Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

n«u>io Föld alatti patakok Pécsett Hová lett Evlia Cselebi 47 forrása? — „Röntgen-felvételekM készülnek a föld alatti pince- és vízmosásvilágról M étmOSt érék során egy­mást követték Pécsett a ren­geteg bonyodalmat és bosszú­ságot okozó út- és pince be­szakadások. Bár hol itt rok­kant meg az úttest, süllyedt le egy ház, hol pedig a bel­város egy másik pontján, né­hány pécsi mégis valami tör­vényszerűséget gyanított a véletlenek látszólagos káoszá­ban. Három patak már megvan Dr. Szabó Lajos, a Városi KÖJÁL közegészségügyi fel­ügyelője összegyűjtötte és a város térképére rajzolta a legutóbbi öt év beszakadásait, s ebből a következők derültek ki: 1. Az öt esztendő alatt — nem kronológiai sorrendben — beszakadások történtek a Nagy Lajos Gimnázium torna­termi részén, az Asztalos Já­nos Kollégiumnál, a Geisler Eta utca elején, kétszer a Jó­kai téren, egyszer a főpostá­nál. Ha a beszakadások pont­jait összekötjük, délnyugat felé tartó vonalat kapunk. 2. Ugyanilyen vonalat ka­punk akkor is, ha összekötjük a Megyei KÖJÁL-székház, a Perczel utcai beszakadásokat, illetve a Kossuth tér két al­kalommal történő megrokka­násának helyét. 3. Beszakadások történtek már az Irányi Dániel tér kö­zépső részén, illetve a tér felső pontján is. Két lánc­szem tehát már megvan. Bár ez még nem elég, mégis gya­nítható, hogy itt is egy föld alatti patak okozza a bajt. Beszakadások történtek még ® Zetkin Klára utcában, illet­ve attól keletre és nyugatra is. E megrokkanások ma még rendszerteleneknek látszanak, a későbbi évek, illetve vizs­gálatok itt is feltárhatnak va­lamilyen összefüggést. Dr. Szabó Lajos minden ed­digi vízbetöréses beszakadást megvizsgált, vízmintát vett, melyet laboratóriumi elemzés­nek vetett alá. Feltűnő, hogy minden esetben majdnem «ható minőségű víz tört fel * mélyből, Források fent, források lent W«, de hontiars jön a víz? A kérdés megválaszolásához dr. Szabó a történelmet hívta segítségül. 1. Evlia Cselebi, a híres török utazó 47 csör­gőt, szökőkutas forrást emlí­tett Pécs történelmi városré­szében. Ezeknek ma csak egy részét ismerjük. 2. Csaknem 80 éve, 1890-ben vízkitörés volt a Széchenyi téren. A víz­kitörés olyan nagy volt, hogy megzavarta azt a szerenádot, melyet az akkor itt-tartózko- dó Károly román király tisz­teletére akartak adni. Dr. Szabó utána nézett an­nak, milyen vonalban helyez­kednek el azok a pécsi for­rások, amelyeket ma isme­rünk. Két forrásrendszer képe bontakozott ki. Az elsőhöz tartozik Szamárkút, a Szent Vince utcában levő Kniffer- forrás, a Hunyadi és Kapos­vári utca sarkán, illetve a Székely Bertalan és Bartók Béla utca sarkán levő forrás, a Bálicsi-forrás. Ha e forrá­sok pontjait összekötjük, ak­kor a város felé hajló kifli­alakot kapunk. A másik forrásrendszer egé­szen a Mecsek lábánál he­lyezkedik eL Az első a gyár­városi vasútállomásnál talál­ható. Ezt követi a Pécsi Por­celángyár forrásrendszere, a Balokányi-forrás, a 48-as téri kollégium kútja, a Sopiana Gépgyár kútja, a Megyei Kór­háznál, illetve Hullám-fürdő­nél levő kút és a Pécsi Víz­mű egy kútja a Megyeri úton. Ha e pontokat összekötjük, megint félkör alakot kapunk. Források vannak tehát fent, források lent, de hogy közöt­tük mi van, azt nem ismer­jük. Ott „csak” az útbesza­kadások, a ház-megrokkaná­sok tudósítanak valamiről, Feltérképezik a labirintust Felkerestük a Városi Ta­nács építési és közlekedési osztályának vezetőjét. Hirdi Ferenc elmondotta, hogy ők is hasonló következtetésekre jutottak, mint Szabó dr. Ezért megbízták * Vízgazdálkodási Tudományos Intézetet, hogy vizsgálja meg a témát. Az volt az elképzelésük, hogy egy ún. övárkot létesítenek a dr. Szabó által említett északi forrásvonaltól kissé délre, s ha lehet, megfogják, haszno­sítják a vizeket. A VITUKI egyetértett ugyan az alapkon­cepcióval, mégis visszaadta a megbízást, arra hivatkozva, hogy nagy geológiai feltárást, talajmechanikai vizsgálatot stb-t igényelne es, tehát túl­ságosan drága. Az osztályvezető utalt ar­ra, hogy roppant nehéz eldön­teni, valójában mi volna drá­ga. Vízbetörés idézte elő a Kossuth téri beszakadást is, ez — valamint a kapcsolódó munkák — a nem végleges adatok szerint másfélmillió forintjába kerülnek a város­nak. Egy a tény. Fel kell tár­ni ezt a rejtelmes föld alatti pince- és vízmosás világot, ezért a Pécsi Tervező Vállalat — a Városi Tanács VB fel­hatalmazása alapján — meg­bízást kapott arra, hogy vé­gezzen geo-elektrikus mérése­ket az Irányi Dániel tér, Rá­kóczi út. Kórház tér, Aradi Vértanúk útja és a Vak Boty- tyán utca által határolt te­rületen, tehát, a történelmi városrészben. A geo-elektrikus mérésekkel hasonló képet ka­punk a mélyről, mint az or­vos a röntgennel átvilágított testről. Az év végére előrelát­hatólag birtokukban lesznek az adatok, s akkor eldönthe­tik, mit kell fenniök. Akkor ismét szóba kerülhet a vizek hasznosítása, az övárok és sok más is. A lakosság is segíthet! Befejezésül, dr. Szabó Lajos egy javaslatára térünk visz- sza. amit Hirdi Ferenc is tá­mogatott A közegészségügyi felügyelő emlékeztetett arra, hogy nem egy belvárosi lakos tapasztalt a pincéjében kisebb mérvű — tehát nem veszé­lyes, de mégis feltűnő — süllyedéseket, sőt több olyan pécsit ismerünk, aki vízcso­bogást hall a pincéjében. Mi­vel ez már évtizedek óta így van, s a legtöbbször nem okoz problémákat az illetők nem tulajdonítanák ennek nagyobb jelentőséget A ku­A „huj, huj, hajrá“ Az ur 933. évének márciusa idusán Lipcse városától nyugat­ra, Merseburgnál ütközött össze egy magyar lovassereg L Ottó német király hadseregével, mint azt Liutprand cremonai püspök (megh. 962) .»Megtorlás” című egykorú művében megírta. A keresztény németek „a szent és csodálatos Kyrie eleisont kiált­va” rohantak csatába, a pogány magyarok viszont „az aljas és ördögi, hűi, hűi kiáltást hallat­ták sűrűn.” Nyelvtudósaink ki­mutatták hogy ez a hujf vagy haj! kiáltás (kajátás. hujongatás) a pogány sámánok isten-hivoga- tó idéző kiáltása vo’t. (Egyéb­ként a 926. évi sankt-galleni tá­borozás krónikása is megemlé­kezik a duhaj magyarok „szív­borzasztó ordít ozásáról, amellyel isteneiket hívják”). Néprajzi ku­tatóink Zujev orosz tudóssal együtt megállapították, hogy ez négyszeres Huj! Haj! vagy Kaj! kiáltás, mint isten-idéző, a ve­lünk ős-rokon obi-ugor népek sámánvallásának szertartásában még a XX. század elején is meg­volt. De a XIX—XX. század for­dulóján lejegyzett magyarorszá­gi regősdalokban is él még a „hajgatás”, mint pogánykori szertartásaink csökevényes em­léke. Innen, tehát ezer esztendő­nél is jóval régebbi gyökerekből ered a szurkolóknak — újabban „Hajrá magyarok”-ra szelídült soort-buzdítása. a közelmúltban elhagyott „Huj, huj, hajrá”-val egyetemben. tatók számára azonban érté­kesek