Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

tt nao to 1968. december St, Ki volt Baranya legjobb sportolója 1968-ban? Megyénk legjobb férfisportolói RAJNAI GYÖRGY HONTI ROBERT A s 1968~as esztendőben Lo- " vász eredményei a várt- fiái is rohamosabban nőttek, a pécsi fiú lett a második leg­jobb magyar kalapácsvető, több válogatott találkozón sikeres szereplés következett, az olim­piai kiküldetés véglegessé vált ■*- ami pedig ezután és ott tör­tént,“ az már a világközvélemény előtt zajlott le, nem kis siker­rel! Ez a bronzérem, nem na­gyon szerepelt a legmerészebb álmai között sem. — Az év legizgalmasabb pil­lanata? — Amikor Mexikóban lemér­jék a harmadik dobásomat. Óráknak tűnő pillanat alatt de­rült ki, hogy a két első gyenge dobás után — utolsó lehetőség­ként — döntőbe kerültem, ké­sőbb pedig ezzel az eredmény­nyel felállhattam Gyuszi bal­jára a dobogón. — De nem egy szerencsésen sikerült dobással? — Nem. mindenki tudja, hogy nem! Kint, az olimpia előtt hetveflegy métert is dobtam. Az új esztendőben ezt be is bizo­nyítom. mert fő cél*, állandósí­tani a hetven métert. Cokáig úgy volt, hogy tagja ^ lesz a Mexikóban rajthoz álló magyar kerékpáros váloga­tottnak. Eredményei alapján joggal számított az olimpiai részvételre. Nem esett kétség­be, amikor megtudta, itthon marad. Még alaposabban, még kemé­nyebben dolgozott: „Azért is megmutatom.” És bizonyított. Megnyerte a 160 kilométeres or­szágúti bajnokságot és nem egy hazai és külföldi nagy verse­nyen győzött. Legnagyobb si­kerét a IX. Nemzetközi Mecsek Kupa kerékpáros versenyen aratta. Ami még egyetlen egy pécsi versenyzőnek sem sikerült, Rajnai György, a Pécsi Spar­tacus kerékpárosa a nagy nem­zetközi mezőnyben a legjobb­nak bizonyult. Az 1969. évi nagy versenyekre már megkezdte a felkészülést. A legutóbbi napokban levelet hozott részére a posta. A Ma­gyar Kerékpáros Szövetség el­nöksége értesítette: az elkövet­kezendő évben ismét számításba veszik a magyar válogatott ke­rékpáros csapat kijelölésénél. Rajnai György ismét válogatott jelölt lett. Elönti Róbertét kemény fá- ból faragták. Más sporto­lót örökre elkedvetlenített vol­na a sok-sok balszerencsés ver­seny, a sorozatos sérülések és az indoktalan mellőzés. Amikor 1958-ban, 15 éves ko­rában elhatározta, hogy atléta lesz, merész terveket szőtt. Vá­logatottságról, nagy versenyek­ről. ragyogó győzelmekről áb­rándozott. Sokat, nagyon sokat kellett dolgoznia, edzenie, míg vágyai valóra váltak. 1968-ban válogatott lett, két számban országos bajnokságot nyert, a szófiai Világifjúsági Találko­zó sportversenyein is megdup­lázta sikerét két arany érmet szerzett. És, amiről még álmod­ni sem mert: Mexikóba is kiju­tott. Amikor legutóbb beszélgettünk vele, már az 1969. évi verse­nyeiről beszélt. — Mindent elkövetek azért, hogy ott lehessek az Európa- bajnokságon, és nem mondok le a következő olimpiáról sem, pedig jól tudom, hogy milyen árat kell majd adnom az újbóli jelölésemért — mondotta. • Kívánjuk, tervei sikerüljenek. Megyénk legjobb női sportolói ! I I TOLNAI MARTA SCHMIDT JENÖN« A z év legizgalmasabb pilla­nata? — Jaj, nem is tudok hirte­len választani — szeppen meg Erdősiné Tolnai Márta — hi­szen ez a most lejárt naptár, annyi izgalmat tartogatott - szá­momra. Talán mégis azt a per­cet jelölném meg, amikor Me­xikóban kiszámították az ame­rikai és a magyar csapat vég­ső ponteredményét, öt. század­dal nyertünk felettük. Réme­sen minimális! Az utolsó szer előtt még egy egész ponttal ők vezettek, te­hát könnyű volt meghatároz­ni: legalább 9,2-es átlagot kell ugranunk. Előttem két fiatal szaladt neki, mindketten ki­lenc alatt teljesítettek. Hihetet­len izgalom, hiszen mi meg akartuk védeni ötödik helyün­ket. Nekem azután sikerült a 9,25 és ' úgy érzem ez meg­nyugtatta a lányokat is. Mit tagadjam, pár napja ne­hezen írtam meg azt a pár sort a válogatott vezetőinek, hogy lemondok a válogatottságról. Az eszem nyugtázta, a szívem meg nem értette meg. Pedig nem lehet másként. Most pár évig nem vár nagy feladat a magyar tornászválogatottra, most kell átszervezni, megfia­talítani a csapatot. Én már nyolc éve kerettag vagyok. Sok ezer kilométert tettem meg Pécs i s a főváros között. Jö­vőre diplomámért kell har­colnom, meg elkezdem az ed- *ői munkát. Ugye érthető? Ha vita dúl ott belül, csak az lehet a végkicsengés: töb­bet éltem el az elmúlt egy évtizedben mint amire valaha «ámíthattam — két olimpia! Csak keveseknek sikerül. M ilyen anyukád van ne­ked? — Topa! — ??? — Mert kihagyja a hétmé­terest! Jókedvűi barátok tanították be a Schmidt család kedven­cének, a kétéves kis Mariká­nak ezt a viccelődő párbeszé­det. Természetesen jóindulatú célzattal, meg azért is, hogy , Marikát felvidítsák miközben nézi anyukát a képernyőn. Né­zi izgalommal és ahányszor anyuka elesik — sírni kezd. Akkor következik ez a kis já­ték és máris a kacagástól jön­nek a könnyek. De van egy másik játék is: — Ki a te anyukád? — A gólkirálynő! Szóval Marikának sok min­dent fejben kellett tartani a 68-as esztendőről, mert anyu­kának gazdag éve volt. Tekin­télyes számmal 117 góllal nyer­te a gólkirálynői rangot, az MTI munkatársai és a Magyar Kézilabda Szakszövetség veze­tősége őt jelölte a sportág „év játékosáénak, ezüstérmes csa­pat tagja az elsőosztályban és tizenhattal növelte válogatott­ságának számát. Mégos ott egy árnyék az esztendőn! — Moszkvából nagyon szomo­rúan jöttünk haza. Másra ké­szültünk, ha nem is elsőségre, de nagyobb ellenállást szántunk a két nagy vetélytársnak. A történtek szakmai elemzé­se, értékelése nem az én dol­gom, nem is töröm rajta a fe­jem. Már úgyis mindegy. Pár napja kedves, közös ünnepsé­gen búcsúztatták az egész vá­logatottat. Megköszönték a munkát és megkaptam a Ma­gyar Népköztársaság „Kiváló sportolója” kitüntetést. Talán az utolsó tárgy került a vit­rinbe. Czalai Cecil nem kis meg- ° lepetéssei rukkolt elő. A pécsi MHSZ sportolója a Szovjetunióban a Krim félszi­geten megrendezett könnyűbú­vár Európa-bajnokságról egy ezüst, és egy bronz-éremmel tért haza. Az 50 méteres víz­alatti gyorsúszásban 3. volt, a tájékozódási úszásban pedig 2. helyen végzett'. Szalai Cecil úszónőnek indult. Az országos ifjúsági és vidék- bajnokságon nem egy alkalom­mal került a legjobbak közé. Az MHSZ pécsi férfi könnyű­búváraitól kapott kedvet erre a szép. érdekes, izgalmas sport­ágra. A pécsi könnyűbúvárok a legutóbbi évek versenyein nagyszerűen szerepeltek. Hat éve nem találnak legyőzőre az országban. Nemcsak a csapat- bajnokságot nyerték meg soro­zatban, de az összetett egyéni versenyben is az élen végez­tek. Szalai Cecil sem hozott szé­gyent a pécsi könnyűbúvárok­ra. Az első ízben megrende­zett országos női bajnokságon is nagyszerűen szerepelt, és a Krim félszigeten, ahol Európa legjobb könnyűbúvárai talál­koztak, nem kis meglepetésre betört a kontinens legjobbjai közé a pécsi úszólány. Külföl­dön igen sok híve van ennek az érdekes sportágnak. Nálunk, a pécsi könnyűbúvárok sike­rei alapozták meg az új sport­ág jövőjét. Szalai Cecil úttörő szelepet vállalt a sportág tör­ténetében, és eredményei azt 1 -'ro^vfí-iák érdemes volt át­pártolnia az úszóktól a köny- nyflbúvárokhos. Tervek, elképzelések a bányászsport fejlesztésére Beszélgetés Stier József elvtárssal, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkárával A Mecseki Szénbányák Pártb izottsága, nemrég tárgyalta a vál- , lalat területén működé sportkörök munkáját. Ebből az alkalom­ból kerestük fel Stier elvtársat; az értékelés során milyen benyo­mást keltett megyénk, sőt o.szágos viszonylatban is számottevő sportbázis, a mecseki szénbányászok sportolási lehetősége. — Az elmondottakból Kit A* nlk, hogy anyagilag óriási se­gítséget nyújt a vállalat. A sportolók minóségi, erkölcsi. — Abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy a vállalat I gazdasági, politikai és társadal- I mi vezetői egyaránt kedvelik a sportot. Ez meghatározója a tá­mogatásnak, és ezen keresztül az eredményeknek is. Országo­san megoldásra váró, nagyon sür­gős feladat, hogy egyértelműen rendezzük a sportmozgalom gaz­dasági támogatását. A magyar sport nem lehet annak a vélet­lennek függvénye, hogy az. igaz­gatók szeretik a sportot, avagy sem. — A Mecseki Szénbányák­nál milyen támogatást kapnak az egyesületek? — öt éve, a bányász pártbi­zottság kezdeményezésére a bá­nyászok önkéntes alapon, havi tíz forinttal hozzájárulnak a sport anyagi alapjának biztosításához. Ennek ellenértékeként ingyene­sen látogathatják^ az összes sport- rendezvényt. A jelentős szervező I tevékenység folytán 1968 évben | már: 12396 dolgozó 1 239 683 forin- ! tot fizetett sportalapra. Itt Is ér- S vényesül, amit az előbb említet­tem; azokban az üzemekben, ahol a vezetők kedvelik a sportot, sokkal többen támogatják, mint ahol közömbösek, vagy éppen el­lenségei. pécsbányán például \ évek óta 106%-os a hozzájárulás. I Sőt, az idei évben, az a furcsa helyzet adódott, hogy 1420 az üzemi létszám, és 1479 dolgozó fizet. Meg kell azonban monda­nom, hogy vannak rossz példák is, különösen a komlói üzemek között. Kossuth-bányán, a bányá­szok 58%-a, vagy az Anyagellá­tónál, ahol a KBSK több veze­tője is dolgozik, mindössze 54,6% adja a 10 forintot. Az Itteni ve­zetőkben még él az a káros gon­dolkodásmód, ami abból szárma­zik, hogy régen a Komlói Tröszt magára vállalta a sport minden anyagi terhét. A támogatás el­osztásánál figyelembe kell ven­nünk ezeket a tényezőket. Ezért 1595 szavazat Az MTS megyei Tanácsa és a Dunántúli Napló Szerkesztősége sportközvéleménykutatása: ,,Ki volt Baranya legjobb sportolója 1968-ban?”, befejeződött. Szerkesztőségünkhöz 1595 érvé­nyes szavazócédula érkezett. Pá­lyázóink egy része helytelenül töl­tötte ki szavazócéduláját, ezeket nem tudtuk figyelembe venni. A nőknél 18, a férfiaknál 30 sportoló kapott szavazatot. Erdő- siné Tolnai Márta, a PVSK vá­logatott tornásznője neve 785 sza­vazó szelvényen szerepelt az el­ső helyen és így ebben az év­ben is ő nyerte el Baranya leg­jobb női sportolója címét. Schmidtnét, a Pécsi Bányász sok­szoros válogatott női kézilabdá­zóját 348 pályázónk jelölte meg I szavazó céduláján az első helyen, • míg 132-en Szalai Cecilt az MHSz ! könnyűbúvárját jelölték meg a i nők rangsorában az első helyre. A férfiaknál Lovász Lázár, a Pécsi Dózsa kalapácsvetője 670 pályázónk szelvényén szerepéi az első helyen. Rajnai György, a Spartacus kerékpárosa 654 sza­vazatot kapott, Baranya legjobb férfi sportolója címét Lovász Lázár szerezte meg, Rajnai lett a második, a PVSK válogatott atlétája Honti, a harmadik. Baranya legjobb férfi és női sportolói az MTS megyei Taná­csa és a Dunántúli Napló Szer­kesztősége tiszteletdíjait nyerték. A legjobban szerepelt pályázók között sorsolással döntöttünk, hogy kiket illet könyvjutalom. Nos, könyvjutalomban részesül­nek Számyasi István, Pécs Rá­kóczi út 44., Henrich Tibor, Pécs Szabadság út 1., és Dénai János, Pécs Építők útja 3/b. Baranya legjobb sportolói és a legjobban szerepelt pályázók ké­sőbb megjelölt időpontban szer­kesztőségünkben ünnepélyes ke­retek között vehetik át a jutal­sokszor azzal vádolnak bennün­ket. hogy a Pécsi Bányásznak szurkolunk, ezért többet jutta­tunk oda. Természetesen nem így van, igyekszünk helyes arány­ban részesíteni az egyesületeket. — Milyen lehetőségek van­nak az 1969-es évre? — Az 1968-as év vállalatunkat megerősítette. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer igen kedvezően alakította anyagi erőforrásainkat. Sportolóink felszerelésben, a lé­tesítmények felújításában, a spor­toláshoz — a minőségi sportra gondolok — nélkülözhetetlen za­vartalan életkörülmények kiala­kításában, 1969-ben ismét gazda­gabbak lesznek. — Vannak konkrét elképze­léseik? — Igen. Vannak olyan törek­véseink, hogy az összes létesít­ményt vállalati kezelésbe vesz- szük. így jobb Ehetőségeink lesz­nek a felújításokra és esetleges bővítésekre. Tej^mészetesen ez óriási terhet jelentene a válla­latnak, mert növelné amúgyis magas, 5,5 milliárd forint vagyo­nát, amely után amortizációt és adót fizetünk. Ez is, országosan megoldásra váró probléma, és országos szinten kell rendezni. Mindenesetre a TST-től jelentős terheket vállalnánk át. Ez he­lyett oktatókat, szakembereket kellene sportköreink számára biztosítaniuk. Szépen kivitelezett, fényképek­kel illusztrált tervdokumentációt mutat. A pécsújhegyi, komlói, szabolcsi, szászvári sportpályák bővítési tervei. Sajtólelátó, néző­tér. edzőpályák, kerítések, öltö­zők, amelyek közül több, a meg­valósulás szemmel látható való­ságában díszíti a bányász sport­telepeket. A tervek között lát­ható egy-egy régi öltöző, roska­dozó nyomorúságában. — Ez volt a régi „pengős vi­lágban”. — mutat a képekre Stier elvtárs. Ahogy a mostani sportolók közül sokan szeretik kihangsúlyozni, mennyit fejlődött a sport is, az elmúlt évek során. Bizony amikor még én fociz­tam ... De ezt kár is említeni. Az idősek átélték, a fiatalok meg unják. Az itt látható tervekre vállalatunk egymillió forint tá­mogatást ad. emberi fejlődésében szület­tek-e olyan eredmények, am<y lyek bizonyították a támoga­tás jogosságát? — Feltétlenül. A Pécsi Bányász férfi és női kézilabdázói a Kom­lói Bányász labdarúgói, sakko­zók, tekézők és vég nélkül so­rolhatnám sportolóinkat., akik országos viszonylatban rangot vívtak ki magúknak. Nevelés te­rületén szintén jelentős eredmé­nyeket értünk el. Külön dicsé­ret illeti Pálfai András és Zá- kányi Bálint sporttársakat, a Pécsi Bányász férfi és női kézi­labda szakosztályainak edzőit# akik csapatokat, igazi sportem­bereket nevelnek évek óta. Spor­tolóink a munkahelyeiken is megállják a helyüket. Igaz, ez nem minden dolgozónk vélemé­nyét tükrözi. Ennek két oka van. A munkaidő kedvezményt igénybevevő sportolók sokszor találkoznak szaktársaik nehezte­lésével, amikoris azok csak azt látják, hogy előbb elhagyja munkahelyét a sportoló. Azt már nem tudja, hogy a késő este is az edzőpályákon találja, izzad- tan. kimerülve. A másik, hogy a kevés elrettentő példából íté­lik meg az összes sportolót. Meg kell mondani, ilyen is akad, sót olyan is, akin már segíteni sem tudunk. Van viszont Garai Jó- zsefünk, aki nemcsak a labda-* rúgó-pályán, hanem a munkahe­lyén is hosszú évek óta kima­gasló eredményeket ér eL — Az elmondottakon kivül milyen intézkedéseket tesz a Mecseki Szénbányák a sport- mozgalom támogatására, szín­vonalának emelésére? — Létrehoztuk a Sport Bizott­ságot. Feladata a tömegsport szervezése, és a hét bányász sportkör egységes irányítása. A bizottság feladata, hogy a vál­lalat által rendelkezésére bocsá* tott anyagi alapot, az . egyesüle­tek között szétossza, ugyanakkor biztosítsa az egységes politikát; eszmei nevelőmunkát. Hangsú­lyozni kívánom, hogy az egye® sületek vezetése továbbra is tel­jes függetlenséget élvez. A Sport Bizottság feladata a sportisko­lák szervezése, ezen keresztül a* utánpótlás biztosítása. Rendsze­res tehetségkutatást kell végezni* saját erőkből erősíteni szakosz­tályainkat. Tervünk: egyes élvo­nalbeli szakosztályok további erő* sítése más szakosztályok, például az atlétika felfejlesztése. Rend­szeresen emelni kívánjuk ren­dezvényeink színvonalát; gondo­lok itt a mérkőzések szünetében rendezett atlétikai versenyekre* fúvós zenekarok műsorára, a pá­lyákat díszítő propaganda, esa- közökre. Edzőinket, sportveze­tőinket rendszeres továbbképzés­re vonjuk be, ahol erkölcsi, ne­velési kérdésekkel foglalkozunk. — A bányászatban várhaté bizonyos visszafejlesztés. A távolabbi jövőben, milyen ki­hatással lehet ez a Mecseki Szénbányák dolgozóinak spor­tolási lehetőségére? — Valóban, várható, Sstogy ne« lesz ilyen méretű termelés a mecseki szénmedencében. De# mint ahogy ez miatt egyetlen dolgozónkat sem kell elbocsáta­nunk az elkövetkező évek során* úgy sportmozgalmunkat sem fe­nyegeti semmi veszély. Bizo­nyos összevonásokat, átszervezé­seket fogunk végrehajtani, de ez összhangban lesz dolgozóink ér­dekeivel, akik az elmúlt négy esztendő alatt négymillió két­százhatvanezer forinttal támogat­ták a sportot. A röplabda NB II. csoportbeosztása Pécsett alapoz a Bp. Spartacus makat. Baranya legjobb férfi sportolói 1963-ban: 1. Lovász Lázár, atléta (Pécsi Dózsa); 2. Rajnai György, ke­rékpáros (Pécsi Spartacus), 3. Honti Róbert, atléta (PVSK); 4. Kovács II. István, ökölvívó (PVSK); 5. Konrád János, lab­darúgó (Pécsi Dózsa); 6. Pataki Miklós, labdarúgó (Komlói Bá­nyász); 7. Jánosi Károly, labda­rúgó (Pécsi Dózsa); 8. Sudár Fe­renc, kézilabdázó (Pécsi Bányász); 9. Mohai István, modellező (MHSz Ércbányász); 10. Gyurasits Ist­ván, kosárlabdázó (PVSK). Baranya legjobb női sportolói 1963-ban: 1. Erdősiné Tolnai Márta, tor­nász (PVSK); 2. Schmidt Jenőné, kézilabdázó (Pécsi Bányász); 3. | Szalai Cecil, könnyűbúvár (MHSz j Pécs); 4. Lukács Jánosné, atléta (PVSK); 5 Hirt Éva, kosárlabda- zó (Szigetv. V. Meteor); 6. Wie- j land Ilona, atléta (Komlói Bá- , nyász); 7. Posgay Judit, tornász j (PVSK); 8. Köves Mária, atléta | (PVSK); 9. Tamásy Lia, teniszező j (PEAC); 10. Kollár Zsuzsa, kézi- | labdázó (Pécsi Bányász). I Elkészült a röplabda NB 33 új csoportbeosztása. A szövetség | vezetői három-három csoportban ; 14—14 csapattal rendezik meg az 1969. évi bajnokság mérkőzéseit. Baranyából a PEAC, Vörös Meteor női és a Dózsa, PEAC férfi együttesei vesznek részt a bajnokság küzdelmein. Mind a négy együttes a nyugati cso­portba került. A csoportbeosz­tás: röplabda NB H nyugati csoport: férfi csapatok: Győri Dózsa, Kaposvári Dózsa. Pécsi Dózsa, Szombathelyi Haladás. PEAC, Veszprémi Vegyész, Tatabányai Bányász, Bajai Ruhagyár, Budai Nagy Antal, Vasas Izzó, Pénz­ügyőr. Bp. Postás, Testvériség, Kinizsi SE; női csapatok: Győri Dózsa, Kaposvári Ruhagyár, Pécsi EAC, Szombathelyi Spartacus, Pécsi Vörös Meteor, Veszprémi Ve­gyész. Fertődi MEDOSZ, Mo­sonmagyaróvári EAC, MTK, Má­jus 1 Ruhagyár. Bp. Postás, OSC, Bp. Építők, Kaposvári Len­dület. Január 2-án a Bp. Spartacus női röplabda csapata Pécsre ér­kezik. Az NB I-ben szereplő bu­dapesti együttes Pécsett kezdi meg felkészülését az új bajno­ki évre. A Bp. Spartacus lá­nyok edzője Rácz Sándor a Pé­csi Dózsa volt magyar váloga­tott röplabdása, több közös ed­zést tart a PEAC női röplabdá- zóival. 1968-ban Közgazdasági Technikumot végzett fiatalokat továbbá műszaki rajzolókat felveszünk. Jelentkezés: B. m. Állami Építőipari Vállalat személyzeti osztályán. Pécs, Rákóczi út 56. SZALAI CECIL LOVÁSZ - LAZAR

Next

/
Thumbnails
Contents