Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-15 / 268. szám

1968. november 15.­DtmatiTuti naoio Hétszázan dolgoznak a TÖVALL-okban Gazda nélkül A kapacitás nagy részét nem a termelőszövetkezetek kötik le Halmozódnak a megoldásra váró problémák őszintén szólva valamiféle központot, felügyeleti szervet kerestem, ahol a TÖVÁLL-ok tevékenységéről információt kaphatnék. Nincs ilyen köz­pont, sem felügyeleti szerv. A bank ugyan rajtuk tartja a kezét, de csak a hitelpolitika szigorú határain belül. Az ala­pító termelőszövetkezetek „megszülték” a TÖVÁLL-t, egészen minimális tőkét az induláshoz össze is adtak, de ezek az építőipari termelőegy­ségek — akarva, akaratlanul — hamar függetlenné váltak. És a bonyodalmak, problémák- gyökere tulajdonképpen ebből ered. Kinek dolgoznak? Hat termelőszövetkezeti épí­tőipari önálló közös vállalko­zás dolgozik a megyében, mintegy hétszáz—hétszázötven fővel. A legnagyobb a siklósi, 240 dolgozóval, évi 15 milliós termelési értékkel. Valameny- nyi részlegre jellemző, hogy évi munkájuk 60 százalékát a termelőszövetkezetek kötik le, a többi negyven megoszlik a lakossági, földművesszövetke- zeti, illetve állami megrende­lések között. Ez az arány azért is figyelemre méltó, mert az alapító szabályzat is kimond­ja, hogy a TÖVÁLL elsősor­ban a járás tsz-einek igényeit elégítse ki. Emellett foglalnak állást a megye vezető szervei is. Nos, az arányokon valóban kellene javítani, de ehhez a puszta jószándék még nem elég. Ezekben a hetekben töme­gével érkeznek az anyag-aján­latok az, AGROTRÖSZT-től, TÜZÉP-től, TEK vállalatoktól. Az anyagellátó szervek tudni kívánják, miből és mennyit igényelnek a TÖVÁLL-ok a jövő esztendőre, hogy az elő­jegyzés alapján a folyamatos anyagszállítást megkezdhes­sék. Természetesen ezt meg­előzően az építők — ha csak körvonalakban is —, de is­merni szeretnék a termelőszö­vetkezetek jövő évi beruházá­si igényeit. Ez függvénye az anyagtervezésnek. A termelő- szövetkezetek zöme azonban nem informálja az építőket beruházási szándékáról. A múlt év végén a termelő- szövetkezetek is várakozó ál­láspontra helyezkedtek, nem ismerték az új hitelpolitika rájuk vonatkozó részét. De ennek az óvatosságnak volt más háttere is. A kis volume­nű — néhány százezer forin­tos — beruházások évközi megvalósítását látták célsze­rűnek, mondván, hogy ami­kor éppen rendelkezésre áll a szükséges összeg, még mindig ráérnek felvenni a kapcsola­tot a TÖVÁLL-al. Csakhogy a járások területein a TÖVÁLL- nak több ilyen „apróbb” mun­kája van, ezeket a beruházá­sokat be kell sorolni, anyagot igényelni, a kivitelezést meg­szervezni és lebonyolítani. Te­gyük ehhez még hozzá: a TÖ­VÁLL-ok hétszáz dolgozójá­nak egész évre kell munkát biztosítani, mégpedig megter­vezve, mert a munkások lét­bizonytalanságát egyetlen munkaadó sem engedheti meg magának. Mi következett ebből? Az, hogy a TÖVALL-ok készsége­sen elvállalták a nagyvolu­menű. néhány milliós termelő­szövetkezeti beruházásokat, például a pogányi tsz-nek a csibeneveló felállítását, és a kisebb bár fontos megrende­léseket évközben már nem igazolták vissza. A piackuta­tók a járás területén túl is el­vállaltak munkát, akár álla­mi, akár földművesszövetkeze­ti szervektől. Ezért épít a Siklósi TÖVÁLL Pécsett az Üdülő szállóval szemben egy élelmiszerpavilont, vagy a földművesszövetkezetnek ABC áruházat. De a siklósiak még mindig eléggé óvatosak, és jövő évre például nem vállal­ták el a DÉDÁSZ közel két­milliós rendelését abban a re­ményben, hogy az így szán­dékosan fenntartott szabad ka­pacitást a termelőszövetkeze­tek lekötik. Nem tsz-tagok Az enyhén szólva zűrzava­ros beruházási-kivitelezési vi­szonyoknak vannak még kel­lemetlenebb következményei is. Az egyik mohácsi járási termelőszövetkezet tavaly ok­tóberben jelentette be igényét egy 108-as istálló létesítésére. De még abban az évben ke­rüljön sor az átadásra! Ha va­laki csak egy kicsit is jártas az iparágban, az tudja, hogy három hónap alatt az egymil­lió 600 ezer forintos létesít­ményt felépíteni nem lehet. Mindenesetre elkezdik. A Tö- VÁLL-nak ugyan nincs annyi munkása, ami az építkezéshez szükséges. Adjon hát a tsz a saját építőbrigádjából embe­reket. Adtak, de újabb prob­léma merült fel. A szövetke­zet még a régi FM-norma sze­rint fizeti építőszakmunkásait, ez annyit jelent, hogy egy köbméter fal felhúzására a norma 72 forintot ír elő. A TÖVÁLL viszont csak 48 fo­rintot fizethet az új norma­tívák szerint Ennyit is fize­tett, a két norma közötti kü- lönbözetet pedig a termelőszö­vetkezet fedezte. Most felme­rül a kérdés, akkor miért kel­lett a tsz építőit a TÖVÁLL- nak státusba vennie a kivi­telezés idejére? Azért, mert a termelőszövetkezetek építőbri­gádjai bizonyos beruházási összegen felül nem vállalhat­nak munkát Közbevetőleg: a TÖVÁLL jóformán semmit sem keresett ezen az üzleten. De adta a nevét... A gondok szerteágaznak Különben minden jobb mó­dú termelőszövetkezet rendel­kezik saját építőbrigáddal. Ha ezek a részlegek csak nyolc­tíz fősek lennének, nem is len­ne baj, hiszen a helyi toldozó- foltozó munkát saját rezsiben szépen elvégzik. De 60—80 fős, komoly építőrészlegekről van szó, amelyek közelsem csak javításokat végeznek, ha­nem új létesítmények, nagyon sok esetben családi házak ki­vitelezésére is vállalkoznak. Megint csak felmerül a má­sik kérdés: ha a termelőszö­vetkezetek annak idején létre­hozták a TÖVÁLL-okat, mi szükség van még külön építő­brigádokra? Ki tudja? Annyi biztos, hogy az alapítási sza­bályzatban szerepel egy olyan tétel is, hogy a termelőszövet­kezetek kötelesek a TÖVÁLL- nak átadni az építőszakmun­kásokat. A Siklósi TÖVÁLL, i! léévé a Mohácsi Járási TÖ­VÁLL tagjai közül egyetlen egy sem tagja a termelőszö­vetkezetnek, a Pécsváradi TÖ­VÁLL 130 dolgozója közül csupán nyolcán tsz-tagok. Gépesítés, hitelkérelem, bé­rezés, munkásellátás, szociá­lis-ellátás, megannyi megol­dásra váró probléma, amelyet a TÖVÁLL-ok e túlzott ön­állóságukban megoldani nem tudnak. Fej nélküli állami vállalkozás — ez a meghatá­rozás illik a TÖVÁLL-ra leg­jobban. Igaz, hogy a felügye­leti szerv szerepét az alapitó termelőszövetkezeteknek kelle. ne betölteniök. De hát semmi jó nem származik abból, ha egy termelőegységnek három vagy négy „gazdája” van. A felelősség nemcsak hogy meg­oszlik, hanem el is illan. Rab Ferenc Ötezer kalóriás gáz 15 ezer pécsi lakásban X Csaknem 120 forint évi megtakarítás minden családnál — A múlt évben még csak 4200 kalóriás gázt szolgál­tattunk a város lakosságának. Ez a szám ebben az évben már 4600 kalóriára emelke­dett, s ma, déli 12 órától kezdve pedig 5000 kalóriára nőtt — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Bereczky István, a Dél-dunántúli Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója. Az igazgató elmondotta, hogy Budapest, Győr, Baja, Szombathely, Sopron vezeté­keiben már 5000 kalóriás gáz kering. Amíg azonban a fő­fővárosban az áttérés követ­keztében 75 fillérről 86 fillér­re növekedett egy köbméter gáz ára, Pécsett nem emelik az árát, itt megmaradnak a Akikre mindig számítani lehet Pótolhatatlan emberek Még a legjobban szervezett ipari üzemekben is előadód­hatnak olyan rendkívüli ese­mények, amelyek alaposan próbára teszik az ember talá­lékonyságát, erejét és állóké­pességét. Még gyakoribbak az ilyen esetek a mezőgazdaság­ban, ahol az ember meg-meg- újuló küzdelmet folytat a ter­mészettel, a kiszámíthatatlan időjárás következményeivel.^ Az ilyen váratlan, kritikus helyzetekben dől el, hogy ki a legény a gáton, kire számít­hat a vezetés és az egész kö­zösség. Ezt igazolja alábbi példatárunk is, amelyet a nagypeterdi Március 15 Tsz- ből vettünk. Szénagyüjtés — éjjel Az első történet hősei nem férfiak, hanem nők, a Dobó Katalin brigád 19 tagja. A történet ez év júniusának első felében játszódott le, abban az időben, amikor olyan nagy hő­ség uralkodott országszerte. Az asszonyok egy reggel kimen­tek a határba szénát gyűjteni. Meglepve vették észre, hogy az előző nap kaszált vöröshere a fullasztó hőség miatt annyi­ra összeaszott, összeszáradt, hogy ha hozzányúlnak, szinte minden levél lepereg. — Asszonyok! Dolgozzunk éjjel! — javasolta brigádveze­tőjük, Kovács Dezsőné. — Akkor átnyirkosodik kicsit a széna, s mire felkel a nap, boglyákban lesz az egész! Ha most azt mondanám, hogy lelkes igennel feleltek, talán nem hinnék. Magam is kételkedtem benne, tizenkét kilométert kocsikáztam a ha­tárban (kukoricát törtek ugyanis éppen), hogy megkér­dezhessem tőlük: nem pa­rancsra tették? önszántukból fakadt az egész? Mind a tizenkilencen azt vá­laszolták, hogy a maguk aka­ratából. Az ilyesmire nem le­het parancsot adni. Egész nap répát egyeltek, mert az is rop­pant sürgős volt, aztán haza­mentek, megvacsoráztak, meg­fejték a teheneket s utána találkoztak a kocsma előtt. Mindenki megivott egy korsó sört, aztán kimentek a határ­ba — szép, holdvilágos éjsza­ka volt — dolgoztak éjjel fél kettőig. „Egymást hajtottuk « A következő történet is a júniusi hőségnapok idején ját­szódott le. Ennek hőseit azon­ban nemcsak az időjárás állí­totta próbatétel elé, hanem más is. No, de kezdjük az elején! A tsz egy nagy, vasvázas gépszint akart építeni. Abban kívánta az új gabonát tárol­ni. Még februárban építési en­gedélyt kért, még akkor moz­gósította anyagbeszerzőit, és mégis: akármit tettek, csak május végén lehetett megkez­deni az építkezést. Közben beköszöntött a nagy meleg, a gabona rohamosan ért, s már akkor látni lehe­tett, hogy két héttel korábban kezdődik az aratás. Minden „összejött” tehát! A szövetke­zet öt tagú kőműves brigádja, amelyre az építkezést bízták, azt sem tudta, hová tegye a fejét, csaknem lehetetlent kér­tek tőle. Normális viszonyok között ugyanis három és fél— négy hónapot vett volna igénybe az építkezés, a tsz- vezetőség viszont másfél—két hónapról beszélt. De még ezt a másfél—két hónapot is úgy képzelte el, hogy a gépszín egy-egy része mehet közben elkészül, s azonnyomban oda­hordják a gabonát. Tóth István, a kőművesbri­gád vezetője így idézi vissza a történteket: — Bármennyire képtelennek tűnt is számunkra, amit a ve­zetőség kért, éreztük, hogy nincs más választás, hiszen 125 vagon búzáról van szó, s valahol tényleg el kell raktá­rozni azt a rengeteg gabonát. De még ha nem éreztük volna is: megkezdődött az aratás, a vontatók egyenesen hozzánk hordták a kombájntól a ter­ményt. Alig betonoztunk le egy darabot, már „jöttek” a zsákok. Egymást hajtottuk, úgy dolgoztunk, mint sohase még, és a gépszín elkészült. Pótolhatatlan emberek Az előbbi két történetet nyugodt lélekkel le mertem írni, hiszen biztos vagyok ab­ban, hogy a Dobó Katalin bri­gádnál illetve a kőműveseknél csak egyszer, legalábbis rit­kán fordul ilyesmi elő. No, Í e mit szól az olvasó — tet- :m fel magamban a kérdést — Wiener Jenő traktoroshoz, akinél gyakoriak, mondhatnám rendszeresek az ilyen események? Aki hétről hétre 14—16 órát dolgozik naponta, s kétszer annyit szánt, vet, mint mások? Aki vasárnap délután, egyetlen zokszó nél­kül a traktor nyergébe ül, s éjfélig fuvarozza a műtrágyát a szigetvári vasútállomásról, csak azért, hogy ne kelljen a tsz-nek kötbért fizetnie? Aki... — sokáig folytathatnám még a példákat. Arra gyanakodtam, hogy ön­kéntelenül is ellenszenvessé teszem ezt a kissé beesett ar­cú, sovány és végtelenül szí­vós embert néhány olvasó szemében. Olyan stréber-félé­nek állítom be, holott esze ágában sincs stréberkednie. Szereti a családját, azt akar­ja, hogy jól éljenek — ennyi az egész. Másrészt attól tartottam, hogy félreértenek, hiszen so­kat beszélnek manapság a munkaidő csökkentéséről, s ez a folyamat a mezőgazdaság­ban különösen időszerű. Ha pedig az —• tettem fel magam­ban a kérdést — nem hiba-e olyan embereket népszerűsí­teni, akik a napi 10 órán túl még a vasárnapjukat, sőt éj­szakájukat is feláldozzák? Most már tudom, hogy nem. Mert bármilyen szépek, neme­sek is a céljaink, olyan rend­kívüli események, mint ami­lyenekről az előbb szóltunk, előfordulnak majd a jövőben is. S ugyan mit kezd majd a vezetés, ha nem lesznek olyan áldozatkész férfiak és asszo­nyok, mint amilyenek a kő­művesek. illetve a Dobó Ka­talin brigád tagjai? Mi lenne ilyenkor Wiener Jenők nél­kül? Meggyőződésem: bajba ke­rülne, sok anyagi kárt szen­vedne a tsz, ha nem volná­nak. Pótolhatatlan emberek ók. M. L. — Keresett cikk a külföldi piacon a magyar házinyúl. A baranyai fogyasztási szövet­kezetek október 31-ig 70 ezer darabot vásároltak fel, húsz A Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatosüzemében sodronyfonó ezerrel többet, mint tavaly Is működik. Itt készülnek a gépfonatok a vállalat építkezéseihez egesz évben. Legtöbb házinyu- és az építési területek bekerítéséhez. De más megrendelők részére a pécsi Mecsek Kisállat­is készítenek bérmunkákat. A képen: Hurucz József gépfonatot | tenyésztő Szövetkezet értéke_ készít Fotos Seb Jáscs 1 sitett — A szekszárdi nyomdában — hazánk „naptár gyárában” — 860 000 zsebnaptárt, 150 000 határidő naplót és 40 000 szí­nes falinaptárt készítenek az új évre. Hetvenezer évköny­vet és 80 000 asztali naptárt is rendeltek a különböző vál­lalatok főleg reklamációkra. Az utóbbiak 8 nyelven „be­szélnek”. köbméterenkénti 1 forint 14 fillérnél. Számításba kell ven­ni, hogy az 1,14 forint így is a legmagasabbak közé tarto­zik az országban, másrészt — bármilyen furcsán hangzik — a vállalat még így is jól jár. Ha ugyanis nem növelik a gáz kalóriaszámát, nem ma­radt volna más választás, mint a nyomás fokozása, aa viszont megkívánta volna, hogy cseréljék ki a régi veze­tékeket. Ez többször tízmillió forintos kiadást vont volna maga után. A legfőbb nyertes persze mégis a fogyasztó lesz, hi­szen erősebb gázt kap ugyan­azért az összegért. Gyorsab­ban tud főzni, előbb meleg­szik meg a fürdőszoba gáz- boilerében a víz stb., követ­kezésképp kevesebb kell az új gázból, mint a régiből. A számítások szerint az át­lagos három-négy tagú, fürdő­szobával plusz egyéni gáz- boilerrel rendelkező család csaknem 120 forintot taka­ríthat meg évenként. A vállalat 30 szerelője már május óta megkezdte az át­állás előkészítését Mintegy 100 ezer fúvókát és 35 ezer égőrózsát cseréltek ki a vá­ros 15 ezer fogyasztójánál. Mindemellett kicseréltek 840 igen régi — nem ritkán 30— 40 éves — készüléket is. Be­reczky István az érdekesség kedvéért megemlítette, hogy eközben találkoztak még gáz­vasalókkal is. A szerelők igyekeztek lelki- ismeretes munkát végezni. Természetes, ennek ellenére is előfordulhatnak rendellenes­ségek, amelyekről Háda Sán­dor, a vállalat főmérnöke tá­jékoztatta az újságírókat. Két hiba fordulhat elő leginkább: 1. a készülékeket nem lehet eléggé takarékra állítani, erős a láng, s attól kell tartani, hogy az étel odaég; 2. a sza­bályozás nem volt egészen tö­kéletes, nem teljes az égés. Megtörténhet, hogy némi, egészen csekély mennyiségű gáztermék kerül a konyha le­vegőjébe, mely enyhe fej­fájást okoz. Ha a fogyasztó a két hiba bárfhelyikét tapasztalná, reg­gel — 7 órától délután 4-ig a 22-97. délután 4 óra utón pe­dig a 60-62-es telefonszámon jelentheti, s két napon beiül megjelennek a szerelők. Ma­gától értetődik, csak akkor te­lefonáljunk, ha arra nyomós ok van. Nem valószínű pél­dául, hogy egy szerelő segí­teni tud az olyan fogyasztón, aki egyébként is fejfájós ter­mészetű. A fejfájás tehát csak akkor lehet gyanús, ha a konyhában, a gáztűzhely hasz­nálata közben lép fel. A fő­mérnök hozzátette, hogy ilyes­mi egyébként rendkívül ke­vés helyen fordulhat elő. A fejfájásról lévén szó, Be­reczky István felhívta a fo­gyasztók figyelmét, hogy ne fűtsenek a konyhában oly­módon, hogy a gáztűzhely sü­tőjében begyújtanak. A sütő ugyanis nem ezért készült, s a modern konyha légterét sem úgy képezték ki; hogy hosszú órákon át használják a sütőt. Aki így tesz, az ne csodál­kozzék, ha a feje megfájdul, hiszen a begyújtott sütő el­vonja a levegő oxigénjének kisebb-nagyobb részét. Ami a közeledő telet illeti, a vállalat igazgatója elmon­dotta: 3—4 hetes készletek­kel rendelkeznek külföldi szénből, s a benzinbontó sem szenved nyersanyaghiányban. Minden okunk megvan tehát arra. hogy bizakodva nézzünk a tél elé. Ha csak valami egészen rendkívüli esemény nem lép közbe, valószínű, na­gyobb panaszok nélkül át­vészeljük a zord hónapokat. IDŐ JÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás péntek estig? felhős, hideg idő, többfelé havas- eső. hó. Időnként élénk, helyen­ként átmenetileg erős északkeleti szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet északon mí­nusz 3—mínusz 6, máshol 0—mí­nusz 3, legmagasabb nappali hő­mérséklet é—|íius3b 4 fok köaéífc, Ön... — Szokolai felv. —

Next

/
Thumbnails
Contents