lehetnek ezek az ada­tok, hiszen újabb föld alatti patakok, üregek és vízmosá­sok megismerésére, feltárásá­ra nyújtanának lehetőséget. Hasznos szolgálatot tenne a városnak mindenki, aki egy néhány soros levélben megírná észrevételeit a Vá­rosi Tanács építési és közle­kedési osztályának. Magától értetődik, e levelekre nem adhatnának választ, hiszen csak most térképezik fel a föld alatti labirintust, követ­kezésképp mégcsak nem is lehet megjósolni, hova, mikor jutnak el a kutatók. A töb­bek között azért sem, mert abba beleszólhatnak a leve­lek is! Magyar László 1968-as anyakönyv Pécsett kevesebb volt a születés és a házasság, több a halálozás, mint 1967-ben A pécsi kerületi tanácsok anyakönyvi hivatalai már elkészültek az 1968. évi népesedési statisztikával. A* I. kerületben az elmúlt év folyamán mindössze 5 otthoni szülést jelentettek be, 295 házasságkötés tör­tént és 322 halotti anya­könyvi kivonatot állítottak ki. 1967-hez viszonyítva a születés 1 fővel csökkent, házasságkötés kettővel volt kevesebb, a halálozások, száma viszont 42-vel növe­kedett A n. kerületben születési anyakönyvezés nincs, mert ezt a III. kerület végzi. Há­zasságkötés 867 volt a II. kerületben, halálozás pedig 559. A házasságkötések szá­ma 20-szal csökkent a ha­lálozásoké 39-cei emelke­dett A m. kerületben 295 há­zasságot kötöttek, 3137 új­szülöttet és 1230 halálozást anyakönyveztek. Születések­nél 139 a csökkenés, a ha­lálozásoknál 131, a házas­ságkötéseknél pedig 62 a nö­vekedés. A kerületek anyakönyvi adatait összesítve, 1968-ban 3142 volt a születések, 2111 a halálozások száma és 1357 házasságkötés történt 1967- hez viszonyítva a házasság- kötéseknél 15, a születések­nél 140 volt a csökkenés, a halálozásoknál viszont 206 a növekedés. A természetes szaporulat azonban kedvező, mert a születések száma 1031 fővel meghaladja az elhunytakét 99 Minden nő belémszeretett“ Mesél a pécsi selyemfiú — Egy éjszaka Baján Vihar a Széchenyi téren Egyik délután jön • bará­tom a kocsijával és mondja: — Ülj be, gyere velem, most megyek egy régi isme­rős nőhöz, kiruccanunk egy kicsit Bajára. Ha jössz, akkor a nőm barátnője is velünk tart azzal te szórakozhatnál _ Semmi jónak nem vagyok az elrontó ja, bevágódtam a bi­ciklibe és mentünk H-ra, fel­vettük a két lányt és indíts. A szállodában kivettünk két szobát, ott töltöttük az éjsza­kát másnap jöttünk haza. A nő nagyon belémesett azt mondta, máskor is keressem fel. Két vagy három nap múl­va buszra ültem és elmentem hozzá. A szüleinél lakott. Amikor megérkeztem, volt a nagy trakta, terülj asztal­kám ... Kis pia, ez, az, meg­egyeztünk: el jegyzem. Elneveti magát, aztán „tisz­telettel” kér egy cigarettát Nagyot szív és legyint a kö­zévet — Hiszem ágában sem volt eljegyezni, hiszen nős vagyok. — De nincs nekem pénzem jegygyűrűre — mondtam a „menyasszonyomnak”. Adott 600 forintot a gyűrűkre. — Hogy hívják a lányt? Lehunyja szemét, erősen gondolkodik.