Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

tt IMS. december TS* •to Felkészülnek, hogy megvédjék a kivívott rangot A Komlói Bányász szereplése az NB L B-ben Nyolcvan éves a Mohácsi Torna Fgvlet Nyolcvan éves fennállását ünnepli a Mohácsi Torna Egylet. Az 1888. november 14- én alakult klub ma délelőtt tartja jubileumi közgyűlését Mohácson a Kossuth film­színház klubtermében. Az ország egyik legrégibb sportegyesületében először ví­vással és a tornával foglal- kozták, majd 1901-ben meg­alakul: a labdarúgó szakosz­tály. A Duna-parli városban nemes hagyományai vannak a labdarúgásnak. Válogatott játékos is kikerült a mohácsi labdarúgók közül. Vezér a pySK csapatában is játszott* a pécsiek közül is még so­kan emlékeznek a szélvész gyors szőke szélsőre. Az at­létikának is sokáig felleg­vára volt Mohács. Karácso­nyi , Nándor és Sik József magyar válogatottságig vit­ték. A legutóbbi időkben mind többet hallatnak ma­gukról a Mohácsi Torna Egy­let evezősei. A mai ünnepi közgyűlésen a régiek mellett* akik oly sok dicsőséget, el­ismerési szereztek a MTE- nek, szó lesz a maiakról is, akik hat szakosztályban ta­lálnak sportolási lehetőséget. Köszöntjük a 80 éves fenn­állását ünneplő Mohácsi Tor­na Egylet sportolóit és veze­tőit és jó, eredményes mun­kát kívánunk a klub mai ju­bileumi közgyűlésének. Amikor ez év tavaszán bemu- j tattuk az átszervezett, újjáalakí- tott komlói labdarúgó csapatot, j amely akkor nem érte el a 24 j éves átlagot, különösebb illúziók i nélkül beszéltünk esélyeiről. A | szakvezetők is csak annyit mond­tak: nem a minden áron való visszajutás a fő feladat, hanem a becsületes helytállás, a lehető legjobb szereplés. A 9. fordulótól kezdve a Kom­lói Bányásztól azonban már min­denki biztos feljutást várt. Kü­lönösen a .tavaszi idény zárása­kor fogalmazták ezt meg egyér­telműen. Ekkor a kékfehér gár­da 27:9-os gólaránnyal két pont előnnyel vezetet a Kecskemét, 5 ponttól a rivá’is Eger e'őtt. A bajnokság má:”dík falábm már kevésbé sikerül? ilyen kiugróan szerepelni.. a tavaszi 25 non* ml szemben „csak” 21-ei gyűjtött; Az egriek viszont 27-et szereztek s így 47 ponttal banokságot nyertek. Ha a menet közben tör­tént mérce emelése nem is hoz­ta meg a kívánt szintet, a fel­jutás mindenképpen dicsére es dolog. A Bányász immár negyed­szer képviseli Baranyát a Nem­zeti Bajnokság legmasabb osztá­lyában. Az 1956—57. évi siker kovácsa a Bodola~Czáb vka dr. kertős volt. A második feljutás Albert József nevéhez fűződik (1960—61), —Kecskemét on, Komló—Nagyhá­ton y 1:2 sib.), összességében azon­ban a 45:21-es gólaránnyal bizto­san vehette ót. a bizonyítványt: „magasabb oazLályba lépheti” A szakvezetés büszke lehet ar­ra, hogy jórészt fiatal erőből álló csapatnál hamar kialakult a stí­lus: a Komló idegen pályán is támadó szellemben játszott. Eb­ben döntő volt az első mérkő­zések sikere. — Először a Sport utcában mu­tatkoztunk be az Előrével szem­ben — emlékezik vissza az ed­ző — Olyan volt az o.tani 2:l-es győzelmünk, mint a kisgyerek, amikor járni tanul és nem esik cl. Gátlások bolyé't önbiz-lmat «•zorcztünM Hogy ez mit jelen­te’*: arról ma már sókan meg­feledkeznek. mint ahogy azt is figy.'m^n kf* ül hagyják: ebben az év óm a Snort itt -óban csak nekünk sikerült nyerni . * . ; k jző össze­tételű csapat játszóit:-'- Burs (M-szer vort a kezdő együtt‘-sb tu) —' Lvia idisz (27). Zunonvi (S'). C o d s (3 , — Eá ­: i (3 ), Pataki (2;) — Bordá-s (\1) Gáj-ai (2'), Takágs ( 9), Ko­rom* (27), .