Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

t. fiiiTtammi napio V Romantika és vadászat Hogyan leit európai hírű a magyar vadgazdálkodás? A gyógyhatású, termál­vizéről ét környékének kitűnő turisztikai adott­ságairól országszerte is­mert Harkány újabb rekordról, az idei egy- milüomodik fürdőven- dég látogatásáról adott hírt A Harkányfürdő rohamos fejlődését jel­lemző számadatok kö­zött említheti, hagy ax utóbbi tíz évben for­galmát megötszörözte — az évi kétszázezerről a fentebb említett egy­millióra — növelte és ezzel meghaladta Hajdú, szoboszló látogatottságát, A község területén ezzei egyidőben több mint félezer családi, illetve vállaldti üdülő, ezenkí­vül szolgáltató üzemek — büfék, szervizállo­más stb. — sora épült fel. Korszerűsítették az úthálózatot, folyamat­ban van a viz- és csa­tornahálózat, két új szálloda és számos újabb üdülő építése. Ami a milliós láto­gatottságával méltán büszkélkedő strandot közvetlenül illeti; terü­letén új medencéket, kabinsorokat, büféket létesített a Megyei Ta­nács. A fürdő egy ré­szét téliesitették; a fűtött öltözőkkel, büfé­vel, pihenővel egybe­épített medence a zor­dabb hónapokban is két- kétezcrötszáz vendég fogadására alkalmas. A fürdő bővítésére újabb tervek készültek. A ta­vasszal kezdődő mun­kák során a téli pavi­lon fölé üvegtetőg eme­letsort húznak, mely télen központi fűtéssel, mig a napozásra alkal­mas időszakban szét­nyitható tetőszerkezettel várja * strandólókat. A jelenleg pihenőhely­ként használatos föld- szinti télikertet eszpresz- szónak rendezik be, szomszédságában három száz fős éttermet építe­nek. A medencék víz­ellátását tovább töké­letesítik: a strand terü­letén központi szivaty- tyúházat létesítenek, Máriagyűdön pedig karsztvíznyerő kutakat mélyítenek. Ezeknek fú­rását a napokban meg­kezdték. A máriagyüdi karsztvizet 4,5 kilomé­teres vezetéken hozzák a strand területére azért, hogy a vastartal­mú — és emiatt barna, piszkos színezetű — har­kányi hidegvíz helyett a jövőben a kristálytiszta gyüdi karsztvízzel tölt­sék fel a hidegvizes medencei, illetve ezzel k, a „arkányi (ü*„a t-rüleíéa. a pálmakertet keverjek a termálvizet. jövőre nyitják meg a nagyközönség előtt Pódium j Túl az egymillión # Jbéről est Sásdor. A sásdt szövetkezeti Tavasz Ét­teremben sikeres szerzői es­tei rendezett Hajas Béla no­vember 26-án. A szerző da­lait Csiszár Márta, Gyenese Béla is Pongrácz Zoltán »diák elő. Ugyanezt a műsort mutatják be december iO-é% Mozegón. ♦ O Óné n nlknta. Ento- (tea kezdeményezési valósit meg a pécsi Hullára ítte- ■cbx Minden (sOtflrtfikfin ea- tr I és a, valamint vasárnap este 8 és T óra kSaött az esti műsor keretében a vende­tek Jelentkezhetnek táncdalt énekelni, átadják nekik • mikrofont, • egy-két, nagy Siker esetén három énekszá­mot elénekelhetnek: ♦ Vannak, akik még mindig ősi romantikát keresnek a vadászatban, pedig már rég nincs. Sőt! Harminc-negyven éve még annyi szarvast, őzet, nyulat vagy fácánt ejtett el a vadász, amennyit, csak tu­dott. Ma viszont pontosan megszabják neki, hogy mikor, mennyi és milyen szarvast, őzbakot vagy sutát lőhet ki. Van-e még romantika? A legkevésbé romantikus­nak az apróvadas területeken folyó kőrvadászatokat nevez­hetnénk. Tulajdonképpen nem is vadászat ez, hanem ter- mésbetakarftás. Jónéhány va­dász és még több hajtó kör­befog egy területet, megin­dulnak egymás felé és fel­riasztják illetve