Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek I Ara: 70 Dunántúli napló XXV. évfolyam, 297. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. december 19., csütörtök Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt a legfőbb törvényhozó testület, az országgyűlés Idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés ke- gyeletes aktussal kezdődött, Kállai Gyula megemlékezett az elhunyt Dobi Istvánról, majd bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költség- vetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslatot. A költség- vetési törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából megkapták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Inokai János képviselő interpellációt jegyzett be — ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző Ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. A Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költség- vetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat; 3. Interpelláció. Napirend szerint ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója következett, melyet Cseferki Lajos, az Elnöki Tanács titkára ismertetett. Az országgyűlés a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. I Napirend szerint ezután a Magyar Népköz- társaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költség- vetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett, melyet Vályi Péter pénzügyminiszter adott elő. Yályi Péter Népgazdaságunk fejlődése ebben az érben is töretlen volt Tisztelt Országgyűlési Az 1968. évi gazdálkodás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alkalmas eszköz gazdaságpolitikánk megvalósítására és a tervgazdálkodás továbbfejlesztésére. A népgazdaság fejlődése ebben az évben is töretlen volt. A nemzeti jövedelem növekedése ha sonló, mint az elmúlt évek átlaga. Az ipari termelés 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság bruttó termelése elsősorban az állattenyésztés növekedése miatt némileg meghaladja a tavalyit A lakosság fogyasztásának bővülése megegyezik a nemzeti jövedelem növekedésével. Az export emelkedése meghaladja a termelés növekedését A beruházások volumene is nőtt, de lassabban, mint a kiemelkedő 1967-es évben. A gazdasági egyensúlyra való törekvésben különösen a fogyasztói piacon értünk el eredményeket. A felhalmozásnál az új közgazdasági szabályozók hatása — a dolog természeténél fogva — csak fokozatosan bontakozik ki. Nemzetközi fizetési mérlegünk bizonyos javulást mutat, de még további céltudatos munkára van szükség e téren is. A népgazdaság 1969. évi terve a jövő évi fejlődés megítélésében megalapozott és mértéktartó. Két legfontosabb célunk jövőre is: a népgazdaság kiegyensúlyozott továbbfejlesztése és a gazdasági hatékonyság növelése. Változatlanul nagy gondot fordítunk a fogyasztói piac stabilitására; tervezzük a beruházási tevékenység hatásfokának javítását, segíteni kiváltjuk a beruházási javak iránti kereslet és kínálat összhangjának megteremtését. Fokozni kell áruink és szolgáltatásaink külföldi versenyképességét, az export gazdaságosságát E követelményeknek megfelel a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 3—6 százalékos növekedése. A népgazdasági terv és a vállalati szándékok — ahogyan erről gazdasági felmérések tanúskodnak — általában egyirányú törekvéseket mutatnak. Az 1969. évi állami költségvetés előkészítése mindezek alapján történt. Az állami költségvetés jövő évi bevételei meghaladják a 154 milliárd forintot. Ez csaknem 10 százalékkal magasabb az ez évinél. A leggyorsabban a vállalatok és szövetkezetek befizetései nőnek. A nyereség várható erőteljes növekedése miatt a tiszta jövedelemből a vállalatoknál maradó hányad tovább nő. A jövő évi nyereségből az államot mintegy 43 milliárd forint nyereségadó illeti meg, 3 milliárd forinttal több, mint ez évben, részben a gazdálkodás javulása, részben a termelés és a forgalom növekedése következtében. 25 milliárd forint eszközlekotési járulék A vállalatok és szövetkezetek 1969-ben eszközlekötési járulék címén kereken 25 milliárd forintot fizetnek be. Január elsejétől kezdve a hitelből finanszírozott készletek és állóeszközök után is fizetni kell eszközlekötési járulékot 1969-ben a vállalatok és szövetkezetek forgalmi adó befizetései mintegy 20 milliárd forint bevételt jelentenek. Ez 5 százalékkal nagyobb az ez évinél. A növekedésben a kiskereskedelmi áruforgalom •«leikedése jut kifejezésre. Az állami költségvetés kiadásai 1969-ben megközelítik a 156 milliárd forintot. A kiadásokon belül nagy súlya van még mindig a különböző támogatásoknak. Ezek aránya az 1968. évihez képest bár — pénzügyi intézkedések hatására — javuló tendenciát mutat, azonban még mindig kedvezőtlen: az összes vállalati befizetéseknek csaknem egy- harmadát alkotja. A támogatások egy része természetesen a jövőben is indokolt és távlati gazdaságpolitikai, árpolitikai és szociális célokat szolgál. A támogatások másik részét viszont átmenetinek kell tekinteni, mivel ezek a kevésbé jövedelmező tevékenységet folytató vállalatoknak kívánnak időleges segítséget nyújtani a szükséges átálláshoz. 1969-ben ezért — ha kis mértékben is —, de fajlagosan csökkentjük az állami költségvetésből nyújtott támogatások, mentesítések és a külkereskedelmi állami visz- szatérítés mértékét. Ezután is folyamatosan figyelemmel kisérjük, vizsgáljuk és elemezzük a támogatások alakulását, egyfelől a gazdálkodás hatékonysága, másfelől a költségTekintélyes összeg mezőgazdaság fejlesztésére Az állam a továbbiakban is tekintélyes összegekkel kíván részt venni a mezőgazdasági termelés fellendítésében, a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetének megszilárdításában. 1969. évi állami költség- vetés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére 5,2 milliárd forintos kiadást vett számításba, amelynek fele a beruházási támogatás, másik fele pedig, főként a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek külön állami támogatását és az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. — A szarvasmarhatenyésztés ösztön zése a népgazdaság alapvető érdeke, ezért 1969-ben mint(Folytatás a 3. oldalon) 1969. ÉV TERVEIBŐL: A tervek szerint 1969-ben Ismét jelentősen változni fog hazánk gazdasági és kulturális térképe. A beruházások a jövő évi terv szerint az ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek és várhatóan elérik a 73 milliárd forint értéket Befejeződött a Pécsi Kenderfonógyár korszerűsítése KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO A szerda délelőtt összeült parlament ülésén Vályi Péter pénzügyminiszter beterjeszti a jő* vő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot vetés egyensúlya szempontjából. Arra kell törekednünk, hogy a kevésbé jövedelmező tevékenység fokozatosan visz- szaszoruljon, s helyébe gazdaságosabb tevékenység kerüljön. A költségvetés feladatainak másik nagy és a gazdasági növekedés szempontjából fontos része a felhalmozás finanszírozása. A költségvetés beruházásokra és ehhez kapcsolódó tartós forgóeszközlekötés növelésére együtt 30,4 milliárd forintot irányoz elő a tér melőszövetkezeti beruházás állami támogatása és az állami kölcsönből finanszírozott beruházások nélkül. Ez 14 százalékkal több, mint az 1968. évi. Ebből az állami és vállalati fejlesztések költségvetési hozzájárulása 21,3 milliárd forint, a tanácsi fejlesztési alap kiegészítéseként csaknem 7 milliárd forintot biztosítunk és 2,2 milliárd forintot fordítunk forgóalapnövelésre. Befejeződött a Pécsi Kenderfonógyár rekonstrukciója, amelynek kivitelezési munkálatait — mintegy 30 millió forintos költséggel — a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat végezte el. Az avatási ünnepségre tegnap, szerdán délután 2 órakor került sor. Részt vett az ünnepségen dr. Lehr Ferenc könnyűipari miniszterhelyettes, dr. Nagy József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Tóth László, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója. Juhász László, a vállalat pécsi gyárának igazgatója üdvözölte az üzemcsarnokban összegyűlt dolgozókat, meghívott vendégeket, majd dr. Lehr Ferenc miniszter- helyettes mondott avató beszédet. Elmondotta, hogy a korszerűsítési munkálatok keretében a gyár új szovjet lánccsévélő gépeket, előfonó és finomkártológépet kapott. Bővítették a gépparkot két olasz gerebenezőgéppel, három nyújtógéppel, négy szovjet típusú gyűrűsfonógéppel és két angol vizes gyűrűsfonóval. Ennek eredményeképpen a Pécsi Kenderfonógyár a jövő esztendőben előreláthatólag 2706 tonna fonalat és egymillió négyzetméter kenderszövetet gyárt majd. — Ehhez természetesen * meglévő épületeket alapvetően át kellett alakítani, megfelelő szövő- és gerebe- nezőcsarnokot, valamint új raktárakat kellett létrehozni — mondotta a miniszterhelyettes. Ezenkívül a dolgozók régi és jogos kívánságának is eleget tettünk, amikor létrehoztuk az új szociális épületet, kitűnő felszereléssel. A továbbiakban az egész vállalat tevékenységét ismertetve megemlítette, hogy ezt az esztendőt körülbelül 69 millió forint bruttó nyereséggel zárják, és a részesedési alap 26 napnak megfelelő kereset lesz. Az avatóbeszéd befejeztével összesen mintegy 60 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki a dolgozók között, majd a vendégek megtekintették az új üzemrészeket és gépeket. Nagyszabású építési program Sásdon Tizenhat lakás és üzletház épül a központban — a távlati beépítési tervben járási- és községi tanácsház, hírlappavilon, járási művelődési ház és könyvtár építése szerepel. A sásdi faluközpont kialakítására készített előterjesztés szerepelt — több napirendi pont között — a Sásdi Járási Tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülésén. Az építési program tervezett költsége 70 millió forint A létesítmények ütemesen valósulnak meg. Első mozzanatban 16 lakás és üzletház épül a Rákóczi út és a Kaposvári utca kereszteződésében. Az épület többszintes. Felül összkomfortos lakások helyezkednek el. A földszinten a 900 négyzetméter alapterületű üzletház húzódik. Benne élelmiszer, ruházati és cipőbolt, valamint a kisegítő helyiségek és a szociális létesítmények. A munkálatokat 1969-ben kezdik. Sásd falu központ az építési tervben a Rókáczi utca, a Pécs—Dombóvári vasútvonal valamint a tervezett Balatoni út között terül el. A Járási Tanács végrehajtó bizottsága á programot elfogadta. I 1 I I