űolymoai (2r). Szerepei- t k még: Pih ér (:.°) K-rkai (1F)„ Szekeres (10) Kovács (7). Ficzkó (3), Lclovics (l). A támadósorban olyan „vére­rén” szerepelt, mint a 36 éves A Dunántúli Napló és az MTS Baranya megyei Tanácsa sportközvélemény-kutatása Ki volt Baranya legjobb sportolója 1968-ban? Az NB I. B-ben 2. helyen végzett Komlói Bányász játékosai. Jobb szélen az álló sorban Lantos Mihály, a csapat edzője. míg a harmadik Szőcs János ér­deme (1966.). Ezúttal Lantos Mi­hály, az egykori aranycsapat 52- szeres válogatottja vezette sikerre a komlóiakat. — Látszólag minden simán ment, de a valóság egészen más volt! — mondotta a fiatal edző. — A csapat gerincét képező gár­dából hatan (Kiss. Kelemen, Vö­rös, Jerabek, Ruppert, Bérezési) más egyesülethez távoztak. Sós fegyelmi, Bodai pedig lábtörés miatt esett ki a kezdő együttes­ből. Legfontosabbnak tartottam a csapat lélektanának helyreállítá­sát, s az adott játékosanyaghoz illő, legjobban megfelelő edzés­terv kidolgozását. Ez sem volt könnyű, hiszen akkor még nem­igen ismertem a keret tagjait. Az a 17 játékos, aki az év fo­lyamán szóhoz jutott, példás fe­gyelemmel küzdött. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a komlói csapat végig kiegyensúlyozottan szerepelt, s ha szépséghibával is, de mégis feljutott az NB I-be. Voltak ugyan megtorpanások, ki­siklások (Komló—Eger 0:1, Komló Garai, aki korát meghazudtolva mindig a csapat legjobbjai között volt. Rutinja nagy előnyt jelen­tett. jóllehet a góllövésben már nem jeleskedett. (5-t szerzett. Takács Lajos volt a legeredmé­nyesebb, ő is az idősebbeket képviseli: 10 góllal járult hozzá a sikerhez. A további gólszerzők: Solymosi (7), Korom (7), Pataki (6), Bordács (3), Pintér (3), Bán­falvi. Kerkai és Csordás illetve Reif (öngól). A 21 gólból Buus 15-öt, Szekeres pedig 6-ot kapott a kapuban. Csupán egy játékos került a kiállítás sorsára: Zimo- nyi volt a vétkes, egyhetes eltil­tása miatt nem játszhatott min­den mérkőzésen . . . A komlóiak — kétségtelen — nagyszerű fegyvertényt hajtottak végre! A „megtizedelt” szakosz­tály gyorsan talpra állt: rendezte sorait, egy kicsit bizonyítva is azt. hogy tavaly érdemtelenül bántak vele. A további bizonyí­tásra is készülnek: tehetséges fia­talok igazolásával szeretnék meg­védeni a kivívott rangot. Vízhányó Imre A Dunántúli Napló Szerkesz­tősége és az MTS Baranya me­gyei Tanácsa ebben az évben is meghirdeti sportközvélemény- kutatását „Ki volt Baranya leg­jobb sportolója 1968-ban?” cím­mel. A sportközvéleménykutatás ér­dekes formában történik. La­punk sportrovatában december 28-ig bezáróan napról napra közlünk 'szavazószelvényt. Egy pályázó több szavazó szelvényt küldhet szerkesztőségünkhöz: Dunántúli Napló, Pécs, Hunya­di út 11. A szavazószelvény eket bélyeggel ellátott borítékban kell postára adni, d? szerkesztősé­günk kapuján elhelyezett ládába is leadh-'rták r.zo*7' ^ószelvcnyei- ket a pályázók. A szavnzószel- vények összeszámlálása után de­rül ki, kit tart Baranya sport­közvéleménye az év legjobb fér­fi és női sportolójának. A Dunántúli , Napló Szerkesz­tősége és az MTS megyei Taná­csa a hagyományoknak megfe­lelően értékes tiszteletdfiakat ; ajánlott fel a megye legjobb férfi és női sportolóinak. A j rangsorban első három helyen végzett sportolók részesülnek ju­talomban. A Dunántúli Napló és j az MTS 7Baranya megyei Taná- | csa sportközvél^mény-kutatásá- ! nak eredményét január 1-én meg- , jelenő számunkban közöljük. Az ünnepélyes díjkiosztás idejéről lapunkban adunk tájékoztatást. Érdekessége a sportközvéle- ; mérv-kutatásnak hogy a legjobb pályázókat is megjutalmazza a Dunántúli Napló és az MTS me­gyei Tanácsa. Az a három pá­lyázó, aki szelvényén legjobban ! megjelöli sportközvéleménykuta- j tásunk végső eredményét, juta- j lomban részesül. Amennyiben | több pályázónk ér el „telitalála­tot”. sorsolással állapítjuk meg a nyerteseket, akiknek névsorát j lapunkban közöljük és őket 1s meghívjuk sportközvélemény-ku- tatásunk ünnepélyes díjkiosztá­sára. A DUNANTÜLI NAPLÓ ÉS AZ MTS BARANYA MEGYEI TANÁCSA SPORT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATASA Ki volt Baranya legjobb *portolója 1968-banT Férfiak: L ......................... 3 . ......................... 1. .......................... 2. 3 . ....................... A pályázó neve: Pontos címe: ...... N éki Beküldési batáridő: december ZS. Beküldés helye: Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. szám Baranya férfi és nűi sportold kiemelkedő eredményeket értek el 1968-ban. Lovász Lázár a me­xikói olimpiai játékokon a ka­lapácsvetésben bronzérmet szer­zett. Honti Róbert két számban országos bajnokságot nyert és a szófiai VTT atlétikai verse­nyein két aranyérmet szerzett. Kovács, a PVSK ökölvívója súlycsoportjában országos baj­nokságot nyert és a magyar vá­logatottnak is tagja volt. A női versenyzőknél sem lesz könnyű eldönteni, kiket tarta­nak pályázóink a legjobbaknak. Erdösiné Tolnai Márta, a PVSK tomásznője tagja volt a mexi­kói olimpiai játékokon *. helye* végzett magyar válogatottnak. Schmidt Jenóné, a Bányász női kézilabdázója a legeredménye­sebb magyar nöl játékosnak bi­zonyult ebben az évben, a ma­gyar válogatottnak Is erőssége volt. Szalay Cecil, ax MHSZ könnyűbúvár nője az Európa bajnokságon ezüstérmet szer­zett. A megye aportkózvéleménye döntését érdeklődéssel várjuk és Január 1-i számunkban majd ki­derül, hogyan értékelték a szur­kolók a sportolók teljesítmé­nyeit. Kétszástizenkettő játékvezető Baranyában Ki nem szokta szidni a bírót? Ki nem szokta szidni a bírót? Ki nem töltötte ki még a vesz­tett csata miatti dühét a játék­vezetőn? . .. Kevesen jelentkez­nének egy ilyen felhívásra. Ál­talában nem valami hálás dolog játékvezetőnek lenni, de labda­rúgó játékvezetőnek lenni egye­nesen hálátlan. Épp ezért pa­rancsolnak tiszteletet az olyan számok, hogy az NB III. Dél­nyugati csoportjában és a Bara­nya megyei labdarúgó bajnok­ságban összesen 212 nyilvántar­tott játékvezető van (bár aktí­van csak 85 működik) s hogy ez a játékvezetői apparátus 1968 február harmadika óta, a Du­nántúli Napló Kupa küzdelmei­nek kezdetétől — minden baj­noki és kupamérkőzést beleért­ve — körülbelül 1500 mérkőzé­sen szerepelt. Rolléder Károlyt, a megyei labdarúgó játékvezetői bizottság Búcsú az atlétikától Beszélgetés Baranya legjobb női atlétájával Első gimnazista korában kós­tolt bálé a sportolásba, de mint mondotta, minden különösebb térti vagy célkitűzés nélkül. — Egyszerűen csak arról volt szó, hogy sikkesnek, szépnek találtam a tenisz sportot, és miután az Angyalföldi Vas­utas Sportkörben módom nyílt rá, meg is próbálkoztam vele, — emlékezett vissza. — És ta- láh-talán ki is kötöttem volna e sportág mellett, ha . . . Ha időközben nem költöztek volna le Tolna megyébe, ahol a gimnázium tovább folytatása mellett már egyre inkább csak ,,félszivveV* hódolt a tenisz­sportnak. De ennek okáról jobb, ha ő maga nyilatkozik. — Egy szép napon a torna­tanárom e szavakkal mutatott be a még szintén ifjú korban lévő tehetséges dobóatlétának, Lukács Jánosnak: — Ismerje meg új sportoló jelöltünket, Balogh Marikát, de aztán ne­hogy udvarlás legyen belőle. . . Kos, intelem Ide, intelem oda, mégiscsak az lett belőle. Sőt, több is annál, mert két évvel később már Lukács Jánosné néven magam is a dobóatléták táborában kötöttem ki. Pontosabban a gerelyhajítás­nál állapodtam meg, s ahogy mondotta, eleinte bizony sze­rény eredményekkel. A 29 mé­ter feletti dobások elegendő­nek bizonyultak ugyan a kö­zépiskolai vetélkedők megnye­réséhez, de ahhoz már kevés­bé. hogy egyesületi versenye­ken is felhívja magára a fi­gyelmet. — Voltaképpen csak a Pécsre költözésünk után, 1957-ben nyílt számomra igazán lehetőség ar­ra, hogy a PVSK színeiben rendszeres edzésekkel készül­jek fél a versenyekre. Inspirá­lóm és első számú tanítómes­terem természetesen a férjem volt, aki mögött annakidején már nagyszerű eredmények sorakoztak, beleértve a magyar válogatottságot is, mondotta. 1957-ben csupán a II. osztá­lyú szintig jutott el 37 méter körüli dobásaival. De a rend­szeres, — vagy úgy is lehetne mondani —, a túl szigorú ed­zések eredményeként elérte már a 42 méter fölötti szintet is, amivel végre feliratkozha­tott az I. osztályú versenyzők közé és azóta meg is őrizte ott a helyet mind a mai napig. — Nem tagadom, nagyon ne­héz volt, mert ahhoz, hogy a legfelsőbb osztályban marad­hassak, évenként két alkalom­mal meg kellett dobnom a szintet, ami időközben kerek 48 méterre emelkedett. De Lukács Jánosnét nem liasztották vissza az egyre fo­kozódó feladatok. melyeket a nagy felelősséggel járó hivata­li beosztása és> a korán bekö­vetkező családi gondok mind­inkább megtetéztek. Ugyanis Tiborka világr aj öttévéi nem­csak a családi létszám, hanem a gondok is tovább gyarapod­tak, tehát már három nehéz poszton kellett helytállnia. És milyen eredménnyel? 1960-ban már egy fővárosi versenyen 49,60-at dobott, amire okkal fi­gyeltek fel a szakemberek. — Egy évre rá kerültem be a válogatottba, méghozzá olyan klasszisok mellé, mint Rudas- né Antal Márta és Balogh Ani­kó, akik biztos 50 méter felet­ti dobók voltak. De sajnos ti­szavirág életű volt a váloga­tottságom. mert még abban az évben többször megsérül­tem, 8 így ki is marad­tam az élcsoportból. őszin­tén szólva nagyon elke­serített ez a gyors kiválás, s bizony meg is fordult a fejem­ben, hogy végleg abbahagyom a sportolást. De aztán a fér­jem biztatására mégis meg­gondoltam a dolgot, és nem bántam meg. S hogy nem is volt oka a megbánásra, erről a 11 év alatt elért eredményei tanúskodnak. Hétszer nyerte meg az orszá­gos vidéki bajnokságot, miköz­ben a négyizben megrendezett Országos Vasutas Bajnokságon is háromszor állt fel a dobogó legmagasabb fokára. És amire a legbüszkébb, a három éven­ként kiirt Vasutas Európa-baj- nokságon ts sikerrel szerepelt. Krakkóban második, Lenin- grádban harmadik helyezést ért el gerely hajításban. nem csoda hát, hogy a jövő évben 8orrakerülő EB-re minden ed­diginél nagyobb becsvággyal készülődik. Erre nem kis mér­tékben feljogosította az idén nyáron elért 49,52-es dobása, ami csak nyolc centiméterrel gyengébb a még 1960-ban pro­dukált legjobb eredményénél. — Igaz. ezúttal nehezebb dol­gom lesz a riválisaimmal, — mondotta. — Különösen a Bul­gáriába férjhez ment Dusnoki Zsuzsával, aki 50 méter fölé hajigálja a gerelyt. Mégis bí­zom abban, hogy ezen az utol­só nagy versenyen méltó el­lenfele leszek ... Nem értettük félre, mert Lu­kács Jánosné e nemzetközi erő­próba után valóban búcsút mond az aktív sportolásnak. Hogy miért? — Az igazság az, hogy egyre több időmet, energiámat köti le a hivatali munkám és sze­retnék végre több időt szen­telni a családomnak i*. De mint mondotta, csak az aktív sportolástól búcsúzik el, mert a férjével együtt átveszi a nyomdokukba lépő ifjú do­bóatléták edzését, nevelését. És ami a kettőjük által félre­tett gerely sorsát illeti? — Minden reményünk meg­van rá, hogy Tibor fiúnk ve­szi majd át tőlünk, mondotta. — Igaz, túl fiatal még ahhoz, hogy akár éveken belül is szá­mottevő eredményt várjunk tő­le, de az adottságai megvan­nak hozzá. Vagyis úgy néz ki, hogy a családban marad továbbra is e nagyon szép sportág műve­lése. — s — gy — főtitkárát, az NB m. Délnyugati csoportja játékvezetőküldő bi­zottságának elnökét kerestük meg, hogy a megyei játékveze­téssel, és a bajnoki év játékve­zetői tapasztalataival kapcsolatos kérdéseinkre választ kérjünk. A labdarúgó játékveze­tésnek hol vannak bázisai a megyében? — Sokfelé. A mohácsi, a sik­lósi, a sásdi, a szigetvári, a pécsi járásban, és Komló város­ban is. Ezeken a bázisokon ki­épített szakbizottságok működ­nek. Nyilván, ezek a bázisok biztosítják a játékvezetői utánpótlást? — így van. A járásokból az arra megfelelőket kiválasztjuk a megyei bíróapparátus számára, majd ha ott megfelelnek, akkor tovább mehetnek az NB IH-as keretbe, és onnan is feljebb. Az utánpótlás kérdése a mi szövet­ségünkben különösen fontos. Nem mondok többet, minthogy az 1950-es évek elején a megyé­ből tizenegy játékvezető tagja volt az országos keretnek. Most csak hat kerettagunk van. Az ok elsősorban, hogy a játékvezetők egy része kiöregedett. Most kezdjük utolérni magunkat. A jelenlegi átlagkor 33—35 év, és pillanatnyilag úgy néz ki, hogy hat fiatal játékvezetőnknek van reménye az újabb előrelépésre. Ezek közül megemlíteném Polcz László, Báli György, Vecsera János, Schneider Lajos-és Király László nevét. Természetesen, az idősebb játékvezetőink is kitű­nően megállták a helyüket a bajnoki év során. Az idősebbek közül szeretném Kiss Rezső, Sü­megi Ferenc és Bors Elemér ne­vét megemlíteni. Játékvezetői szempontból milyen nehézségekkel kel­lett szembenézni a bajnoki év folyamán? Gondolunk itt elsősorban a szabálymó­dosításokra. — Elég sok gondot okoztak a játékoscserékkel kapcsolatos ma­nipulációs kísérletek. Egyesek | megpróbálták a játékoscserét | furcsa módon kamatoztatni a sa- 1 ját csapatuk javára, például a kapus helyére egy mezőnyjáté­kos nevét írták. stb. Az igazság az. hogy erre volt amikor rájött a játékvezető volt amikor nem jött rá. Elég sok vita alakult ki a kapus játéka körül. A tél fo­lyamán mi a legmagasabb szin­tű országos előadók részvételé­vel száz játékvezetőnk részére továbbképzést rendeztünk Kom­lón. Ott szóba került a kapus játéka is, amely bizonyos érte­lemben a szabálymódosítás ré­vén megváltozott De. úgy lát­juk, ebben nincs egységes állás­pont a külföld} és a hazai gya­korlat között. Jogos a panasz, hogy a lab­darúgás eldurvult. A já­tékvezetők sokat tehetnének a sportszerű íáték érdeké­ben de — különösen az al­sóbb osztályú mérkőzése­ken, és nyilván a testi ép­ségük érdekében — nem nagyon nyúlnak, akár a legszigorúbb szabályokhoz Is, beleértve a mérkőzés félbeszakítását is* hogy megakadályozzák a soroza­tos és szándékos durvasá­gokat. — Hát, igen a. Az Is kérdés* hogy hol játsszák azt a bizo­nyos mérkőzést? ősszel, vidé­ken, amikor már leforrtak a borok. jobb. ha a játékvezető nem fújja le a mérkőzést. De, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy a játékvezetőnek megvan a lehetősége akár a legszigo­rúbb intézkedésekre is. Példá­nak felhozhatnám a Vajszló— Porcelángyár mérkőzést, ame­lyet egy időben játszottak a Má- gocs—Bóly mérkőzéssel. A vajsz- lói mérkőzésen sok minden volt a labdarúgás nemkívánatos „sava-borsából”. Sorozatos dur­vaságok, az egyik vajszlói já­tékosnak eltört a lába, a Porce­lángyárból kiállítottak egy játé­kost, a közönség berohant a pá­lyára, öt percig állt a játék. A játékvezető nem veszítette el a fejét, és végül Is be lehetett fe­jezni a mérkőzést. De, van más megoldás is. A játékvezető a mérkőzés után jelentheti a szö­vetségnek, hogy mi történt, de szigorúbb intézkedéseket azért nem hozott, mer* féltette a testi épségét. Az ilyen eseteket a szö­vetség kivizsgálja, és szigorúan dönt. Említette a Mágocs—Bófy­mérkőzést. A játékvezető miért nem fújta le hama­rabb a nyilvánvalóan ko­molytalan játékot — Száz százalékig meg akart győződni a játék komolytalansá­gáról, és amikor ez minden két­séget kizáróan beigazolódott, ak­kor lefújta. Történt-e a bajnok! év fo­lyamán bíró ellen elköve­tett attrocitás* — Történt Majson, egy megyei másodosztályú mérkőzésen. Itt a helyi csapattól 1969 június vé­géig megvontuk a pályaválasz­tói Jogot. Beremenden pedig a Szikra elleni mérkőzés után. a pályán kívül megütötték a part­jelzőt. Ide a szövetség ellenőrt és megerősített rendezőgárdát rendelt ki. Hogyan lehet valaki labda­rúgó játékvezető*» — Épp a közeljövőben, január közepén indítunk Pécsett egy új tanfolyamot. Az MTS székház­ban, a Megye utcában lehet je­lentkezni minden hétfőn *s pén­teken. Az új játékvezetők kép­zésén kívül természetesen biz­tosítjuk az aktív tátékvezetők részére a megfelelő szellemi és fizikai továhbkér»7é«!t sőt. meg kell felelőtök »gv kü^r* «Uonőr- ző vizsgálaton is. amflven há^ern évvel ezelőtt volt utoljára a já­tékvezetők körében. m á »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents