Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-23 / 301. szám
3968. december 23. Dnnonran napio MERUKERcsúcsforgalom! Hamarosan pukkannak a pezsgőspalackok, az óévet búcsúztatjuk, az új évre koccintunk. Valahogyan nem egy közönséges esztendőtől veszünk búcsút: 1968 az új gazdasági mechanizmus első éve volt. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, a kereskedelem lendült bele a legjobban, élt az önállósággal, megindult a versenyfutás a fogyasztókért, igényeik leg- „ teljesebb kielégítéséért. Nem várhattuk azt, hogy egy esztendő alatt a kereskedelem visszanyeri régi rangját, de aki figyelte az árupropaganda új meg új hajtásait, az újsághirdetéseket, a Magyar Hirdető műsorait a rádióban és a televízióban. az ízléses, szinte naponta változó kirakatokat, az megnyugodva veheti tudomásul, a kereskedelem erőteljesen keresi a kapcsolatokat vásárlóival. Így volt ezzel a MERU- RER, a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat is, amelynek reprezentatív boltjai nemcsak Pécsett, főleg annak belvárosában, hanem a megye nagyobb helyein: Mohácson, Komlón, Siklóson, Szászvá- rott is megtalálhatók. Ezekben az üzletekben karácsonyt megelőzően, meghosszabbított nyitvatartás mellett, amely ezúttal is a vásárlók kényelmét szolgálta, igazi ünnepi csúcsforgalom volt. A ruházati kereskedelem népes kis hadserege napokon keresztül azon fáradozott, hogy a lökésszerűen jelentkező forgalmat zökkenő mentesen lebonyolítsa, hogy végül a vásárlók elégedetten távozhassanak az üzletből, megkapták azt, amire szükségük volt. A ruházati kereskedelmi dolgozók e kis hadseregének köszönhető, hogy a MERUKEB az idén a tavalyit jóval meghaladó, minden eddiginél nagyobb, rekordforgalmat bonyolított le. Ez azt jelenti, többen keresték fel üzleteit, több árut vásárolt a lakosság, mert nagyobb volt a választék, javult, jobb lett * minőség. De ugyanakkor act la jelenti, hogy a MERUKEB üzletkötői soha ennyit nem talpaltak, akár az ország túlsó felére is elutaztak, csakhogy beszerezzék azt, amire úgy gondolták, népes vevőkörüknek szükségük lesz. Mm van a karácsonyi csúcsforgalom utolsó napja, háromnapos ünnep következik. A kereskedelmi dolgozók is leteszik három napra munkaköpenyüket és a karácsonyt otthon, családjuk körében, pihenéssel töltik. Jól megérdemelt pihenés ez. Már csak azért is, mert hamarosan újabb erőpróba következik. Karácsony után bezárják az üzleteket és kiteszik a cédulát: Leltározunk. Év vége van, a kereskedelemben, csakúgy, mint gazdasági életünkben mindenütt, elkövetkezett a számvetés ideje. A pontos, számszerű eredményeket csak hetekkel később tudják majd meg, az azonban az eddigiekből kitűnik: előreléptek. De ezután sincs megállás. Amikor a leltározással végeztek, jönnek a hétköznapok. Nem egyszerűen olyan hétköznapok, mint két-három évvel ezelőtt. Az új mechanizmus második évében még nagyobbat kell előre lépni: nagyobb áru- választékkal, még magasabb színvonalon kell kiszolgálni a vásárlókat, ugyanakkor meg kell teremteni ennek feltételeit is. Így értékelhető az 1968-as esztendő. Az eredményekért köszönet jár a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat minden dolgozójának. Nekik és minden kedves vásárlónak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván: a MERUKEB. (—) Zöldségövezet Pécs körül Városellátó gazdaságok. Öntözési lehetőséget kell teremteni — Hajtatóházakat fűlhetne a Hőerőmű meleg vize — Tsz-üzlethelyiségek a vásárcsarnokban — A pécsi piac az ország egyik legdrágább piaca, s ezen gyakran azzal tettük túl magunkat, hogy itt magasabbak az átlagkeresetek. Pedig a drágaság fő oka, hogy mind ez ideig nem fektettünk kellő súlyt Pécs városellátó gazdaságainak kialakítására — jelentette ki a vita során egy felszólaló az AGRÁRKLUB pénteki ankétjén, ahová meghívták a városkörnyéki gazdaságok és élelmiszeripari üzemek képviselőit is. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy többen sajnos nem jöttek el.) Zöldövezet víz nélkül Dr. Dányi Pál, a Városi Tanács osztályvezetője vitaindítójában ismertette azokat a főbb célkitűzéseket, melyeket a negyedik ötéves terv során, Pécs jobb élelmiszerellátása érdekében a Városi Tanács meg kíván valósítani. Tény, hogy a város iparának munkaerőelszívó hatására a várost körülvevő ellátó övezet nem tudott kialakulni. Ez — valamint a beruházási eszközök hiánya — a fő oka annak, hogy Pécs város termelőszövetkezetei az intenzív ágazatok — zöldség, gyümölcs és virágkertészet, tejgazdaság stb. — helyett kis élőmunka- igényű, külterjes kultúrákkal foglalkoznak. Ezért a zöldséget gyakran Mohácsi-szigetről, vagy még távolabbról. Szeged környékéről, gyümölcsöt Zalából, sőt Szabolcsból, tejet Bács megyéből, virágot Debrecen környékéről hoznak Pécsre. A város körül zőldségövezet kialakulását Pécs közismert vízszegénysége gátolja. Pécs városra évente 100—150 millió köbméter csapadék zúdul le. Ahhoz, hogy ezt hasznosítani lehessen, előbb meg kell oldani a város vízrendezését Ennek kulcsa a Pécsi víz rendezése. A Hőerőmű tüskésréti zagytavai mégcsak rontottak a helyzeten, mivel megakadályozzák a felesleges víz elvezetését A pécsi gazdaság jelenlévő képviselői elmondották, hogy öntöző víz hiányában jelenleg mindössze 2 holdon foglalkoznak kertészettel, de ezt is fel akarják számolni. Gyümölcscsel viszont el tudnák látni a várost, hisz évente 150 vagon őszibarackot és ugyanennyi almát termelnek. Hűtőház hiányában azonban — jelenleg Tatabányán tárolják a pécsi almát — csak akkor tudnak a városnak gyümölcsöt adni, mikor az amúgy is telítve van. Nagy hűtőház építését vették tervbe. Ez nem évek múlva, hanem jóval hamarabb megvalósulna, ha a beruházáshoz a jelenleginél magasabb ártámogatást élveznének. Így előbb marha- és sertéstelepeiket korszerűsítik, mert arra magasabb a kedvezmény. Nincs vállalkozó Ha nem is a város szélén, de a város közelében 12 termelőszövetkezet foglalkozik zöldségtermesztéssel, de csak hétnek van — kisebb kapacitású — öntöző berendezése. Ezek a gazdaságok ma még jelentéktelen szerepet játszanak Pécs ellátásában. Pedig melegágyi primőr termelésre is nagy lehetőséget kínál a város. A Hőerőmű visszatérő melegvizét úgy kell — költségesen — lehűteni, holott egy nagy zöldséghajtató-házban is leadhatná ezt a meleget. Saj nos, a hajtatóház felépítésére évek óta nincs vállalkozó. A tejgazdaságoknak is közelebb kéne jönniök Pécshez, hisz a Tejipari Vállalat minden liter tejét 22 fillér szállítási költség terheli. A vállalat vezetői a pénteki ankéton olyan ajánlatot tettek, hogy a Pécs melletti tsz-ekkel hajlandók a költségmegtakarítást megfelezni, ha azok