Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-28 / 303. szám
W68. december 28. DimanTtm natno r— Tsz-„mecénások” A baranyai termelőszövetkezetek elhatározták, hogy megalakulásuk 10.. illetve 20. évfordulójára öszegyűjtik a közös gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat. A kutató és feldolgozó munka összehangolását a TIT megyei szervezete vállalta, amely az akcióprogram megvitatására vasárnap a pécsi Bartók klubban tanácskozott a tsz-ek vezetőivel, továbbá történészekkel, írókkal, újságírókkal. A tanácskozáson bejelentették, hogy eddig 16 közös gazdaság vállalkozott a monográfia elkészítésére. Céljuk az, hogy tudományos hitelességű, ugyanakkor irodalmi igényű történeti munkák készüljenek, s ehhez történészek és írók nyújtanak segítséget A „mecénások” az érdekelt tsz-ek lesznek, amelyek sokoldalúan támogatják a történeti munkákon dolgozó szakembereket, a TIT-szervezet pedig vállalta a művek megjelentetését. Az első tsz-monográfiák 1969- ben látnak napvilágot A Megy ei Pártbizottság határozatának szellemében Lényegesen kevesebb az érdekképviseleti műszak Gazdasági jegyzet Amíg nem késő Emlékezetes milyen nagy vihart, kavart annak idején érdekképviseleti műszakokkal kapcsolatban a Dunántúli Naplóban indított vita. Pártvégrehajtóbizottságunk és pártbizottságunk írásos előterjesztés alapján szóbeli kiegészítéssel együtt megvitatta az érdekképviseleti műszakok alakulását területünkön. Megfontoltabban Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága határozata után azt a célt tűztük ki, hogy lényegesen csökkentjük területünkön az érdekképviseleti műszakok számát, ennek megfelelően a rendezvényeket tervszerűen, összehangoltan végezzük, felszámolva a párhuzamos rendezvényeket és a formális rendezvényeket egyaránt. Kihangsúlyoztuk, hogy az érdekképviseleti műszakok Tatarozzák a Dohánygyárat A Pécsi Dohinyffyár több éve tárté rekonstrukciója során nemcsak a technológiai, gyártási folyamatokat korszerűsítik, hanem a gyár épületeit U felújítják. Az épületek felújítására ebben az évben kétmillió-háromszázezer forintot fordítottak Szokolai felv. megfontoltabb alkalmazása nem vezethet területünkön a társadalmi munka színvonalának csökkenéséhez. Sikerült megértetni a gazdasági és mozgalmi szervek vezetőivel és a dolgozókkal, hogy a dolgozók bevonása a társadalmi tevékenységbe, az érdekképviseleti műszakok igénybevétele, a szocialista demokrácia szerves velejárója. Érvényt szereztünk annak, hogy területünk gazdasági egységeinek vezetői mindenkor elengedték a dolgozókat a kikéréseknek megfelelően. Az érdekképviseleti műszakok 1968. I. félévre vonatkozóan az alábbiak szerint alakultak Baranya megye és a pécsi vasúti csomópont területén. Kevesebb az idézés Államhatalmi, államigazgatási szerveknél; 1967. I. f. év fó nap 3*10 S'6 196*. L f. év fő nap 1*T 359 Tehát az államhatalmi és államigazgatási szerveknél a napok száma 1967. és 1968. év azonos időszakát összehasonlítva 44 százalékot csökkent. Legnagyobb javulás a polgári védelemhez kikért dolgozóknál, 65 százalék. A tanácsi idézéssel berendelt dolgozóknál is nagy arányú a javulás. 1967. I. félévében 88 fő 127 napot, míg 1968. I. félévében 25 fő 51 napot volt távol ezen a címen. Ha nem is ilyen mértékben, de a többi államhatalmi és állam- igazgatási szerveknél igénybevett társadalmi aktívák munkaidő alatti foglalkoztatottsága is csökkent. Állami-szakmai képzés: 1967. I. f. év fő nap ÍZt 1511 1968. I. f. év fő nap 95 995 A tanfolyamokon való részvétel céljából igénybevett napok száma 1967. I. félévéhez viszonyítva 1968. azonos időszakában 34 százalékot csökkent, ez részben abból adódik, hogy az állami oktatásra már mind kevesebben jelentkeznek, mivel azok a dolgozók, akik szükségét érezték annak, hogy szakmai végzettségük mellé középiskolai képesítést is megszerezzék, tanulmányaikat befejezték. A társadalmi szervek kikérését 1967. L f. év 196Ä. I. f. év minden dolgozó. További 15 fő nap fö nap százalék jár a munkálatok Alkalmazott állomány összes: 551 994 303 1082 résztvevőinek idénypótlék Munkásállomány összes: 303 610 234 527 címén. Ez — ha az alapóraMindösszesen: 654 1604 537 1609 bér azonos is lenne az‘„öreg” Az érdekképviseleti műszakok alakulása összesítve: 1967. I. f. év fő nap 111* 3751 1968. I. f. év fő nap 829 2963 összességében megállapíthatjuk, hogy az érdekképviseleti műszakok száma 1967. I. félévéhez viszonyítva (őrületünkön 21 százalékkal csökkent. További lehetőségek Az érdekképviseleti műsza- j kok további csökkenése érdé- j kében pártbizottsági ülésünk ' úgy foglalt állást, javasoljuk az illetékes szerveknek, hogy a másodállásban lévő edzők, bírók továbbképzését a TST ne munkaidő alatt, hanem munkaidőn túl szervezze. Lehetőség szerint a közlekedési ágaknál a KlSZ-tovább- képzést téli időszakra ütemezzék, ugyanis ezen idő alatt könnyebben lehet a dolgozókat mentesíteni, mint akár a nyári vagy az őszi forgalom idején. Pártbizottság! ülésünk úgy határozott, hogy a sok fontos munka mellett pártbizottságunk, pártszervezeteink, a mozgalmi és gazdasági vezetés törekedjenek a Baranya megyei Bizottság határozatának szellemében az érdekképviseleti műszakok további csökkentésére. Területünkön a mozgalmi és társadalmi rendezvényeket a Vasutas Párt- bizoi tság megfelelően koordinálja. Schmal Imre, , Vasutas Pártbizottság titkára Hónapok óta mindenki az épülő óriásra gondol, ha Be- remend nevét hallja. Az öreg gyár szinte eltűnt ígéretes jövője, testvéröccse árnyékában. Nemcsak a pénz, de a gazdasági és politikai szervek figyelme is az építkezésre összpontosul, pedig a nagyszabású beruházási program zavartalansága szempontjából sorsdöntő lehet minden, a régi üzemmel kapcsolatos, váratlan esemény. Márpedig, sajnos, ilyenek egyre gyakrabban akadnak. A közelmúlt kapacitásgondjai után most a fluktuáció miatt kellett „riadót” fújni: az építkezésre felvonult vállalatok vonzása olyan erős, hogy még 10—15 éves gyári múlttal bíró szakmunkások is tucatjával kérik ki a munkakönyvüket. A múlt esztendőben 48 ember távozott a gyárból, de ugyanennyit fel is vettek. (Vehettek volna többet is, volt jelentkező bőven.) Most. december elejéig, százan mentek el s utánpótlás sehol. És most nézzük e rendkívüli helyzet kiváltó okait. Mint ismeretes, az új cementgyár építkezése kiemelt népgazdasági beruházásnak számít, s ennek megfelelően nyolc százalékos pótlékot kap gyárban fizetett összeggel —, 23 százalékos pluszt jelent. Egyszóval: érthető a „hűtlenség”. A gyár vezetői a rendelkezésre álló eszközökkel megkísérelték a gátszakadás megakadályozását, az eredmény azonban minimális. Telepített üzemről lévén szó pótlékokat nem fizethetnek, az idei évre tervezett bérfejlesztés pedig — sajnos — elég jelentéktelen összeg. A csábítás különösen a szakmunkásoknál nagy. ezért a béreket mindenekelőtt ennél a kategóriánál növelték. Az eredmény: a távozók nagyobb alappal kopogtathatnak új munkahelyükön ... A gazdasági vezetés mellett a párt- és tömegszervezeti vezetők is kiemelt fontosságot tulajdonítanak a fluktuáció megfékezésének, azt azonban valamennyien belátják, hogy adminisztratív úton helytelen lenne közbelépni. (Nehéz is lenne, hisz az új munkatörvénykönyv a legmesszebbmenőkig biztosítja a szabad munkavállalás jogát.) Ugyanakkor az is egyre kétségtelenebb, hogy a jelenlegi helyzet nem tűrhető tovább, hisz ennek a gyárnak kell kiszolgálnia az új üzem építőinek cementigényét. A távozó szakmunkások átlagbére 2490 forint körül van. A számítások és beszélgetések tapasztalatai szerint 10 százalékos bérfejlesztés egyensúlyt teremtene. Ehhez azonban két dolog kell: kormányszintű engedély az évi 4 százaléknál nagyobb összegű bérfejlesztésre, illetve pénz. Ez utóbbi ügyében tárgyalások folytak a Magyar Cement- és Mészművek országos központjával, s a kérelem támogatásra talált. «De még hátra van a minisztériumi döntés. Egymillió forint megoldaná Beremend gondjait, odaítélése azonban a felek szerint elég körülményes ... A kommentátor mindehhez csak annyit tehet hozzá: a Beremenden kialakult különleges helyzeten ma már nem lehet változtatni, a „hűtlenség” nemcsak tény, de érthető is. ezért — tetszik vagy nem tetszik, a „kesztyűt” fel kell venni —, az öreg gyárat is kiemelt üzemként kell kezelni — amíg nem késő ... Békés Sándor Rendelet az eszközlekötési járulékról Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: felhöátvonulások, futó havazásokkal, hózáporokkaL Időnként élénk nyugati, északnyugat! szét Hideg idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 5—10 fok, a szélvédett helyeken mínusz 10—15 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton mínusz 4, plusz 1 fok között lesz. A pénzügyminiszter rende-! letet adott ki, amelyben mó- ! dosította az eszközlekötési já- i rulékról szóló korábbi jogsza- I balyt A módosítás leglényegesebb 1 része, hogy a jövőben a hitelek felhasználásával beszerzett álló- és forgóeszközök után a beszerzés időpontjától kezdve fizetni kell az ötszáza- I lékos eszközlekötési járulékot. Az eddigi rendelkezés szerint csak a hiteltörlesztés befejezése után kellett e járulékot fizetni, ilymódon a hitel után felszámított nyolc százalékos alapkamat gyakorlatilag csupán három százalékos volt. A módosítás életbeléptetésétől, vagyis 1969. január 1-töl a hitelek után járó alapkamat nyolcról hét százalékra csökken. A címzett fennhangon idéz a feladó, egy néhai „leöweista” lány apjának leveléből: „Kislányom jelenleg a budapesti Landler Jenő Gimnáziumba jár és az eltelt rövid idő alatt az a benyomás alakult ki benne. hogy a pécsi Leöwey Gimnáziumban olyan jó színvonalon folyt az oktatás, hogy az ott szerzett ismereteivel itt viszonylag könnyen megél, azaz a leg- jobbakkál egy színvonalon van.. — A címzett egyszerű „technikai" okból én vagyok — mondja dr. Görcs László, a pécsi Leowey Gimnázium jubiláló igazgatója, — de az idézett levél a tantestület egészének munkájáról állít ki jeles bizonyítványt. Né- hály ilyen „bizonyíték” és az ember biztosan érzi: érdemes élni, dogozni. A „bizonyítékok” egyébként nem csupán postán érkeznek a Leöwey Gimnáziumba. hanem — kivált az érettségi találkozók idején — személyesen Is „tiszteletüket teszik” az egykori iskolában. De bármely alkalomból látogatnak is ide a hajdanvolt diákok — közülük nem egv iskolát igazgat azóta —, jó A JUBILÁLÓ ISKOLAIGAZGATÓ érzés lehet számukra, hogy manapság is á régi „gazda”, dr. Görcs László fogadja őket. — Húsz esztendővel ezelőtt léptem át először ennek az intézetnek a kapuját. Ezt megelőzően a Széchenyiben tanítottam egy évet, majd átkerültem a Nagy Lajos Gimnáziumba. Jóformán körül sem nézhettem, amikor közölték velem, hogy át kell vennem ennek az iskolának az igazgatását — három hónapra qsupán... Három hónapból húsz esztendő lett, s evvel a „teljesítménnyel” dr. Görcs László tulajdonképpen a megye legrégibb középiskolai igazgatója. S hogy nem csupán az idő múlása fémjelzi rangját, többszörösen bizonyítja a mai diákság, tantestület s nem utolsó sorban a szülői munkaközösség aktivitása, baráti, közösségi szelleme. De az iskolaépületen js alaposan meglátszik a jó gazda kezenyoma. A mai „leöweys- ták” ugyancsak elcsodálkoznának, ha egy napon a húsz évvel ezelőtti kormos-füstös, olajpadlós tantermekben kéne megjelenniük, s a korszerűen felszerelt szertárak, előadók és a gyönyörű nyelvi laboratórium semmivé válna. Az „oktatási front” is alaposan leszűkülne, ha — mint ma nem volna valóság a német nemzetiségi tagozat, a 12 órás orosz nyelvi tagozat, a biológia-kémia tagozat, valamint a szabó-varró szakközépiskola, Manapság valóságos nagyüzem a Leöwey Gimnázium. 25 osztályba sorolt 916 tanulóval és 55 tanárral. S a francia tagozat még csak ezután fog „üzemelni” ... — Elsősorban a gyakorlati „ízű” nyelvoktatás terén szeretnénk a közeljövőben még előrelépni, kissé már a „mechanizmus” jegyében, de az egyéb — főként természet- tudományos — tárgyakat sem kívánjuk elhanyagolni, nem is szólva a világnézetiekről — mondja dr. Görcs László, majd így folytatja: — Nevelni, nevelni és még jobban nevelni — ez talán a legeltökéltebb célunk.' A magami részéről kitartóan vallom, hogy első a nevelés és csak azután jön az oktatás. Ez nem jelenti azt, hogy az oktatás különösebb hátrányt szenved felfogásomban. annak tudatosításáról van szó csupán, hogy a nevelés — főként a politikaivilágnézeti nevelés — a legnehezebb és legfelelősségtel- jesebb feladat az iskolai munkában. Dr. Görcs László igazgató esetében az iskolai munka sohasem korlátozódott csupán az iskolaépületben végzett munkára. Két év múlva ismét jubilálhat, ugyanis akkor lesz pontosan húsz esztendeje tanácstag. Elnöke a kulturális és szociálpolitikai állandó bizottságnak, elnöke a Hazafias Népfront belvárosi bizottságának és elnökségi tagja a Városi Testnevelési és Sporttanácsnak. Négy évvel a „Kiváló tanár” cím elnyerése után 1960-ban a „Szocialista munkáért” érdeméremmel tüntették kj és elnyerte a testnevelés és a sport kiváló, valamint érdemes dolgozója címeket is. Ezek után szinte kötelező erővel kívánkozik elő a kérdés: — Hogy tudja összeegyeztetni ezt az Igazán széleskörű társadalmi tevékenységet a hivatali munkával? — A kettő szervesen kiegészíti egymást. így nem hinném, hogy akármit i* egyeztetni kéne. Többoldalú életismeret hiányában sohasem tudnánk megérteni a ná lünk esetleg nem csupán 8— 10 évvel fiatalabbakat, akiknek többsége pedig becsületes, jól tanul és jól dolgozik. Aki igazán „együtt él” a fiatalokkal az vo-lójában még azokat sem Ítéli el olyan kizárólagosan és visszavonhatatlanul, akik valóban nagyot hibáztak. Nekünk például nem volt és nem lehet célunk, hogy kizárással neveljünk. Ha egyszer-másszor rákényszerülünk erre a lépésre, akkor is elsősorban a közösségből való kizárással s nem a vizsgalehetőség meg vonásával büntetünk. Mindez így is eléggé elkeserítő a nevelő számára, az osztályban szerencsére szinte észrevétlenül épül újra önbizalma. Az új tehetségek kibontakozása, ha csupán egy tanóra terjedelmén belül érzékeljük is ezt a csodálatos folyamatot, mindig új erőt ad, s — lélekben legalábbis — visz- szaadja a fiatalságot. Boda Miklós 4
