Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

1968. december 10.­Dnnantmi nat»to Egy nagy fontosságú határozat nyomában Hogyan élnek a bányászok? A kérdésre, hogyan alakult a mecseki szénmedence 18 ezer bányamunkásának élete, fele­lőtlen dolog lenne kizárólag a fizetési borítékok vastago­dásának tényével válaszolni. Ezt a Mecseki Szénbányák párt-végrehajtóbizottsága is szem előtt tartotta, amikor egy sokrétű és alapos vizsgálat után a közelmúltban napirend­re tűzte és megvizsgálta a párt 1958. október 16-i hatá­rozatának végrehajtását. Ez a határozat a munkásosztály helyzetének megjavítását tűz­te ki célul — anyagi, politi­kai, kulturális és emberi vo­natkozásban egyaránt. Zsugorodó osztály? Az elmúlt évtized a nagy- jelentőségű gazdasági, műsza­ki és koncepcióbeli változások időszaka volt. Egyesült a komlói és a pécsi tröszt, be­lépett a termelésbe Zobák, „mecsekivé” lett a hidasi és nagymányoki brikettgyár. Mindez átszervezésekkel, erő­átcsoportosításokkal járt. A vállalat állományi létszáma 840 fővel csökkent, az összes munkások száma azonban 1344-gyel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ez a csök­kenés azért érdekes, mert ugyanebben az időben az al­kalmazottak száma 501-gyel emelkedett. (A tendencia más vállalatoknál is hasonló.) A vizsgált időszak elején 87,1— 12,9 volt a munkás és alkal­mazotti létszám aránya, most pedig márcsak 83,6—16,4 az arány a munkások javára. Vannak természetesen örven­detes változások is, mint pél­dául Az utóbbi években külö­nösen meggyorsult fiatalodási folyamat. A munkásállomány 50 százaléka 26—40 év közöt­ti. Még pozitívabb képet mu­tat a törzsgárda-alákulás. A 15 ezer munkásból 5344 tíz évnél hosszabb munkaviszony- nyai rendelkezik, 1818 15—20 év közötti, 1164 pedig 20 év feletti szolgálati idővel bír. Ez az összmunkásállomány több, mint ötven százaléka. És most nézzük, mit hozott az elmúlt tíz év megyénk leg­jelentősebb munkásrétege szá­mára! Bérek. Az anyagi jut­tatások évente átlagosan 1,5— 2 százalékkal emelkedtek. A fejlődés 1963 óta különösen egyenletes. Ebben az évben 27 160 forint volt az egy mun­kásra jutó átlagbér — tavaly pedig 29 230. A hűségjutalmak még gyorsabb ütemben nőt­tek. 1963: 43 391, 1967: 53 095. Az új gazdaságirányítási rend­szer eredményeképpen a pré­miumösszegek is emelkedtek — így az idén előreláthatólag minden előző évinél jelentő­sebb lesz a borítékok „vas­tagodása”. 13400 kitüntetett Tíz év alatt 13391 munkás kapott kisebb-nagyobb kitün­tetést. A kitüntetettek között van egy Kossuth-díjas is. Ket­ten elnyerték a Szocialista Munka Hőse címet, négyen a Magyar Szabadság Emlékér­met. Munkaérdemrendet 58­an, Szocialista Munkáért Ér­demérmet pedig 64-en kaptak. A Bányászati Munkazászlót 287 bányász kabátjára tűzték fel. Az erkölcsi megbecsülés for­mája a társadalmi funkciókba történő beválasztás. A bá­nyász-lakótelepeken, illetve városokban mintegy 70o bá­nyamunkás visel tisztséget, s sokan tagjai a megyei, illetve országos tömegszervezeti ve­zetőtestületeknek is. Ugyan­akkor az is megfigyelhető, hogy mind kevesebb bányászt „emelnek ki” — s ez a ten­dencia mind nagyobb tömegek előtt nyilvánvaló ... A munkásosztály helyzeté­nek megjavítására hozott ha­tározat megkülönböztetett fon­tosságot tulajdonít a lakás- viszonyok normalizálásának. Az igények kielégítése érdeké­ben a szó legszorosabb értel­mében óriási erőfeszítések tör­téntek, a helyzet azonban rosz- szabb, mint bármikor. 1248 jogos lakásigény A tizenötezer munkásból öt­ezer nap mint nap vonaton, illetve autóbuszon érkezik munkahelyére. A vállalat ha­tásköre 123 községre terjed ki. Ez a sugár-nagyság, s a bejárók ilyen aránya rendkí­vül gazdaságtalan, sőt kultu­rális-politikai szempontból is nyugtalanító. A munkaerő koncentrálására azonban nem sok remény van: így is 1248 jogos lakásigény vár kielégí­tésre. Tíz év alatt 2478 lakást épí­tett a vállalat. (Komló 1802, Pécs 676.) A tanácstól Komlón 324, Pécsett 79 térítésmentes lakást kaptak a bányaipari dolgozók. A helyzet 1960 után kezdett romlani, amikoris a szénbányák lakásépítés! jogát, illetve lehetőségét mégvon tálé Most, két év óta, újra foly­nak építkezések, a kiesést azonban már alig-alig lehet behozni... A gondok enyhíté­se érdekében széleskörű OTP- akcióra lenne szükség, s ami még ennél is fontosabb lenne: a tanácsoknak le kellene mon­daniuk 10 százalékos lakás­részesedési jogukról. Nyugtalanító képet mutat a bányamunkásság „végzettség­statisztikája”. Nyolc általánost 39 százalékuk végzett, közép­iskolát pedig mindössze 10,7 százalék. Az őssz-munkásállo- mány 47 százaléka nem ren­delkezik az általános iskola VIII. osztályának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. A Központi Bizottság határozata szellemében ezen a téren te­hát még sok a teendő. A le­hetőségek javulását ígéri a 44 órás munkahét bevezetése. Évi szinten 3,2 millió órával nőtt a munkások szabadideje — eztán lesz hát mire támasz­kodniuk a tanulási programok irányítóinak. A párt Központi Bizottsága által hozott nagyfontosságú 1958-as határozat végrehajtá­sának ellenőrzése tehát meg­lehetősen sokrétű tapasztalato­kat hozott. Egyrészt kézzel foghatóvá tette az elmúlt év­tized eredményeit, másrészt felszínre vetette a legégetőbb gondokat. E rövid írás nem térhetett ki valamennyire, a cél nem is ez volt. A Mecseki Szénbányák pártbizottsága pél­damutató következetességének bizonyításával, s gazdag ta­pasztalataik vázlatos bemuta­tásával más vállalatok, vala­mennyi gazdálkodó egység párt és gazdasági vezetésének felelősségére szerettünk volna figyelmeztetni. Mert a mun­kások életkörülményeinek ala­kulásánál sehol sem lehet fon­tosabb kérdés. Békés Sándor Geodéziai ankét­sorozat 55 000 hektár belterületet és 21 000 hektár zártkertet kel felmérnie a Pécsi Geo­déziai és Térképészeti Vállalatnak ahoz, hogy a földtörvény, illetve a vég­rehajtási lendelelnek meg­felelően a belterüle lekben és zártkertekben a magán- tulajdon, a személyi tulaj­don és földhasználat, a ház­táji földek és llleiményföl- dek rendezését végre le­hessen hajtani. Az előkészítő munkála­tokhoz, a nagyméretű fel­adat végrehajtásához segít­séget adó ankétsorozatot kezdtek Pécsett a Technika Házában, melynek megnyi­tóját tegnap tartották. Az országos jellegű ta­nácskozáson mintegy 170 szakember vesz részt. A három nap alatt 19 előadást tartanak. Könyvtár a könyvtárban 2400 könyv megyénkről — Minden baranyai vonatkozású cikket gyűjtenek A legtöbb könyvtárban el­különítve tárolják, vagy leg­alábbis külön katalógusban tartják nyilván a könyvtár olvasókörét adó város, község, megye stb. széleskörű ismere­tére vonatkozó könyveket és egyéb dokumentumokat. A Baranya megyei Könyvtár helyismereti gyűjteménye, a „Baranya könyvtár” például kereken 10 esztendős múltra tekinthet vissza. Hova jutott el ez idő alatt, mit tud nyúj­tani a kutatóknak, a honis­mereti mozgalom résztvevői­nek és általában az olvasó­nak? Állománya ez idő szerint 2400 kötet könyv, 500 évfo- lyamnyi folyóirat és hírlap. %!f NDK gyártmányú, 420 ezer forint értékű fröccsöntő gépet helyezeit üzembe a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet. Míg a legnagyobb teljesítményű kézi gépen műszakonként 16 kilogramm műanyagot } tudnak feldolgozni, addig az új automata egy műszakban 120 kilo- ! gramm összsúlyban tud alkatrészeket készíteni. A gépen készülnek % műanyag játékok, használati tárgyak és az új fazonú „Bóbita** hajkefe részei la. Foto: Erb János Baranya bajnokai Vasárnap 10 órától «#»■ tíg Pécsett a Megye ut­cai KISZÖV székházban az állami vállalat, * ktsz és a magánszektor legjobb fodrászai ver­sengtek a Baranya baj­noka címért. Először a n. és III. éves tanulók mutatták be tudásukat, a másodikosok közül Horváth László. a harmadikosok közül pe­dig Nagy Judit lett az első. A felnőttek versenyé­ben a következő ered­mények születtek: A férfi angol hajvágás első helyezettje Schrei­ner József, a második Várhelyi Károly, mind­kettő a Fodrászipari Vállalat dolgozója, har­madik Hammer György# a Baranya megyei Föd- rász Ktsz fodrásza. Fér­fi , boro vahejvágásban első * Hammer György, második Hergert József, Bm. Fodrász Ktsz. har­madik Schreiner József. Az összetett verseny győztese, egyben Bara­nya férfi fodrászbajno­ka 1968-ban azonos pontszámmal Schreiner József és Hammer György. Második Her- gert József, harmadik. Várhelyi Károly. Női versenyszámok: vashullám fésülésben első Jávor Magdolna, második Vágó György- né, mindketten a Bm. Fodrász Ktsz dolgozói, harmadik Schreiner Jó­zsefbe (Fodrászipari Vál la lat). Nappali vízhul­lámban első Jávor Mag­dolna, második Witten­berger Lászlóné harma­dik Berecz Arpádné, mindhárman a ktsz-től. Színházi frizura fésü'és- ben első Jávor Magdol­na, második Schreiner József né, harmadik Be- recz Arpádné. A nők Baranya-bajno- ka, abszolút győz es: Jávor Magdolna, máso­dik az összeteltben: Schreiner Józsefné har­madik Vágó Györgynél A több mint négy óhás ta­nácskozás eredményeképpen megnyugtató tapasztalatokról, hasznos véleményekről szá­molhatunk be, de mellettük bizonyos hiányosságokról is. Megnyugtató az a tény. hogy a magyar szakos tanárok rendkívül sokoldalúan ele­mezték e két tankönyv tulaj­donságait. Ebből arra lehet következtetni, hogy a köny­vek jól használhatók a gya­korlati tanításban. Külörrősen jó a benne levő kérdés-fele­let rendszer, ezzel szinte a gondolkodás iskolájának mo­delljét kezdik kialakítani. Ez azért fontos, mert a korszert iskolát lényegében a gondol­kodás iskolájánák lehet áte­vezni. Ugyanakkor a? is kide­rült, hogy bár a két tankönyv tartalmában korszerű, kivite­lezése mégis elmaradott. ?z különösen az illusztrációra vonatkozik. A színes képek, nem szaporodnak a tanköny­vekben, hanem éppen csök­kennek. mert rendkívül költ­ségesek. Aztán például, nincs még anyagi lehetőség a ma­gyar irodalom hanglemezek segítségével történő illusztrá­lására sem. Továbbá, a vitán résztvevő szaktanárok inkább arra adtak ötleteket, hogy mi­vel kell még bővíteni a két könyvet, de arra nem. hogy mivel lehet azt kisebb terje­delműre változtatni. Bár a két könyvnek ez volt az országban az első társadal­mi bírálata, a résztvevő ki- sdóvállalati vezetők szerint j egyéni jelzésekből arra lehet I j következtetni, hogy a VI. osz­tályos magyár irodalom tan­könyvben kevesebb csiszolni valót találnak a gyakorló ta­nárok. mint az V. osztály számára írottban. — Gyaoiú ervfalas és szinteti­kus pulóver, garbó nyakkal, fe­hér színben, prémes gyermek tél) kábít 3—i évesnék, kisgyermek sapka, sálgamitúra érkezett a Le- értékelt Aruk Saüal u. boltba. Or) Kitüntetett önkéntes rendőrök A Rákóczi induló pat­togó zenéjére az úttörő közlekedési járőrök kis csoportja bevonult a Pé­csi Járási Tanács dísz­termébe és köszöntötte a Pécs városi és járási ön­kéntes rendőröket, akik tanácskozásra jöttek ósz- Sze, hogy értékeljék 1968- ban végzett munkájukat és megszabják a követ­kező év feladatait. A tanácskozást dr. Pusztai János, a Pécsi Járási Tanács vb. elnök- helyettese vezette, az ér­tékelő beszámolót dr. Nagy János, rendőralez­redes,. Pécs. városi és já­rási Rendőrkapitányság vezetője tartóttá, az ön­kéntes rendőrök értékes munkáját konkrét pél­dákkal támasztotta alá a tanácskozás referense. A beszámoló után dr. Nagy János rendőralezre­des átadta a belügymi­niszter álta] adományo­zott Közbiztonsági Érem különböző fokozatait és átnyújtotta a városi és járási Rendőrkapitányság dicsérő okleveleit és tárgyjutalmait. A Köz- biztonsági Érem arany fokazatát kapta: dr. Pusz­tai János, Gyulai Imre, Palotai Béla és Lizitzky László. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát Tú­ri János, Szakvári János, Dévai Andor, Kisszabó Antal, Náj József, Tóth András és Nyéki László. A Közbiztonsági Érem í bronz fokozatát 21 elv- ; társ kapta, kapitányság- ;; vezetői dicséretben és ; tárgyjutalomban 64 elv- társ részesült. 15 000 aprónyomtatvány, 150# kép, 50 térkép s mintegy 500 kötet iskolai értesítő. A Megyei Könyvtár meg- alakulása óta napvilágot lá­tott helyismereti vagy helyis­mereti vonatkozású kiadvá­nyok gyűjteménye' szinte tel­jesnek mondható. A régi könyvek állománya is nap mint nap gazdagodik; mindig akadnak könyvbarátok, akik felhívják a könyvtárosok fi­gyelmét az értékes, régi anya­gokra, s nemcsak a vétel — az ajándékozás sem megy rit­kaságszámba. Az afféle kiad­vány, mint például, Kótzián József: Tekintetes, nemes Ba­ranya vármegyében levő min­den helységeknek magok kö­rül való távolságát ötszámban, mérföld és rryolczad mérföld­ben előadó könyvecskéje (Buda 1835), nem csupán ku­riózum, hanem esetenként ér­tékes segítség a kutatóknak. Ki gondolna arra, hogy a múlt század régén Kerékpár Sport címen lap jelent meg Pécsett? Hat évfolyamát őrá a „Baranya könyvtár”. A rpaj helyi lapok és folyóiratok per­sze kivétel nélkül „bejárato­sak” a könyvtárba. Az aprónyomtatvány-gyűj- temény 1958 óta tartalmazza a különféle helyi vonatkozású plakátokat, gyászjelentéseket, meghívókat, hivatali nyomtat­ványokat. A képgyűjteményt alig 3 esztendeje kezdték szervezni, de máris jónéhány különleges dokumentum ke­rült a könyvtár birtokába: le­velezőlapok a múlt század végéről pécsi és baranyai részletekkel, majdnem teljes képsorozat az 1907. évi Pécsi Országos Ipar- és Mezőgaz­dasági Kiállításról. képek Harkány, Mohács, Komló, Szigetvár, Beremend és más községek múltjáról, jelenéről. A térképgyűjtemény még ugyancsak kialakulóban van s a nyomtatott iskolai értesí­tők sorozatai is meglehetősen hiányosak. A Ciszterci Gim­názium 1893—1901 -i értesítői­ben mindenesetre nyomon követhetjük Babits Mihály középiskolai éveit. Hasznos, s talán a legtöbb reményre jogosító része a „Baranya könyvtárnak” a most már majdnem 7 eszten­dős anyagot tartalmazó cikk­gyűjtemény. A hazai lápok Baranyával és Péccsel foglal­kozó közleményeinek kivága­tait tartalmazza, sőt, a me­gyével és a várossal kapcso­latos rádió. és televízió- adások kéziratos rögzítését is. A „Baranya könyvtár” állo­mányának „címeiből” válogat­va ajánló könyvjegyzéket bocsátott ki nemrégiben a szépen fejlődő helyismereti gyűjtemény gazdája, a Bara­nya Megyei Könyvtár. — Női kötény S5.S0 Ft-ért, nylon harisnya, hátul varrással 17 fo­rintért., kispárna huzat, hullám* crepp anyagból 10 Ffcrért, da* masztból 16.10 Ft-ért, női télfkabát csak kis számban 298 Ft-ért vá­sárolható a Leértékelt Áruk Sal- lai u. boltjában. <x) Kar ács o nyfa vásár ! Az Erdőgazdaság cscme teker tjeiből származó karácsony­fákat DECEMBER 6—24-IG az alábbi elárusítóhelyek hozzák forgalomba: TÜZÉP 1. sz. telep TÜZÉP 2. sz. telep TÜZÉP 1. sz. bolt TÜZÉP 8. sz. bolt TÜZÉP 10. sz. telep TÜZÉP 11. sz. bolt TÜZÉP 1,4. sz. telep Pécsi FMSZ boltjai: Dávodi Mgtsz boltja Majláth utca. Nagy Lajos u. 9. sz. Katalin u. 20. Káptalan u. 5. Alkotmány u. 75. Jászai Mari o. 3. Mártírok n. Felsőmalom utcai zárt piac Kertvárosi zöldségüzlet. Ujmecsekaljai árusítóhely. Regős utcai nagypiac. Schaffer Ede zöldségkiske reskedő, Pécs-Meszesi piac. Fiszér Gyula zöldségkiskereskedő, Budai vám. Erdőgazdaság műszaki erdészete. Megyeri u. 28. Állandóan friss vágású, formaszép fák, olcsó ár! Közö- letek, űzetnek, vállalatok, iskolák az összesítetten Igé­nyelt mennyiséget díjtalanul házhozszállítva kaphatják meg. Felvilágosítást ad: MECSEKI ÁLLAMI ERDÖGAZDASÄG, Pécs, Rét u. 8. Telefon: 12-46, 12-47, 12-76. Schreiner József munka kOzben Irodalmi tankönyvek — a pedagógusok fóruma előti Hogyan vált be a gyakor- * latban áz általános iskolák ötödik és hatodik osztálya számára írott magyar irodal­mi tankönyv? — erről rende­zett társadalmi vitát a Peda­gógus Szakszervezet .Baranya megyei Bizottsága tegnap dél­előtt Pécsett, a Nevelők Há­zában. A Vitán a Tankönyv- kiadó Vállalat, az Országos Pedagógiai Intézet, tankönyv- szerzők, szerkesztők, de főleg gyakorló tanárok vettek részt. A tankönyvek tartalmát a következő szempontok alapján beszélték meg: Mennyiben valósítják meg az iskolare­form célkitűzéseit? Hogyan tükrözik a szaktárgyi és tan­tervi célkitűzéseket? A tanter­vi témakörök feldolgozása hogyan történt meg a tan­könyvekben? Ezen kívül a könyvek módszertani felépíté­sét, nyelvi és formai követel­ményeit is megvitatták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents