Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

t969. január 19. 3 Dimammi napin Tudósítás Beremendröl Mindennap egy millió Az első panelhásban már laknak — 766 ember az építkezésen Alapozzák a silótornyokat Á panellakótelep sarkáról, látni azt a fekete földcsíkot, amely a kőbánya sziklafalá­tól indul a hegyoldalon, ma még rövid távon. Ez lesz az úgynevezett Belaz-út, amely a bányát és az oda négy kilo­méterre épülő BCM-ef össze­köti. Ezen a kitűnő betonúton a 20 tonna önsúlyú Belaz tí­pusú óriás dömperek szállít­ják majd a mészkövet a gyár törőberendezéséhez. Szép, 60 milliós munka ez. A dózerek, dömperek 250 ezer köbméter földet mozgatnak meg és ez akkor is ijesztően nagy föld­tömeg, ha különben az ember már megszokta itt Beremen- dem az óriási arányokat, mé­reteket. A napokban kezdték meg az út építését, de már ezt megelőzően megkezdőd­tek a perpatvarok is az álla­mi szervek meg a szőlősgaz­dák között. Kisajátítás, kár­térítés. vélt vagy való igaz­ságtalanságok ... akár egyet­len, — útban lévő — gyü­mölcsfa miatt is. Állnak a házak Maradok a lakótelepen, ahol csupán bokáig ér a sár. Az öt panel lakóház közül az utolsó szerelését befejezték, az elsőben már laknak építő­munkások. Szállás lesz mind az öt épület addig, amíg a gyár fel nem épül. A Mecsek- vidéki Üzemi Vendéglátó Vál­lalat rendezte be és üzemel­teti az épületeket. Szép fé­nyezett szekrények, fehér ágyak, vadonatúj paplanok fehér huzattal és puha, színes plédek, az ágyak mentén da­rabka szőnyegek. Igaz, a jól fűtött szobáknak — legalább is ennek az egynek, amelyet megnéztem — van egy szép­séghibája: a festéktől lepat­togott. rozsdás kerti vasasztal. A lépcsőházban a 31. Állami Építőipari Vállalat fiatal technikusával találkozom. >,Lakásnéző be” jött, mellette áll felesége, aki Pestről uta­zott férje után. Itt akar ma­radni (a gyereket később hoz­nák) mert öt évig nem haj­landó egyedül élni. Hátha jut itt egy másfélszobás... Ért­hető«! igazuk van. De annak az aggódó vezető beosztású mérnöknek is, aki szerint ha egy család lakást kap, akkor jön a többi is, márpedig a lakóházak kizárólag ezért épültek meg már a kezdet kezdetén, hogy ott elhelyez­zék a munkásokat. De hát ez a „harmincegyesek” ügye, a részükre átadott lakások sor­sa fölött ők döntenek. Az összléfszám ma az épít­kezésen 766 fő. Ez kissé hi­hetetlennek tűnik, mert alig látni néhány embert. Csak hogy ezen a hatalmas terü­leten — főként ha az épülő 8 kilométeres vasútvonalat is ideszámítom —, nagyok a tá­volságok, 700 ember itt való­ban „elveszik”. Százholdnyi területen Az ősz elején kissé oktalan­nak láttam a gyár területén lévő — össztávolságban több kilométernyi — utak aszfal­tozását. Hiszen öt év alatt — ha nem előbb! — milliónyi darabra töredezik az útfelület a minduntalan nagy terheket cipelő nehéz járművek alatt Laikus vélemény volt ez. Ha fedi is vastag sár az aszfal­tot, a kocsik mégis könnye­dén vonulnak az utakon. Né­melyik olyan nagy átmérőjű betongömbvasat szállít ide a silóépítkezés színhelyére, ami­lyent még soha nem láttam. Megint a méretek, ará­nyok ... Egy téglalap alakú, mély gödörben valóságos gömbvas-erdő. Amikor itt vas­betonnal kitöltik a gödröt, ak­kor kezdik a tíz silótorony építését — várhatóan április­ban — csúszó-zsalus techno­lógiával. Egy-egy torony ma­gassága 13—15 emeletnek fe­lel meg. összesen 50 ezer köbméter cementet tárolnak majd a silók. De lesz ezeknél magasabb létesítményt is. A két nyers-siló, de a mellette lévő hőkicserélő épület ma­gassága is eléri a 20—22 eme­letet. Lenyűgöző, szép látvány lesz ez, amikor a tornyok már állanak. Aki sokat hallott már a be- remendi építkezésről, de útja errefelé még nem vezetett, ma ha látná, talán csalódna kissé. A darukon kívül sem­miféle „égnek szökő” tárgyat nem látna még. Ami a 100 holdnyi területen van: felvo­nulási épületek — konyha, ét­terem, irodák, szállások, rak­tárak — és a hidroglóbusz. Hát hol van akkor a múlt évben beépített 150 millió fo­rint? És mit csinált itt hét— kilencszáz ember? És a gépek, dömperek roppant sokasága? Nos, a múlt év azzal telt el, hogy előkészítették a terüle­tet a gyár építésére. És ez több százezer köbméter föld elhordását, jónéhány kilomé­ter hosszú föld alatti vízveze­tékhálózatot, villanykábelt, utakat, ipari vasutat, csator­nahálózatot jelent. irodaépületet is, a közel száz méter hosszú TMK üzem csar­nokának kitűzése most feje­ződött be, a Titánia a nyers- silók alá 25 méter mélységbe nyomja le a betont, hogy az megmerevedve pillérként szol­gáljon. A tavasszal, de fő­ként a nyáron, már más lát­vány fogadja a szemlélőt: fel­nőnek , az épületek és egysze­riben megváltozik e környék­nek képe. És az idei program már 370 millió, ez megoszlik a 26-os, a 31-es és a Baranya megyei állami építőipari vál­lalatok között. Jó egymilliónál több esik minden munkanap­ra. R. F. Kérés a volt vöröskatonákhoz Kérjük azokat a volt vöröskatonákat és a Ta­nácsköztársaság idején aktívan tevékenykedő harcosokat, akik nem rendelkeznek Tanácsköz­társasági Emlékéremmel, hogy személyesen vagy postafordultával levél út­ján jelentkezzenek a Ba­ranya megyei Pártbizott­ságnál (Pécs, József At­tila u. 10.), legkésőbb 1,969. február 1-ig. A le­vélben kérjük feltüntet­ni, hol volt vöröskalona, mivel vagy kivel tudja ezt igazolni, milyen funk­ciója volt a Tanácsköz­társaság idején és szere­peljen a jelenlegi pontos lakcím is. Január 3Ti<f lehet jelentkezni a katonai főiskolákra A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója a felvételekről A katonai főiskolákra tör­ténő jelentkezéssel kapcsolat­ban a Honvédelmi Miniszté­rium illetékesei a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának: — Ami a felvétel módját, követelményéit, rendjét illeti: a pályázati felhívásban meg­határozott okmányokat a kö­zépiskola igazgatójának, ko­rábban érettségizettek eseté­ben pedig a lakóhelyileg ille­tékes kiegészítő parancsnok­ságnak kell átadni. A jelent­kezők februárban megyénként kijelölt helyen matematika­fizika írásbeli vizsgát tesznek, márciusban pedig a Zalka Má­té Katonai Műszaki Főiskolán háromnapos felvételi vizsgán Bakonya jó úton 113 tv egy 520 lelkes faluban Tizenegy családnak van gépkocsija A gyermekek tele továbbtanul Épül a gyár A gyár építését tulajdon­képpen az idén, januárban kezdték el. A silókat alapoz­zák, úgyszintén a központi — Elakadunk majd a sár­ban! — mondja rosszkedvűen a sofőr, amikor meghallja, hogy Bakonyára megyünk. — Legfeljebb használjuk a köves utat — legyintek köny- nyedén —, csak nem akad el a bitumenban ez a masszív kocsi... Józsi bácsi tapasztalt gép­kocsivezető, nem vitatkozik. Ha én ragaszkodom a gyalog­láshoz, neki aztán igazán be­lefér a munkaidejébe. Mikor rákanyarodunk az imponáló szélességű bekötőútra és úgy siklunk rajta, mint a vízen, elneveti magát és csak ennyit mond: — Tavaly is jártam erre, de akkor ez még nem volt itt. Bakonya nagyon akarta ezt az utat. Rossz, sáros időben meg sem lehetett gépkocsival közelíteni a falut. A bányá­szok gyalog jártak műszakra, a Pécsre igyekvők csak az erdészháznál ülhettek fel a buszra. (Arra a járatra, amely január 20-ától a falu központ­jában veszi fel és rakja le az utasokat.) A járási tanácstól 355 ezer forintot kaptak. Ebből fedez­ték az anyagok árát és a gépi munkák költségeit. Ezen kívül mindent társadalmi munká­ban végeztek — a környező bányaüzemek, a Boródi ÁG, a Pécsi Közúti Igazgatóság, a B. m. Építőipari Vállalat, az ÉPFU és a Vörös Szikla Tsz támogatásával —, a föld­Hatszázötvenezer forint értékű munkát végeznek havonta a Cserkütl Gépjavító szerelűmflhelyé­■en. Az RS—09 szalagszerű nagyj avítás mellett tehergépkocsikat, személygépkocsikat is javítanak. munka és az alapkő-terítés befejeződött a kimérés nap­ját követő egy hónap alatt. — A másfél kilométeres, portalanított bekötőúton kívül a község összes belterületi ut­cáját lealapköveztük 1800 méter hosszúságban — mond­ja D. Varga János, a tanácsi kirendeltség vezetője. — Vál­lalati kivitelezésben az új anyagárak mellett 2 millió 300 ezer forintba került volna ugyanez a munka. Vakaró András, a község párttitkára fordít a szón. Mert rendben van, mindenki örül, hogyne örülne a bekötőútnak, de nem elég csak a jót el­mondani. A Sütőipari Vállalat mintha nem vette volna tudo­másul az új helyzetet. A Ba­konyától két kilométernyire levő 2-es üzem konyhájára mindennap szállít kenyeret, ám a községbe most sem jön be, változatlanul a tsz-nek fi­zet a szállításért. A lovasko­csin azonban megrázódik, ösz- szelapul a kenyér és erősen szennyeződik — Most, hogy végre van utunk, igazán útbaejthetnének minket, hogy mindennap jusson kenyér, jó minőségű kenyér az asztalunkra. — Na, ha már benne va­gyunk, én is mondanék vala­mit — kapcsolódik a beszélge­tésbe Banizs József, aki a körzetesítésig a tanács vb- titkára volt. — Még 1954-ben, amikor Bakonyán kezdetét vette a bányaművelés, a Me­gyei Tanács körzeti orvosi státuszt biztosított. Erre ala­pozva vásároltunk egy épü­letet orvoslakás céljára. 1962- ig volt is körzeti orvosunk, Bakonyán kívül ellátta Kővá- gótöttös, Tótvár, Cigó, Pe- tőc. Malomsor és Boda tele­püléseket. Akkor azonban, mondván hogy „Bakonyát úgyis Pécshez csatolják”, el­vették tőlünk a státuszt. És mi történt? Bakonya máig !s Bakonya maradt, van épüle­tünk is, de orvos azóta sincs a faluban. Erdősi Dezsőéknek viszont megoldódott a problémája. A férfi bányába jár, felesége a (helyi postahivatal vezetője, bi­zony volt idő, amikor el akar­tak menni Bakonyáról, mert csak a tűzoltószertár őrszo­bájában tudtak nekik „lakást” biztosítani, a régi „postaépü­letben” pedig még rendesen fűteni sem lehetett. Ekkor a járási tanácstag és a vb-titkár Garamvölgyi Miklóshoz, a Pé­csi Postaigazgatóság vezetőjé­hez fordult. Ö soronkívüli in­tézkedést ígért, és valóban, egy hét elteltével már meg is kapták az értesítést, hogy a Postaigazgatóság megveszi a község központjában levő, hivatal céljára kiválóan alkal­mas épületet. 1969 január el­sején meg is kezdte működé­sét az új postahivatal, mely­ben Erdősiéknek kétszobás, komfortos szolgálati lakás ju­tott. Erdősiné örömmel vezet körül kis birodalmában, és néhány érdekes adattal járul hozzá Bakonya megismerésé­hez. 210 rádió- és 113 tv-elő- fizető van az 520 lelket szám­láló faluban, a napi átlagos levélforgalom 100 körül mo­zog, de még négy-öt légi­postái küldemény is akad. Szorgalmasan kezdem írni a különböző újságok előfizetői­nek számát, — Dunántúli Napló 165, Népszabadság 19, Népsport 9, Népszava 3, Autó- Motor 14, Élet és Tudomány 10, Nők Lapja 33, Szabad Föld 19, — de látva, hogy még mindig csak a lista elején vagyunk, inkább egy összesí­tett adatot kérek: 517 külön­böző lapot és folyóiratot já­ratnak a hakonyaiak, nem számolva az árus példányo­kat. Tizenegy családnak van gépkocsija — közülük 6 bá­nyász —, a takarékkönyvek­ben csaknem másfélmillió fo­rint pihen. Ezt a tartalékot jónéhány nagyobb község is megirigyelheti. — Húsz éve, amikor ide­kerültem — emlékezik Schaff Antal iskolaigazgató, járási tanácstag —, Bakonya a leg­szegényebb községek közé tartozott, ezt le lehetett mérni a családok lakásviszonyain, a gyermekek ruháján, táplál­kozásán. A közben eltelt idő alatt jelentős életszínvonal emelkedés és 'bizonyos ki­egyenlítődés következett be, a valamikori szegény csalá­dok felzárkóztak a módosab­bakhoz, az egész község pedig szomszédaihoz. Ez vélemé­nyem szerint abból fakad, hogy a családoknál többnyire találunk bányászt, tsz-tagot is, és hozzá kell tennem, ma már a tsz sem fizet rosszul. A lakosságban egyre növek­szik a kulturálódás igénye, egy-egy jó rendezvény alkal­mával zsúfoltságig megtelik a művelődési ház, eléggé láto­gatott a könyvtár is, bár ka­pásból nem tudok számszerű adatot mondani, s a nyolc általánost végzettek mintegy 50 százaléka tovább tanul. Kéri Tamás — Í96S. október 28 és december 15-e között a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat a Ba­ranya Kereskedelmi Vállalat és a B. m. Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat 8 féle gyümölcsszörpből vá­sárlási akciót kezdeményezett. Akik ebben az időszakban vásá­roltak gyümölcsszörpöt, azoknak a blokkjait értékes jutalmakkal kisorsolták. Az 1958. december 22-i Dunántúli Naplóban közölték a nyertes sorszámokat és a nye­reménytárgyakat. Az alábbi sor­számú nyertes vásárlási blokkok tulajdonosai még nem vették fel nyereményeiket, ezért kérjük őket, hogy legkésőbb január 25-ig a pécsi Kossuth L. u. 28. sz. (Zetkin K. utcával szemben) 204. sz. boltban vegyék át nyere­ményüket. 03534 mosógép, 021262 villanyborotva, 16157 autósyphon 18942 1 kg étesokoládé, 028878 1 kg tej csokoládé. 027146 í kg tej- csokoládé. 023081 1 kg tejcsoko­ládé, 00372 1 kg konyakmeggy. 00334 1 kg konyakmeggy, 11193 1 kg konyakmeggy, 16201 1 kg Cafe de Brasil, 03285 1 kg Cafe de Brasil, 020475 táskarádió 11002 autósyphon, 19993 1 kg étcsoko- Iádé. vesznek részt. Az ezzel kaiv csolatos költségeket a Honvé­delmi Minisztérium fedezi. A felvételi vizsga azért van márciusban, hogy ne zavarja a fiatalok felkészülését az érettségire, s hogy annak kez­detéig választ kaphassanak az eredményről. Erről egyébként a jelentkezőket májusban írás­ban értesítik. Azok a fiata­lok, akiket felvesznek, augusz­tus 1-én vonulnak be katonai szolgálatra. — A katonai főiskolákon a tanulmányi idő négy év, 8 fél­évre bontva. Ennek egy ré­szét (főiskolánként változóan)* általában 1—2 félévet, a nö­vendékek tanzászlóaljnál töl­tenek. Itt sajátítják el az ál­talános sorkatonai tudnivaló­kat és alapfokú gépjárműve­zetői jogosítványt szereznek. Egyidejűleg megismerik a csa­patok életét, hivatásuk gya­korlásának későbbi színterét. Természetesen ez az idő is szerves része a főiskolai kép­zésnek. A főiskolai rendszerű képzés félévenkénti vizsga- időszakokkal és a polgári fel­sőfokú tanintézetekéhez ha­sonló tanmenettel történik, s a kötelező tanítási órák szá­ma naponként hat. A növendékek — aszerint, hogy parancsnoki, vagy tech­nikusi szakon tanulnak — a katonatisztté képzéssel egy­idejűleg általános iskolai ta­nár, illetve felsőfokú techni­kusi (például gépjárműtechni­kus, távközlési technikus, gépgyártás technológus stb.) képesítést is szereznek. A nö­vendékeknek évente egy hó­nap szabadság jár, amiből 6 nap karácsonyi, a fennmaradó 24 pedig évvégi szabadság (au­gusztus hónapban). A 8. félév eredményes befejezését állam­vizsga, majd á tiszti előlép­tetés és avatás követi. . — A főiskolai képzés idő­szakában, vagyis mind a 8 féléven ót havonta 220 forint zsebpénzt, a második félévtől — a^ tanulmányi eredménytől függően — tanulmányi pótlé­kot is kapnak a tisztjelöltek. Kitűnő eredmény esetén en­nek összege 300 forint, a je­leseknél 250, a jóknál 150, a közepeseknél 50 forint. A ta­nulmányi előmenetel és a magatartás alapján az arra érdemes hallgatók még tanul­mányaik ideje alatt a főisko­lán alparancsnoki beosztásba kerülnek, A rajparancsnoki, szakasz­parancsnoki helyettesi és sza­kaszparancsnoki beosztásban tevékenykedő növendékek ha­vi 50—80—130 forintos pa­rancsnoki pótlékban is része­sülnek. Általános tapasztalat, hogy az átlagos teljesítményt nyújtó, de szorgalmas és lel­kiismeretes növendékek átlag havi 400 forintos illetményt érnek el. A zsebpénzen, illetve a pót­lékokon kívül természetesen a főiskolák teljes ellátást — ét­kezést, lakást, ruházati ellá­tást — is nyújtanak. A nö­vendékeket a második évfo­lyamtól tiszti ruházattal lát­ják el. — Magatartásuktól és ta­nulmányi eredményüktől füg­gően elégséges és közepes át­lageredmény alapján alhad- nagyi, jó és jeles eredmény­nyel hadnagyi, kitűnő rendű- séggel főhadnagyi tiszti rend­fokozatot kapnak a főiskola elvégzésekor a hallgatók és csapatokhoz kerülnek — a vá­lasztott szaktól függően — al­egységparancsnoki, vagy szak­technikusi beosztásba. A fel­avatott t'sztek havi kezdő illetménye lényegében meg­egyezik a hatodik korcsoport­ba tartozó középiskolai tanár alapfizetésével. Ezen kívül a tisztek a szolgálatához szük­séges teljes ruházati illet­ményt • és évi körülbelül egv hónap szabadságot kapnak. Befejezésül közölték, hogy tekintettel az utóbbi hetek­ben tapasztalt érdeklődésre, a katonai főiskolákra a jelent­kezést — az eredetileg január 15-ben megszabott határidő után — még egy-két hétig, legkésőbb január 31-ig elfo­gadják;

Next

/
Thumbnails
Contents