Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 70 fin«. Dunántúlt napló xxvi. évfolyam, is. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. január 23., csütörtök HuszonkilenemVlió forintos beruházási program Eredményes évet zárt a mohácsi Új Barázda Tsz Szerdán délelőtt Mohácson a Városi Kultúrházban tartotta 1968. évi zárszámadási közgyűlését, a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet tagsága. Mint a Józsa Istvánnak, a szövetkezet elnökének beszámolójából kitűnt a közel 6 ezer holdas Uj Barázda Tsz ismét sikeres évet zárt. Dacára az aszályos időjárásnak és a tsz állattenyésztését sújtó előre nem várt körülményeknek, valamint a megnövekedett adóterheknek — 900 ezer forinttal több földadót fizetett a közös gazdaság 1968-ban, mint 1967- ben — jelentősén növelték a termelést, az államnak történő értékesítést, s jövedelemben vagyoni eszközökben meggyarapodva kezdhették el az új esztendőt A holdanként 4.6 mázsára növelt műtrágyafelhasználással, s a gépek hatékonyabb munkájával ellensúlyozni tudták az aszályt, mint azt a 20 mázsán felüli búza, és a 28 mázsás kukorica hozamaik is bizonyítják. Kenyér- gabonából közel 20 vagonnál értékesítettek az államnak 3430 mázsával többet mint a nem aszályos 1967-es évben. Tejből több mint fél millió litert, vágómarhából 1380 mázsát és 1423 mázsa hízott sertést értékesítettek, összes árbevételük 33,8 millió forint volt s ennek több, mint felét 18,6 milliót a növénytermesztési árbevételek tették ki. Különösen jövedelmező volt a kertészet, ezen belül is a fóliás zöldséghajtató telepével, a hat katasztrális hold fólia felület alól, 2 millió forint értékű hajtatott zöldséget árultak ki, tiszta nyereségük meghaladta a 900 ezer forintot. Az idén tovább fejlesztik a fóliás termelés technológiáját, s áttérnek a fűthető fóliasátrak használatára, amelyekben már májusban tudnak piros paradicsomot előállítani. A bevételek alakulásában a termelői árak változása is kedvezően éreztette hatását, ez a kenyérgabona esetében több, mint fél millió forint plusz bevételt jelentett' a tsz-nek. A szövetkezet bruttó jövedelme 18,1 millió forint volt, ebből 3,3 millió forintot fordítottak fejlesztési célokra, a tagok személyes jövedelmére pedig 12 millió forintot A tagok személyes jövedelmét Mohácson az elmúlt évben az átlagosnál kisebb arányban: 1,9 százalékkal növelték, az egy munkaegység értéke 52 forintot a munkaegység szerinti juttatásokkal együtt pedig kerek 60 forintot ér, ami lényegében az elmúlt évi szinten mozog. Ezzel szemben növelték a tsz-tagok borítékon kívüli, szociális juttatásait A szociális és kulturális alapot az előző évi 280 ezer forintról több mint fél millió forintra emelték, ami további 3 forinttal növeli meg a munkaegység értékét Csák fizetett szabadság címén 491 ezer forintot fizettek ki a tagoknak. A. szövetkezet egy nagy, 29 millió forintos beruházási programot kezd el az új évben, a megye egyik legnagyobb sertéskombinátját fogják felépíteni, amely 1971- ben kezdj meg a termelést Műszaki fejlesztés a szénbányákban Vegyszeres injektálás Zobák-aknán Műszaki tanácskozások zajlottak le a Mecseki Szénbányák több üzemében. A múlt esztendei tevékenység értékelése után az üzemvezetők hosszasan ismertették az idei programot azon belül a műszaki fejlesztés lehetőségeit. Pécsbányán több kisebb bányagépet állítanak be a termelésbe, továbbá várható, hogy még az I. negyedévben megérkeznek az úgynevezett lengyel süvegű könnyű fém- tárnok. Az új gépek, berendezések üzemeltetése feltétele annak, hogy Pécsbánya az idén napi ossz üzemi szinten 62 tonnával többet adjon. Zobák-akna tavaly 521 ezer tonna szenet termelt, az idei terve 638 ezer tonna. Ezért az üzem vezetősége a műszaki fejlesztési programnak megfelelően a II. szint 2-es keresztvágatában új koncentrációt kíván kialakítani. Létrehozták a gázlecsapoló csoportot, ugyanis az üzem 3 millió forintot fordít az idei gáz- lecsapolási feladatok elvégzésére. A biztonságos termelés érdekében még nagyobb mértékben alkalmazzák az iszapo- lási eljárást és a vegyszeres injektálást. A szabolcsbányaiak idei fő feladata a mélyművelési szén- termelés fokozása. Folytatják az István I. akna mélyítését, üzembehelyezik az I. illetve II. szinti koncentrációt, fokozzák a jövesztés gépesítését. Bontják a jégmezőt a Duna magyar szakaszán A hazai árvédelem jégtörő hajói még sohasem végeztek olyan eredményes és módszeres munkát, mint az idén. Nélkülük már 160—180 kilométer hosszú jégpáncél takarná a Duna magyar szakaszát. Szombat óta az or- •ághatártól Szeremléig terjedő, tehát kereken 40 kilométer hosszú jégmezőt aprítottak fel a vízügyi szolgálat jégtörő hajói. A szakemberek véleménye szerint most már valószínűleg az újabb erős zajlás kialakulása előtt végezhetnek a jégtörők a magyar szakasz maradék jegével. A ne y „égi testvér44 fogadása a szovjet fővárosban A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI — Letette a hivatali esküjét az USA új kormánya. Egyes miniszterek az eskü után megkezdték a különböző személycserék végrehajtását és a programok kidolgozását. , — Több osztrák lap arról adott hírt, hogy az iráni titkosszolgálat elrabolt a bécsi egyetemen tanuló három iráni diákot. — Súlyos harcokról érkezett jelentés Dél-VietnambóL Az „Americal” hadosztály egyik egységét a DNFF állásaiból aknazápor érte. — Oldrlch Cernik a cseh szakszervezeti kongresszuson elmondott beszédében élesen támadta azokat a jobboldali erőket, amelyek mesterkedésükkel nyilt politikai válság veszélyét idézik elő, hogy lassítsák a konszolidációs folyamatot. — Fock Jenő miniszterelnökünk és felesége Gdansk kikötőváros nevezetességeivel ismerkedett. — Moszkvában aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1969-re szóló kulturális együttműködési tervét. (Részletes tudósítások a 2. oldalon.) A tartalomból: A Reformer és a Crested Cap Miért késnek a kommunális beruházások? ▼ Érdek és igazság r Hatvanon túl ▼ A jelszó —- biztonság ▼ Mire számíthatnak a vásárlók? T Turista út Japánba Moszkva. A moszkvai házak falain és az üzletek kirakataiban már kedden este megjelentek a négy „égi testvér”: Sata- lov, Volinov, Hrunov és Je- liszejev fényképei. A szovjet főváros lakossága a 26 fokos hidegben „forró” szeretetteljes fogadtatást készített elő a Kozmosz új szovjet hőseinek. Az űrrepülőket Moszkvába hozó repülőgép a korareggeli órákban rajtolt Bajkonurról, s délelőtt szállt le Vnukovon. A városközpontba vezető Lenin-sugárúton tíz- és tízezrek gyűltek össze, hogy szemtanúi legyenek a még soha sem volt látványnak. Négy űrhajós egyszerre történő moszkvai bevonulásának. Az űrhajósok útja a Kreml kongresszusi palotájába vezetett, ahol magyar idő szerint 12.30 órakor nagygyűlésen találkoztak Moszkva város dolgozóinak képviselőivel. ' A nagygyűlés után az SZKP KB, a Legfelső Tanács Elnöksége, valamint a Szovjetunió kormánya ugyancsak a Kreml kongresszusi palotájában fogadást adott a négy szovjet űrhajós tiszteletére. A nagygyűlésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. Beszédében kiemelte a Szojuz 4. és Szojuz 5. űrhajók alkotóinak kitűnő munkáját „Az űrhajóknak mind a fedélzeti berendezései, mind pedig a műszerei az egész bonyolult űrkísérlet folyamán kifogástalanul működtek.” „A tudományos feladatokat teljesítették, az előirányzott tudományos-műszaki kísérleteket sikeresen végrehajtották. A Szovjetunió követei a világűrben úgy végezték el feladatukat, mint mindig, lelkiismeretesen, és — mondjuk ki nyíltan: pompásan” — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Brezsnyev ezután így folytatta: Sikeresen megtettük az első lépéseket a nagy kozmikus űrállomások létesítése felé vezető úton. Az űrbe való csoportos kilépés és az űrhajósoknak az egyik űrhajóból a másikba történő átlépése megteremti az előfeltételeket az ilyen típusú űrállomások ellátásához, az űrállomások személyzetének cseréjéhez. Megvan immár a lehetősége annak is, hogy esetleges baleset keletkezésekor megoldható legyen az űrhajósok mentése a földkörüli pályán vagy távoli, bolygóközi „űrvonalakon”. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy ,,a kozmikus kutatások gyümölcseit lényegében a Föld minden népe élvezi”, majd a következőket mondta: „A Szojuz 4. és a Szojuz 5. sikeres útja a szovjet tudomány és technika nagy eredménye, a szovjet emberek bátorságának, elméjének és munkájának új diadala. Az amerikai űrhajósoknak a közelmúltban lebonyolított holdkörüli útja éppúgy, mint a Vénusz 5. és Vénusz 6. bolygóközi űrállomások sikeres startja a Vénusz felé, valamint a Szojuz 4. és a Szojuz 5. sikeres kísérlete — egy-egy új lépés előre az emberiségnek a kozmosz titokzatos világa meghódítása felé vezető útján”. Brezsnyev ezután kijelentette, hogy az SZKP és a szovjet kormány javaslatára, a Legfelső Tanács Elnöksége „a Szojuz 4. és Szojuz 5. űrhajókkal végzett kísérlet során tanúsított bátorságukért és hősiességükért” Vlagyimir Satalovnak, Borisz Volinov- nak, Alekszej Jeliszejevnek és Jevgenyij Hrunovnak a Lenin-rend és az Aranycsil(Folytatás a 2. oldalon) fa. egyik holtban hiány, a másikban lobbiét Leltározás nyolcvan üzletben A sásdi és a mágocsi fogyasztási szövetkezetek vagyonvédelmi helyzetéről tanácskozott a Sásdi Járási Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén. A többmilliós nagyságrendű árualappal rendelkező és jelentős forgalmat bonyolító sásdi fogyasztási szövetkezet igazgatósága 1968-ban fokozottabb jelentőséget tulajdonított az árukészletek alakulásának, megóvásának és a dolgozók következetes elszámoltatásának. Az elmúlt év kilenc hónapjában több mint nyolcvan üzletben egyszer, vagy többször leltároztak. Voltak üzletek, ahol többlettel, de szépszámmal akadtak olyanok is, ahol hiány- nyál számoltak. Több mint negyvenháromezer forint többlete volt a sásdi 15-ös számú vas-műszaki bolt vezetőjének, ugyanakkor a községben lévő 1-es számú vegyesboltban közel hatezer forintos hiányt találtak. Még ma is gondot okoz számos községben a düledo- ző házakban berendezett boltok állapota. Megoldását a helyi tanácsok segítségével látják biztosítottnak. • , A sásdi járási tanács végrehajtó bizottsága az előforduló hiányosságok mellett — eredményesnek mondta a szövetkezet vagyonvédelmi helyzetét. Javasolta, hogy ebben az évben is folytassanak gyakori ellenőrzéseket, többek között a leltári többletek csökkentése érdekében. Józan előrelátás Biztosítanak vállalataink ToronydarupMyákat készítenek az Építőgépjavító és Gyártó j Vállalat pécsi 7. számú gyáregységében. Nyolcmillió forint értékben huszonkét komplett darupályát készítenek el januárban és februárban. A képen: a darupálya szerkezeti elemei Szokolai felv. 1968. április 1. előtt sem volt, azután sem kötelező állami vállalatok részéről a biztosítás. Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága címlistáján szereplő 72 állami vállalat zöme az elmúlt évben mégis alig két hónap leforgása alatt biztosítást kötött. Csupán három tröszti — AKÖV, Hőerőmű és a Szigetvári Konzervgyár —, illetve két helyi vájlalat — a Pécsi Közúti Építő és a Víz- és Csatornaművek — nem ült még le a tárgyaló- asztalhoz. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek pedig már kivétel nélkül — legalább is megyénkben — a korábbi években biztosítottak. Mi ösztönözte a vállalatokat a józan meggondolásra — annak ellenére, hogy semmiféle szabály, vagy törvény nem kötelezi őket a biztosításra? Az, hogy a korábbi gyakorlat, április elsejével megszűnt. Az állami költségvetésből minden esztendőben az állam tartalékolt egy bizonyos összeget, amelyből az esetleges elemi, vagy más jellegű károkat szenvedő vállalatokat kártalanította. Most törölték ezt a tételt, mondván: a vállalatok fizessék meg — a különben nem is magas — biztosítási dijat, ha pedig nem, akkor a kár összes anyagi következményeit vállalják magukra. 1968-ban az állami vállalatok biztosítási díja a megyében 5,5 millió forint volt. Ebből 2,9 milliót kártalanítás címén az erdőgazdaságnak fizetett ki a biztosító, de a vasasi bányatűz miatt a Mecseki Szénbányákat is kártalanítják, amennyiben a vizsgálat befejeződik. Szembetűnőbb az állami gazdaságok esete. A megye 10 állami gazdasága 10,5 milliót fizetett be és 10,4 milliót kapott vissza! Ugyanis a múlt esztendőben súlyos jégkárt szenvedett a megye mező- gazdasága. Az Állami Biztosító adatai szerint 29 jég- és viharnap volt a múlt. esztendőben, ami az előző évekhez képest túlzottan sok. A jég, vihar komoly károkat okozott a termelőszövetkezeteknek is. Hogy az Állami Biztosító — mondjuk így, szinte „áldozatos" modort — mennyire kihúzta őket a csávából, álljon itt ez az egy adat: minden befizetett 1 forint biztosítási díjra a termelőszövetkezetek 1 forint 20 fillért kaptak vissza. A biztosítási viszonyban álló állami vállalatok és mezőgazdasági termelőegységek tehát józan előrelátásukkal jelentős anyagi károktól mentesültek.