fejlesztik tehenészetüket. Azt is bejelentették, hogy a tejipar a jobb ellátás érdekében 1969- ben újabb nagy 3 milliós műszaki fejlesztést eszközöl. Beszereznek külföldről egy nagy- kapacitású sajtszeletelő és csomagoló automatát, s a pécsi vevők elsőként az országban celofánpapírba csomagolva vásárolhatják meg 10—20 dekás szeletekben a Trappista és az Ementáli sajtot. Tejből és tejtermékből a város igénye máris ki van elégítve, sőt vannak feleslegek is, mert a pécsiek egy főre eső vajfogyasztása évi egy kiló 20 deka, ami mélyen alatta van a fejlett államok 8 kilós fogyasztásának. Vásárcsarnok, új boltok Más városok példája nyomán szimbiózist kell létrehozni az élelmiszergazdaság és a város között — állapították meg az ankét résztvevői. Egyrészt úgy, hogy a mezőgazdaságot közelebb hozzák a városhoz, illetve annak intenzív ágazatait fejlesztik. Ez szívóhatást gyakorolna a városban kihasználatlan női munkaerőre. Az idényszerűséget a bedolgozó rendszerrel tudnák mérsékelni a tsz-ek, göngyöleggyártással, szerelvény ösz- szeállítással stb. A város számtalan lehetőséget kínál ahhoz, hogy a fogyasztók egyre növekvő élelmiszerfogyasztási igényeit kielégíthessük. Nagy jövője van a márkás termékeknek, mint a MECSEKTEJ cikkei vagy a nagykozári szörpüzem készítményei. Több olyan árucikk kellene, amit a közelben termelnek és itt is dolgoznak fel. Több, speciális bolt is kellene. a városban, olyan, mint baromfibolt, tojásbisztró. A Városi Tanács a szigeti városrészben rövidesen megkezdi a nagyvásárcsarnok építését — a Madách téren már folynak a szanálások — ahova társakat keres. Olyan termelőszövetkezeteket, amelyek kulturált üzlethelyiséget kapnának a csarnokban, ha annak építési költségeihez hozzájárulnak. Az ankéton számos javaslat, ötlet hangzott el, melyeket a Városi Tanács részletes városellátás fejlesztési tervében kíván felhasználni. Az építők újévi ajándéka 426 lakás Az asztalosok szabad szombaton és vasárnap is dolgoznak A Baranya megyei Építő- r; ipari Vállalatot régen állítot- a: la hasonló gondok elé lakás- 1; átadási programjának meg- IS valósítása, mint az idei év zi utolsó negyedében. Ugyanis a d már év elején jelentkező és k azóta mindinkább gyülemlő s; anyagbeszerzési problémák I p óhatatlanul az átadási rész- határidők eltolódásához vezettek, amj különösen kritikussá tette az utolsó három hónapra tervezett 426 lakás elkészülését A kőműves és a panelszerelő munkák fenti okok miatti határidő elcsúszása magával vonta a belső szerelési, köztük az asztalos munkák összetorlódását, amin a vállalat asztalosüzemének 84 dolgozója a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudott úrrá lenni. Azaz mégis megtalálták a módját. Erről Kondor János üzemvezető így nyilatkozott: — Egy hónappal ezelőtt összehívtam asztalosainkat és felvázoltam előttük, hogy a következő hetekben, hónapokban már a mi áldozatvállalásunkon múlik a lakásprogram megvalósítása az, hogy az új otthonra váró 426 család Újévre kulcsot kapjon Nem kellett ennél meggyőzőbb érveket mondanom, pedig komoly ára volt a vállalkozásnak. Egyet jelentett a szabad szombati, vasárnapi pihenőjük feladásával. Kondor János és vele együtt az asztalos üzem három műszaki beosztottja sem maradt ki a felajánlásokból. — Mi négyen az Északi körút 15 lakásos panelépületén vállaltuk el a belső asztalos és szegezőlakatos munkákat, — mondotta. — Egy hét után adtuk át a terepet a festőknek és az üvegeseknek, majd egy újabb hetet hasonló munkában töltöttünk el a tv-torony adóépületében, hogy azt is időben átvehessék a technikai szerelők. Ez csak hasznára vált az üzem vezetőségének, mert a dolgozók meggyőződhettek arról, hogy nem csak dirigálni tudnak, hanem a szerszámhoz is épp olyan jól értenek, ha a szükség úgy kívánja. — Arra is jó volt, hogy a saját teljesítményünk révén lemérhessük, mennyi időt vesz igénybe egy-egy lakás illetve épület asztalos munkáinak befejezése. Nos, nyugodtan lekopoghatom, hogy nem érheti szó a házunk elejét. Jól dolgoznak az asztalosaink. Különösen Rácz József és Haál Nándor szocialista brigádjának munkáját emelte ki jó példának. — ök, akik egész évben erejük és szívük legjavát adták a munkába, ezúttal is élenjártak a példamutatásban. Ráczék a tüdőszűrő állomás és az ugyancsak ottlévő lakások belső asztalos munkáit fejezték be, de hozzásegítettek a Haál Nándiék által vállalt . Petőfi utcai 48 lakásos OTP ház és az újmecsekaíjai tíz szintes 40 lakásos épület asztalos és egyéb szerelő mun káihoz is. Tehát méltán bízhatunk abban, hogy ha a karácsony már nem is, de az új esztendő kész lakásokkal fogadja majd várományosait. — s — gy — Tizennyolcezer négyzetkilométere* terület tartozik a DEDASZ-ltoz, melyet vtllamosenergiával lát el. Az energiaszállító hálózat transzformátorait és feszültségszabályoz jit a DÉDASZ villamos üzemének szakemberei javítják. A nagykészülék-üzemben évenként négyszáz transzformátoron dolgoznak Szokolai felv. Időjárásjelentés Várható időjárás hétfő estig: keleten felhős idő, nyugaton felhőátvonulások, többfelé ónoseső- vel, esővel. A reggeli és esti órákban sokfelé párás, ködös idő. Mérsékelt, időnként élénk, a Dunántúlon helyenként átmenetileg megerősödő délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—mínusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—6 fok között. /Csodálkoztak, hogy a hiá- nyosan kapott cím ellenére is az ő ajtajukon csengettem be először, pedig nem volt nehéz dolgom. Addig jártam a Petőfi utca 67 szám alatti irdatlan nagy bérház emeleteit, amíg rá nem találtam az egyetlen névtábla nélküli ajtóra. — Elnézést, de nem volt még időnk rá, hogy felcsavarozzuk, — exkuzálta magát Székelyné. — Ugyanis csak néhány napja költöztünk be, és bizony volt, de lesz is még éppen elég gondunk, bajunk a rendezkedéssel. Hát ami az utóbbit illeti, nyomát sem találtam a költözködésekkel általában együtt járó kuszásságnak. A tükrös parkettát perzsaszőnyegek, az ablakokat divatos függönyök borították és a szobákban is szemlátomást újonnan vásárolt bútorok fürdőztették magukat az új csillárok fényében. Az előszobában új gáz- konvektor, a nagyszobábar? új olajkályha ontotta barátságos melegét Székely Bamabásék két és fél szobás lakásának minden szegletébe. És amikor megjegyeztem, hogy a beköltözést megelőzően bizonyára jó tippeltek a lottón is, SzéKarácsony az új otthonban kelyné pillanatig sem késlekedett a válasszal. — Majdnem rá hibázott, mert a kiutalónkat csakugyan a hármas találatunknak köszönhetjük — tréfálkozott. — A három gyermekünknek, mert nélkülük bajosan kaptunk volna ilyen nagy lakást Aztán komolyra fordítva a szót elmondta a „hármas találat” történetét. — Tíz éve költöztünk Pécsre az AKÖV-nél kaptunk munkát a férjemmel, ö buszvezetői, én meg kalauzi beosztásban. Az ötszázforintos albérlet sem okozott volna különösebb gondot, ha közben el nem határozzuk, hogy kislányunkat is magunkhoz vesz- szük. Irénke akkor még három éves volt, nem hagyhattuk tartósan szüléink nyakán, arra viszont nem gondoltunk, hogy házigazdánk egyenesen merényletnek tekinti ezt a lépésünket. Aztán egyideig mégis csak kiengesztelődött a hétszáz forintra emelt bérlettel, de amikor a középső fiúnk Barnabás is megszületett, nem volt többé maradásunk. Uj lakás után kellett szaladgálnunk. Az Aradi vértanúk útja 57-ben akadtak rá egy előző bérlőtől elhagyott odufélére, amit szabály ide, szabály oda, „önkényesen” elfoglaltak. — Nem is nagyon háborgattak bennünket a lakáshivataliak, — vette át a szót a családfő. — A cementpadlós, j ablaktalan kuckó és benne mi I a két apró gyerekkel elég j meggyőző érvnek bizonyult1 ahhoz, hogy eltekintsenek a i jogszabályok érvényesítésétől. Aztán öt éven át ott főbér- lősködtünk a közben három gyerekre szaporodott családdal, s gondolom el tudja képzelni milyen cifra körülmények között. Végül a feleségem unta meg a dolgot, s | attól a naptól kezdve nem is ; volt nyugta tőle a lakáshivatalnak. — Na azért túloz egy kicsit ; a férjem, mert az igazság inkább az, hogy ki kellett várni a sorunkat. Hosszú várakozás volt, de az sem telt tétlenségben. — Egyikük fizetését éveken át I félre rakták, hogy legyen is majd valamijük a „szekéren” a költözködés napján. December harmadikán kapták meg a kiutalót, de a kulcs átvételére csak két nappal később került sor. ■ Amit nem bírtak már türelemmel kivárni. — Minden áron meg akartuk nézni a lakást, még költözködés előtt, de sajnos a házmesternek sem volt tartalék kulcsa. Ezért l^t jobb híján, ajtónk levélnyílásán ku- kucsáltunk be a férjemmel, amíg a szomszéd át nem invitált a saját lakásába, amely hasonmása volt a miénknek. Hát ilyen szemle után kezdtünk bele a nagy vásárlásba. És a honfoglalás napja? — Glajkályhánk volt a lakás első bútordarabja, hogy hamarabb száradjon a fal a festők után, majd a teljes létszámú családi vizit következett. De ekkor már mi nem is annyira a lakásra, mint inkább a gyerekek véleményére voltunk kiváncsiak. Nos, Irén- ke a nagy lányunk azonmód lefoglalta magának a legkisebb szobát és már mutatta is, hova helyezi majd el a rekamiét, a ruhásszekrényt, a saját íróasztalát, meg a többi leányszoba-kellékeket. Barnabás a maga nyolc évével már sokkal szerényebb volt, mert ő csak a karácsonyfa leendő helyét jelölte meg. Csupán Lacikával gyűlt meg a bajunk. Úgy megijedt szegényke az üresen kongó nagy szobáktól, hogy jajveszékelve követelte: anyuka, vigyetek haza, nem akarok itt maradni ebben a csúnya házban ... A lakásszentelőt karácsonyra tervezték. — Nem akarjuk elhamarkodni a dolgot, mert amint látja, itt-ott azért még foghíjas a lakásunk. Például új keretet kell vennünk a családi képekhez, hogy a falak se maradjanak csupaszon, de szeretnénk néhány mutatós virág- állványt, meg nippet is vásárolni, hogy semmi sem bántsa majd vendégeink szemét, ha körülnéznek nálunk. Szóval vannak még gondjaink, de... Soha ne legyen már ennél nagyobb gondjuk Székelyék- nek. P. Gy. rí
