Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-14 / 293. szám

1968. december 14,­Duna nttni napin Megvizsgálják Pécsett a városi közlekedés Mégis kapnak földet a volt pártoló tagok javításának lehetőségeit Ülést tartott a Városi Tanács végrehajtó bizottsága A Pécs m. j. városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap Pécsett a 12-es Autóközleke­dési Vállalat tanácskozó ter­mében ülésezett. Napirendre került többek között a 12-es AKÖV tájékoztatója Pécs vá­ros helyi közlekedéséről. Az AKÖV vezetői írásos tájékoz­tatójukban kitértek arra, hogy a vállalat jelenleg 38 viszony­latban 120 kilométeres vonal­hosszban naponta közel 2500 buszjáratot közlekedtet. Nagy figyelmet fordítanak a pécsi igények mennyiségi és minő­ségi kielégítésére. Pécs la­kossága 1954-től napjainkig 40 százalékkal nőtt, az egy nap­ra jutó utasok száma viszont 245 százalékkal. Míg 1959-ben 185, addig 1968-ben több, mint 400 utazás jut a város minden lakosára. A korlátlan utazásra jogosító havi bérletek száma: 46 000. A kulturáltabb közle­kedés megteremtéséért terve­zik többek között: a déli vá­rosrészt is ellátják csuklós bu­szokkal, bekapcsolják a for­galomba a Mező Imre utca és a Basamalom térségét is. A csúcsidőben általában a vonalak egész hosszán jelent- , kező zsúfoltság csökkentése | megállók érdekében a menetrend sze­rint közlekedő járatok közé gyors járatokat iktatnak. Eb­ben az évben 10, jövőre szin­tén 10 dárab új csuklósbuszt vásárolnak. De ahhoz, hogy a közlekedés tovább javuljon, egyéb feltételek megteremtése is szükséges: utak, autóbusz- áilomások, megálló és forduló­helyek. Az ideiglenes indító- állomások (Májjáth u., 48-as tér) a forgalom 'lebonyolításá­ra alkalmatlanok. Kívánatos a budai városrészen az újme- csekaljaihoz hasonló méretű autóbusz állomás építése. Félreértések a mentesítési kérelmek körül — Nincs új földosztás December 31-én lejár a határidő R végrehajtó bizottság tanainak kérdései Tervezik-e a 27-es buszvég­állomását a budai vámhoz ki­helyezni? Kielégítő-e a gép- kocsipark összetétele: szóló és csuklós buszok? Miként ala­kul a jövedelmezőség? Végez­tek-e az utóbbi időben utas­számlálást? Papp János, a 12-es AKÖV igazgatója válaszában elmon­dotta, , hogy a 27-es autóbusz végállomását ésszerű a budai vámhoz. helyezni, itt kitűnő pályaudvar létesülhetne. A gond: a szóban lévő terület városi szeméttel feltöltött, ál­landóan a mozgás állapotában van, az ide helyezett közmű­vek törnének. Az alapozás költsége, nagy lenne. Még több csuklóst kívánnak közleked­tetni. Ami a gépkocsiparkot illeti: a városi forgalomban napon­ta mintegy 90 kocsi közleke­dik. A kocsik száma megfele­lő. Ellenben kevés a gépkocsi- vezető. Ebben az évben több, mint 120 gépkocsivezetőt ké­peztek ki saját erőből — mé­gis kevés, mert elmennek más A december 7-i lapokban rövid közlemény jelent meg Személyes földhasználat cím­mel. A szűkszavú, általános megfogalmazású minisztériumi tájékoztató nem tért ki a rész­letekre, ezért dr. Csernus Jó­zsefhez, a Baranya megyei Földhivatal vezetőjéhez for­dultunk felvilágosításért. — Azóta már megjelent a végrehajtási utasítás, ezenkí­vül külön tájékoztatót kap­tunk, így pontosan informálva vagyunk a részletekről — kö­zölte dr. Csernus József. — Az érvényben lévő földtör­vény kiegészítéséről van szó. Azok az egykori pártoló tagok és volt t=z-tagok, akik 1937- ben háztáji földet kaptak a tsz-tői, jogot nyertek a sze­mélyes földhasználatra. Evvel kapcsolatos kérelmüket a köz­ségi tanácshoz kell benyújta­nak, amit az legkésőbb 1969. márciusáig elbírál, amiről ter­mészetesen írásban értesíti a felet. Az érdekeltek legkésőbb 1969. május 1-ig megkapják a földet. Bár a rendelet nemcsak a volt pártoló tagokra, hanem azokra az egykori tsz-tagokra is vonatkozik, akik 1967-ben háztáji földet kaptak a tsz-től. mégsem árt kiemelni a volt pártoló tagokat, akik — több­ségükben — nagy érdemeket szereztek a termelőszövetkeze­tek megalapításában és meg­szilárdításában. Nagyobb ré­szük sérelmezte, hogy i nem­csak a pártoló tag cím szűnt meg, hanem a személyes föld- használathoz való joguk is. Amint a rendeletből látható, meghallgatták panaszaikat, hi­szen életük végéig szóló föld- használati jogot. kérhetnek. Magától értetődik, evvel még nem állították és a jövőben sem állítják vissza a pártoló tag címet, hiszen mindenféle jogviszonyuk megszűnt a tsz­szel. A jövőben mindenféle földügyben a községi tanács vb-vel tárgyalnak. Az említettek akkora terü­letet kaphatnak személyes használatra, amekkorát 1967- ben műveltek. A földterület nagysága nem haladhatja meg az egy holdat. Nem örökölhe­tő, nem adhatják át senkinek. Igényjogosultnak csak az a sze­mély tekinthető, aki abban, vagy szomszédos településen lakik, ahol a földet használja. Ha valaki tegyük fel Villány­ból beköltözik Pécsre, nem tarthatja meg a földet. Diapirenden a Megyei Levéltár helyzete Ülést tartott a Megyei Tanács vb gyei kezdődik, s gyakorlatilag a végtelenig tart. Igen sok a félreértés a men­tesítési kérelmek körül is. Két véglet alakult ki. Az egyiket azok a nem mezőgazdasági foglalkozású mohácsi és Mo­hács környéki lakók képvise­lik, akik földet kértek a föld­hivataltól, vagy tanácstól. E lakók a mentesítési kérelmet — amelyre azok jogosultak* akiknek földjük van a tsz használatában -7- összetévesz­tik a földigénylessel. Magától értetődik, kérelmüket sem most, sem pedig a jövőben nem lehet teljesíteni, hiszen a földosztás még 1945-ben be­fejeződött. Egész társadal­munk érdekeivel ellentétes volna, ha feldarabolnánk a szocialista nagyüzemi tulaj­dont. A másik véglet hibájába azok estek bele, akik mente­sítési kérelmei nyújtottak be* noha olyan földet művelnek* amely nem áll a tsz-ek hasz­nálatában. A földhivatal veze­tője elmondotta, hogy teljesen felesleges volt ez a lépés, hi­szen ők mindenféle mentesí­tési kérelem nélkül is háborí­tatlanul használhatják a föl­deket. Dr. Csernus József végül azokhoz szólt, akiknek való­ban földjük van a tsz hasz­nálatában. Ismételten leszö­gezte, hogy a mentesítési ké­relmek benyújtásának határ­ideje 1968. december 31, kö­vetkezésképp még mindenki meggondolhatja magát. Senki se vegye viszont rossz néven* ha január elseje után jelent­kezik, akkor elutasítják. Megnyílt Borsos Miklós kiállítása ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY A HAL TÉREN LEVŐ borszaküzletünket áthelyeztük A RÁKÓCZI ÜT ÉS RÉT UTCA SARKÁN levő VOLT NYOMTATVÁNYBOLT ✓ ' .J HELYISÉGÉBE, ahol továbbra is széles választékú árukészlettel állunk úgy a kisiparosok, mint a többi kedves vásárlóink rendelkezésére A továbbiakban a megnyitó arról szólt, miképpen értel­mezi és valósítja meg Borsos Miklós az irodálmi művek illusztrálását. — Borsos Miklós nem az irodalmi művet kívánja ki­egészíteni, csupán méltó kí­sérőjéül szegődik Arany Já­nosnak, Ady Endrének, Ba- csányinak, Illyés Gyulának, Lampedusának. Csak akkor illusztrál, ha az írói műben kifejezett világ saját érzései­vel rokon. Illusztrációi kate­góriák és irányzatok szabályai közé éppen úgy nem sorolha­tók, mint szobrai. Illés Endre és Vas István THsztánjának tiszta vonalú karcai, Képes Géza görögországi verseit kí­sérő súlyos, fekete-fehér kom­pozíciói és játékos gyermek- könyv-illusztrációi csupán lát­szólag ellentétesek, — egység­be foglalja őket a mű mély­ről fakadó értése, a művész hangulati azonosulása. Ezután Borsos Miklós író­portréival foglalkozott a megnyitó beszéd. Hangsúlyoz­ta ezek érzékletességét, a ben­nük foglalt baráti-művésztár- si azonosulást, e portrék egyé* niségef kifejező erejét. — Most — hangzott vége­zetül —, amikor Borsos Mik­lósnak e speciális támaköré* bői válogatott kiállítását, s mellettük szobrászi oeuvre* jét jelképesen reprezentáló* néhány irodalom ihlette alko­tását, Ligheáit és az Énekek Énekét Pécs városa, a Dunán- . túl déli művészeti központja múzuemának falai közé fogad­ta, olyan mestert mutatunk be, akinek művészete éppen a Dunántúl szépségeiből, va- rázsos tájélményeiből, válto­zatos hangulataiból táplálko­zik. Művészete magyarságá­nak ez ad sajátos jelleget. Ez­zel a bemutatóval a Janus Pannonius Múzeum lehetővé tette, hogy Borsos Miklós mű­veinek kiállítása is hozzájá­ruljon annak a kulturális munkának rangos eseményso­rához, amelyet e múzeum lelkes és érdemes művészet- történészei állandó kiállítá­saikkal, tárlataikkal olyan nagy sikerrel végeznek. Borsos Miklósnak, a neves dunántúli szobrászművésznek irodalmi vonatkozású grafi­káiból és szobraiból nyílt ki­állítás Pécsett a Janus Pan­nonius Múzeum és a budapes­ti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében. E kiállítást két hónappal korábban, ez év ok­tóberében a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjtötte össze és mutatta be, az a magyar mú­zeum, amely a nemzet íróinak kéziratait, régi könyveket, illusztrációkat és az írók arc­mását gyűjti. A kiállítás most Pécsett is helyet kapott, s tegnap este fél 6 órakor a néprajzi osztály kiállítóhelyi­ségében nyílt meg. Az egybegyűlteket Darrkó i Imre múzeumigazgató köszön­tötte, és külön üdvözölte a I megnyitó ünnepség néhány i kedves vendégét. Itt volt a jelenleg hazánkban tartózko­dó szovjet múzeumi küldött­ség mindhárom tagja: N. Szkidalszkaja, a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma mú­zeumi osztályának helyettes vezetője, Z. Kosztrikina, a Moszkvai Forradalmi Múzeum igazgatóhelyettese és I. G. Lupalló tudományos főmun­katárs. Megjelent a megnyi­tón Bori Imre is, a Noviszádi Egyetem magyar tanszékének docense, a Híd szerkesztője és Lakatos László, a Petőfi Múzeum főigazgatója, s termé­szetesen a pécsi kulturális élet sok képviselője. A megnyitót Vayemé Zibo- len Ágnes, a Petőfi Irodalmi Múzeum művészettörténésze mondotta. Bevezetőben Borsos Miklós művészetének lényegé­ről beszélt. — Művészete — mondotta többek között — a szokásos stíluskategóriákon kívül áll, de mindent magába foglal és összesít: a klasszikus művek szei-etetét ugyanúgy, mint a legaktuálisabb művészi törek­vések megértését. Pannónia tradícióiból táplálkozik, en­nek a tájnak az atmoszférájá­ból, az embercentrikus élet- szeretetből, ugyanakkor fel­fogja és közvetíti a zene és az irodalom minden tanulsá­gát és szépségét. k vállalatokhoz. Pedig a gép­kocsivezetők átlagbére havi 2650 forint, de naponta 12 órát vezetnek. Nagy a fele­lősségük. Szeretnék elérni, hogy 1970-ig a gépkocsiveze­tők munkaidejét havi 6—7 órával csökkentsék. a vita A végrehajtó bizottság tag­jai a vitában sokoldalúan ele­mezték Pécs közlekedési hely­zetét. Dr. Szotáczki Mihály, a jogi egyetem dékánja elmon­dotta többek között: jellemző a közlekedési dolgozók udva­riassága, csak szórványosan fordulnak elő „incidensek”. Látszik, hogy a közlekedési vállalat vezetői helyes irány­ban tevékenykednek a fejlesz­tést illetően. Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első tit­kára a két vállalat összevo­násának pozitív tapasztalatai­ról szólott, majd kiemelte, hogy csak dicséretet érdemel­nek a vállalat vezetői és dol­gozói az odaadó és áldozatos munkájukért. Felvetette: meg kell oldani a várótermek és i megállók takarításának fel- ! adatát, az utasok ne topogja­nak a sárban, hóban. A vál­lalat kössön szerződést a Köz- tisztasági Vállalattal és a munkát fizesse meg — java­solta. Márk Bertalan, a Tanár­képző Intézet igazgatója fel­hívta a figyelmet: Üjmecsek- alja problémái tovább növe­kednek az Endresz György utca körüli telep beépítésével. Javasolta, hogy a Sörgyár mögötti domboldalra sűrítsék a járatokat, különösen vasár­nap utaznak ide sokan kis szőlőjükbe, vasárnáp pedig sajnos ritkábban járnak a bu­szok. Simon Imre, a közlekedési állandó bizottság i elnöke az állandó bizottság munkájáról szólt. Dr. Sáfrány János, a III. kér. Tanács VB elnökhe­lyettese a csúcsidő gondjaival foglalkozva javasolta: reggel 7 és 8 óra között a Komlóról 'jövő autóbuszok menjenek végig a 27-es útvonalán majd megkerülve Üjmecsekalját ér­kezzenek a Piac térre. Dr. KisVári András, a Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője a csúcsforgalom eny­hítésének lehetőségeiről szólva javasolta: meg kell vizsgálni például a kórházak látogatási idejének esetleges áttételét, mert a látogatás csúcsforgal­mi időben van. Felvetette a lépcsőzetes munkakezdést. Dr. Deli László, a Pécsi Já­rási, Városi Ügyészség veze­tője is szorgalmazta a meg­állóhelyek és váróhelyek tisz­tításának megoldását. Bencze József, az I. kér. Tanács VB- elnöke kérte: a közlekedési vállalat ismételten vizsgálja meg a 27-es busz végállomá­sának a budai vámhoz helye­zését. Szorgalmazta: a 10-es járat menjen be Szabolcsia­dba. Vasason reggel 7 órakor ] sok iskolásgyerek lemarad a | buszról — kérte: mielőbb or- j vosolják ezt a bajt. Hirdi Fe- I renc, a Városi Tanács építési t és közlekedési osztályának ve­zetője elmondotta, hogy a ké­szülő pécsi közlekedési tanul­mányterv ad választ arra is, hogy a budai vámnál hova építsék az új megállót. A gyorsabb közlekedésért — ott ahol indokolatlan a sűrű meg- j állóhely — számos megállót. ' megszüntetnek majd. [ Dr. Németh Lajos, a Városi Tanács VB elnökhelyettese felvetette: ki építse meg az új megállóhelyeket? Erre a tanácsnak nincs pénze. A köz­művesítést megoldja, de a fel­színi építkezéshez anyagi ala­pot a közlekedési vállalatnak kell előteremteni. Elmondotta, hogy 300 dolgozó nevében ka­pott levelet, amelyben kérik: a déli városrészben a „rak­tárterületen” már közel 1000 ember dolgozik, de nincs busz­járatuk — segítsenek gondjai­kon. Dr. Fatla Károly, a Mecseki Ércbányászati Vállalat osz­tályvezetője javasolta: a 27-es bérlettel csúcsforgalmi időben a 10-es és 20-as buszokat is vehessék igénybe. Takács Endre, aki az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgatóságának képviseletében vett részt a ta­nácskozáson, elmondotta, hogy nagyon pozitívan értékelik a pécsi közlekedési dolgozók munkáját, és a csúcsforgalom enyhítéséért az új buszok be­állításáról, a közlekedési dol­gozók munkaidejének rövidí­téséről szólt.­Horváth Lajos, a Városi Ta­nács vb-elnöke is elismerését fejezte ki a közlekedési válla­lat dolgozóinak jó munká­jukért. A csúcsforgalom eny­hítése. feladásinak megoldá­sáért javasolta, 'hogy dr, Né­meth Lajos vb-elnökhelyettes vezétésévél, a szakigazgatási I szervek bevonásával már a közeli napokban kezdődjék tárgyalás, a közlekedési válla­lattal karöltve az itt elhang­zottak figyelembe vételével konkrét intézkedésekben egyez­zenek meg. A végzett munká­ról pedig fél év múlva tájé­koztassák a végrehajtó bizott­ságot. Garay Ferenc | Az érdekeltek minden évben I földhasználati díjat fizetnek a községi tanácsnak, melynek I nagysága legfeljebb tíz forint j lehet aranykoronánként. Te- I klntve, hogy a baranyai föl- 1 dek aranykorona-átlaga 10— 10, jelképes összegről van szó. Az említettek személyes föld- ! használatra szánt területeit I zártkertekben, belterületen, í vagy — ha az előbbi helyeken I nem lehetséges — külterületen is ki lehet adni. A földhivatal vezetője nyomatékosán alá­húzta, hogy a rendelef csupán | az említettekkel, tehát azok- i kai az egykori pártoló tagok­kal és volt tsz-tagokkal tesz kivételt, akik 1967-ben háztáji földet kaptak a tsz-től. Más ugyanis nem kaphat földet a I külterületeken. Bár ebben az évben már több esetben szóltunk lapunk­ban a földtörvényről, a Me­gyei Földhivatalhoz, illetve szerkesztőséghez beérkező le­velekből, kérdésekből Ítélve sokan még mindig nem értik a törvény lényegét. Nem egy ügyfél feltette például a kér­dést: mi is az a földtörvény? Dr. Csernus József erre vála­szolva elmondotta, hogy az há­rom részből áll. Az első rész a tsz földtulajdon megállapí­tása és rendezése, „Azé legyen a föld, aki megműveli” elv ér­vényesítése alapján. Ez fo­lyik ebben az évben. 1969— 1973. december 31 között kerül sor a második fejezetre, vagy­is a zártkertek és belterületek rendezésére. Erről később még részletesen tájékoztatják a la­kosságot. A harmadik rész a személyi földtulajdon megálla­pítása, mely 1969. január 1­A Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának tegnap dél- , előtti ülésén dr. Szinkovich Márta, a Levéltár vezetője számolt be az 1968. február j elsején tanácsi irányítás alá : került Megyei Levéltár felada- | tairól és tevékenységéről. Az ' 1950-ben létesített levéltár (több mint 10 ezer iratfolyó­métert (tíz kilométert) kitevő iratállománya évekig tartó — és kisebb mértékben még ma is folyó — begyűjtési munka eredményeként alakult ki. Évkörét tekintve 1696-tól 1960- ig terjed és több mint 1500 : forrdot foglal magában. (A i fond kifejezés valamely szerv működése során létrejött ira­tok összességét jelenti.) Az ötvenes évek végére megtel­tek a levéltár raktárai, továb­bi iratgyűjtésre nem volt mód. 1966 őszén és 1967 tava- | szán aztán mintegy ezer folyó- ' méter anyagot átadtak a Bács-Kiskun megyei Levéltár­nak, így ismét raktári férő- I helyhez jutottak. Az iratbe- J gyűjtés területén 1969-ben fő j feladatuknak tekintik a népi ; demokratikus korszak agrár- 1 történetének megyei forrásait begyűjteni. Ezek az Iratok kint ugyanis veszélyeztetett helyzetben vannak. Ugyancsak hosszú éveket vett Igénybe a jórészt öm- | lesztett állapotban levő irat- ■1 anyag szakszerű rendezése; 1 nyilvántartásba vétele. Jelen- j ! leg a kívánatos közép-, illet- [ ve teljes rendezettségi szintet 16025 folyómétemyl iratanyag | éri el, a másik 4475 folyómé­ter rendezettségi szintje ennél alacsonyabb, bár nem a leg­kedvezőtlenebb. Túl az irat- rendezésen, a levéltár átfogó raktárrendezési feladat előtt is áll, kívánatos lenne — a korszerű levéltárszemléletnek megfelelően — az iratanyago­kat a fondok sorrendjében elhelyezni. Ez viszont már a korszerű tárolás kérdéséhez vezet el, melynek bevezetését Baranyában részben az anya­gi eszközök, részben pedig a személyi feltételek hiánya akadályozza. így a raktárak sem szakmai, sem tárolási szempontból nem mondhatók korszerűnek. » A beszámoló megemlíti, hogy a levéltár épülete igen régi, az elhasználódás és az évtizedeken át elhanyagolt karbantartás következtében nagyön rossz állapotban van. Ez az itt őrzött iratanyag vé­delme szempontjából egyre súlyosabb helyzetet teremt. A végrehajtó bizottság — melynek tagjai még az ülés megkezdése előtt megszemlél­ték a levéltárat — a jelentést elismeréssel elfogadta és ha­tározatokat hozott a levéltár személyi és dologi feltételei­nek megjavítására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents