Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-26 / 302. szám

16 Dunantmi napto — 1968. december 24 Sikeres év után Kár annak pályára menni, aki nem bízik önmagában \pgy szentközi Jánosi Károllyal, a Dózsa labdarúgójával RECEPT: Végy egy, már nem serdületlen, de nem is idős labda­rugót, aki csatár legyen, gyors, jól cselező, gólképes, szerény modorú, rokonszenves, érleld egy esztendőt — és kész a nép­szerűség! Jánosi Károly tárházában nem találhatunk meg még a felso­roltakból mindent, a tökéle­tességig, mégis sikerült a vég­eredményt megszerezni. Igaz, hogy ez a népszerűség még tö­rékeny. gyengéden kell vele bánni, mert előlegezett. A fiatal, kezdő tehetségnek szóló, nem sokéves, megalapozott tel­A DÜNANTÜIJ NAPLÓ ES AZ MTS BARANYA MEGYEI TANACSA SPORT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATASA Ki volt Baranya legjobb sportolója 1968-ban? Férfiak: 1 .......................................................................................................... 2. ........................................................................................................... 3.......................................................................................................... N ők: 1. .................................................................................................... 2. ........................................................................................................... ............................................................................................ A pályázó neve: ......................................................................... P ontos címe: ................................................................................ B eküldési határidő: december 28. Beküldés helye: Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. szám. Az év legjobb sportolói A magyar sportújságírók orszá- gos szervezete az idén is meg­szavaztatta tagjait az 1968. évi legjobb sportoló címmel kapcso­latban. 1968, legjobb női sportolói: 1. Németh Angéla, 3. Gyarmati Andrea, 3. Tóthné, Kovács Anna­mária. t 1966. legjobb férfi sportolói: L Zsivótzky Gyula 2. Kulcsár Győző, 3. Hesz Mihály. 1968. legjobb csapatai: 1. párbaj­tőr válogatott, 3. öttusa váloga­tott, 3. az olimpiai labdarúgó csapat. Pécsi súlyemelő siker az országos ifjúsági CSB-n Az országos ifjúsági súlyemelő csapatbajnokságon Budapesten öt vidéki és egy budapesti csapat találkozott. A PEAC gárdája, mely az elmúlt évben második volt az országos ifjúsági CSB-n, megis­mételte jó szereplését, az együt­tes most is második helyen vég­zett. A pécsiek közül a félnehéz súlyban Kozári *12,5 kilóval, a nehézsúlyban Hoffer 300 kilóval súlycsoportjában az első helyen végzett. Az 1968. évi ifjúsági CSB végeredménye: 1. Debreceni Hon­véd 35. 2. Pécsi PEAC 34. 3. Za­laegerszeg 25. 4. Szombathely 24. j 5. Csepel 15. 6. Debreceni Ep. 14 I ponttal. jesítmény áll mögötte. Inkább j a reménykedés, a bizalom vál- ! tóttá ki a szurkolókban. A figyelmeztetést nem is tu­dom kinek szántam, hiszen a j fiatal csatár mindezt tudja, mert ! nem bohém természetű, de ' megfontolt, céltudatos fiatal- j ember. És úgy érzem, tud ta- j nulni a példákból. — Pár évvel ezelőtt — szö­gezi le —, Daka Lacinak is volt ' egy hasonló sikeres esztendeje, j mint az én idei bemutatkozá- I som. Persze nem tekintem rossz j ómennek, de ő is pontosan ki­lenc gólt szerzett akkor a baj- , nokságban, mint én most. Aztán I a következő években nem tud­ta többet megismételni. Elszo- 1 morító tény. főleg ha arra gon- 1 dolok. hogy Laci azóta is vál­tozatlan szorgalommal dolgozik és mind emberben sem tett kárt az akkori népszerűség. Szóval j rejtélyes, összetett dolog a si- | kér és forgandó, mint a sze- : rencse. — Találkozott idén a szeren- j csévél? — Csak tavaly, amikor a Dó- | zsa vezetői, Czibulka dr.