Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

12 IMS MMHMÍ *• Ma délelőtt: P. Dózsa—Bp. Honvéd találkozó A Pécsi Bányász kézilabdázóinak jó mérkőzést, szoros eredményt várnak a pécsiek sikeres évadzárása A vidék legjobbjai A Pécsi Dózsa és a Bp. Honvéd labdarúgói nem egy emlékezetes nagy csatát vívtak az NB. I-ben. A pécsi szurkolók közül még sokan emlékez­nek az első Dózsa—Honvéd összecsapásra, melyet 1S55 tavaszán játszottak Pécsett. Az NB. I. újonca és a sokszoros bajnok Bp. Honvéd találkozóját igen nagy érdeklődés kísérte. A vendégcsapatban Grosics, Lóránt, Bozsik, Budai, Puskás, Czibor személyében az egykori „aranycsapat” kitűnősé­gei léptek pályára. A pécsiek: Danka, Kocsis, Hegyi, Kresz, Keszler, Garai, és társaik negyedik mérkőzésüket játszották akkor még csak az NB. I-ben* Az elkövetkező években Is szoros mérkőzése­ket hoztak legtöbb alkalommal a két csapat ta­lálkozói. Volt idő, amikor Kispesten győzött 3:1­A Pécsi Dózsa labdarúgói a legjobb vidéki csapat címéért harcolnak. A Bp. Honvéd a 4. he­lyen áll, tavasszal még az első helyen állt az együt­tes, ősszel némileg visszaesett a Bp. Honvéd gár­dája. Egyet azonban a pécsiek is elismernek, Preiner Kálmán edző nagyszerűen összekovácsolta a csapatot és az elkövetkezendő bajnoki évben az első helyért is versenyben lehetnek a Bp. Hon­véd labdarúgók Ml lesz a két csapat vasárnapi mérkőzésének eredménye? A pécsi vezetők most Is Jó mérkőzést és igen szoros eredményt várnak, és nem titkolják, nyer­ni szeretnének. Mágocs ellen hétközi előkészületi mérkőzésen kilenc gólt lőtt a csapat, de a két bekapott gól arra kell, hogy figyelmeztesse a Dózsa védőket, hogy egy pillanatra sem szabad könnyelmüsködniük, a Bp. Honvéd csatárai igen veszélyesek a kapu előtt. A Szendrei, Tichy, Ko­csis (Tussinger), Tóth K. támadósor igen jó já­tékra képes. Ezt nem egy alkalommal bebizonyí­tották. / A Bp. Honvéd 36 tagú küldöttsége már szom­baton délután megérkezett Pécsre. A budapesti labdarúgók a Nádor szállóban ütöttek tanyát. A nagy érdeklődéssel várt Pécsi Dózsa—Bp. Hon­véd találkozót vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Játsszák a PVSK-pályán. PVSK—Ércbányász rangadó a Verseny utcában A bajnoki táblázaton az Erő* bányász SC a 4-, a PVSK a «. A papírforma az Ércbányász SC győzelmét ígéri a két csa­pat vasárnapi mérkőzésén. Dara János edző J6X felkészí­tette csapatát az őszi Idény mérkőzéseire. Az Ércbányász SC labdarúgói, ha tavasszal egyenletesebb teljesítményt nyújtottak volna, most akár az első helyért harcolhatnának. — Különösen az a nyolc pont fáj, melyet a Kaposvári Kini­zsinek és a három kiesőnek, Mosonmagyaróvárnak, a Zala­egerszegi Dózsának és a Nagy- kanizsai Vasutasnak leadtunk —mondotta az edző. No, de azért nem panaszkod­nak az Ércbányász házatáján. A bajnoki Idény megindulása előtt a csapat vezetői azt a célt tűzték ki a játékosok elé, hogy bekerüljenek az első öt közé. Nos, ez sikerült, a jelenlegi 4. helyet már senki sem veszélyez­teti az Ércbányásztól, de fel­jebb még kerülhetnek. uicuuun sen. ■ nagyon Örülnénk, ha át­kerülne nyernünk. A PVSK labdarúgói Jóidéig a kiesés elkerüléséért harcoltak. A tavaszi Idénynek teljesen megfiatalított, erősen átszerve­zett csapattal vágtak neki. Ért­hető volt a vezetők célkitűzése, a bentmaradás biztosítása mel­lett az új összetételű csapatból egységes gárdát kívántak ková­csolni. Sikerült. A PVSK a közép­mezőnyben tanyázik és Jogos a vasutas szurkolók reménye, jövőre nagyobb feladatok meg­oldáséra Is képes lesz csapatuk. Legutóbb tavasszal az Ércbá­nyász 2:0-ra nyert a PVSK el­len. sőt az elmúlt évben a vas­utas sportpályán Is legyőzték ellenfelüket a Bányász-labda­rúgók. Most Is ők állnak köze­lebb a győzelemhez. A PVSK mai gárdája azonban megle­petésre képes és ezért igen izgalmas, érdekes Játékot ígér a vasutas sportpálya mérkőzése. MAI SPORTMŰSOR — Károm mérkőzésünk van vissza, a PVSK elleni vasárna­pi találkozó után a Máza-Szász- vári Bányász látogat el hozzánk, majd az utolsó fordulóban Zala­egerszegen a ZTE-vel játszunk. Ha mind a három mérkőzést megnyerjük, akár elsők Is le­hetünk ... A legoptimálisabb Ércbányász- szurkolók kiszámították, hogy a bajnokság megnyerése sem le­hetetlen, ennek azonban reáli­san nagyon kevés valószínűsé­ge vfn. hisz Igen nehéz mérkő­zések előtt áll még az együttes, s a rivális csapatok; a ZTE, a Dorog és a Győri MÁV DAC sem ok nélkül reménykednek— A PVSK elleni vasárnapi ösz- szecsapást egyik legnehezebb mérkőzésüknek tartják az Érc­bányász labdarúgói. Dara János edző elismeréssel beszélt a PVSK őszi teljesítményéről: — Az ősszel igen Jól szere­peltek a vasutasok. Tavasszal megszerzett 12 ponttal szemben, három mérkőzéssel az őszi idény befejezése előtt már 15 pontot gyűjtöttek. Igen nagy küzdelmet várunk a mérkőzé­Labdarógást NB L mérkőzöm Pécsi Dózsa—Bp. Honvéd, PVSK- pálya 11.00, NB I. tartalék mér­kőzés: Pécsi Dózsa—Bp. Honvéd PVSK-pálya, 9.15. NB. L B mér­kőzés: Pécsi Bányász—Győri Dózsa, Pécsújhegy, 13.30. NB EL mérkőzések: PVSK—Pécsi Érc­bányász, PVSK-pálya. 13.30. Má- za-Szászvári Bányász—Veszprém, Szászvár, 13.30, NB HL mérkő­zések: PEAC—Szigetvári ZMSE, Pécsújhegy, 11.45, Pécsi Volán SC—Kaposvári Dózsa, Postás­pálya, 13.00, Pécsi BTC—Honvéd Steinmetz SE, PVSK edzőpálya. 13.00, Mohácsi TSZTE—Bonyhád, Mohács, 13.00, megyebajnoki mérkőzések: Pécsi Vasas—Má­gocs, Ifjúsági stadion, 13.00, Va­sas L Bányász—Vasas IL Bá­nyász, Vasas I. Bányatelep, 13.0<V Pécsi Kesztyűgyár—Bőly, Porce­lángyári pálya, 13.00, Vajszló— Pécsszabolcs, Vajszló, 13.00. Pécsi Szikra—Pécsi Kinizsi, Kokszmű pálya, 0,30. Véménd—Pécsi Pőr­édén gyár, Véménd, 13.00. Sere­men d—Siklós, Bar emend, 13.00, Szederkény—Pécsvárad, Szeder­kény. 13.00. Birkózás: Területi HL o. kö­töttfogású felnőtt csb. Tiborc utcai iskola, 10.00. Kosárlabda: NB I. mérkőzés: PVSK—Soproni MAFC. férfiak, PVSK-csarnok, 10.45. NB EL mérkőzés: Pécsi Postás—Agrár­gépész Egyetem, férfiak. PVSK- csarnok, 12.00. Megyei mérkőzé­sek: PEAC III.—Komló, férfiak. Egyetemi tornacsarnok, 9.30, PVSK HL—Pécsi Ércbányász, férfiak, PVSK-csarnok, 0.00, PVSK n.—Mohács, férfiak, PVSK-csarnok. 13.15. Teke: NB L mérkőzések: Pé­csi BTC—Csepel, férfiak. BTC- pálya, 9.00, Pécsi Szikra—Győri Vasas ETO, férfiak. Kokszmű pálya, 9.00. Torna: Országos vidéki ser­dülő fiú csapatbajnokság. Ta­nárképző Főiskola, 9.00. WfYedm&nye* évet zártak as idei kézilabda NB. I. utol- tó fordulójával a Bányász ké­zilabdázók: mindkét együtte­sünk megszerezte a vidék leg­jobbja címet, a fiúk a 4, a lányok pedig az igen elókelő 2. helyen végeztek. A férfiaknál Sudár és Árvái a gollövó lis­tán is az élcsoportba küzdötte fel magát, a nőknél pedig Schmidt- né maga a királynő — a gól­királynő címet is elnyerte. A legeredményesebb szakosztály Méltán mondotta beszélgeté­sünk során Bódi Dezső soprtkö- ri elnök: Szakosztályaink közül mi a kézilabdásokat tesszük az első helyre, úgy gondolom, idei ragyogó szereplésük alapján ez méltányos és igazságos rangso­rolás. Valamennyi csapatjáték­nál egyik legfontosabb követel­mény a sajátos, csak az adott együttesre jellemző játékstílus kialakítása — se kivánalmaknak a kézilabda csapataink szinte maradék nélkül megfelelnek, egységes felfogásban játszanak. A sportköri elnök után hall­gassuk meg az edzőket! Hogy vélekednek ők a bajnoki évről, a csapatról, s a játékosokról, az eredményekről, a a hibákról? FALFAI ANDRASt — Talán így utólag, at ered­mények ismeretében mulatságos­nak tűnik, amit mondok, de igaz: a mi csapatunk idei célja induláskor csupán annyi volt, hogy elkerüljük a kiesést, benn­tartsuk a gárdát az NB. I-ben. Nagy veszteségek értek ugyanis bennünket, Baranyai és Szakács visszavonulásával, Szabó és Ka­puvári más egyesületbe távozá­sával négy állandó csapatta­gunkról kellett lemondanunk. S az első mérkőzések valóban azt mutatták, hogy nehéz, küzdel­mes év vár ránk. Három ide­genbeli mérkőzésünkről pont nélkül tértünk vissza, de aztán magunkra találtunk, idehaza ta­vasszal még pontot sem vesz­tettünk. vidéken pedig el-elcsíp- tünk néhányat, s az idény első felét már a 3. helyen zártuk. A legjobb vidéki együttes Ősszel hat fordulón keresztül miénk volt a második hely is, s ha három kulcsemberünk, Le- hoczki. Sudár és Kiss Gyula nem szerez súlyos sérülést, tán meg is tarthattuk volna. A négy el­távozottat, a három sérültet, összesen hét embert — egy tel­jes csapatot — nélkülözni azon­ban hosszú időn keresztül nem lehet. A bajnoki év hajrájában elszenvedett vereségek visszave­tettek a 4. helyre bennünket, de így is mint legjobb vidéki csa­pat szerepeltünk, s ez az ered­mény igazán dicséretes. Együttesünk rutinos csapat, amely váratlan bajok esetén is megfelelő biztonsági játékkal fe­lül tud emelkedni a nehézsége­ken; érett játékosok képezik az együttes gerincét, akik igazi Bá­nyász szívvel harcolnak minden találkozón. Hogy mit értek a „Bányász szív” alatt?” Egyfajta, másokra nemigen jelemző ke­ménységet, tartást, fegyelmet. Olimpia után^. Az árnyakról nehezebb olimpiai csapatunk szereplésének árnyoldalairól beszélni, de a hallgatásnak nincs sok értelme. Azt hiszem, onnan kell ki­indulni, hogy a mexikói olim­pián — az árnyoldalakról be­szélve — voltak olyan ver­senyzőink. akik teljesen esély­telenül indultak a küzdelem­be, és elsősorban a részvéte­lükön volt a hangsúly, és voltak olyan versenyzőink* akik esélyesként utaztak ki Mexikóba, de több-kevesebb csalódást okoztak. Az előbbi csoportba tartozó versenyzőknek egy része fia­tal, tapasztalatlan, akiknek leg­főbb teendőjük az volt, hogy nemzetközi versenyrutint sze­rezzenek. Ezek a fiatal spor­tolók becsülettel teljesítették a feladatukat — sőt, egyik-má­sik örvendetesen túl is telje­sítette — és az ö kiküldeté­sükkel valószínűleg utólag is messze egyetért a közvéle­mény. Más versenyzők viszont sérülten utaztak ki, vagy már kint Mexikóban, talán az esély­telenség súlyától megrettenve rajthoz sem álltak. Nem is kezdő, nem is rutintalan spor­tolókról volt szó. Kiküldeté­sük, de főként szereplésük el­gondolkoztatta a közvéleményt. A magyar szempontból véve esélytelen sportágaknál talán még az igényelne bővebb ma­gyarázatot, hogy — például — a kitűnő lovasszakemberekkel és messze exportképes ver­senyló-állománnyal rendelkező Magyarország miért esélyte­len, és miért marad olimpiá­ról olimpiára távol a lovas- versenyektől? Voltak olyan versenyzőink# akik esélyesként utaztak ki, és csalódást okoztak. Leg­alábbis az Itthoni elképzelések alapján esélyes volt a kard­vívó válogatottunk, a női vívó­válogatottunk az egyéni és esapatszámokban, a vízilabda csapat, néhány egyéni ver­senyzőnk pedig éremre, vagy értékes helyezésre volt esé­lyes, mint például többek kö­zött az úszó Turóczy Judit, vagy néhány ökölvívónk, akik­től lisztesebb szereplést vár­tunk. A végső és feltehetőleg bo­nyolult okok tisztázása majd az illetékes szakszövetségekre vár, de a közvélemény érzelmi régióiban is élénken élnek ezek a kérdések. Kardvlvóink, igaz, hogy bronzérmekkel tér­tek haza. ami önmagában na­gyon szép teljesítmény, de ha visszagondolunk a közvetíté­sekre, a lehangoló tudósítá­sokra, hogy kardvívóink mi­lyen kevés ambícióval, egye­sek már-már lélektelenül ver­senyeztek, a közvélemény ma­gyarázatként aligha foghatja fel az illetékes szakszövetség gyors reagálását, miszerint ví­vósportunk a pontversenyben ezúttal is annyit szerzett, mint Tokióban. Ez önmagában me­gint igaz. S bár a kard egyé­niben Fézsa nem tudta meg­ismételni olimpiai bajnokságát — nem utolsó sorban, mert as egyetlen magyar volt a döntő­ben — kardcsapatunk a tokiói ötödik helyről a harmadikra „küzdötte” fel magát, dehát, karövívó-sportunk fejlődéséről az utóbbi négy évben nem nagyon beszélhetünk. Vízilabda válogatottunk Iga­zán Jó szereplésében eleinte csak titokban bíztunk, aztán a csoportmérkőzések eredményei «gyre biztosabbá tették be­nőnk a reményt. Végül Is nem sikerült. Az eddigi magyará­zatok nagyjából a két szem­benálló oldal álláspontját tük­rözik. Az egyik oldal szerint a vízilabda eddigi — most már múltnak mondható — szabályai nem kedveznek a magyar vízilabda jellegzetes stílusának. Ebe Igaz. De az évek hosszú során ilyen pasz- szlvan viszonyulni az egyéb­ként valóban lehetetlen sza­bályokhoz, s Jóformán aktív sportdiplomácia nélkül csak panaszkodni — az ismert ered­ményhez vezetett. A másik ol­dal a kudarc okát egy súlyos taktikai hibában véli megta­lálni. Ebben is van sok igaz­ság. Most az a hír járja, hogy a magyar csapat magához méltatlannak tartotta a takti­kázást. Dehát, okos taktika és taktikázás közt elég nagy kü­lönbség van. Arról nem is be­szélve. hogy a partnerek m legkisebb lelkifurdalás nélkül dolgozzák ki a szükséges cso­porttaktikájukat. A jelenlegi lebonyolítási rendszerben igenis taktikai kérdés, hogy a csa­pa* az elődöntő párosításában a neki legjobban megfelelő ellenféllel találkozzék. Ennek tagadása csak gyógyír kere­sése valamire. Vajon például, a döntőben győztes, de az elő­futamokban jó taktikával ver­senyző futót sportszerűtlen­nek nevezhetjük? Aligha. Csalódást okoztak ökölví­vóink is. Kétségkívül súlyos, objektív magyarázatok állnak rendelkezésre. A balszerencsés sorsolás, a sérülések, a nem­zetközi botrányokat okozó bí­ráskodás (különösen a ponto­zóbírók részéről, akik közül a nemzetközi szövetség már a versenyek folyamán négyet le­váltott) és még más objektív okok is közrejátszottak. Do vannak más okok Is. Feltehe­tően. Mexikóba küldött Ökölví­vóink egytől egyig tehetsége­sek, s ha egy kicsivel több szerencséjük van, akkor most kevesebb csalódással beszél­hetnénk róluk. De a problé­mák, a válaszra váró kérdé­sek akkor is sürgetnének. Ha­zánkban e sportág évek óta mélyponton van! A sportdip­lomáciánk hiánya az ökölví­vásban a legteljesebb. A szö­vetségben sem lehet minden a legteljesebb rendben, amit Jelez a csütörtök reggeli la­pokban megjelent rövid köz­lemény is, hogy az öt olim- piás magyar ökölvívó verseny­zési Jogát — tíz nappal (!) a hazaérkezés után és órák­kal (!) a CSB forduló előtt — a „Mexikóban tanúsított fe­gyelmezetlen magatartás miatt**. Mi történt? Miért csak tíz nap után, és ilyen körülmények között hozták nyilvánosságra? A közvélemény már elszokott nálunk az ilyen egyoldalú tá­jékoztatástól, és ismerni akar­ja a való tényeket. * A néhány kérdést Is ezo­pán érinteni lehetett. De a korlátozott terjedelmen belül — befejezésül — nem feled­kezhetünk meg a pécsi olim­pikonok példás helytállásáróL Lovász Lázár nagyszerű sze­repléséről már volt szó a ko­rábbiakban. A másik két pécsi olimpikon — Erdősiné Tolnai Márta és Honti Róbert — ha nem is tértek haza Mexikóból aranyéremmel, de Tolnai Már­ta a nehéz körülmények kö­zött is helytállt a női torna­csapatban, ötödik helyezést ért el. Honti Róbert pedig nagy világmezőnyben igazolta a szófia! VTT versenyein elért szép eredményeit, és helyt­állt a nagy mezőnyben, iga­zolta olimpiai kiküldetését. A fényekről most van as Ideje, hogy beszéljünk. De az árnyékokról is jobb egy si­keres olimpiai szereplés után tűnődni. Jelezve, hogy az ün­nepélyes napokban sem fe­ledkezhetünk meg sportmoz­galmunk gyenge pontjairól, amelyek közvetlenül, vagy át­tételesen, de Mexikóban is nagyjából érvényre jutottak. Thlery Árpád Pálfai András E tulajdonságoknak a Játékban Is igen jó hasznát vettük, pl.: támadásból védekezésbe való át­menet nálunk határozottabb, mint egyéb csapatoknál; a ke­mény, férfias Játékot Jobban el­tűrik, nem kényesek. E Jellem­vonásokhoz pluszként adtuk még a csiszolt játékot, amelyről or­szágszerte elismerően beszélnek, amelynek lényeges vonása a labdabiztonság, a rögtönzést kész­ség, s néhány előre begyakorolt séma, megoldási mód. Ez utób­biaknak nevet is adtunk, a „vá­logatott” fedőnevű akcióink pél­dául igen eredményes szokott lenni, kár hogy csak ritkán al­kalmazhatjuk, mert lassan az ellenszerét is megtanulják az el­lenfelek. Legkedvesebb emléke­im: a Bp. Spartacus elleni Im­ponáló — 9 gólos — hazai győ­zelmünk, a az OJpesti Dózsa Izgalmas csatában Idegenben va­ló legyőzése egy gól különbség­gel. Legfájóbb érzéseket a Bp. Vasassal lejátszott mérkőzésünk ébresztette bennem, a hazai pá­lyán leadott egy pont, a harma­dik helyünkbe került. Játéko­saim közül valamennyien dicsé­retet érdemelnek, de a sok jó közül is kiemelendő Sudár, Wé- ber és Lehoczkl teljesítménye. EAKANYl BÁLINT: — A ml céljainkat a hagyo­mányok, a nyolc éves NB. I-es múlt, az 5. helynél még soha nem rosszabb helyezés szabta meg. Ogy Indultunk a bajnoki évnek, hogy az előző esztendők eredményeihez méltó szereplést tűztünk célul magunk elé. Minket is értek veszteségek. Baumgartner. Kóréné. Szücsné, Vltrédiné az idén már nem állt rendelkezésünkre. A megmaradt Játékosállományt fiatalokkal egé­szítettük ki és bíztunk az új csapatban. Akik végigküzdötték a bajnoki évet, rá is szolgáltak a bizalomra. Indulástól kezdve végig az élcsoportban voltunk, s izgalmas hajrá után sikerült a második helyet is megszerez­nünk. Igaz, a bajnok FTC nyolc ponttal előzött meg minket, de ha számításba vesszük a TF ál­tal elvett 4, a Postástól 2, a BGSC a a Csepel „jóvoltából” elvesztett 1—1 pontot, már meg Is van a nyolc pontos hátrány magyarázata. Pedig e pontrabló csapatok valamennyien a me­zőny második felében tanyáztak, közülük egyik sem nagycsapat. S ez a tény azt mutatja, hogy együttesünk nem volt képes egy olyan egyenletes. Jó átlagtelje­sítményt nyújtani, amely bizto­sította az FTC «tárnára a baj­noki címet. Miért «X FTC? A Fradi nem azért előzött meg bennünket, mert Jobban Játsz- szák a kézilabdát, mint mi, ha­nem mert nem voltak kisiklá­sai, mint e a a p a t egységesebb tudott lenni. Ha az élmezőny enében hullajtottuk volna el előbb említett nyolc pontot, akkor Játéktudásunkat marasz­talom el, — de azok ellen győz­tünk! — ezért aztán azt kell mondanom, hogy emberi hibák okozták a hullámzó teljesít­ményt. Ez egyik fontos tanul­sága Idei szereplésünknek. Per­sze hiba lenne csak arról szólni, ami bajként mutatkozott. Be­széljünk magáról a sikerről Is: a második helyről, amelynek nagyon örülünk; a Pécsi Bá­nyász országosan elismert Jő hír­nevéről; arról a rokonszenvről, amelyet szereztünk hazánkban s központjában, Budapesten; azok­ról a mérkőzésekről, amelyeken a világ élvonalába tartozó Szov­jetunió és NDK válogatottjának méltó ellenfelei tudtunk lenni; a programban, sportélmények­ben és sikerekben gazdag eszten­dőről. Elismerés — dicséret Egyéni teljesítményekről szólva el kell mondanom, mindenki okozott örömet is, bosszúságot is. Néhány játékost azonban fel­tétlenül név szerint is meg kell említenem: Bubregh Zsuzsát, aki végig védte az egész évet, időnként kitűnő produkciókat nyújtott, s különösen ősszel so­kat tett. sarkallta társait az eredményes szereplésre. Schmidt Jen önét, a gólklrály- nőt. aki rengeteget vállalt magá­ra. és Ismételten bizonyította, hogy kivételes tudású játékos és nagyszerű ember. Szamos Terézt, aid a tanári pályakezdés terhel mellett volt eredményesebb as idén, mint korábbaa. Eákánji Bálint Kollár Zsuzsát, aki ti tw berobbant az élvonalba, a nem túlzás, ha a magyar kézilabda* sport Ígéreteként említik. Farkas Melindát, aki Igazoltat ha csak a sportra koncentrált kivételes teljesítményekre képe». Befejezésül: ha a jövő csapa­ta tanul az Idei tapasztalatok­ból, játékosállománya szerencsé­sen alakul, az Ideinél la kelle­mesebb meglepetést okozhat a pécsi sportbarátoknak. • BERLIN: Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnö­ke, az NDK Mexikóban ered­ményesen szerepelt sportolóit a Haza Szolgálatáért Érdem­renddel, a Népek Barátsága Csillag és s Munka Zászlaja Érdemrenddel tüntette ki. • MONTEVIDEO: Az amatőr 4000 m-es üldOzőversenyt Olasz* ország (Bostsio, Morbiato. Che* mello, Roncalio) nyerte és ez* zel az azurrik a második arany* érmet szerezték a kerékpárom világbajnokságon. • FRANKFURT: A Játékosok, de természetesen számomra Is nagy élmény volt a világválo­gatottal a Brazília elleni szerep­lés — mondotta Frankfurtba visszaérkezésekor a nyugatné­met edző, Dettmar Cramer. Vé­leménye szerint ha még két nap rendelkezésére állt volna a csapatnak a felkészülésre, le­győzhette volna a brazil együt­test. Dettmar Cramert 1970-ig köti szerződés a FlFA-hoz, de máris szó van arról, hogy azt két évre meghosszabbítják. A ne­ves edző Brazíliából is kapott ajánlatot, a Fluminenséhez. • BELGRAD: Belgrádiban la* játszották a jugoszláv nemzetied* ri asztalitenisz-bajnokság csa* patversenyének döntött — ered* ménvek: férfi döntő: Jugoszláv via—Anglia S.-t. női döntö: Ro­mánia—Magyarország tA. ÖKOLVÍTAh PVSK—Nagykanizsai ZTE 17:5 lfB IL esb mérkőzés, FVSK- esamok, 600 néző. V: Payer és Sárközi. A PVSK ökölvívók folytatták sikeres szereplésüket és kemény küzdelemben harcolták ki a nagyarányú győzelmet. A hazai csapat csak kilenc főt tudott szorítóba küldeni, mert Gomb­kötő megbetegedett és közép- súlyban nem volt versenyzőjük, így végeredményben a vendégek a szorítóban csak egy pontot szereztek, másik négy pontju­kat ellenfél nélkül nyerték* Eredmények: Gard ellen Tamó- czait a második menetben le­léptették, 2:0. Tatai pontozással győzött Juhász ellen, 4:0. A nagykanizsai Baranyai ellenfél nélkül nyert, 4:2. Jávor ponto­zással győzött Törőcsik ellen# 6:2. Németh ellen Horváth a második menetben feladta, 8:2* Sóvári—Hegyeshalmi döntetlen# 8:3. Kovács IL a harmadik me­netben döntő fölénnyel nyert Tóth ellen, llál. Baranyai a második menetben győzött dön­tő fölénnyel Pa csal ellen, 13:3* Kovács I. ellen Rigó edzője az első másodpercben feladta a mérkőzést, 15:3. A nagykanizsai Kütsön mérkőzés nélkül nyert# 15:5, Paku Farkast már az első percben padlóra küldte, kinek edzője a mérkőzést feladta, 17:S# LOVÁSZ LÁZAS kitüntetése című, szombaton megjelent tudósításunkban s sportoló egyesületét tévesen Ir­tuk, Lovász nem az Ercbányáss SC, hanem a PÉCSI DÓZSA versenyző Ja, l r I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents