a bányákon túl — a 27 000 lakosú komlói új bányaváros is kommunális létesítményével együtt. — Befejezéshez közeledik nemcsak a Mecseki Szénbányák, hanem az egész hazai szénbányászat egyik legnagyobb beruházása, a Zobáki bányaüzem építése — hangsúlyozta Lévárdy elvtárs. — E bánya létesítésére népgazdaságunk közel 1,2 milliárd forintot fordított. Jelentős a beruházás abból a szempontból Is, hogy szénbányászatunk első olyan létesítménye, amely nagy mélységű, különlegesen nehéz termelési körülmények között elhelyezkedő szénva- gyon gazdaságos kitermelését teszi lehetővé. Amikor az idén ez a beruházás befejeződik és már ismertek a bánya termelési, gazdasági eredményei, megállapítható, hogy a telepítés sikeres volt. A bánya átlagos termelése 1968-ban elérte a napi 1900 tonnát, 1969-re az előirányzat már napi 2600 tonna és 1975-ben 3000 tonnás napi termeléssel már a vállalat széntermelésének mintegy 25 százalékát képviseli. — A Mecseki Szénbányák elsődleges feladata a termelési költségek csökkentése — mondotta Lévárdy Ferenc miniszter. — A magas állóeszközállományra való tekintettel igen megfontolt, takarékos beruházáspolitikával kell javítani az önköltségen belül az élő- és holtmunka megfelelő arányát, és ezzel törekedni az optimális termelési költségek elérésére. Tovább kell folytatni a termeléskoncentrációt, az alkalmazott technológiák korszerűsítését, a termelékenység javítását. Az új gazdasági mechanizmusban — a népgazdaság energiaellátásának korszerűsítési folyamatában — csak a fogyasztói igényekhez formált termelési összetétellel, a termelési költségek állandó csökkentése mellett teljesíthetik a mecseki bányászok feladata'kát úgy, hogy azok összhangban legyenek népgazdaságunk célkit "z-'se'vel — fejezte be tájékozt-tóját dr. Lévárdy Ferenc nehézipari miniszter. Nagy Istváa * i I