lepufíantják a nyulakat. Nagyon hasonlít ez a halastavak késő őszi le­halászására — szárazföldi vál­tozatban. S ha már az illúziórombo­lásnál tartunk, van olyan va­dászat is, ahol nem Is igazi vadakra lőnek, hanem do- mesztikálődni kezdő állatok­ra. A siklósi vadásztársaság például fácáncsirkéket vásá­rol, nevel és egy bizonyos életkor elérte után kiereszti Őket a mezőre. Néhány hó­nap múlva megkezdődik a vadászat, s talán ugyanaz, aki gondozta őket, sörétes puskát fog a kakasokra. Maradt-e ezekután még va­lami romantika? — kérdez­hetné az olvasó, amire csak így válaszolhatnék: igen, ma­radt Először is: a vadat el kell találni, legtöbbször futás közben. Ez pedig nem olyan könnyű dolog, hiszen aki ka­tona volt, az tudja, hogy so­kan még a mozdulatlan cél­táblát is csak ritkán tudják átlyukasztani. Másodszor: a vad is véde­kezik. Jó hallása, szaglása van, a szarvas például már háromszáz méterről Is meg- érezheti az embert. Az embe­ri leleményesség, a megfelelő szélirányok kikeresése tehát még ma is nagyon fontos. S végül: gyalogolni lehet vadá­szat közben. Ne mosolyog­junk: a városi ember nem szeret gyalogolni, néha még két autóbusz-megállónyit sem De ha vadászatról van szó! Az más. Akkor jöhet a ti­zenöt kilométer is! A vadak ét a civilizáció Egy másik tévhit szerint a civilizáció kiirtja illetve el- koresosítja a vadállományt. Van is ebben valami. Biztos­ra vehetjük, hogy az Árpá­dok idejében több szarvas, őz, vaddisznó volt Magyarorszá­gon, mint ma van. Viszont: alig néhány évtizede, tehát a felszabadulás előtt, amikor a községi elöljáróságok árveré­! sen értékesítették vadasterü- | leteiket, még alig-alig ■ „je- | gyezték” a magyar ■ szarvast. ' Ahogy Lendvai Ferenc me- I gyei fővadász mondja: azok­ban az években csak néhány , aranyérmes agancs volt egy ; országos trófeakiállításon, ma i viszont 30—40 is! Magyaror- j szág, s köztük Baranya tró- ! t'eái világhírre tettek szert. ! Vajon mi ez, ha nem a terv­szerű vadgazdálkodás, végső j fokon egy szervezett civilizáció ! eredménye? A civilizáció nemhogy ellen­sége a vadaknak, hanem ja­víthatja életfeltételeiket, elő­segítheti elterjedésüket. Az utóbbi években például az apróvadas területeken, tehát a szántóföldeken és mezőn is elszaporodtak az őzek, szarva­sok. A becslések szerint ma már több mint 300 szarvas él e területeken, csaknem a fele annak, ami a nagyvadas terülelteken található. Az őzek száma az 1965-ös 4100- ról 6600-ra növekedett. Sokan feltették a kérdést: mivel magyarázható ez? Egyszerű a válasz: a több száz holdas tsz-kukoricatáblák eszményi búvóhelyet jelentenek az őz és szarvas számára. Más kér­dés, hogy a szarvas sok kárt okoz, következésképp túlzott elszaporodását meg kell aka­dályozni. Kevés a nyúl Még az őzeknél is nagyobb „karrier” elé néz a fácán — ugyancsak a civiliíáció követ­keztében. Nem is szakembe­rek mondják: egy törvényere­jű rendeletből következik, hogy az apróvadas területek nem egészen 25 ezres fácán­állományát 400 ezerre (nem tévedés!), hétezres fogolyállo­mányát pedig 100 .ezerre emel hetnénk! Ennyit ugyanis el­bírna a csaknem 340 ezer holdnyj apróvadas terület. Ha ennyi volna a fácán, nem kellene törődnünk a burgo­nyabogárral. Elpusztítanák. Más a helyzet viszont a nyu lakkal, melyek száma nagyon megcsappant. 1962-ben kb. 40 ezer vadnyúl élt az apróvadas területeken, ma már csak mintegy 24 ezer. A mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­vel eltűntek a jó búvóhelyet síén tő barázdák és elterjed­tek a nyulakra halálos vesze­delmet rejtő traktor vontatta tárcsák, kaszálógépek és egyéb gépek. Ez nem jelenti azt, hogy a nagyüzemeket meg kell szüntetni a nyulak miatt. Erre nincs szükség. A cseh­szlovákok ugyanis bebizonyí­tották, hogy a nyulak gyorsan alkalmazkodnak a változó fel­tételekhez, szaporodnak és fel­nőnek csak riasztó berende­zést kell a gépekre szerelni. Á baranyai vadászok mai vezetőségválasztó küldöttgyű­lésére a gazdaságossági szem­lélet minden bizonnyal rá­nyomja a bélyegét. Ez érthető is. Csak néhány adatot: az elföldi mezei nyúl átlagsúlya 3,5 kiló,, a baranyai 4—4,í kiló. Könnyen elképzelhető mennyi külföldi vadász jár­na ide, ha több lenne a nyu- Junk. Ami pedig a fácánokai illeti: a megye U apróvadas területen gazdálkodó vadász- j társasága francia és olass ! vadászokat fogadott. A társa- ; ságok 300 forint napi átalány! kapnak minden vadász, s to­vábbi 30 forintot minden el­ejtett fácán után. Volt, ak: j 30 fácánt ejtett és összeser 1200 forintot kapott a va­dásztársaság. Mondhatnánk í negyven forintot kaptak mtn- , den lövésért, hiszen az elej­tett fácán a vadásztársasági: maradt! E számok azt mutatják, j hogy nem ok nélkül vitatkoz- ! nak majd a számokról a baranyai vadászok. Van miért, 1 érdemes. A vadászat nemcsak , szórakozás, spórt, hanem va­lutaszerző forrás is. M. L. Mintegy negyven esztendős gyűjtőmunka eredményekén* több mint haruinszáz óra tulajdonosa Magyar Ferenc budapesti nyugdíjas- I Gyűjteményében a legrégibb óra^ az 1500-as évekből származik Gálaest a Nádorban Véget ért a MERUKER-maratoni Kezdődik: minden megkezdett száz forint után borítékos ajándéksorsjegy Felvonultak az 1969-es modellek A pénteki gálaesttel végét­ért a MERUKER maratoni divatbemutató sorozata. A Ná­dor Szálló éttermében és va­dásztermében november min­den péntekén a pesti, azaz a magyar divat mutatta meg sokszínű arcát. Igen, sokszínű arcát, mert több nagy divat­cég is létezik, & mindegyik­nek külön tervező gárdája, egymással nagy versenyt vív­nak. Az Európában uralkodó divatvonalakon belül mind­egyik divatcég igyekszik sa­ját modell-változatait elfogad­tatni. Ha a MERUKER érde­meiről beszélünk, elsődlegesen éppen azt emeljük ki, hogy lehozta Pécsre a legnagyobb pesti divatcégek kollekcióit és manekenjeit, s szinte egyidő­ben a fővárossal, bemutatta a pécsi közönségnek az őszi-téli, sőt — a pénteki gálaest szen­zációja ez volt — az 1969-es év modelljeit. Amelyek aztán természetesen megtalálhatók és megvásárolhatók a MERU­KER üzleteiben is. Mondtuk, maratoni volt a divatbemutató-sorozat. Adjuk hozzá még ehhez azokat a mini-bemutatókat is, amelye­ket Pécs nagyobb üzemeiben és intézményénél tartottak: a Kesztyűgyárban, a Porcelán- gyárban és a Megyei Taná­cson. E divatbemutatók mot­tója ez volt: a dolgozó nő ott­hon. Sőt! A MERUKER mo­! delijei Párizsban is megáll- I ták helyüket Ezt képletesen ] mondjuk, arról van szó ugyan- I is, hogy a Pécsi Nemzeti Szin- . ház Isten véled édes Piros­kám darabjában van egy pá­rizsi jelenet. Nos, itt a Szé­chenyi téri Elegancia üzletben kapható modelleket vonultat- j ták, illetve vonultatják fel. A sikerre jellemző, a színházban bemütatött modellek az Ele­ganciában napok alatt elfogy­nak. Hosszúra nyúlt a bevezető, térjünk rá a pénteki gálaest­re. Rendhagyó bemutató lesz — konferálta be Molnár Mar­git, a televízió riportere. A Fővárosi Kézműipari Vállalat ugyanis a jövő év női divat­ját, az 1969-es modelleket Is bemutatta. Először tehát ezek­ről. A legfeltűnőbb talán a szín, az 1969-es év divatszíne — legtöbb bemutatott modell ilyen volt — a Illa és a lila minden árnyalata. További divatszinek: az idei év, de a jövő évé is a piros-fehér és a piros-fekete. Ünnepélyes al­kalomra továbbra is a fekete­fehér színösszeállítás jöhet számításba. A ruhák másik érdekessége a hossz: tovább­ra is á mini. Láttunk egy an­golos ingruhát, úgynevezett szűkített fiúing-modellt, a fia­talok körében bizonyára nagy divat lesz. Az 1969-es model­lek közül a pécsi közönség tetszését nagyon megnyerte a kötött-horgolt összeállítás, a szín fekete, a szoknya lila vi­rágokkal díszített. A virágdí­szítés, például a margaréta — legalább is ez derült ki — di­vatba jött Persze szó sincs, a múlté már a hippizmus ha­tását tükröző virágmintás- színorgia. A műszőrme bun­dák és sok más egyéb mel­lett az estélyi ruhákat is be­mutatták — érdekességük, hogy derékban kivágottak. Bemutatták ezenkívül a dol­gozó nők otthoni viseletét is, hat szép modellt, amelyeket már meg is lehet vásárolni a \ MERUKER boltjaiban. Az ár ■ egyiknél sem éri el a 100 fo­rintot ... Negismerték, örömmel fo­gadták és éltek is a vásár­lók a MERUKER, azaz a Ba- I ranya megyei Ruházati Keres- I kedelmi Vállalat idei kedvez- ! menyével. A kijelölt boltok- | ban a most kiválasztott mo­delleket 20 százalék előleg be­fizetés el'enében december 20- I ig elteszik. Az akció rendkí- ! vül népszerű lett a vásárlók körében. Ugyanilyen sikere I lesz hisszük — a MERU­KER legújabb akciójának. Ar­ról van szó, hogy megvették az OTP-től az összes még megmaradt borítékos sorsje­gyet, összesen 20 ezer dara­bot. Hétfőtől kezdve a vásár­lók minden megkezdett, illet­ve elvásárolt 100 forint után ajándéksorsjegyet kapnak: ab­ban az esetben, ha konfekcio­nált női, férfi vagy gyerek al­sóruházat! cikket kívánnak vásárolni (pontosabban: a kül­földön rangját visszanyert és egyre inkább tért hódító pa­mut- és vászon anyagokból készült, legújabb fazonú fe­hérneműkről van szó). A borítékos sorsjegyet a vá­sárló maga húzza ki. Ha a ki­bontott borítékban 500 forint összegig szóló nyereség van, a pénztárosnő azonnal kifizeti. A nyereményt természetesen nem kötelező abban az üzlet­ben elvásárolni Az 500 forin­ton felüli nyereményeket az OTP fizeti ki. Hétfőtől kezd­ve tehát: az Ádámban, a Tün­dében, a Csongorban, a Bel­városi és az Ifjúsági Áruház­ban, valamint a nagyobb vi­déki boltokban, a komlói, a mohácsi és a siklósi üzletek­ben minden megkezdett 100 forint után ajándéksorsjegy jár. Ez az ajándék a széles választék, a megannyi divat­holmi mellett, a MERUKER külön karácsonyi ajándéka. (-) . ♦ Omegaldz Pécsett. Ome- galáz van Pécsett; a híres együttes december 9-t ven­dégszereplésére kétezren nem kaptak jegyet. A második angliai útjáról hazatért együt tes mindössze két előadást tud adni Pécsett, ezért ma­radtak le ennyien. (Képünk: Kóbor János, az ifjúság kö­zött népszerű ritmusgitáros és szólóénekes.) T Egyiptomiak jönnek? As Országos Rendezőiroda buda­pesti központja 85 tagú egyip­tomi együttessel tárgyal. Az együttes sajátos zenés, éne­kes, táncos műsorral mutat­kozik valószínűleg be néhány magyar városban, így Pécsett is. V t

Next

/
Thumbnails
Contents