-—Valami Júlia... —mond­ja kis idő múlva. — Nem, nem tudom a vezetéknevét, de ha keU, pontosan megmuta­tom, hol lakik. A hoppon ma­radt „menyasszony” azóta is várja „vőlegényét” meg a gyűrűket is. Igaz, most már megelégedne a 600 forinttal is. Kecskés János meséli élmé­nyeit a vizsgálatot vezető nyo­mozótisztnek. Kitűnő szakma van a kezében, autószerelő, de már hosszú idő óta nem dol­gozik. Többszörösen büntetett előéletű, legutóbb három és fél évi szabadságvesztésre ítél­ték lopás és csalás miatt Büntetésének egy részét elen­gedték, tavaly szabadult. El­helyezték az AKÖV-höz, de nem jelentkezett munkára. A pécsi TÜZÉP-nél mindössze három hétig dolgozott, azóta... — Azóta körbefogtak a nők — mondja. — Higgyék el, az az én bajom, hogy minden nő belémszeret Jóképű, bőbeszédű fiatalem­ber. — Amikor Bajáról jöttek vissza, nem történt még ott a kocsiban valami gikszer? — kérdi tőle a tiszt Meglepődve dől hátra a szé­ken. — Semmi. — Áh, dehogy... A két lány H.-nál kiszállt, mi pedig jöttünk tovább... — Hiányzott az egyik lány pénztárcája, benne 380 forint­tal. A későbbi „menyasszo­nya” pénztárcája! — Nem, hát már csak nem lopok tőle! Ilyent feltételezni rólam? — méltatlankodik. — A pénztárcát hova dob­ta? Nem lehetne őszintéb­ben ... Enyhítő körülmény. — Kérek még egy cigaret­tát Rágyújt — A pénztárca ott volt a retikül tetején ... Kivettem és otthon láttam, 380 forint volt benne. A pénztárcát a kuká­ba dobtam... — Valami kölcsönügyeii Is voltak.,. Nagyot lélegzik. — Tessék papírt venni, #o- rolom! Tizennégy eset Jut az eszébe hirtelenjében, ötventől ötszáz forintig kért kölcsön, de visz- sza egyiket sem adta. — A nőnek, akivel nemrég óta együtt élek, elloptam a bundáját... •— Tudjuk, 4006 forintot ér. — Az is miért fogadott ma­gához? Én tehetek róla? Nem igaz? — Van-«, akitől bizonyos vásárlásra kicsalt pénzt? Elneveti magát, mint, aki társaságban jó vicc elmondá­sára készül. — Az szép buli volt. Úgy történt, hogy megismerkedtem a Napsugárban Klárival. A másik nevét nem tudom, so­hasem érdekelt a vezetékne­vük. Elmentem hozzá. Panasz­kodott, hogy nem kap meg­felelő méretű melltartót. Na, én úgy is megyek holnap Pestre, hozok én neked. Ad­jál rá pénzt. 200 forintot adott Másnap találkoztam egy nő­ismerősömmel, együtt iszogat­tunk az üdülőbárban. Egy- szercsak belép ám az ajtón Klári. Meglátott Na, mondom magamban, most kitör a vi­har. Klári odajött hozzánk. Te nem vagy Budapesten? Ki ez a nő? Szétszedlek! — szi­szegte. Én felálltam az asz­taltól, otthagytam a két nőt angolosan leléptem. Gyalog lejöttem a dombról és amikor a Nádor elé értem, találkoz­tam egy nőismerősömmel. Alig váltottunk egy-két szót, amikor megérkezett a mecse­ki busz, a két nő szállt le ró­la. Megláttak, már nem tud­tam olajra lépni. Odajöttek hozzánk. Először Klári kapta el ennek a harmadik nőnek a haját, aztán a másik is. Meg- gyapálták alaposan. Szegény, azt sem tudta, honnan fúj a szél... — ígért eljegyzést másnak is? — ígértem? Hát mondtam nekik, de én nem vettem ko­molyan. Az Olgának! Itt volt pincémő Pécsett, most azt hi­szem fürdőhelyen bohóckodik, ötszáz forintot kértem tőle... — Mással nem Járt .jegy­ben”? Elhúzza a száját. — Hát valami Ilyesfélébe jártunk a Terivel. Ó szivós- kodott mindig, hogy legyünk együtt, menjünk szórakozni. Lóvéja volt, mert eladta a la­kását, meg amúgy is felszol- gálónö. Jártunk együtt Pesten, egy este megettünk, megittunk 700 forintot. Mindent 6 fize­tett. — Mennyit költött magára? — Nem tudom pontosan, de úgy tízezer forint körük Ci­pelt magával mindenhova. Az Aranykacsában is ledellázott egyik este 500 forintot Kecskés élt mint Mard He­vesen. Munkát nem vállalt, • gyermektartásdíjat sem fizet­te. Adósságait nem egyszer édesapja rendezte. Legutóbb élettársa lakását árulta, nem rajta múlott, hogy előlegeket felvenni rá nem tudott... — Engedjenek