Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

1968. december 3. Dunantmi nauto A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Poligon-üzem Baranyában? Rövid idő alatt kétszeres kapacitás Ahogyan igaz Kossuth haj­dani megállapítása, hogy ipar nélkül a nemzet félkarú óriás, épp annyira igaz ma: építő­ipar nélkül az ipar félkarú óriás. Minden, ami az építő­ipar kapacitásának növelésé­vel kapcsolatos, az ország s megyénk fejlődésével kapcso­latos, elsőrangúan fontos kér­dés. Tűrhetetlen... A Báránya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat termelési értékét az utóbbi időkben évente 20 millió fo­rinttal növelte. A több terme­lési érték a termelékenység kedvező alakulásának köszön­hető, a létszám nem nőtt szá­mottevően. A géppark tavaly és az idén 6 tonnás autódaru­val, gőzfejlesztővel, két mobil, nagyteljesítményű emelődaru­val, rakodógéppel, két darus­teherautóval, aszfaltkeverő te­leppel és szakipari gépekkel gyarapodott. A kapacitás ma már évi 120 millió forintra rúg. Mindez azonban kevés. A Megyei Tanács rendelkezé­sére álló beruházási hitelke­ret és az építőipari kapacitás között még mindig nagy űr tátong. A Megyei Tanácson ebben az évben határozatot hóztak: növelni kell a Magas-és Mély“ építő Vállalat kapacitását. „Tűrhetetlen, hogy évről év­re több millió forint beruhá­zási hitel, amely mögött isko­lák, kórházak és egyéb épü­letek telepítésének elmaradá­sa áll, felhasználatlanul el­vész ...” — írta Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke Bertram Jenőnek, a vállalat igazgatójának. Az elnök leve­lét megbeszélések követték: a kapacitást fel kell emelni 220 —250 millió forintra, majd. megbízták az ÉGSZI pécsi kutatócsoportját,. készítsen ta­nulmányt, dolgozza ki, , mini- -mális létszám növekedés mel­lett, milyen gépi beruházások- ,kal és milyen lépcsőkben le­het felfuttatni a termelést. A hagyományos mód, tehát hogy a létszámot növeljék, a mun­kaerőhiány miatt szóba sem jöhetett,, az irányelveknél te­hát abból indultak ki, hogy a fejlesztés iránya adott: a ka­pacitást korszerű szerkezetek és új technológia bevezetésé­vel kell növélni; előregyártott elemeket kell alkalmazni. Poligon-üzem Bár az ÉGSZI csak decem­ber végére készül el a tanul­mánytervvel, az elképzelések már ismertek. Poligon-üzemet kívánnak létrehozni, ahonnan évente 400 lakásegységnyi panel-elem kerülne ki. (A po­ligon szó a többhasznúságra utal ez esetben: kisblokk szer­kezetekről van szó, amelyek anyaga lehet nagykavics, kő­törmelék, tégla stb. Ez a pa­nel kis területen is alkalmaz­ható, jobban variálható, kü­lönféle megoldásokat tesz le­hetővé.) Helye még nincs el­döntve, de nyilván itt csak Pécs jöhet számításba, sok érv szól emellett. Horgyan néz majd ki a po­ligon-üzem? Akárcsak a pécsi stása-üzemben, nyitott terüle­ten történik a gyártás, amely­hez két gyártóplacc, két öt­tonnás hiddarú, hőközpont és betonkeverő központ szüksé­ges. A gyártótéren a daru sín­je mellett mozgatható, mű­anyag hullám lemez tetejű fe­dett csarnok kíséri a gyártást, az ott dolgozókat védi a szél­től, esőtől naptól. Az elképze­lés az, hogy állítható sablo­nokat alkalmaznak, gazdasá­gosabb az önköltség szempont­jából kedvező megoldás. Nyers- nyag van: a kavics gyékénye­st a cement beremendi, csu­pán a vas, ami kissé proble­matikus, hiánycikk. Az üzem az év nyolc hónapjában, vagy még többen is dolgozhatna. A beruházás költségei hoz­závetőlegesen 20—30 millió fo­rintra rúgnak. Ezt azt össze­get a vállalat saját fejlesztési alapjából nem képes előte­remteni, az idei, háromnegyed éves szinten számított fejlesz­tési alap mindössze 2,3 millió forint. (Az igazgató: Öa lépést akarunk tartani a fejlődéssel, a fejlesztési alapból mást nem vehetünk, csak gépeket, nem is szólva a szociális létesítmé­nyékről, munkásszállásról. A gépek nagyon drágák. A fej­lesztési alap külön megterhe­lését jelenti a szak- és segéd­ipari részlegek felfejlesztése.) A poligon-üzem beruházási költségeit tehát a Megyei Ta­kácsnak kell finanszíroznia. építés arányában fejlesztené a mélyépítési és szerelőipari részlegeit is. Addig, amíg abban a sze­rencsétlen helyzetben vagyunk, hogy Dunaújvárosból is szál­lítunk Baranyába panelt, a szállítási költségek miatt 20 ezer forinttal több egy lakás költsége. A poligon-üzemre te­hát nagy szükség van. — Láttam ezeket a kis elő­regyártó üzemeket Lellén, Sió­fokon. Szerintem roppant egy­szerűek, termelékenyek. Tel­jesen kész és nagyon szép szállodákat építenek, szinte hihetetlen, egy kétszáz ágyas szállodát 5 millióból hoznak ki — mondja Bertram Jenő igazgató. A pécsi poligon-üzem, ha jövőre megkezdődne a beru­házás, 1971-ben már teljes ka­pacitással üzemelhetne. Miklósvári Zoltán A vadászok küldött­értekezlete Vasárnap délelőtt, a Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetsége Baranya megyei választmánya^ küldöttértekezletet tar­tott az építők Rákóczi úti művelődési házában. Lendvai Ferenc beszá­molt a legutóbbi három év tevékenységéről, majd négyórás vita követke­zett, melynek során a Baranya megyei vadá­szok megvizsgálták a vadgazdálkodással kap­csolatos problémákat. A vitát vezetőságválasztús követte. A választmány elnökének dr. Tóth Jó­zsefet, titkárának Pusztai Ernőt, az ellenőrző bi­zottság elnökének pedig Lendvai Ferencet válasz­tották meg. A megyei vadászmester Pallér Gás­pár lett Tizenötezer gázfogyasztó Pécsett Gázfűtés 400 lakásban További 7500 lakást Kötnek be a városi hálózatba Bemutatjuk a pécsi központi menzát Önkiszolgáló diákok Egyszerű, termelékeny Amennyiben a Megyei Ta­nács esetleg nem képes előte­remteni a tőkét, vagy nincs is szüksége ekkora kapacitásra, kooperálhatna á Pécsi városi Tanáccsal. Értesüléseink szer rint ott ezt az ajánlatot öröm­mel fogadnák és támogatnák. A Városi Tanácsnak minden bizonnyal előnyös lenne egy ilyen ajánlat, hiszen a foghí­jak beépítésére, a rekonstruk­ciós területeken az állami épí­tőipar már nem tud felvonul­ni. Ezenkívül a Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat ütő­képes mélyépítő részleggel rendelkezik, e munkákat, a közművesítést biztosítani tud­ja, tekintve, hogy a magas­Az ételkiadó előtt hosszú sor kígyózik. A szinte pilla­natonként új alanyokkal bő­vülő sorvégen még meglehe­tősen élénk a csivitelés, de a frissen gőzölgő ételek vonzás­körében már csak a kíváncsi tekintetek beszélnek. Egyet­len, de fölöttébb lényeges kérdés látszik lebegni a leve­gőben: mit kapunk ebédre? A Szabadság út 25. szám : alatt üzemelő Középiskolai ! Központi Menza mai — véle­ményem szerint igen elfogad­ható — kínálata: rizskrémle­ves és töltött káposzta. A diák­gyomor persze egészen rend­hagyó valami, s teljességgel kiszámíthatatlan. A konyhá­ban mindenesetre megcáfol­nak. — Jelenleg mintegy 860 kis kosztosunk van — mondja Húnor Pálné, a szakácsnő. — Meggyőződésem, hogy igenis lehet a kedvükre főzni. A töl­tött káposzta például mindig beválik és a különböző metél­teket is igen szeretik a gye­rekek, kivéve talán a sajto­sat és a sonkásat. Ami egy kicsit is különleges, az rend- j szerint nem megy ... Kísérle- | tezünk vele egy darabig, az- | tán szépen visszavonulunk. Akad persze olyan étel is, amit először megszoknak, az- j tán megszeretnek, végül kö­gyasztojuk, a Zsolnay gyár is jó üzletfélnek bizonyult. A felszabadulás utáni nehés gazdasági helyzet miatt né­hány évig stagnált a kokszmű gáztermelése és csak az 1949— 1950-es években kezdődhetett el az új követelményeknek megfelelő kokszgyártás, amely igazában csak 1956 után hozta meg a várt eredményeket. Nagyszabású bővítést, korsze­rűsítést kellett végrehajtaniuk ahhoz, hogy a város gyors nö­vekedésével együttjáró háztar­tási és közületi igényeket ki tudják elégíteni. A bővítés második és fontosabbik sza­kaszára 1958—59-ben került sor, amikor nagy gáztartal­mú gázszenek kokszolására al­kalmas kemencét helyeztek üzembe. Vagyis amíg koráb­ban a jóminőségű ipari koksz előállítása volt a fő cél, egyre inkább rátértek a gázterme­lésre, ami az elmúlt 10 ér során jelentős eredményt ho­zott. A háztartási gázfogyasz­tók száma 5000-ről, ez év de­cemberéig közel 15 ezerre nö­vekedett, nem is beszélve az időközben létesült ipari üze­mek és egyéb intézmények gázigényeinek kielégítéséről. A gyár főmérnöke Háda Sándor szerint csak a ház­tartások ellátására millió köb­méterekkel kellett növelniük a gáztermelést. Vagyis amíg 1958-ban a háztartások még csupán kétmillió 78 ezer köb­méter gázt fosyjfsztottak. az idén kilencmillió köbméter is csak szűkösen fedezi az igé­nyeket. Ami a rohamosan növekvő háztartási gázigények további kielégítését illeti, már hírt ad­tunk az új benzinbontó lövő évi üzembehelyezéséről, hoz­zátéve azt is. hogy előrelát­hatólag 1975-ig megoldja a város háztartási és ioari gáz igényeinek kielégítését, — Az üzemek és közületek igényeinek kielégítése mellett újabb 7500 lakást kapcsolunk be a zázfogyasztásba — mon­dotta a gyár főmérnöke. — Ez alatt természetesen csak a főzési, illetve vízmelegítés! igények kielégítését értem, mert a lakások fűtését szol­gáló gáz elosztásával egyelőre nagyon csínján kell még bán­nunk. Elsősorban a szőkébb érte­lemben vett belvárost kell majd ellátni gázfűtéssel, hogy a város levegőszennyeződésén enyhítsenek. — Jelenleg mindössze 400 gázfűtéses lakás van a város területén — mondotta. — Ez 1975-ig kb. 2500-ra növekedik, de a szennyeződést lényegesen csökkenteni fogja majd a Por­celángyár jelenlegi széntüze­lésű kemencéinek gázfűtésre való átépítése, nem is beszél­ve a gőz- és ola.ifűtéses meg­oldások jelentős továbbfej­lesztéséről. A vállalat a közeljövőben reprezentatív bemutatótermet létesít a belvárosban, a Kossuth Lajos utcában, ahol az új és különböző célokat szolgáló háztartási készülékek helyes kezelését mutatják majd be a fogyasztóknak. P. Gy. Ifj úság védelmi önkéntes rendőrök Vasárnap délelőtt a Pé- személyek nem rendelnek-e esi városi és járási Rend- nekik. őrkapitányság bűnügyi osz­tálya ifjúságvédelmi önkén­tes rendőri tanácskozást tartott, amelyen az 1968. évben végzett munkáról tartott beszámolót dr. Mar- tinkovics Mihály, rendőr­alezredes a Pécsi járási és városi Rendőrkapitányság vezetőhelyettese és jelezte a következő és feladatait Milyen munkát végeznek az ifjúságvédelmi önkéntes rendőrök? Felkutatják az erkölcsi, testi vagy szellemi fejlő­désben veszélyeztetett gyer­mekeket és fiatalkorúakat velük, szüleikkel beszélget­nek, a szülőknek tanácsokat adnak. Ellenőrzik az italboltokat, szórakozóhelyeket, hogy gyermekeknek, fiatalkorúak- nak, nem szolgálnak-e ki szeszesitalt, vagy felnótt­Rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolai ifjúság- védelmi megbízottakkal, az egyes tanulóknak mutatko­zó komolyabb problémák — csavargás, szülők iszákossá- ga, erkölcstelen életmód stb. — leküzdésére. Figyelemmel kísérik a ga­lerik tagjait, a huligán, ga­rázda, verekedő/járókelőket sértegető, a társadalmi tu­lajdont rongáló, és más sza­bályokat megsértő gyereke­ket illetve fiatalkorúakat, jelzik az illetékeseknek az ilyen magatartást. Az ifjúságvédelmi önkén­tes rendőrök között vannak pedagógusok, bányászok, szakszervezeti alkalmazot­tak, nők és férfiak. Az ön­kéntes rendőri Szolgálati Szabályzat havi 16 órai tel­jesítést ír elő és ezt vala­mennyien társadalmi mun­kában végzik el, gyakran jelentősen túl is teljesítik. Vasárnap délelőtt kitün­tetéseket és jutalmakat is osztottak ki a kiemelkedően jól dolgozóknak. A Közbiztonsági Érdem­érem ezüst fokozatát Kiss Gizella és Kardos Gyula, a bronzot Pályi Gábor, Ko­vács László, Tarkó István, Gajári Mihály és Kresz József kapták. Tárgyjuta­lomban többek között Haj­dú László, Zsálya Szilvesz­ter és Nagy Imre részesül­tek. A kitüntetéseket és 5 ajándékokat dr. Nagy János j rendőralezredes, a Pécs vá­rosi és járási Rendőrkapi­tányság vezetője adta át. A Mecseki Szénbányák részé­ről Kiss Nagy Gyula tárgy- jutalmat adott át Kalkó Ist­vánnak és Kardos Ferenc­nek az ifjúságvédelmi ön­kéntes rendőri munka lelki- ismeretes elvégzéséért. — Wér — A fiú — Bánkuti József — már a következő turnus tag­jaként „szalad a csőbe” egye­nest a Nagy Lajos Gimnázium első osztályából. — Elég az ebéd? — Mikor hogy... ha fél há­rom fele jövünk, nem mon­dom, kopog a szemünk, sze­rencsére ilyenkor már van re­peta. — Akkor kimondottan jól jön a hatodik óra?! — Hát... a repetát inkább elengedném. Hátra van még egy kis is­merkedés a kimutatásokkal. A tanulók — szociális helyze­tüktől és tanulmányi eredmé­nyüktől függően — másféltől két forintig terjedő összeget fizetnek egy-egy ebédért, ami egyébként mintegy 7 forintba kerül. Jellemző, hogy a men­za ezévi jóváhagyott költség- vetési keretében 1 millió 309 ezer forintos összeg szerepel, míg a bevételi előirányzat mindössze 380 ezer forint. Amikor egyszer-egyszer „halványabbra” sikerül az ebéd, érdemes volna ezt a néhány, igen lefegyverző ada­tot kifüggeszteni az étterem­ben. Buda Miklós Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy EGYENRUHA RÉSZLEGÜNKET (Pécs, Uránváros. Tarr Imre u-ból) Áthelyeztük PÉCS, üRANVAROS KÖRÖSI CS. U i SZ. AI.A NOVEMBER 30-AN Kérjük, hogy igényeikkel, megrendeléseikkel esziegünket az új cím alatt szíveskedjenek felkeresni. Továbbra is készségesen állunk kedves megrendelőink rendelkezésére PÉCSI V EGYESI P A R I VALLALAT t 1934. decemberében, amiko: viszonylag korszerű berende zésével üzembe állt a Pécs Kokszmű, sokan túl mérés: lépésnek tartották a részvé nyesek vállalkozását. Okkal hiszen olyan időben kerül erre sor, amikor egy-egy meg rendelésért szinte ölre meni harcot vívtak egymással i konkurrensek. A pécsiek azon ban szembeszálltak a konkur renciával és még merészebi beruházások árán versenyké pes kokszot állítottak elő majd alig két. év elmúltává bekapcsolódtak a város gázéi látásába is. 1938-ban 1960 fogyasztójul volt, s a háború utolsó évé ben’ már 3058-ra emelkedet a háztartási gázfogyasztói száma és első ipari gázfo ; vetetnek. — pontosan ez tör­tént a vadassal! A szakácsnőnek jelenleg hét segítőtársa van, illetve: most csak hat, mert a kisegítők egyike betegállományban van. Érzik is a hiányát,. hiszen — másfélszáz híján — ezer sze­mélyre főzni, tálalni, mosogat­ni nem csekélység, s ráadásul a fizetés sem valami egetverő. i Bizonyára ezért van az, hogy I például tavaly tizennyolcán fordultak meg a rendelkezésre j álló hét helyen. Nagy a ván­dorlás, pedig a munkabeosz­tás kedvező: a vasárnapok és ! a délutánok általában szaba­dok, s a konyha gépi felsze­reltsége is kitűnő. A gondnoknőt Dudás Sán- ! dóménak hívják. Míg az ötö­dik órákat követő „csúcsfor­galomra” várunk, elmondja: miért is vannak tulajdonkép­pen ... — A központi menza létre­hozásával kezdetben csak a Leöwey és a Nagy Lajos Gim­názium étkeztetési problémá­in kívántak segíteni az illeté­kesek, de most már ott tar­tunk, hogy összesen hét pécsi középiskolát fogadunk. Jelen pillanatban két fel­ügyelő tanár ügyel a rendre, j — Mostanában már szinte! nincs is szükség tanári be­avatkozásra — mondja egyi­! kük. — Korábban, nem mon­dom, előfordultak holmi ke- j j nyérdobálások, s a hangosko­dás sem volt éppen ritka. Ma- 1 napság inkább csak akkor j vannak problémák, amikor a j későbben érkezők egy része i várakozni kénytelen a lép­csőházban. Ez a zsibongás kö­rülöttünk afféle — nagyon is elfogadható — alapzaj. Ideje lesz már közelebbi is­meretségbe kerülnöm az „alapzaj” okozóival — gondo­lom, s letelepszem magam is az egyik „lányos” asztalhoz. Asztal társaim: Uzán Ibolya, Scmidt Klári és Sabacz Mari a „Leöwey” negyedik osztá­lyába járnak. Nyilatkozataik meglehetősen fedik egymást, így csakis a lényeget közlöm: kicsi az étterem, jók az ebé­dek, igaz, hogy néha kicsit kevés, de inkább a fiúknak.

Next

/
Thumbnails
Contents