-ral az élen Tapolcán megkerestek. Bár ; akkor még nagyjában megái- j lapodtam a Szombathelyi Hala- j dással, de mégis örömmel jöt­tem Pécsre, hiszen itt születtem ; és apám emléke, sportmúltja is j ideköt. j Nem mondanám, hogy segített idén a szerencse. Keréken há­rom hónapot játszottam már a nagy-csapatban, amikor sikerült az első góllövés. Igaz, mindjárt kettőt is szereztem a Székesfe­hérvár ellen, de idegfeszítő volt az a tizenkét hét. — Nem vesztette el a re­ményt? — Kár annak pályára menni, aki nem bízik önmagában. Bi­zakodtam minden mérkőzés előtt. Ném lehet, hogy legfőbb erényem elhagyjon. Anyaegye­sületemben. a BVSC-ben is eredményes csatár hírében áll­tam aztán amikor katonaidő­met töltöttem Tapolcán, a he­lyi csapatban szerepeltem, ahol a csapat ötvenkilenc gólja kö­zül harmincnégyet — tehát jó­val többet mint felét — én szereztem. Később, amikor a számomra emlékezetes Népsta- dion-beli FTC-mérkőzésen cse­reként helyet kaptam az első csapatban, előtte egy héttel az Egyetértés tartalékjainak is négy gólt lőttem. Nem tudom mi súgta, de biztosan éreztem, hogy a fehérvári mérkőzés után már nem vonulhatok le csaló­dottan. Igazam lett, akkor nem, de utána ért még csalódás. A sok elszalasztott alkalomra gon­dolok. — Fiatalos elfogódottság, vagy technikai fogyatékosság áll a kihagyott helyzetek mö­gött? — Nem tagadom, szokatlan ér­zés a magyar labdarúgás leg­jobb kapusaival négyszemközt állni, de önkritikusan el kell ismerni és be kell látni, hogy a két katonáskodással töltött esztendő kimaradt a fejlődé­semből. Csak a mérkőzésekre kaptam eltávozást. Nem gyako­rolhattam, pedig itt az első vo­nalban kell a techniká, gyor­san kell cselekedni, semmire sincs sok idő, mert máris köz­' belépett a védő. Tudom tehát, hogy technikailag van pótolniva­lóm. Már megcáfolhatatlan pél­dákat is gyűjtöttem magamnak. Többek között: a Csepel mérkő­zésen megugrottam egy labdával, Fatér kijött elém, higgadtan el­döntöttem, hogy csak egyetlen megoldás maradt — átemelni & labdát. Sajnos, technikailag nem tudtam végrehajtani. Magam is igyekszem, de Imre bácsi is sokat foglalkozik velem, hogy pótoljunk. — Bizonyára ismeri a pár­éves slágert: „Jó ez a bizalom!*’ — Nagyon jó! Csak így vé­szelhettem át az első szezon megpróbáltatásait. Akkor sem maradtam ki a csapatból, - ha egy-egy találkozón gyengébben ment a játék. Ezután bizonyí­tanom kell, edzőm nevében is. — Rangot jelent a védő- őrizet? — Gondolom, igen. Különösen ősszel már minden csapat úgy rendezte át védő játékát, hogy rám különös súly essen. Ügy emlékszem gyakran sikerült ezekkel a felerősített csapat­részekkel is megbirkóznom, de a helyzetkihasználás terén még nagyon sokat kellene előrelép­nem. Jó lenne, ha eredményes fejlődésemnek jövőre szemtanú­ja lehetne a pécsi közönség, az a pécsi közönség, akinek még köszönettel tartozom, hogy ke­zet nyújtott az első nagy fel­adatok közben. Segédkezet egy pályakezdő fiatalnak. Csak a jövő évtől is ilyen egyetértés­ben búcsúznánk. Én mindent megteszek — ígérhetem! Somogyvári Valéria •• Ötvennégy NB-s csapat Baranyában A bajnokságok, mérkőzések befejeződtek. A sportolók pihe­nőre tértek, hogy az év elején újult erővel kezdjék meg felké­szülésüket az elkövetkező baj­nokság küzdelmeire, csatáira. Baranya sportolói jelentős sze­repet játszanak a vidék sport­életében. Ezt bizonyltja, hogy a legnépszerűbb labdajátékunkon nem kevesebb, mint 54 Baranya megyei csapat szerepel 1969-es évben a nemzeti bajnokság va­lamelyik osztályában. A legtöbb NB-s csapattal a labdarúgók rendelkeznek, számszerint 12-vel, utánuk a kézilabdázók jönnek 9, majd a kosárlabdázók 8 NB-s csapattal. Az elmúlt hetekben megrende­zett osztályozó mérkőzéseken 12 új Baranya megyei csapat ke­rült magasabb osztályba. Az asztaliteniszezőknél az újonnan felállított NB III-ba a Komlói Bányász, a Pécsi Bányász, és a Pécsi Postás férfi csapatai nyertek jogot az indulásra. A kézilabda NB n-be a Kesztyű­gyár férfi és a Tanárképző Fő­iskola női csapatai verekedték magukat. A labdarúgó NB ül. új Baranya megyei résztvevője a Porcelángyár csapata lesz. A röplabda NB II-nek is van két pécsi újonca a PEAC férfi és Vörös Meteor Élelmiszer hői csapata. A teke NB H-be az osztályozó mérkőzéseken történt kitűnő szereplésükkel a Bá­nyász férfiak kerültek. Ezek után nem lesz érdekte­len, ha végigtanulmányozzuk táblázatunkat, mely feltünteti az egyes sportágakban melyik Ba­ranya megyei egyesület szak­osztálya szerepel a nemzeti baj­nokság valamelyik osztályában. Sportág NB L NB I. B NB n. NB HL Asztalitenisz: Ércbányász PEAC BTC nők Bányász Komló BTC Postás Atlétika: * '<v ■ Baranya v. Baranya v. nők Birkózás: PVSK Kézilabda: Bányász Bányász nők Dózsa Komló Ércbányász Kesztyűgyár V. Meteor nők Tan. Főisk. nők Porcelángy. nők Kosárlabda: PVSK Szigetvár nők PVSK nők Postás nők Tan. Főisk. nők PEAC Tan. Főisk. Postás Labdarúgás: Dózsa Bányász Ércbányász BTC Máza-Szász v. PEAC Steinmetz SF Mohács Porcelán Röplabda: PEAC Dózsa PEAC nők V. Meteor nők ökölvívás: PVSK Steinmetz SE Teke: Szikra BTC BTC nők Építők Bányász Tenisz: Spartacus PEAC nők Sakk: Ércbányász Bányász TÖKE IV. karács tt*t %gfája Ötös LOTTO, vagy amerikai nagybácsi, Tüke? — Egyik sem. Üj gazdasági mechanizmus, mester! Onnan a sok rangos ajándék. Meg azután | ne feledje, a Nemzeti Bankban * is sok a focidrukker! — Ilyen gépeket nem is lehet j kápére venni. — Nézze ezt a, rakétakilövőt! — Kinek vásárolta? — A komlói srácoknak. Jól | jön az ilyen egy újonccsapatnak. Mondjuk a Szombathely ellen i hiába támadnak, azok szurkál- nah be egy potyadugeszt. Mit j tesz ilyenkor egy rafinált inté- j ző? — Na, mit Tüke? — Jelt ad a hegy tetején ! gubbasztó hithű mohamedánnak, ! aki beindítja a rakétát. Egy nagy | pukkanás és percek alatt sűrű j köd fedi a kökönyösi katlant. Akkora, hogy még a Kaposi bi- j rónak sem lesz türelme kivárni j a végét. — Szenzációs ajándék. — Nekem mondja? Szerdán új- ! rajátsszák a meccset és a Bá- I nyászok újult erővel kifeneklik I az elködösített ellenfelet. Jó, mi? — Jó bizony. És az az elektro- | nikus számítógép? — Küldöm Bolyba. Elkel a gaz­daságban, de vasárnapra a foci- j szakosztály is kölcsőnv eheti. Ezzel egy gombnyomásra ki le- j hét számítani, hogy mennyi golt ! kell lőni, ha mondjuk 4:l-re ve­zet a Porcelángyár — Ezt küldhette volna koráb- ’ ban. Akkor nincs 14:0! — Mit csináljak, ha most van karácsony. Ezt a vetőgépet is j csak most vásároltam, méghozzá i hitelre. — Kik használják majd? — Sokan, mester. A női atlé­tika, kosárlabda és kézilabda szakosztályok, meg a tornászok, sőt a PVSK focicsapata is. Néz­ze kétem, ezzel időben elvethe­tik a magot, amiből kinőnek a friss palánták és nem lesznek j utánpótlási nehézségek. — Remek ajándék. Ott látok í egy fűrészt, meg egy ollót. — Hasznos szerszámok. A fű- • résszel majd levághatják Mágo- : csőn és Bólyban a pályáról is kilógó lólábakat és az ollóval sokan átszabhatják divatjamúlt j bundáikat. — Egyetértek. Tüke! Mit aján- 1 dékoz a vidék legjobbjainak? j — Rapp Imre barátomnak egy játékvezetői sípot. Ügy látszik : irigyelte a nyáron attól a bíró- , tói, aki miatt két hétre eltiltot­ták. Hernádié legyen az a pár pacsker, hogy a tavasszal futtá­ból is tudjon nagy dugókat lőni a bátor ellenfeleknek. A kis Já­nosinak hoztam Jugóból egy tu- bákos szelencét, amiből meccs előtt és a félidőben kell majd szippantania. — Csak őt ne szippantsák el, Tüke! De mire kell a tubák? — Mester, ettől lehet óriásokat tüsszenteni. A Géléi, Szarka, meg a Szentmihályi frászt kapnak ilyenkor és a begyulladt kapu­sok mellett csak be kell gurítani a focit. — Ha az ilyen könnyű lenne! A Novák, Solymosi, meg a töb­bi kemény legény nem ijed be egy tüsszentéstől. Ezen a fiolán meg azt olvasom: . . . gátlószer. Ejha! — Ne gondoljon semmi külö­nösre. Ez ll-es gátlószer. A Mó­ricz doktor bácsinak fecskende­zik be majd meccsek előtt, ne­hogy felmaszatolja a tizenhato­son belül a csatárokat! — És ezek a hegyes tüskék? — Ezt kitűzi majd az igazi Tüs­ke. Ha már a nősüléshez elég bátorságot érzett, ne legyen gyá­va oroszlán a pályán! Hasonló okok miatt kapja a Rónai Pisti a vattacsomagot. Bedugja a fü­lébe és nem hallja meg mögötte a bekkfiúk dübörgését. — Maga igazán nagylelkű a fo­cistákhoz, Tüke! Ezeken az ér- \ meken olvasom, hogy BB! Be- I ruházási Bank? — Nem. — Brigitte Bardot, a sexbomba? — Nem. Ez a „büdös” Bundá- sok Bajnoksága, mester. Java­soltam, hogy az összes bundás- csapatot sorolják egy bajnok* ságba. — Egybe nem férnének be, Tű­ké! — Akkor legyen kéicsoportóa Ott azután ügyeskedhetnek egy­mással. Ezért vásároltam meg a bajnoki érmeket, meg a zseto­nokat. Hogy azt miért? Nem kell cipelni a százas kötegeltet, csak a zsebekben megcsörgetni a zse­tonokat. Év végén azután beváltó* helyet nyithatnak az MLSZ-bení — A Lovász Lázi dedikált fény­képét kinek rámáztatta be? — A Vitrai Tominak. Emlék * mexikói olimpiáról. De a Lázi is kap ajándékot, Egy német szó­tárt. A müncheni olimpiára tud­jon annyit, mint a művelt at»- goi. Hogy például: Nix dajcs! — Ez egy német kifejezéf, Tüke. — De egy müveit angol azért ismerheti, mester. A győzelmi lo­bogó mellől hiányzik a kará­csonyfáról az a győzelmi lobogó, ahol Lovász Lázár gyakorolhatja a lépést a *., vagy éppen 2. hely felé. — És Rádi Lajos fényképe? — No, ezt kárpótlásul küldjük a Dózsa labdarúgójának. Rádi fényképé ugyanis lemaradt a vi­dék legjobb csapata tablójáról — Kinek hozta az ecetes ubor­kát? — Mecset Lalinak és a többi „mérsékelt” olimpikonnak, hogy legalább utólag vágjanak egy ki­csit savanyú képet a balsikerek­hez! — Még sok ajándékot látok a karácsonyfán. — A tekegolyókat a BTC kap* ja, hogy a kiesett csapataikkal gyakorolják a gurítást. A kom­fortos edzőterem a Kinizsi bir­kózóké. A nagyítóüveg a mágo- esi és bólyi vezetőké, hogy sa­ját szemükben is felfedezzék & gerendákat. A Tizenegy Igaz Em­bernek örüljenek a helyiipari ve­zetők. Ezekkel visszaver ekedho­tik magukat az NB III-ba. — Az orvosi táskában síp, stop* per, mérőszalag és pontozótábla? — A Szalai doktor ajándéka+ hogy kamatoztathassa sokoldalú­ságát. Ezt a felfújható műanyag- csarnokot a szigetvári kosaras­lányok kapják, hogy addig se le­gyenek otthon nélkül, míg meg­építik a közfelkiáltással elhatá­rozott csarnokot. — És az ingyenes pályabelé­pők? — Ezt a Dózsa vezetősége kül­di a megyei JT-nek, hogy va­sárnaponként az a néhány ,,fa­cér” játékvezető fizetés nélkül bemehessen, a meccsekre. E táb­lán meg azt olvashatja: „Én szidtalak Benneteket!” — Ezt meg kik kapják? — Azok a forrófejű szurkolóki | akik itthon feleslegesen szidják a győrieket. Amikor a Dózsa utazik Győrbe, akkor viszik a forrófejűeket is, akik e táblák­kal a hátukon szünetben elsé­tálgatnak a lelátók előtt. — Amit ott kapnak „ajándék­ba”, azt gondolom nem aggatják fel a fenyőfára! — És a báli meghívó, Tüke? — A PEAC focistákat invitálja a februári, vagy júliusi gólya­bálra. Kedvükért szezonban nem rendeznek többet, mert a végén bukfenc lesz az NB III-ból! — Egy ajándékról még nem be­szélt. Arról a zsákról. — Megtömtem originál bizalom­mal és küldöm minden focidruk­kernek. — Mihez kell a bizalom, Tüke? — Ahhoz mester, hogy lesz még igazi foci az országban! Re­mek küzdelmekkel, v íratlan for­dulatokkal. amit el is hisznek maid a barátaim. És bizalom ahhoz, hogy az illetékesek kise­lejtezik a már senkinek sem tet­sző bundákat! k % » x

Next

/
Thumbnails
Contents