Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
Ara: 70 aw VilAg proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napló XXV. évfolyam, 296. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. december 18., szerda A költségvetés az országgyűlés előtt A z idei utolsó parlamenti * ülésszak fő témája — az 1969. évi állami költség- vetés — az egész ország lakosságát, valamennyiünket közvetlenül érint. Ennek különböző vonatkozásait, fontos részterületeit vizsgálták meg az ülésszakot megelőző hetekben az országgyűlési képviselők megyei csoportjainak ülései, az elmúlt napokban pedig az országgyűlés külügyi, honvédelmi, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, jogi, egészségügyi, kulturális, s végül: terv- és költségvetési állandó bizottságai. Ezeken a bizottsági üléseken az érintett minisztériumok vezetőinek bevonásával, az ő előzetes tájékoztatásuk alapján sokoldalúan megvitatták a képviselők az állami költség- vetés egy-egy fontos területét, problémakörét. S bár valamennyi bizottság elfogadásra ajánlotta a jövő évi költségvetést, több figyelemre méltó észrevétel, indítvány, javaslat is elhangzott a bizottsági üléseken. Ismeretes, hogy az ülésszak napirendjét maga az országgyűlés állapítja majd meg. Ez a napirend — előreláthatóan így alakul majd: A képviselők meghallgatják a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, — két országgyűlési ülésszak között legfőbb államhatalmi szervünk — munkáját Ismertető beszámoló jelentést Ezután kerül sor a pénzügyminiszter expozéjára, amely természetesen — mintegy az 1969. évi költségvetés indoklása, megalapozásaként — részletesen elemzi az új gazdasági mechanizmus első évének, az 1968. évi gazdálkodásnak legfőbb tapasztalatait, tanulságait is. Az előterjesztett állami költségvetést, amelyhez a pénzügyminisztert követően a terv- és költségvetési bizottság előadója is jelentést fűz majd, a gazdasági és pénzügyi helyzet alapos elemzése alapján, az 1969. évi népgazdasági tervvel összhangban dolgozták ki. Már a korábbi bizottsági és esoporttanácsko- zásokan is nyilvánvalóvá vált, hogy az előirányzatok figyelembe veszik társadalmunk fejlődésének követelményeit és a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozatos javulását Így tehát egy részleteiben is jól átgondolt, alapos számvetéshez és költség- vetési törvényjavaslathoz szólhatnak majd hozzá, az országgyűlési képviselők. A z ülésszak vitájára kerülő 1969. évi költség- vetés egyik érdekessége, hogy abban tanácsok költségvetési és fejlesztési alapj-a előirányzatainak részletezése nemcsak 1969-re, hanem 1970-re is megtörtént; vagyis ez lesz tanácsaink első kétéves költségvetése. Ez annak a már korábban elfogadott elvnek a gyakorlati átültetését jelenti, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben — a távlati célkitűzések megalapozása és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása érdekében — a tanácsok részére az igénybevehető bevételek körét, mértékét s az állami hozzájárulás összegét az ötéves népgazdasági terv időtartamára szólóan kell megállaplCsupa’űvegablakos gyártócsarnok w Épül a görcsönyi téglagyár Hz ónos eső csúszóssá tette az utakat A* óriáscsarnok épülő, hatalmas alagút kemencéi Fotó: Erb János Az épülő gőrcsönyi (keresztespusztai) téglagyár gyártócsarnoka impozáns látványt nyújt az országút mellett. Ditler János, a Nehézipari Építő Vállalat komlói építés- vezetőségének főművezetője, a generál-kivitelező tájékoztatása szerint december 20- án adják át a csarnokot, ekkor megindulhat a belső szerelés. (Hiánypótlással veszik át: egy réteg szigetelés és a mázolás még hátra lesz.) Az első ilyen munkájuk; rajtuk kívül a Budapesti Gyárké- ményépítő és a Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vállalat házi brigádja vesz részt a kivitelezésben. Következő a helyzet az építkezésen: az időjárás kedvezett, az építkezés megfelelő ütemben folyik. A csupa- üvegablakos gyártócsarnokban a világítást és az ivóvíz vezetéket szerelik. A csarnok 144x36 méter alapterületű lesz, ezen kívül utólag egy 18x24 méteres trafóházat toldtak hozzá. Amíg a férfi- női munkásszállás el nem készül — a válaszfalak már állnak, a tetőt is felhúzták — az ősszel megépült két ikerházat használják munkás- szállásnak. Karácsony előtt akarják ugyancsak tető alá húzni a szociális létesítményt, amelyben orvosi rendelő, iroda, raktár, melegítő konyha, fürdő- és kazánház kap helyet. Elkészült egy 700 méter hosszú betonút és 20-án adják át a 6000 négyzetméternyi beton anyagtároló teret is. Négyszáz méter hosszú vasútat építenek, jelenleg a földmunkát végzik, amellyel januárban végeznek. A téglagyár egyébként közel 35 ezer négyzetméteren terül el, ebből közel 6000 négyzetméter a beépített terület. Az építkezésen megtörtént a téliesítés: január-februárban a csarnokban a belső munkálatokat végzik (a kemencét és a szárítót építik tovább), a szociális létesítményben és a munkásszálláson szintén folytatják a csapadék és szennyvízcsatornázási, valamint a vasút földmunkálatait. Fagyszabadságra senkit sem küldenek el. A Nehézipari Építő Vállalat 18 milliót akar ebben az évben beépíteni, a jövő nyáron végeznek, összes ' munkájuk 26 1 millió forintot tesz majd ki. j A görcsönyi téglagyár be-! ruházási költsége, új árakon j számolva 86 millió forint Technológiája eltér, a hagyományostól, nem körkemencés, hanem alagútkemencés lesz. Ilyen sem Tolnában, sem pedig Baranyában nincs. Mindez folyamatos, egész évi üzemelést tesz lehetővé, megszűnik tehát a téglagyártás szezonjellege. Rendkívüli módon lerövidül a téglagyártás átfutási ideje is, a présgépekből kikerülő nyerstermékből 48 óra múlva késztermék lesz, szemben a mostani két- három héttel. Kisméretű téglában számolva, évente 43 millió darab tégla kerül ki a görcsönyi gyárból, s igény szerint üreges téglát is gyártanak. Mindezt 170 fős dolgozó létszámmal produkálják (egymillió legyártott téglára tehát 3,8 fő jut, a jelenlegi 5—6 fővel szemben. A világszínvonal egyébként: 2 fő.) A görcsönyi téglagyár Pécs és környéke igényeit elégíti ki. M. Z. V tartalomból: Razziák Brazíliában Megoldható-e Pécsett a mérnökök továbbképzése ▼ Holland erdészek a Mecsekben ▼ Yirágország téleo T Bevált a tejipar újítása 1969. évi naptára Tízen szenvedtek kar* és lábtörést Hét jármű fordult keresztbe az úton, vagy csúszott az árokba Tartassuk be a rendeletet! A hirtelen felmelegedés váratlan helyzetet teremtett tegnap reggel. A Közúti Igazgatóság és a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, ami erejéből futotta, azt tette a félóra leforgása alatt bekövetkezett helyzetben. Ez nem mondható a város járdáinak tisztításáról, az ingatlantulajdonosok kötelezettségéről, amit Pécs város Tanácsának rendelete szabályoz. De menjünk sorba. Kedden reggel 6 óra és fél hét között ónos eső hullott a városra. A csapadék percek alatt az úttestre, járdára fagyott. Veszélyessé vált, mind a közúti, mind a gyalogos közlekedés. A Közúti Igazgatóság műszaki alakulata nyomban munkához látott. Úgynevezett csúszás- gátló anyagot szállítottak a 6-os főközlekedési útra. A homokot és más anyagot szállító jármű is megcsúszott, majd meghibásodott. Akadályok gördültek a folyamatos homokozás menetébe Csak a déli órákban biztosíthatták a balesetmentes forgalmat a gépjárművek részére. A városi közlekedésben is zavar keletkezett. A csuklósok csúsztak. Meszes felső részére nem tudtak menni. A 10-es, 20-as járatok, ha zsúfoltan is szállították az utasokat, de a késéseknél nagyobb baj nem történt, hála a kalauzok körültekintésének. Néhány jármű összecsúszott, volt amelyik az árokba farolt, de személyi sérülés nem történt. Az anyagi kár is jelentéktelen A TBC szanatórium betegei és dolgozói nevében telefonon keresték meg szerkesztőségünket. Elmondták, hogy az alkalmazottak fél 11 órakor értek fel autóbusz- szal egy önfeláldozó gépjárművezető jóvoltából. Többen gyalog vágtak a meredek útnak. Ezért a betegek gondozása késett. Kenyeret is 11 órakor vittek az intézetbe. Oka a csúszós, meredek út. Homokszórással biztonságossá tenni a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak kellett volna. De ne marasztaljuk el vezetőit, munkásait. Kora reggel talpon voltak. Az egész városra egyidőben hullott ólmosesó, a fontossági sorrend betartására kényszerítette őket. Ez pedig a 6-os út, a Pécs városon átmenő főközlekedési útvonal, a bányász járat, továbbá a kórházakhoz vezető utak biztosítása. Tíz kocsival járták az utcákat. A szanatóriumhoz vezető utat is „megszórták” soronkivül. A vállalat egyik vezető munkatársa a helyszínen irányította a műveleteket. És most a városi gy alogos közlekedésről. Magam is láttam hanyattvágódó szemüveges hölgyet. Felsegítették és ment tovább. Félénken, óvatosan. Kapaszkodott a kerítésben. A mentők elmondták — azonkívül, hogy tíz személyt a városi kórház sebészeti osztályára vittek, akik kar- és lábtörést szenvedtek — bizony sokan maguk bicegtek a közeli első segelynyújtó helyekre vagy kórházakba. Mindez miért fordulhatott elő? A Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 2/1965. számú rendeletének be nem tartása miatt A negyedik szakasz (6) bekezdését idézzük: „Önos esőtől, jégtől, vagy hótol síkossá vált gyalogjárót a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni, reggel 6.30 óráig feltétlenül sikosságmentessé kell tenni. A felhintésre szolgáló szóróanyag beszerzéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni ... Hetedik bekezdés: „Házfelügyelő alkalmazása esetén a tisztántartási munka a házfelügyelő kötelessége, aki ezen kötelességének megszegése, vagy elmulasztása miatt felelősségre vonható”. A járdák a közforgalom céljára épültek. Tehát közterületek. A mulasztókat a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága felelősségre vonhatta. Kedden reggel 6—6.30 között mulasztás történt. — ni — Településfejlesztés, városrendezés A tanácsok önálló irányítói közigazgatási területük fejlesztésének Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kedden sajtótájékoztatót rendezett á településfejlesztés és a város- rendezés aktuális feladatairól. Pongrácz Pál, a minisztérium településfejlesztési főosztályának vezetője beszámolt a tanácsok településfejlesztési feladatairól. Elöljáróban elmondotta, hogy a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek megszilárdulásával és az új nagy ipari települések létrehozásával, továbbá a gazdaságirányítás reformjával, a vezetés decentralizálásával megkezdődött a hazai urbanizáció új szakasza, amelyben már a korábbinál körültekintőbb munkával kell összehangolni a településfejlesztési és városrendezési munkákat. Az új gazdaságirányítási rendszer számos intézkeaése — mint például a beruházások telepítését befolyásoló gazdasági ösztönzők, a kommunális adó, a területfelhasználási díj — feleslegessé tesz jónéhány adminisztratív eszközt, de ugyanakkor számos új intézkedésre is szükség van. A tanácsok ugyanis már nem egy központi településfejlesztési elképzelés végrehajtói, hanem önálló irányítói közigazgatási területük fejlesztésének, érvényesíthetik tehát a központi célokkal összhangban álló helyi kezdeményezéseket Csaknem valamennyi város és község rendelkezik már valamilyen általános rendezési tervvel. A helyi fejlesztési elképzeléseket tehát rögzítették, de hiányzanak a nagyobb területek, a járások vagy a megyék település-hálózatának komplex rendezési tervei, amelyek figyelembe veszik a községek és városok fejlesztésének egymásra hatását is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium számos intézkedéssel segítette a rendezési tervek elkészítését és ezeknek összehangolását az ( országos területfejlesztési célokkal. Többek között kibővítette a területrendezési tervek elkészítésére jogosult tervező intézetek körét és területi városrendezési tervtanácsok felállításával gondoskodott a fejlesztési tervek kidolgozásának szakmai tanácsadásáról és az ellenőrzésről is. A jövő évben terjesztik a kormány elé az országos településhálózati kerettervet, amely az összes település fejlesztésének legfontosabb céljait, a falvaknak és városoknak egymás közötti funkcionális kapcsolatait rögzíti. A részletes város- és községrendezési tervek kidolgozását számos újabb tervezési szabályzat és irányelv kiadásával segíti a minisztérium, s a jövő év közepén kerül sor az átdolgozott országos építésügyi szabályzat megjelenésére is. 1
