Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
9P68. november 12, jd wn.o fifviu Milliós társadalmi munka Komlón Épül a bányászpark, folytatódnak a munkák a játszótereken és grundokon — Háromezer fát, tízezer díszcserjét ültetnek Két fontos témát tárgyalt tegnap, november 11-én a komlói városi tanács. A délelőtt folyamán a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység volt napirenden, majd a délutáni órákban a társadalmi munkák helyzetét beszélték meg a tanácstagok. Komló az első félévi értékelés alapján esélyesnek látszik, abban a versenyben, amely már évek óta folyik a társadalmi munka tekintetében a megye három városa — Szigetvár, Mohács, Komló — között. Az előterjesztett tájékoztató jelentés szerint csupán az első hat hónapban a számba vett társadalmi munka összértéke megközelítette az egymillió forintot A városközpontban épülő bányászparkban azonban július 1. után végezték a társadalmi munka zömét a bányaüzemek, hivatalok dolgozói és az iskolák tanulói. Folytatódtak a város több területén elkezdett játszótér- és grundépítések is és megkezdték az előkészületeket az idén különösen nagyszabásúnak ígérkező őszi fásításhoz. A tanácstagok elismeréssel nyugtázták az eredményeket, amelyeket az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói elértek. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a társadalmi munka anyagi értékén túl felbecsülhetetlen az az erkölcsi hatás is, amellyel e tevékenység — a város kollektív szépítése, csinosítása — az egészséges lokálpatriotizmus kialakulását segíti. Gallusz József vb-elnök ösz- szefoglalójában javasolta is, hogy a tanácsülés fejezze ki köszönetét és elismerését a társadalmi munkák szervezésében, irányításában élenjáró szerveknek, s köztük is elsősorban a bányaüzemeknek és a Hazafias Népfront városi elnökségének. Szóbakerült, hogy nem teljes a társadalmi munkák számbavétele. Az említett közel egymillió forint csak a nagyobb, szembetűnőbb munkák értékét tartalmazza, amint a felmért 7H8 munkaóra sem foglalja magába számos szocialista brigád rendszeres társadalmi munkáját, ami főként gyermekintézmények pat- ronálásában nyilvánul meg. Nem tartalmazza a lakosság „apró munkáját” a közvetlen lakóhely szépítésében, csinosításában, és a város üzemeinek vállalatainak belterületén végzett társadalmi munkát sem tartják nyilván a tanácson. A soronkövetkező feladatok közül a legjelentősebb az őszi fásítás sikeres lebonyolítása. Ezzel kapcsolatban Vass István, építési és közlekedési osztályvezető bejelentette, hogy« Mecseki Állami Erdőgazdaság térítésmentesen és már a közeli napokban a város rendelkezésére bocsátja a szükséges facsemetéket — mintegy háromezer darabot — és tízezer díszcserjetövet. Az Erdőgazdaság saját beruházásaként mintegy öt hektárnyi területen teraszos parkerdővé alakítja a kökönyösi domboldalt. A vb-elnök összefoglalójában hangsúlyozta, hogy bár az eredmények igen biztatóak — az idén ítél esztendő alatt több társadalmi munkát végeztek Komlón, mint a múlt év egészében —, de jobb tervezéssel és a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb felhasználásával nagyobb eredményt is elérhettek volha, s ezt a jövő évi tervek készítésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Épül a bányászpark €RfiyÖ €LÖTT Állomásról állomásra A vasút csendes vasárnapjai A szabad szombatokkal csak súlyosbodott a helyzet: hét közepén versenyfutás a vasúti kocsikért, hét végén néptelen rakodóterek — ismeretes, ez jellemzi a vasút őszi forgalmát November 10. Vasárnap. Dr. Párkányi Ferenccel, az igazgatóság osztályvezetőjével állomásról állomásra járjuk a megyét. — Nincs rakodó? Az igazgatóság vasárnap is küldene rakodókat ha a vállalatok kérnék. De sok esetben hiányzik a hajlandóság — mondja a kereskedelmi osztályfőnök, miközben Siklós felé robogunk. — A kényszerkirakások idején elküldték brigádjukat, a sok vagon közül csak az egyiket kellett kirakni, a többit már nem, sürgősen intézkedtek maguk a címzettek. Hát igen. A kirakási díj kétszeresét számolta fel a vasút, mégpedig bírságként, amiért fejmosást lehetett kapni. Miért szüntették meg a kényszerkirakásokat? — Ellenkezik a mechanizmus szellemével. * A siklósi pályaudvaron némi mozgást észlelünk. Az AKÖV-vel szerződésben álló maszek fuvarosok a TÜZÉP- nek tojásszenet lapátolnak a I szekérre, másik helyen szén-1 pernyét a téglagyárnak. Mind- i össze ennyi. Kirakatlan a reggel érkezett betongerendával rakott kocsi, két farostos kocsi. Kirakatlan, mégpedig péntek óta egy meszes küldemény. A TÜZÉP-é. Azt mondják nem kapnak rá embert Legjobb esetben hétfőn délben rakják ki. Gyors számolás, a kocsiálláspénz több mint 900 forint Ennyiért talán öt kocsit is ki lehetne rakatni. — Az elmúlt héten volt egy deszkás kocsi szintén a TÜTájékoztató a levélpostai díjakról 1968. november 15-től BELFÖLD helyben ét vidékre azonos díjak r é 1 Szabványméretű Méret: 114X162 mm Súlyra való tekintet nélkül 1,— Egyéb 1970. XII. 31-ig 1,— 20 g-ig 1971. I. 1-től 2,— Levelezőlap —,60 Képe« levelezőlap —,40 Nyomtatvány 50 g*ig —,60 Ü dvözlőkártya, ha csak keltet és aláírást írtak rá —,60 Ajánlott 3,Exprese 4,KÜLFÖLD Levél 20 g-ig JUGOSZLÁVIA Bel- BULGÁRIA földi LENGYEL!)- díj I NÉMET DK Levelező- : SZOVJETUNIÓ lap VIETNAMI DK ,60 Csehszlovákia mint belföld Levél | 20 g-ig Levelezőlap EGYÉB KÜLFÖLD 3,— 2,Képes levelezőlap, üdvözlőkártya, ha csak 5 üdvözlő szót írtak rá 1,20 Ajánlott 4,Ex press 6,ZÉP-é. Egy hétig állt kirakat- lanul — panaszkodik a raktáros, aki ma szabadnapos, de benézett. — Az AKÖV-vel vagyunk a legnagyobb bajban. Az elmúlt hónapban 35 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek ki. Ügy hallottam, rakodóik keveset keresnek. Siklóson hétköznap 10—15, ma egyetlen egy feladás volt, a gabonafelvásárló búzája. Rendesek, szombat este kaptak kocsit, kényelmesen megrakhatták volna, mert a MÁV e téren újabban maximális kedvezményt biztosít, de már hajnalban megrakták. Tiszta munka. * A nagyharsányi állomáson nagy a csend, a rakodótereken angyali a nyugalom. Az első vágányon hosszú-hosszú üres kocsisor vesztegel. A forgalmi irodában vagy hatan ücsörögnek, a forgalmista, a raktárnok, a váltóőr, a mál- házó, a vonalbejáró ... Nincs forgalom, de a vasútnál ez esetben kis készenlétbe kell lenni. Esemény? A DÉDÁSZ- nak érkezett betoncső, értesítették, de visszaüzentek, nincs rakodójuk. — A nagyharsányi kőbánya korábban vasárnap is rakodott, most semmi. Nincs piacuk. Azelőtt szállítottak Szegedre is. de amióta felemelték a fuvardíjat, aztóa nem. Nincs elég rendelésük. El is bocsátottak sok embert, nincs munka — sorolja g „csupa nin- cset” a fiatal forgalmista. Nagyharsányban november közepétől megindul a folyam- kavics a BCM kistapolcai vasútjához. Vasárnap is napi 50 vagont raknak meg. Természetesen gépekkel, három markolójuk is van. Ez enyhíteni fog majd a hétvégi rakodási gondokon. * A bólyi rakodótér mozgásban van. A legjobb benyomásokat itt szereztük. Vasárnap 8 kocsi érkezett, ötöt már kiraktak, kettő kirakás alatt A környező tsz-ekkel — a bólyi, babarci, szederkényi, borjádi, nagynyórádi tsz-ekkel nincs baj. Bolyban jól mennek a dolgok. A mai feladás: 15 vagon cukorrépa a kaposvári gyárnak. A hétvégi kieséseket a cukorrépa pótolja és a cukorrépások szeretnének részesülni abból a 200 ezer forintból, amit az Országos Szállítási Tanács a vasárnapi rakodó versenyben jó teljesítményt elértek jutalmazására ajánlott fel. * A mohácsi vasútállomáson a Farostlemezgyárat, a TEMA- FORG-ot és a MAHAJOSZ-t dicsérik. Különösen a Farost- lemezgyár jó és megértő part- ner. Vasárnap is úgy rakodik, mint hétköznap, a mai feladásuk például 10 kocsi. Októberben összesen 640 kocsit raktak be és ki; ebből 26 kocsi késett, de a kocsiálláspénz minimális. Ezzel szemben a kölkedi tszn-ek a múlt hó- naphan 3 kocsija érkezett és több, mint 700 forint kocsiálláspénzt fizetett ki. Baj van a tsz-ekkel. Most telefonáltak a himesházi tsz-nek, de nem rakodnak, állítólag nem tudják összeszedni az embereket. A TÜZÉP-nél is hasonló a helyzet, minden negyedik kocsijuk késett kocsi, a Bútor- értékesítő vasárnap egyáltalán nem fogad árut, pedig az AKÖV örömest szállítaná. — A vállalatokkal megállapodásokat kötöttünk. Ha most rakodnak, amikor bőven van kocsi vasárnap, a jövő év első negyedévében, amikor lanyhább a forgalom, honoráljuk. Kényelmes, hosszú rakodási időt biztosítunk nekik — tájékoztat Hortobágyi Lajos állomásfőnök. * Péesbányarendezón a Mecseki Szénbányák — vasárnap termelés nem lévén — eddig nem rakodott. Most a MÁV-val való tárgyalások után az AKÖV gépkocsijaival iszapszenet hordanak. 22 kocsit, ez is jelentős. Megy az Alföldre. Ütünk végállomására, Pécsbányarendezőre délután négy órakor érkezünk. Hét kocsi kirakásával késtek eddig, a két vagon betoncső még szombati, az AKÖV-é, a két vagon földimogyoró-dara a Pécsi Állami Gazdaságé. Az egyik kocsi jugoszláv, amelynek használatáért valutával fizetünk. Hiába értesítették ki a gazdaságot, szombaton déltől hétfőig nem rakodnak. Nem szokott rakodni a Pécsi Járási Építő Ktsz, a 26-os Állami Építőipari Vállalat. A Pécsi Járási Építő Ktsz elég sok kocsiálláspénzt fizet ki, két héttel ezelőtt négy napig állt kirakatlanul a gyékényes! kavics. A belvárdgyulai tsz tagjai viszont hordják a pétisót két vagonból is. E tsz jó partner. * Utunk végén megkérdem dr. Párkányi Ferencet röviden foglalja össze a tapasztalatokat — A vasárnapi ki- és berakás nem megoldhatatlan feladat partnereink részéről, csak hajlandóság, megértés kell. A kölcsönösség alapján mi is előnyöket biztosítottunk' eddig is, és biztosítunk a jövőben is. Sajnos, kevés rakodógépet láttunk. Sok, nagyon sok a kocsiálláspénz. Kidobott pénz! Ügy látszik, a főkönyvelők nem nagyon néznek utána ezeknek az improduktív költségeknek. (Miklósvári) MONDD A NEVED! Szemes Piroska riportsorozata tízezreket döbbentett meg. A Molnár Sándor tokod- altárói bányász nem mindennapi és drámai történetét, dr. Szolár Béla esztergomi ideg- gyógyász szívós munkájának főbb szakaszait nagyjából feldolgozó tv-fiim milliós néző- tábor elé idézte a háború, a német fasizmus kegyetlen éveit. Szemes Piroska a lehető legjobb módszert választotta. A dokumentumnál is szárazabb, közlő stílus, a csak nem információs tömörség kitűnően engedte érvényesülni a fájdalmas valóságanyagot, és amit egy irodalmias szövetanyag esetleg elmisztifikált volna — az orvosi munka ere jét és hatását — azt ez a stílus épp a valóság szintjére emelte. A szakmailag is érdekes — és helytálló — tv- film a jelen valóság és a felszakadozó emlékek töredékéből építette fel egy ember drámai útját visszafelé a gyermekkorig, addig a pontig, ahonnan kezdve elveszítette önmagát. Döbbenetes pillanatok sorozata volt a film, amely a í valóság és a hatás közötti í vékony vonalon is nagy biz- ! tortsággal közlekedett, s ez talán a film befejezése táján 1 volt rendkívül fontos, amikor a filmbeli Kovács István visz- í szat.ér a Kiev melletti bá- | nyászfaluba, s ott tizenegy, i fiát veszített család tagjai í várnak rá. Ennek a jelenet- j nek a komponálása igazolta legjobban az írót, de légióként Zsurzs Éva rendezőt. Ami a tv-film lényegét illeti: a félelmetes az, huszonhat év után is, hogy igaz 'volt. Ha valami nagy erővel szólhatott a háború, a német fasizmus lelki és fizikai dúlása ellen, ez a film az volt. NYÁR VOLT... Az alcím szerint ez komolytalan kánikulai krónika volt. Gondolom, ennek csupán annyi jelentősége van, hogy mind a három szó egyformán k-betűvel kezdődik A műsornak még ennyi jelentősége se volt. Mitől nyári, mitől derűs?... Ki tudja. Az egész összeállítás nélkülözte a koncepciót, a humort és a szellemességet. Ezenkívül még sok mindent nélkülözött. A humorra, a jókedvre éhes néző percről percre mind csalódottadban ült a készüléke előtt — ha időközben ki nem kapcsolta — és bosszúsan gondolt arra, hogy ha már a televízió alig-alig tűz a műsorára vidámságot, ha már megmagyarázhatatlanul kevés a mai. kabarészerű műsor — legalább az a kevés volna elfogadható. S a néző arra is bosszúsan gondolt, aki zöld utat adott, ennek a műsornak. A különbség különösen szombaton este tűnt fel miután volt alkalmunk látni a rádió tévésített kabaréműsorát. Ég és föld. A csütörtöki műsor j jeleneteinek többsége sótlani I volt, nélkülözte a szellemes* I séget, s legfeljebb egy-egy népszerűbb színészünk pró- j bált a saját rutinjával úgy- : ahogy lelket lehelni a papír- ; helyzetekbe, a papírszavakba, j Minél kevesebb ilyen „humo- ! ros” estet — azt hiszem, eb- I ben mi nézők, messzemenően egyetértünk. A CSODÁLATOS MANDARIN A nagy művek útja gyakran göröngyös. Bartók épp most ötven esztendeje, 1918 őszén kezdte komponálni A csodálatos mandarint Lengyel Menyhért szövegkönyvére, és 1919 tavaszán fejezte be. Ezek a tények, a kor körülményei, a világ embertelenségével szembeni magatartás — motiválhatják és motiválják is a mű utókori értékelését, a mű felfogását. A darab zenéjét Bartók 1919 nyarán egy házihangversenyen mutatta be. As első színpadi bemutató 1926- ban Kölnben volt. Magyar- országon 1945. december 9-ig a közönség csak a táncjáték első részéből készült szvitet ismerte. 1956-ban ismét bemutatják Magyarországon, óriási sikerrel. A bartóki mű bejárta a világot, és sokféle felfogás próbáját állta ki. Bartók a minden nemes érzést felőrlő, embertelen társadalommal szemben írta A csodálatos mandarin-t. Különös jelrendszerének valóban legerőteljesebb vonása a bizalom, a hit az emberi vágyak elpusztíthatatlan energiájában, az élet elpusztíthatatlanságá- ban. Szinetár Miklós és Eck Imre így körülbelül a mű belsejébe tört be ismert koncepciójával. amikor arra helyezték a hangsúlyt, hogy a mandarin nem szörny, hanem érző, vágyódó ember, aki addig nem halhat meg, amíg vágyait el nem érte. A dinamikus, lendületes kompozíeió- jú táncjáték atmoszférájában kitűnően érvényesült a két főalak, a lány és a mandarin belső költőisége. Kettőjük belső rokonsága — a hétköznapok realitásának vékony kérge alatt esendő és a jóra fogékony lány (Bretus Mária) és a fájdalmasan emberi, kitűnő arcjátékú mandarin (Eck Imre) — nem szorul magyarázatra. Ezért tűnt fel az utolsó mozzanatban a di- rektül ható szimbólum, amikor a lány magára ölti a mandarin véres zubbonyát. Szinetár Miklós és Eck Imre munkája művészileg érdekes megfogalmazás, amely nyilván majd a másik két Bartók- mű tv-változatával együtt fogja igazán reprezentálni a zenetörténet egyik nagy alakját. &) KÉT SZEMÉLYGÉPKOCSI RÉSZÉRE garázst bérelnék. Továbbá bérelnék 100 m5 alapterületű. megfelelően zárható raktárhelyiséget. Címeket kérjük: B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Anyag- osztályára. Telefon: 61-35. Üj vezetőséget választott az Agráregyesület Kétszázhatvan tagja van Baranyában a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének, amely hétfőn délelőtt, Pécsett a Technika Háza előadótermében tartotta négyéves ciklust lezáró vezetőségválasztó közgyűlését. Az ülést dr. Földvári János nyitotta meg, aki négy éven át volt az egyesület elnöke. Majd a résztvevők egy igen érdekes előadást hallgattak meg dr. Csete Lászlótól, a budapesti Agrárgazdaságtani Kutató Intézet osztályvezetőjétől. Az előadást követően az Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezete újabb négy év időtartamra megválasztotta vezetőségét. Az egyesület elnökévé Czégény Józsefet, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőjét választották meg, az új titkár pedig Ma- gassy Dániel, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közgazdásza lett. Egyidejűleg három új szakosztályt, alakítottak, a növénytermesztési, állattenyésztési és agrokémiai szakosztályt. Megalakították az &g~ rárklubot is, amelynek titkára, Varga János, a Pécsi Rádió riportere lett. Az egyesület elmúlt négyévi eredményes munkáját dr. Pe- tőházi Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület orszá- ( gos elnökségének alelnöke méltatta, aki a miniszter és t az országos elnökség nevében I kitüntetéseket adott át az ag- ! rártudományok terjesztésében í kiváló munkát végzett bar*i- | nyai szakembereknek. A me- I zőgazdaság kiváló dolgozója . címmel tüntették ki dr. Hor- ! vay Viktort és Magassy Dánielt. Az egyesület Aranykoszorús jelvényét Pallér Gáspár, a Szenflőrinci Tangazdaság főagronómusa. Fehérvári Nándor, a szigetvári járási tanács elnökhelyettese, Hardi- csay Lóránt a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanára, Mar- gittai László az állami gazdaságok pécsi laboratóriumának vezetője és dr. Varga István, a Megyei Növényvédő Állomás szakmérnöke kapta meg I