ki, elhelyez- kedek valahová — mondja. Közel fél év óta, most ju­tott ez először eszébe. Garay Ferene — A B. m. Tanácsi Tervez® Vállalatnál elkészült a Park mozi rekonstrukciós terveinek első üteme. Az új szabadtéri nézőteret 903 ülőhellyel, am­fiteátrum-szerű megoldással alakítják ki. A TODAO rend­szerű vetítést 19 m széles vásznon nézhetik a moziláto­gatók, az átalakítási munkák befejezése után. A tervezés folytatódik — a régi mozi bel­ső terét és a Felsőmalom ut­cai bejáratot is átalakítják. Pódium HÁZI HANGVER­SENY. Az Országos Szó­rakoztató Zenei Központ pécsi stúdiója házi hang­versenyt rendez a stúdió valamennyi szakának részvételével. A hangver­senyt február elsején tartják meg. LÉGY JÓ MINDHA­LÁLIG. A Pécsi Nemze­ti Színház gyermekszin- háza bemutatja Móricz Zsigmond Légy jó mind­halálig cimű színművét A próbák már megkez­dődtek. A LEGJOBB DOBOS- NEVELŐ. Pécsre jön Bányai Lajos, az ország legjobb dobospedagógusa, aki a Dobiskolát írta, s akinek újabb pedagó­giai rendszerét külföldön is elismerik. Megtekinti ( az OSZK pécsi stúdiójá- í nak dobszakos hallgatóit, c TILTOTT TERÜLET Bánfíy György, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze játssza a Tiltott terü­let című új magyar film egyik főszerepét. Képünk Bánffy Györgyöt a film egyik jelenetében ábrá­zolja. ROMÁN VENDÉG­MŰVÉSZ. A tavasszal román vendégművész ér­kezik a Pécsi Nemzeti Színházba: Lucretia Pu- pescu Lobodon a két Puccini darabban lép fel, e Köpenyben Georgette-t, a Gianni Schicchi-ben Laurettát énekli. Meddig hízik a Balaton jege? A Balaton ezen a télen sietett a jegesedéssel, két héttel hamarabb hozzáfogott a jéggyártáshoz, amelyet a sokévi átlag szerint csak de­cember 22-én kellett volna megkezdeni. A jéghízlalás- ban mégsem érvényesült ez az előny, elvesztette, mert a karácsony előtti enyhülés fogyókúrára fogta, 8—14 cen­timéter vastag takaróját fe­lére olvasztotta, s ráadásul a tó közepén összetörte tük­rét. Másodszori nekirugasz­kodással pedig csak a szoká­sosnál egy héttel később, szilveszterre fagyott be is­mét a Balaton. Jegét azóta 28 centiméter vastagra hiz­lalta. az már tehát bizonyos­nak látszik, hogy az idén nem állít fel új jégrekordot, megmarad az átlagnál. Az 1930-tól 1950-ig feldol­gozott statisztikai adatok sze­rint általában 52 napig tű­rik meg hátukon a jeget a Balaton hullámai, az össze­függő jégpáncél 44 napig töretlen, s átlagosan 25—30 I cenfimétemyire vastagodik. | A rekordok már érdekeseb­bek. 1939 és 1940 telén a szokásosnál kétszerié hosz- szabb ideig. 97 napig takarta el a tó vizét összefüggő jég­fedő, s további hét napot vett igénybe a kezdet és az elmúlás, vagyis a jéggyár­tás és az olvadás. A rekord évében Siófoknál 50, Keszt­helynél 54 centiméter vas­tagra hízott a jég. A Bala­ton úgyszólván minden télen befagyott. A régi feljegyzé­sek alapján mindössze két év, az 1936-os és az 1951-es esztendő volt olyan enyhe, hogy nem fagyasztott jeget a tó vizére. A legutóbbi 20 évben 1961-től 1964-ig tar­tott a legjegesebb telek pe­riódusa. s 1962—1963 telén a Balaton majdnem újra bér állította a rekordot. 93 napig aludt vastag jégtakaró alatt. Téli álma 1940-ben tartott a legtovább, mert a fő csak március 30-án tolta félre ta­karóját. Az idén a sokévi átlagnak megfelelően feb­ruár 20 körül várhatjuk a téli Balaton ébredését. t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents