Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-09 / 263. szám

7968. november 9. Dunanfnti aaoto Felújítják a mecseki ősgesztenyést A Mecsekben, a Zengő­csúcs déli lejtőjén nagysza­bású rekonstrukciós munka kezdődött. A tervek szerint 1975-ig felújítják és kibőví­tik az ország legnagyobb ösz- szefüggő gesztenye-erdejét. Jelenleg körülbelül 5,5 ezer szélídgesztenyefa található Pécsvárad, Zengővárkony és Apátvarasd határában. A te­rület gazdája, a pécsváradi Dózsa Tsz vállalta az ősi gesztenyés megifjítását. Cse­metekertet telepített s innen kerülnek a fiatal gesztenye­fák a kedvező fekvésű domb- hajlatokba. Az évszázadok során megritkult ősgeszte­nyésben tervszerűen pótolják a kipusztult fákat: a követ­kező években 2500—3000 cse­metét ültetnek el. A geszte­nye-erdőhöz csatlakozó par­lagterületeken összesen kö­rülbelül 100 holdon új gesz­tenyést telepítenek. Az első 16 holdnyi parlagot máris beültették fiatal fákkal. A nyolc esztendőre tervezett te­lepítési program végére meg­háromszorozódik a jelenlegi faállomány. Rekordtermés gyengébb minőséggel Mézédes szőlő a villányi utószüreten A szélsőségek esztendeje Gondatlan veszélyeztetés A Pécsi Járásbíróság ftfle- tet hozott gondatlan veszé­lyeztetést elkövetett gépjár­művezetők ellen. Nagy Ta­más 28 éves pécsi gépészmér­nököt 2 ezer forint pénzbün­tetésre, Vajda Zoltán 34 éve* oldi termelőszövetkezeti tagot 6 hónapi 10 százalékos, Finok István 45 éves sároki tsn- tagot 7 hónapi 15 százalé­kos, Lovász Béla 25 éves csátaljai szobafestőt 6 hóna­pi 15 százalékos, Keller Jó­zsef 42 éves nagypalli sütő­munkást 6 hónapi 10 száza­lékos, Galgóczi Antal 22 éves pécsi targoncavezetőt 6 hóna­pi 10 százalékos, Béres Lász­ló 28 éves sásdi gépkocsive­zetőt 8 hónapi 15 százalékos bércsökkentéssel járó javító­nevelő munkára, Kéri István 24 éves pécsi gépkezelőt 1600, Fülei István 19 éves autósze­relőt 1200, Bötkös Tibor 19 éves pécsi esztergályost 1500, Martin József 24 éves duna- j szekcsői téglagyári munkást i 1900, Pandúr István duna- szekcsői munkást 1500 forint j pénzbüntetésre, Zlatics Im­re 20 éves göllei szakmun­kástanulót 2 hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre, Miklós Albert 29 éves vá­ménál gumijavítót 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélték. A villányi Állami Gazdaság nem­rég elkészült plncealagútjábán több, mint száz 70—95 hektoliteres hordót helyeztek el. Ezzel a pince tároló képessége 30 ezer hekto­literre nőtt. Erb János felvétele A szélsőségek esztendeje ... Így jellemzik a szőlészeti-bo­rászati szakemberek az idei évet. Mindez érthető is, hi­szen mintegy 22 mázsa szőlőt szüreteltek holdanként! át­lagban Baranyában, egy má­zsával többet, mint az 1964-es igen jó termés, s több, mint kétszer annyit, mint az 1965- ös gyenge termés évében. Ha­sonlóan alakultak az átlagok az Állami Pincegazdasághoz tartozó másik három megyé­ben, tehát Tolnában, Somogy­bán és Zalában is. Evvel ma­gyarázható, hogy a pincegaz­daság több, mint 200 ezer hek­toliter bor felvásárlására szá­mít, tehát megdönti az 1955-ős rekordot, amikor 198 ezer hek­toliter volt a felvásárolt bor mennyisége. Sajnos azonban — * itt kezdődnek a szélsőségek — egyértelmű örömre mégsincs ok, mert a terület 3 legérté­kesebb borvidéke — a Villány —siklósi, a szekszárdi és pé­csi — nem volt elég szeren­csés ebben az évben. Pécsett mindössze 13—14, Szekszárdon pedig 15 mázsát tudtak leszü­retelni egy hold átlagában, a súlyos nyári aszály illetve — Szekszárdon — az ismétlődő jégverések miatt A Villány— Pódium Siklósi Állami Gazdaság —, mely a Dél-Dunántúl összter­mésének mintegy 10 százalé­kát adja — tulajdonképpen nem panaszkodhatna a meny- nyiségre, hiszen mintegy 400 vagon szőlőt szüretelt le, tehát többet, mint a múlt esztendő­ben, pedig akkor sem volt rossz a termés. A gazdaság vezetői mégis kárvallottnak érzik magukat — s mindenki így érezne a helyükben — hi­szen olyan rekordtermés ígér­kezett még a nyáron, amire talán még nem volt példa. Később jöttek a hosszantartó esőzések, s a szemük előtt rothadt el 100—150 vagon sző­lő, illetve ennyivel lett keve­sebb a termés a vártnál. Mindez persze kihatott a j minőségre is. Dél-Dunántúlnak j 18—20 a sok éves must-cukor- | fok átlaga, ebben az évben [ viszont 15—17 fokkal kell be- j érnünk. Volt olyan tömegter­mő hely — például Somogy több vidékén —, ahol még a minimálisan megkövetelt 15 must-cukorfokot sem érték el. Ha e borokat nem részesíte­nék megfelelő kezelésben, bi­zony meglehetősen savanyúak lennének, Szerencsére, a legértékesebb borvidékeken még ebben az évben is elérték a 19—21 must-cukorfokot — a villányi tsz kivételével. Sőt — nem hiába a szélsőségek esztende­je ez! — még az ellenkező előjelű végletre is akad pél­da. Amint Heiner László, , a Villány—Siklósi Állami Gaz­daság fókertésze közölte, 35— 40 must-cukorfokot mutató szőlőket szüreteltek az utolsó napokban. A hosszú esőzést követő időszakban a szőlők egy kis részénél ún. nemes rothadás lépett fel, összetöp- pedtek a szemek, s szokatla­nul magasra nőtt a cukor ará­nya. Szenzációs eredményről van szó, melyhez hasonlóra nem tudni, mikor volt példa Villányban. A gazdaság veze­tői azonban kissé kétes értékű szenzációnak tartják ezt a maguk számára, hiszen — mint mondják — jobban jár­tak volna, ha nincs ez a ki­ugró eredmény, viszont elérik ] a 22 must-cukorfokot — gaz- r dasági átlagban. Minden eset- <! re, ha már így történt, gon­dosan külön választják ezt a mustot, s különleges borként értékesítik majd, ha kiforr.' Az 1968-as év jellemzőihez < tartozik még, hogy mind job- : ban növekszik a tsz-ekből vá­sárolt borok aránya. Az Álla- ( mi Pincegazdaság által felvá-; sárolt borok csaknem fele ma ; már a termelőszövetkezetekből ; származik. A pincegazdaság hatalmas, 300 hektoliteres alu- - minium tartályokat bérelt a Szigetvári illetve Nagyatádi < Konzervgyártól, hogy el tud- ? ja helyezni a sok bort. Kajaani, Vaaso. Oulu. Ebben a három finn városban lép fel Tarai György, aki augusztus­ban még a Pécsi Narlor Étte­rem zenekarának dobosa volt. Műsorait magyaros ruhában adja elő. zenekarával együtt. Premier klub alakul Pécsett. Budapesti mintára most szer­vezik a könnyflmű faj szakem­bereinek itteni klubját. Dobos Attila. Mary Zsuzsa. Poőr Páter, Kovács József lép fel a Nádor Étteremben no­vember 8. 15, 22. és 29-ért este 7 órakor kezdődő műsoros di­vatbemutatóján. E művészek természetesen nem mind a négy alkalommal, hanem mind­egyik bemutatón egy-két tánc- dalénekes szórakoztatja a ven­dégeket. * Énekesek a Mecsek Cukrász­dában. tJj műsorszámnial bő­vült a Mecsek Cukrászda. Ma­tus Imre esténként 6 órától 8 óráig, Kamarás Judit pedig 8-tól 10 óráig táncdalokat éne­kel, utána pedig a Pannónia bárban lép fel. Bűnügyi in ú z e u in Mi van az üres zsákban? Súlyos üzemi baleset Győri Lajosnét. a Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyáregységének esztergályosát szerdán üzemi baleset érte. Esztergagépének forgórésze el­kapta melegítőjének ujját, en­nek következtében az asszony a felsőkarján súlyos sérülést szenvedett. A mentők a 400 ágyas klinikára szállították. A budai kiskocsmában kitű­nő volt a hangulat. „Ide ci­gány a fülembe, barna kislány az ölembe” — énekelte egy középkorú férfi, miközben a levegőben hadonászva dirigál­ta á mellette álló cigányprí­mást. A zenekar húzta, a prí­más időnként a vonó fölött hátra kacsintott a cimbalmos­ra. jelezve, hogy „mindent be­le”. A mulató férfi asztaltár­sasága sűrű koccintgatással és időnkénti rikkantásokkal „fes­tette alá” — a dáridót A tár­sasághoz tartozó egyik nö át­ölelte a középkorút. — Most az én nótámat La­cikám... — mondta az ital­tól kissé dadogva. — Ácsi! —■ intette le a ze­nekart „Lacikám”. — Mi a nótád? — kérdezte a nyaká­ban csüngő nőtől, aki válasz helyett már dúdolni is kezd­te: „Hogyha nékem száz fo­rintom vóna...” A zenekar „elkapta” a hangot és már játszották is. — Mi az, nincsen száz fo­rintod, szivikém? — kérdezte a társaság nagy hahotája közben „Lacikám” a nőtől. — Van nekem, adok én csókért akár kettőt is — tette hozzá széles nevetéssel. Már nyúlt is a hátamögött a széken lévő aktatáskáért. Egy erélyes moz­dulattal húzta végig a zipp- zárat és kivette belőle a szá­zasokat, aztán belegyűrte a bankókat a nő dekoltázsába. A nő — mint akit csiklandoz­nak — felkacagott. 840 ezer forintos sikkasztás A vádlottakat összesen 200 évi szabadságvesztésre ítélték Komolytalan rovat IMVWWMl A mini szóval előszór • miniszoknya esetében talál­koztam. Ma is az a véle­ményem, hogy figyelemre­méltó kezdeményezés! Vén irigyek (kozmetikusok, or­vosok, öregasszonyok) pedig mi mindent nem hírésztél­nek. Csak mutatóba: meg­vastagszik a lányok bokája, beteg gyerekük születik, megfázik a veséjük. Badar­ság! Nyáron öröm járni az utcán, télen meg úgyis el­bújnak a nők a csizmába meg nadrágba. A mini azonban elfajult. Azt könnyen elfogadtam még, hogy mini-vizor, de aztán a mini-vasutas, a mi­ni-mini már túlzásnak lát­szott. Most aztán végleg el­lepte az országot a mini. Nyissunk ki néhány újsá­got, kezdjünk mini-számlá­lást, „Ez a divat” című lap pl. egy mini-minor elneve­zésű szerkentyűt hozott forgalomba, meg egy mini- grillt. Ez utóbbiról még ki­található, hogy micsoda, az előbbiről azonban nincs olyan jótét lélek, aki ki- sejditené, hogy az egy törpe szódavízgyártó készülék. Már látom a jövőt! Ezután a tsz­<yi mi ni-farkú malac ek ben nem öreg ét apró krumpli lesz, hanem mini és maxi. A kisnövésű gye­rek nem törpe lesz, hanem mini-gyerek és az égimesze­lő nagyságú lakli maxi­gyerek. A jövőben tehát leegysze­rűsödnek a dolgok. Ami ki­csi, rövid, kurta, apró, pöt­töm, pirinyó, tökmag, az: mini. Ami nagy, böhöm, óriási, drabális, az: maxi. Az első pillanatban dühbe gurultam, de azután rájöt­tem, hogy nincs igazam. Nem gondoltam végig a dol­gokat. Pedig a perspektíva beláthatatlan. Ez a mini- folyamat a magyar nyelv hallatlan gazdagodásával jár. Eddig a külföldiek ne­héz nyelvnek tartották a magyart Vagy százezer szó kellett ahhoz, hogy az em­ber jól beszéljen magyarul Ez most le fog egyszerű­södni tíz-húszezerre, sőt a köznapi nyelvben ezer szó is elég lesz. Már az eddigi eredmények is biztatóak. Pl. mennyiféle ' tárgy van. amivel eddig vesződni kel­lett. A jövőben mindaz, amit meg kell fogni, kar­fa, szék karja, wc-fogantyú, bőrönd, sámfa csak bigyó. A gyerek, á fiú, a legény, a kamasz és ennek számtalan változata a jövőben egy­szerűen: krapek. Es ha már felnőtt, akkor: fej. Jó fej, rossz fej, menő fej. A szerelem, ami eddig a költőknek és íróknak any- nyi gondot okozott, mert az volt a rögeszméjük, hogy nem tudják pontosan vissza­adni a szerelem érzését, a jövőben leegyszerűsödik a: „jó fej vagy nekem”-re. Ebbe majd mindenki azt képzeli bele, amit akar. Persze azért némi nehéz­ség adódik. Rövid idő múl­va egy rakás régi, elavult szót kell kiselejteznünk. A klasszikusokat és a meséket is át kell majd írni. Pl.: „Az Óperenciás tengeren is túl, ahol a mini-farkú ma­lac túr”, Vagy egy régi népdal: „Mini a kutyának a lába”. Ez a jelentéktelen veszte­ség azonban megéri az ál­dozatot A külföldiek még jobban érzik majd magu­kat nálunk, mert látják, hogy nemcsak a délibábot, a csárdást, a csikóst, az ár- valányhajas kalapot, sőt a hiánycikk számba menő vendéglátóipari udvariassá­got is rendelkezésükre bo­csátjuk, hanem a kedvü­kért még a nyelvünket is leegyszerűsítjük. Még az eszperantó is teljesen feles­legessé válik, mert megala­kul egy minden eddiginél könnyebb, új világnyelv: a mini-magyar. Ehhez a sajtó öntudatos támogatását is szeretném megnyerni, mert öntuda tla- nul eddig is támogatták. De mennyivel előbbre ju­tunk akkor, ha nem mini­lelkesedéssel, hanem maxi- megszállottsággal művelnék ezt a nyelvünk egyszerűbbé és elmélyültebbé tételét elő­segítő mozgalmat. SzőIIősy Kálmán — Mulat a vendég úr — súgta halkan egy fiatal pin­cér idősebb kollegájának. — Mint mindig. Záróráig — Válaszolta, aztán hozzátette: — j Persze maga csak tegnap lé- j pett be hozzánk, nem ismeri törzsvendégünket. Nála aztán van pénz. Annyi, hogy nem is pénztárcában, hanem akta­táskában hordja. Hej, van, akiknek jól megy . . . De miből ment jól ..Laci­kámnak?” — azaz Varga Lászlónak, a MEZÖKER sásdi kirendeltsége alkalmazottjá­nak? * Az Országos Földművesszö­vetkezeti Értékesítő Válla­latot 1964-ben felszámol­ták, és helyette megalakult a j MEZÖKER. A Földművesszö- [ vetkezeti Értékesítő Vállalat í (OFÉRT) elszámolását rend- , ben találták, papírjait irat- : tárba helyezték. A papírok ! már egy éve a pincében vol- i tak, por lepte a dossziékat. A volt OFÉRT-alkalmazottak közül többen — akik tudták, mit rejtenek a porosodó szám­lák és bizonylatok — már el is felejtették régi vállalatu­kat, új állásokba helyezked­tek el. Varga László például a MEZÖKER sásdi kirendelt­ségénél. 1955-öt mutatott a naptár, amikor a MEZÖKER- nél kisebb „stiklik” kitudód­tak. A nyomozók gyanakodni kezdtek Vargára és behívták, hogy bizonyos kérdésekre vá­laszt kérjenek tőle. — Üljön le Varga úr és leg­jobb, ha kérdéseinkre írásban adja meg a választ — mond­ták. — Végül is tisztázni kell, mi van a MEZÖKER-nél. Varga, aki tudta, hogy a MEZÖKER-nél nincsenek „na­gyobb ügyek”, gyanakodni kezdett. Vajon most miért hívták? Valóban a MEZÖKER iránt érdeklődnek, vagy pedig az igazi „nagy buli”, az OFÉRT-ügy miatt? Több na­pig gondolkodott, nem tudott dönteni: mitévő legyen? Miről valljon? Egynapi töprengés után aztán papírt és ceruzát kért. — Kérem, én őszintén aka­rok leírni mindent. Eddig sem volt egy nyugodt napom, mindig féltem, hogy élőbb- utóbbi kitudódnak a dolgok. Leírom, hogy végre megnyu­godjam — mondta. Három nap rótta a sorokat, mire elkészült a vallomásával. Amikor a nyomozók elolvas­ták — megdöbbentek. — A leírtak egy bűnszövetkezet csalásaira derítettek fényt. Nem a MEZÖKER-nél, hanem a rég megszűnt OFÉRT-nél sikkasztottak százezreket. Az OFÉRT főkönyvelője Horváth László már rég tör­te a fejét, miként lehetne egy kis plusz pénzhez jutni. Ad­dig-addig variálgatott, míg megtalálta a nagy lehetőséget Abban az időben a göngyöle­get, tehát az áruk szállításá­hoz szükséges üres zsákokat az OFÉRT ezrével vásárolta fel, darabját 30 forintért A vállalat leltárába tehát 30 fo­rintjával került be a zsák. Igen ám, de az OFÉRT azok­nak az intézményeknek, szö­vetkezeteknek, ahova árut zsákban szállított — égy zsá­kot 150, sőt 180 forintjával számolta el, minden zsákon 120, illetve 150 forintot kere­sett. A könyvelési mérleg így jelentős pluszt mutatott. Hor­váth tehát az üres zsákökbaA nagy üzletet szimatolt. Garay I’ercac (Folytatása jövő szombati számunkbaá.) Angol történelmi emlék a Székesegyházban Nemrég Magyarországon tartózkodott Christopher Hill, angol marxista történész, tó Oxfordi Egyetem mellett mű­ködő Balliol Kollégium tör­ténelemtanára, akinek nem­rég jelent meg második ma­gyar nyelvű könyve, Az an­gol forradalom évszázada címmel. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia vendégeként hazánkban járt tudós Pécsre is ellátogatott, ahol a Du­nántúli Tudományos Intézet­tel ismerkedett, majd dí- Ruzsás Lajosnak, az intézet osztályvezetőjének kíséreté­ben megtekintette a székes- egyházat is. Odabent, a Mór kápolnában ismerősnek ta­lálta Székely Bertalan L Endre megkoronázását ábrá­zoló festményének háttérét. Azt állította: hasömlít az egyedülálló művészi értékű franciaországi . Bayeux-i sző­nyegre, mely az angol törté­nelem fontos eseményé^ M normán hódítást ábrázolja. Rendkívül meghatódott, ami­kor dr. Ruzsás Lajos közölt« vele, hogy Székely Bertalan, nem találva magyar témát, a koronázás hátteréül az em­lített híres gobelin részleteit festette a Mór kápolna fa­lára. Egyébként az eredeti fran­ciaországi mű 63 méter hosszú. 72 jelenetet ábrázol és 530 alak van rajta. A sző­nyeget a hagyományok sze­rint Hódító Vilmos feleség* szőtte. i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents