Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

1968. december 11.

Dtmontuti not»to

x Gépesített árvíz- előrejelzés

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vízjel- tó szolgálata korszerű szovjet elektronikus analóg számítógéppel fejleszti munkáját. Az árhullámokat jelzik az új berendezéssel, de gyorsabban és pontosabban, mint az eddigi számítási módszerrel, A Duna felső szakaszán, Kemsnél, Bécsnél, esetleg lejebb. Pozsonynál kialakult árhullám adatait táplálják a gépbe, amely fél percen belül mutatja, hogy ugyanaz az áradás Budapestnél milyen vízszintet érne el. Némileg . módosítani kell azonban a gép adatait, mert nem veszi figyelembe, hogy a közbenső Duna-szakaszok vízpótlást kapnak a mellékfolyókból. Ez a kiegészítés viszont egy- harmad annyi időbe sem telik, mintha a régi módszerrel teljes számítást végeznének.

Egyelőre kísérleteznek a géppel, azt vizsgálják, melyik az a felső-dnnai vízjelző állomás, amelynek adataival a legmegbízhatóbb budapesti ■ prognózist adhatják ki. Az

A lakosság szolgálatában

.- ”

Autóparkoló a Megye köz környékén?

Kinek építették as Endresz utcai garázsokat? — Mikor készül el

a Vörös Hadsereg útja?

löket terveztettünk, segítségükkel a már kiépített csapadékcsatornába fogjuk a vizet elvezetni, Ettől, a parkosítástól és támfalépítéstől eltekintve az út felújítása lényegében megtörtént, már zájlik is rajta a forgalom. Ami a felújítás minőségét illeti, nem lehet ellene panasz, de tény, hogy az átadási határidőt jelentős mértékben csökkenteni lehetne, ha a vállalat nagyobb erőt koncentrálna erre a munkára. Végül örömmel közölhetőn/, hogy a templom előtti tér</n kialakított autóbuszforduló /ol a sütödéig vezető utat is aszfaltburkolattal látjuk el.

Kéri Tam/s

zett tetőző árvízszintnek valóságos és számított adatai közötti eltérést az eddigi 5— 50 centiméterről ő—30 centiméterre csökkentsék. A komáromi vízszint alapján Mohácsra jelzett prognózisnál pedig 10—20 helyett 5 centiméternél is kisebbre csökkentik az eltérést

Közérdekű

javaslatok

tizen kétmillió forint értékű közérdekű javaslatot „valósítottak meg" 1967 óta a mohácsi járásban, ez a szám a javaslatok 74 száza- ' lékának realizálási költsége. Az 1967, évi országgyűlési és tanácsi választások során 1659 hozzászólásból 839 közérdekű javaslat hangzott el, ezek közül 650 községfejlesztési tárgyú volt, melyek megvalósítására a járási tanács ütemtervet dolgozott ki. A 650 feladat költsége 36,6 millió forint

A lakosság nemcsak kérte és figyelemmel kísérte a zömében kommunális munká' kát, hanem társadalmi munkával jelentősen segítette Is azokat 1967-ben 1,1 millió forint, 1968. októberéig 973 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett öt éven belül a lakosság javaslataiból 546 feladatot teljesítenek a mohácsi járásban, 16,7 millió forint ráfordítással.

— Al x hír Járja, hogy a

Megye utca 9. és U. szám alatti házat tatarozzák. Am arról is beszélnek;, hogy a Megye-köz környékét lebontják. csupán azért, hogy helyében autóparkolót létesítsenek. Ha ez igaz, nem értem, miért hagyták ki a számításból az Anna utca ,1-es számú házat, melyet már évekkel ezelőtt bontásra ítéltek. Utcai része faoszlopokkal van megtámasztva, elfoglalja a kocsiút felét, a belváros szégyenfoltja. Nem gondolják. hogy ennek lebontása előbbre való, mint a parkiro- zóhely kialakítása? — kérdezi Börzöli Gyula.

Hajdú László, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke:

— A kérdés ilyen módon történő feltevése logikus, a problémát azonban mégis ketté kell választani, az Anna utca 1. szám alatti ingatlan ugyanis magántulajdonban van, vele a PIK nem rendelkezik. A Megye utca 9-es és 11-es számú háznál valóban felújításról van szó, melynek kivitelezője az Országos Műemlék Felügyelőség. A 9-es számú ingatlan — sőt, a 7-es számú is — műemlék jellegű épület, védettség alatt áll, ha akarnánk, sem bonthatnánk le. A Hunyadi út, Megye-köz, Széchenyi tér és Megye utca közötti tömböt viszont ténylegesen le fogjuk bontani, kivéve a Hunyadi út 2-es számú emeletes épületet. A tömb további sorsára vonatkozólag most készül tervjavaslat, nem lehetetlen, de még nem is biztos, hogy a bontás útján nyert területen gépkocsi parkírozó- hely létesül.

— ÜjmeesekaljSn, u Endre« György álca déli oldalán lévő két épület földszinti részén garázsokat építtetett a Városi Tanács. Kik és milyen feltételekkel Juthatnak hozzá e garázsokhoz? — kérdezi Lovász Mátyás pécst gépkoesitulajdonos.

Dt Dánvi Pál, a Pécs m. j. városi Tanács VB tervosztályának vezetője:

— Az említett két épület földszintjén tíz-fíz garázst létesítettünk, melyekkel elsősor- 1 ban a városfejlesztési célokból szanálandó garázsok pótlását kívánjuk biztosítani. A fennmaradó garázsokra a vállalatok nyújthatnak be Igényt, $ ha ez még mindig nem tölti ki a rendelkezésre álló garázsszámot, a lakosság igényeinek kielégítésétől sem zárkózunk eL A garázsok 16.58 négyzetméter. illetve 10,2 négyzetméter alapterüleíűek, az építési költség megtérítése ellenében vehetők használatba, bizonyos időre szóló bérleti kedvezménnyel. Az építési költség előreláthatólag 23 ezer, illetőleg 14 ezer forint. Akik

a garázsra Igényt tartanak, ez év december 31-ig juttassák el hozzánk jelentkezésüket.

— Még Jóformán nem is volt eső és hó, de itt Mohácson a Liget utcában a betonjárdán (!) bokáig járunk a sárban, felnőttek és pár- száz iskuiásgyerek is. Hogyan lehetne megszüntetni ezt a lehétetlen állapotot? — kérdezi Kiss Pálné Mohács,

* Liget utcai lakos.

Fischer János, a Mohácsi városi Tanács vb-elnökhelyfet- tese:

— A Liget utca a Pécsi úttól a Liliom utcáig szilárd burkolatú és portalan! tott, ám a panelelemek szállítása idején megsüllyedt, emiatt valóban vizes és sáros. Az útszakasz átépítését még ebben az évben megkezdjük, felszíni vízelvezetéséről gondoskodunk. Az utca másik részét — a Liliom utcától a Liszt Ferenc utcáig — viszont anyagiak hiányában sajnos nem tudjuk kiépíteni. A Park utcai iskola megközelítése egyébként a Liszt Ferenc utcán és Park utcán át jelenleg is biztosított (mindkét út járdával és szilárd burkolattal rendelkezik), a Liliom utca pedig, mely közvetlenül az iskolához vezet, most áll felújítás alatt.

— Nagyon örülünk annak, hogy a Pécsszabolcsra vezető műutat, a Vörös Hadsereg útját felújítják. De érzésünk szerint kissé sokáig tartanak a munkálatok, az Aszfaltút- építő Vállalat dolgozói nem diktáltak túlságosan erős tempót. Tulajdonképpen mikorra kell az utat átadniuk? — kérdezi a szabolcsfalusiak nevében Galambost Nándor.

Dalos József, a Pécsi városi

Tanács v. b. építési és közlekedési osztályának csoportvezető főmértjpke:

— A Vörös Hadsereg útja közművesítéssel összekapcsolt felújítása jelentős lépés Pécs- szabölcs városiasodásában. Az út burkolata korszerűtlen és elhasznált volt, karbantartása aránytalanul nagy összeget emésztett fel, ezért határoztuk el felújítását, eredetileg 1968. december 31-i határidővel. Mivel a tervtől menetközben el kellett térni, az átadási határidő 1969. május 31-re tolódott ki. A Tolbuhin út felőli erős emelkedőt magassági vonalvezetéssel küszöböltük ki, egyenletes lejtésűvé tettük az utft, így helyenként magasabbra került, mint a környező hááak udvara; a csapadékvíz nem tud lefolyni. Ezzel a- következménnyel számolva víznyeA Pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum és SxakköcéplsM» diákjai geodéziai gyakorlaton, sza mdteren tanulják a teodollttal * vízszintes szögmérést, a távolságmérést és a területmérést. Képfla. kön a II'á. osztályosok gyakorlat közben

A tanulás jelentsen örömet!

Maitematika és lélektan

Feloldani a íélelemérzést — Űj módszer vagy rátermettebb,

odaadóbb pedagógus?

Forgatom a megh/vát: „A Bolyai János Matematikai Társulat Pécsi Csoportja szeretettel meghívja (pnt a Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájába” — így kezdődik a szőve./, aztán kiderül belőle, hogy a matematika-tanítás egyik legjelentősebb modernizálási kísérlete kezdődött ebbén az Alkotmány utcai isklkában.

A matematika — alaptudomány. Nehéz tantárgy. A gyerekek nem egyforma képességűek. Egykori osztálytársaim fele jobban félt a matematikától, mint attól, hogy a papája eltiltja a rögtönzött délutáni fociyiályától, stoplis cipőtől, s mindattól, ami a labdarúgás gyönyöreihez tartozik.

öt perce figyelek egy pulív veres fiút. Kicsit izgékonypak tűnik a gyerek, hol előre, hol hátra tekintget. De sohasem oldalra, mindig csák előre vagy hátra. Az öt perc alatt egyszer sem nézett ki az ablakon, sem oldalvást nem forgolódott a bemutató tanítás komolyképű vendégel felé. Kovács Margit tanárnő ugyan nem szólította fel, úgy mint nagyon sok társát, mégis oda kellett figyelnie.

A táblán egyébként törtszám látható, ugyanazt kell mindig a füzetbe is leírni. Aziskola másik tanára, aki azc*v ban valamiért mégsem tehette meg, s így Kovács Margitra váratlanul került a sor, kfc- születlenfil érte a kívánság.

Végülik hogyan lehet megfogalmazni a kísérlet lényegét?

A má tematika-oktatás forr mális módszere csődöt mondott, a gyerekek tudják ugyan a szabályokat, de nem tudják

azokat alkalmazni. Ezért elérkezett a matematika-oktaíá* forradalmának ideje: a gyerekeket meg kell tanítani gondolkodni, mégpedig az eddigi „előadok, s utána visszakérdezem” módszer helyett már az anyag megismertetése ' során minden kérdezési lehetőséget felhasználni, amit csak lehet, mindent a gyerekkel megoldatni, s megteremteni az abszolút figyelem lehetősegét és szükségességét. E mellett több anyagot, s összefüggően, nem pedig mozaikszerúen megtanítani. Egyébként e kísérlet neve Léjnárd-féle módszertani kísértét. Van egy másik is, ezt Péfcsett nem végzik. A kettő közötti egyik gyelemre méltó különbség: á Lénárd-féle kísérlet során az osztályok küiönböző képességű gyerekeit megpróbálják együttesen tanítani? A másik kísérlet során viszont — ezt Pesten a Váci! utcai iskolában végzik — külön csoportokba osztják a jó. a közepes és a gyenge tanulókat.

Hogy melyik a jobb?

Sok pedagógus szerint; az utóbbi, ahol csoportokra észtiák a gyerekeket. Hiszesl a Lénárd-féle kísérletnél nar gyon gyorsan kibukkannak a gyerekek közötti színvonalkülönbségek. Egyik tapasztalt tanárnő azt mondta rá: ilyen I órát naponta csak kettőt bír ki egy tanár, annyira fárasztó. Az ellenvélemény; ba á gyerekek örömet télnél) a matematikában, ha kialakul aZ önbizalmuk, ha érzjé’ruileg érdekeltté tesszük őket. Apró dicséretekkel is. ha feloldjuk a félelemérzetüket, ha sp osztály : minden gyerekéi 'betárjuk--A i tanítás tempójává?. > nos, akkor jó ez a módszer,

— ■ 1 i ►

Ez is igaz. De úgy tűnik,

I ezek a módszere^: nem is olyaij újak. Csak tejpetsjéges, nem túlterhelt, odaad* i pedagógus kell hozzájuk.

FiPdeesj Dénes

— O.jabb 7ft tejek kialakító,

sónak műszaki munkálatait kezdték me? a Pécsi-tó mél- ietti horgá/rt-/óban. Ezzel ;öbb, mint 150 t emelkedik a település beivé/i házainak száma. Ezzel mié rétéi ben eléri Baranya ; t tlagközségéinak

fi Q o'tzds á ct-Íj ^

tán újabb tört a táblán, újabb a füzetben, majd tört szám eredmény nélkül.

— Ezt most ti számoljátok ki, s írjátok a füzetetekbe!

Aztán a táblára is odakerül az eredmény, utána ki-ki ki- javitja a magáét, ha rosszul számította ki. A kérdések peregnek, a gyerekeknek percnyi nyugtuk nincsen, méghozzá ebben az ötödik osztályban elvonatkoztató algebrai számolás kezdődik. Mégsem izgul senki, s lassan elfeledkezem a matematikáról, s Kovács Margit tanárnő arcát, hangsúlyait, tekintetét figyelem, s feljegyzem; az egész tanóra, az egész kísérleti oktatás lényegét: I

— Lélektan.

Igen, matematika órán lélektan. Tulajdonképpen ez itt a lényegi hiszen á kétszerkettő mindig négy, de nem mindig ugyanúgy tanítják, s nem mindig egyforma képességű, fdegrendszerű gyereknek. JVjódszertan kérdése, hogy i a számok örök igazságait mennyi idő alatt, s milyen mélységben tanulják meg a gyerekek. Itt ennek az órának tempója van, sodró tempója, a fiúk, a lányok belekerülnek ebbe a Sodrásba, s kénytelenek percenként váltakozva gondolkodni, nyugodtan, s mégis élénken, mert soha egyik gyerek sjem tudja, hogy mikor kerül rá a sor. De ami a legfontosabb, nem félnek. Ha valaki mellé talál a válaszával, neái követi ezt nagyon súlyos dorgálás, ha telitalálat a válása, akkor viszont mindjárt dicséretet kan- Nézzük, figyeljük Kovács Margit tanárnőt, ott fent a katedrán, s végül abbahagyjuk a jegyzetét, ezt sem lehet írni, a lélektan | jilyörs, apró fogásait csak közvetlen élménnyel lehetséges megérteni.

Óra után megvitatjuk a bemutató tapasztalatait.

— Mélységes tisztelettel hallgattan végig ezt az órát! — mondja a Nagy Lajos Gimnázium tanára. De a többi felszólaló is elismer és dicsér. S ezek a mondatok láthatóan nem udvariasságból fakadnak, hanem Kóváes Margit tanárnő munkája valóban tetszett! a kollégáknak. Különösen, , amikor kiderült: nem 6 tartotta volna ezt az órát, hanem másik Osztályban a gyakorló'

—r A Siklósi Járási Építőipari Szövetkezet einöke, Czö vek Ferenc lemondott tisztségéről. A szövetkezet tagsági küldöttgyűlést tartott és azon Felföldi Józséfet, a Siklósi Járási Pártbizottság munka- j társát választották meg elnöknek

\I indennapo* hivatali

1 1 munkánk során kevés figyfelünkkel tartunk olyan rövid terminusú, de napjában gyakorta megismétlődő kapcsolatot, mint a Posta általunk csak 01-rrek ismert hivatalával. De ez a nexus saját hivatali telefonközpontunk jóvoltából szerencsére csak közvetett. Ugyanis hova jutnánk, ha egy-egy mellékapcsolásért, túldíjazásért, vagy megvárakoztatásért a központunk továbbítaná is rifi árr megfogalmazott privát véleményünket a nagyon sokszor illetéktelenül vádolt Ölnek.

Pedig ha csak abból a néhány statisztikai adatból indulunk ki, hogy a Posta egyetlen automata és három kézikapcsolású főközpontja 6300 előfizetőt, 240 vállalati alközpontot, és 229 soros kapcsolású úgynevezett főnöki távbeszélő berendezést lót el havonta több millió forintos forgalommal, már ebből is következtetni lehet, hogy milyen erőfeszítések árán tudja csak Kielégíteni az igényeket.

— Lehet, hogy kissé furcsán

Halló, bejciciitö...

lalati alközpontok kezelőivel ] — Ez a munka egész em— mondja Kántor Sándorné, a bért kíván, — mondotta. —

Posta távközlési osztályvezetője. — Sajnos, jónéhártyuk- nál nem is annyira a gyakorlatlanságot rónám fel, hanem inkább azt hogy nem alkalmasak erre a beosztásra.

Ebben viszont elsősorban a vállalatok vezetőit hibáztatta.

— Jónéhány példa bizonyítja, hogy nyugdíjasokat vagy olyan dolgozókat állítanak erre a posztra, akik eredeti beosztásuk mellett, úgymond, félkézzel is elláthatják ezt a feladatot. De még ennél is rosszabb példa az, amikor kévéséi Ive a telefonközpontos munkáját, pluszként kávéfőző, ebédjegy kiosztó, sőt, alkalmi gépírói teendőket sóznak a nyakába, hogy dolgozzon is valamit a fizetéséért, És a következmény?

Ezek a vállalatok rendszerint a postát hibáztatják mindenért. A mellékapcsolásokért, a késve érkező inter

Olyat, aki nemcsak a készülék kezeléséhez ért, hanem ismeri a vállalatát és nemcsak várja, hanem igényli is, hogy tájékoztassák a vállalati problémákról. Nagyon fontos ez, mert túlzsúfolt intermeg- rendelések esetén maga is el tudja dönteni a tur-retur hívások fontossági sorrendjét. Magyarán mondva, nem mindig a beosztást, a rangot nézi, hanem az ügy fontosságát, ami végső soron elsőrendő érdeke a vállalatnak.

Jó példának a Pécsi Gázszolgáltató Vállalatot, a So- piana Gépgyárat és a Baranyai Építőket említette, különösen kiemelve a Sopiariát, ahol a vezetők ügy becsülik, illetve támogatják a telefonalközpontjuk munkáját, mint bármelyik üzemrészükét. Erre utal többek között az is hogy a telefonközpontjukat hangos bemondóval látták el. ami

hívásokért, a havi számlákban egyfelől a kezelő munkáját,

másrésztről a vállalat, telefonon lebonyolított íigyintézéhángzik de a legtöbb problé- jelentkező túldíjazásokért, pe mánk pontosan azokkal van, dig az esetek nagy többségé- akiket elsőszámú segítőtárs- ben önmagukat okolhatnák i seit könnyíti, gyorsítja meg Irént tartunk nyilván• a vál-^értfe ~ — (azáltal, hogy' az üzem bármelyik részéről azonnali kapcsolást teremthet a hívóval, illetve a meghívottal.

— S hogy ezeket a jópéldákat át is plántálhassuk valamennyi alközpontunkba, 3 saját szocialista brigádjainkhoz fordultunk segítségért. Szívesen vállalták, mert elsősorban az ő gondjuk az alközpontok sokszor akadozó munkájának korrigálása.,

Elmondotta, hogy az év feléje óta három szociálist^ brigádjuk 30 tapasztalt „lelafo- mstája” járja sorra az alközpontokat igen biztató eredményekkel.

— Ahol a brigádjaink megfordultak. ott Szemlátomást, vagy ahogy mi mondjuk, fül- hallomást javulták a dolgok, és ennek nemcsak mi, hanem a vállalatok 19 lemérhették már azóta a hasznát. Egyrészt idő, de főként forint megtakarításban, amit n^yoií szí- vesen vesz a vállalat még j akkor is, ha az csupán egy j „alközpont” jómurtkája révén marad a kasszában.