Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-09 / 263. szám
1968. november 9. Dtmontmi napin Autóbuszpályaudvar Kertvárosban Még az idén elkészül a kertvárosi új autóbusz-pályaudvar. Az egymillió forintos beruházást igénylő pályaudvar a Móra Ferenc utca és a Megyeri út sarkán, a jelenlegi vásártér területén épül A Városi Tanács vb. ve- vezetósége és a 12. sz. AKÖV képviselői, valamint a város közlekedésében érdekelt szervek megvizsgálták a kertvárosi lakók panaszát és megállapították: a 39-es autóbusz járat túlzsúfolt, a település nyugati részén lakók hosszú, kiépítetlen utakon tudják csak elérni a jelenlegi járatot A kertvárosiak panaszát és az egyre növekvő forgalmat, valamint a távlati közlekedési tervet figyelembe véve elhatározták egy új ,> pályaudvar létrehozását. Az építést a Közúti Üzemi Vállalat vállalta és a tervek szerint még ez évben átadják a forgalomnak. Az építéssel egyidőben a szükséges közművesítés, a végleges köz- világítás és a járdák is elkészülnek, de várócsarnok és egyéb létesítmények építésére jelenleg még nem kerül sor. A pályaudvar tervezésénél figyelembe vették a távlati fejlesztési programot, ezért olyan nagyságúra építik, hogy legalább három autóbuszjárat végállomásaként szolgálhasson. Ugyanis, a vasúttól délre eső terület ipari fejlesztésével együttjá- ró forgalomnövekedés, a Móra Ferenc utca felújítása után az ezen beiktatott autóbuszjárat, és amennyiben indokolt a Megyeri út nyomvonalán is egy járat beindítása ezt szükségessé teszi. A pályaudvar elkészülte után a tervek szerint a 39-es autóbuszjárat tovább menne a Táncsics Mihály úton a Keszüi útra, majd azon áthaladva a Megyeri úton északra fordulva érné el az új végállomást. Nemcsak ez az egy autóbusz-pályaudvar épül majd a Kertvárosban. Mint ismeretes a közeljövőben új lakónegyed épül a kertváros déli részén, amely szükségessé teszi egy új nagykapacitású autóbusz-pályaudvar megépítését is. Újjáéled a Bányász Művészeti Kör A Mecseki Bányászok Irodalmi és Képzőművészeti Köre november 4-én tartotta 1968. évi munkaértekezletét. A Kör képzőművész csoportja négy kiállítást rendezett és két ízben szerepeltek tagjai országos kiállításokon is. Egy ízben Tatabányán és egy ízben Várpalotán vettek részt szobraikkal, képeikkel és fafaragásaikkal a bányász képzőművészek tárlatán, ahol több díjat és oklevelet nyertek és nagy közönségsikert arattak. A Képződ és Iparművészeti Lektorátus három ízben zsűrizte a Kör tagjainak munkáit. Ezek alapján sikeres vásárlásokat is leborlyolítot- tak: a Mecseki Szénbányák igazgatósága több olajfestményt, grafikát, fafaragást és intarziát vásárolt a Kör tagjainak műveiből. A Kör írpcsoportja sokkal kevesebb novellát, verset, szociográfiát jelentetett meg, mint 1967-ben. Ez évben még egy ősz— szejövetelt tartanak, megvitatják az 1969. évi munkatervet és a tisztújítást is lebonyolítják. A decemberre tervezett Összejövetelt kiállítással és irodalmi műsorral egybekötve rendezik meg. A kiállításon a Bányász Művészeti Kör tagjainak munkái — olajképek, grafika, szobor, plakettek szerepelnek és a megnyitó előtt egy órás irodalmi műsort adnak a Kör tagjainak írásaiból. Félidő a mecseki természetátalakító munkában Már megtérült a befektetés A mecseki Hegyháton, Baranya egyik legmostohább adottságú vidékén, félidőhöz ért az öt éve kezdődött természetátalakító munka. A tíz évre tervezett komplex víz- rendezési és talajjavítási program a hegyvidék 60—70 százalékára terjed ki és 12 termelőszövetkezet határát érinti. A program első három évében 1964—65 és 1966-ban az állam az egész területet kiemelten kezelte, s az itt folyó meliorációs munkák költségeit 100 - százalékban magára vállalta. Az utóbbi két évben márcsak a gödreszentmártoni és a felsomindszenti termelő- szövetkezetek élvezik a teljes állami támogatást. A programban szereplő többi tsz: Sásd, Kaposszekcső, Gerényes, Kishaj más, Abaliget, Magyarszék, illetve Liget, Magyar- hertelend, Mecsekjánosi és Tormás, ma már sajáterős hozzájárulással egészíti ki a csökkentett állami támogatást. A munka egy percre sem akadt meg, s a hatalmas tájátalakító program immár a második félidejéhez érkezett. Az országban elsőként Mikor a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, illetve végrehajtó bizottsága, öt évvel ezelőtt kérte a terület kiemelését a kormánytól, nem sejtették, milyen nehéz feladatra vállalkoztak. Hisz azelőtt Magyarország egyetlen vidékén sem végeztek ehhez fogható, nagyarányú komplex természetátalakító munkát a szántóföldek erózióvédelme és megjavítása céljából. Sepr hazai tapasztalat, sem kész tervtanulmány nem volt kéznél, ennek megfelelően az első két évben sok váratlan problémával találták magukat szemben a tervezők és kivitelezők. Ma már Baranya mintát tud adni más országrészek hasonló tájátalakító programjaihoz. Az itt folyó tudományosan kidolgozott és magasszínvonalü meliorációs munka elismeréseként könyvelhetjük el, hogy ez év tavaszán a Gödöllői Agráregyetem és a Budapesti Mérnöktovábbképző Intézet Baranyába hozta el többnapos tanulmányútra a talajvédelmi szakos mérnökhallgatóit. Baranya példája nyomán ma már másutt is folyik hasonló tájátalakító munka az ország- baVi. Az őrségben például a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola nyújt tudományos segítséget a kivitelezőknek, másutt tudományos kutatóintézetek támogatják e nagy vállalkozásokat. Megyénk úttörő szerepét és elért sikereit csak aláhúzza az a tény, hogy Baranyában nem működik ilyen tudományos intézet, a munkák koordinálásának érdeme a Megyei Tanács mező- gazdasági osztályáé. 25 százalékos hozamnövekedés A program most lezárult első félidejében megváltoztatták a Hegyhát egész arculatát. Mindenekelőtt újjáépítették a Hegyhát vízgyűjtőjét, a Baranya-csatornát s ezzel megszűntek a korábban évente ismétlődő kisebb-nagyobb árvizek. A geológusok több száz apró forrást „foglaltak”, s sok kis patakot, vízfolyást „nyelettek el”. Ezek a feltörő vizek, korábban a völgyekben tavakká szélesedtek és a vízborította rétek és szántók használatát gátolták. A völgyek vízlecsapolásával egyidejűleg felújították a hegyoldalakon fekvő szántóföldek termőrétegét. Az öt év alatt, öt és fél ezer holdon végeztek a talajjavítással, s további 18 ezer holdon lazították fel az altalajt. Az eddig befektetett csaknem 40 millió forintos javítási és vízrendezési költség a többlethozamok révén máris megtérült. A korábbi évek átlagaihoz képest kenyérgabonából 40, cukorrépából és kukoricából 30—30 százalékkal emelkedtek a hozamok, míg a területen gazdálkodó üzemek tejtermelési átlaga 25 százalékkal javult. A meliorációs program megindulása előtt a mezőgazda- sági termelésben a sásdi járás a megye utolsó járása volt, s most öt év leforgása alatt felzárkózott az elsők közé. A komplex talajjavítás hatékonyságát egy egészen friss eredmény “is igazolja, a gödreszentmártoni termelőszövetkezetben ezekben a napokban holdanként 25 mázsás kukoricatermést takarítanak be azokról a megjavított táblákról, amelyek két éve még víz alatt álltak, s teljesen használhatatlanok voltak a szövetkezet számára. Igaz e munkák során a sásdi járásban nagyobb volt a holdankénti ráfordítás, mint cg3rebütt a megyében, de a járás mezőgazdaságának fejlődési üteme ez időszakban sokkal gyorsabb volt, mint általában, a megj’éé. Párhuzamos program Készben a Hegyháton elért, sikerek is közrejátszottak abban, hogy a kormány az elmúlt évben kiemelte és teljes állami támogatósba vonta a Dráva menti vizes területek lecsapolását. Ez volumenében | vetekszik az előzővel, hisz 100 ezer hold vizes terület rendezését teszi lehetővé. A munkák most párhuzamosan folynak a megye mindkét érintett részén. Az elmúlt napokban nagy gépi erőket vonultattak fel a kétújfalusi és teklafalu- si határban. A földeket borító kultúrák betakarításával párhuzamosan megkezdik a földmunkákat a másik négy kiemelt szövetkezet: Ókorág, Magyartelek, Hóból és Király- egyháza határában is. E program során a tsz-eken kívül négy állami gazdaság — Szen- tegát, Görösgal, Bogádmind- szent és Villány — vizes területeit is lecsapolják. Az első évben, 1967-ben, víztelenített szántóföldekről most 25—30 mázsás kukoricatermést takarítanak be itt a mezőgazda- sági üzemek. — Rné — Hőkezeléssel tartósított termékek kel jelentkezett ebben az évbe* először a Mohácsi Tartósítóüzem. A huszonhat féle termék között natúr lecsó, zöldbab, paradi csőm sűrítmény és paradicsom ivóié is szerepel. A tartósítóüze mből a tervek szerint százharmine vagon készáru kerül ki a fogyasztókhoz. Arcok — közelről Tíz bőrönd pénz /. A vastag faajtót csak belülről lehet nyitni: külső oldalán nincs kilincs. A számlákkal, kimutatásokkal borított asztal közvetlenül az ajtó mellett, a falhoz simulva áll, szemben a páncélszekrényekkel, így aztán Kotoucs Márton valóban elmondhatja: milliók vannak a háta mögött. A masszív, titokzatos zárakkal felszerelt Ferenc József- korabeli trezorok között tíz hatalmas bőrönd: ezekben hozzák fizetésnapokon a pénzt. Teherautón. Marci bácsi mosolyog: a pénztáros számára a pénz is csak papír. Fáradt kék szemét felnagyítják a szemüveg erős lencséi; s miközben az ügykezelés gondjairól, a pénzszámolás titkáról beszél, tekintete mindent elmond az álmairól. Tizenhárom éves volt, amikor kimaradt az iskolából. Dolgozni kellett — hiába mondta a tanító: Kotoucs, a maga gyereke arra született, hogy ésszel keresse meg a kenyerét... Hat elemivel lett irodafiú. A főpénztáros úr néha olyankor is megtűrte maga mellett, ha éppen semmit sem akart tőle, s az is előfordult, hogy egyik-másik tisztviselő vele íratott meg egy-egy levelet. Széchenyi- akna akkor még új volt, s csodálatosan korszerű. Gyakran kiment az aknához, nézte a mélyben eltűnő kasokat, s bár mindig is csodálta a hatalmas, semmitől sem félő embereket, ő maga sohasem kívánkozott a mélybe. Nagyon sok könyvről, tiszteletet paA véméndi ünnep Kis falu — kis ünnepség, nagy város — nagy ünnepély! — Téves ez az álláspont, miszerint egy kis községben nem tehetnek sokat a társadalmi ünnepélyek hatása érdekében. De tehetnek. Nem formájában, nem a nagygyűlés termének eleganciájában, s nem is a közönség létszámában. Ezekkel valóban nem versenyezhet egyik falu sem a várossal. De az ünnepély tartalma, gondolati rendezettsége, a helyi sajátosságokhoz, eseményekhez való kötődése — nos, ezekkel versenyképes lehet egy falu, bármilyen ünnepélyt is kelljen ott szervezni. , November hatodika, este hét óra. Véménd. A mozi előcsarnokában, Páger Antal és Anouk Aymée fotója alatt még utolsó percben is szavalási utasításokat ad a költőtanárnő: Makai Ida. Nem az ö versét szavalja persze az úttörőnyakkendős kislány, hanem egy nagyon időszerű „októberi költeményt”. A gépházban előkészítik az ünnepre hozott két rövidfilmet. Aztán a mozi lassan megtelik és az iskola énekkara előtt ott terem a zenekar is, igaz egyetlen hangszerből áll, de zenét ad a kórus alá: Mandulás János tangóharminokával kíséri, s egyúttal tekintetével dirigálja az éneklő gyerekeket. A hangulat kedves, a gyerekek bátran szavalnak vagy felolvasnak. Borbély Ferenc párttitkár ünnepi beszéde lényegretörő, jól rendszerező, s ügyesen vezet el fél évszázad eseményeitől a mába. Aztán Gruber Ferenc vb-elnök áll fel, zsebében ott lapul a délelőtt kapott Munkaérdemrend bronz fokozata, ezzel ismerték el 18 éves köz- igazgatási munkásságát, de erről nem szól egy szót sem, hanem bejelenti: — Véménd önkéntes tűz- oltótestülete hosszú évek óta fáradságot nem "kímélve őrködik, tevékenykedik annak érdekében, hogy a falu közös gazdaságát, háztáji, személyi birtokait ne veszélyeztesse a tűz. Ezekben az ünnepélyes pillanatokban szeretném átnyújtani a kitüntetéseket azoknak a vé- méndieknek, akik évek óta óvják a falut és határát a tűzvésztől. Gruber Ferenc sorra olvassa a 20, 15, 10 és 5 éve szolgáló önkéntes tűzoltók nevét, s adja át az arany, ezüst és bronz érmeket. A véméndiek munkás életére jellemző egy közbeszólás. Valakit kiszólítanak, hogy vegye át a kitüntetést. Mire a széksorokból egy férfihang: — Még kint szánt a határban! Pillantás az órára: este háromnegyed nyolc. Véménd szépen ünnepelt rancsoló dossziékról álmodott. Most már nem szereti őket. Az ügyiratokat természetesen változatlan gonddal készíti, betűi éppen olyan szépen rajzoltak, mint évtizedekkel ezelőtt, de ha egyedül marad, már nem az irodában időzik képzelete. — Tanulni kellett volna ... Tízen voltak testvérek, minden fillérnek száz helye volt. Akkoriban a nősülés. az önállóság volt az a titokzatos kapu, mely mögött valami újat remélt, de — ezt most már nagyon jól tudja — a kishivatalnok sohasem élhet fillérekre kiszámított ,.háztartási költségvetés” nélkül... — Most, két év óta, kétezer-négyszázat kapok. ötven év óta minden reggel percnyi pontossággal érkezik. Széchenyi-akna a szeme előtt öregedett meg, de talán ő az egyedüli az üzemben, aki ezt nem látja. A pénztár könyvnagyságú ablakából nézve minden változatlan. Az aknabúgás. a csillék csattanása, a leszállók vakmerő vidámsága. Persze a maga sajátos módján azért megfigyelt bizonyos torzulásokat. ; — Azelőtt szinte mindenki tudni alcarta, mennyit keres a másik ... — És most? — A fiatalok többsége még a magáéval sem törődik, csak zsebre gyűri. Ez az, amit sohasem fog megérteni. Hogy lehet 3500— 4000 forintot egyszerűen zsebre tenni? Ezek a fiúk fizetésnapon talán még nem is sejtik, mire költik majd keresetüket? Zizzennek a százasok — szénutalvány-beváltás van. — Mennyi pénz fordul meg itt évente? — Hatvanöt-hetvenmillió. — És sohasem téved? — Egyszer ráfizettem 100 forinttal... Hatvanhárom éves. Sohasem Ivott, sohasem dohányzott. Bőre sárgás-fehér, mint a számlák papírja, ujjai gyanakvóan érzékenyek. Mindent kétszer kell átgondolni, kétszer megfogni, kétszer átszámolni ... — Egészség? — Magas vérnyomásom van; az orvos azt mondta, az idegek ... — Talán több mozgás kellene ... — Van egy kis kertem, az az én tornatermem. Az íróasztal felett az Állami Biztosító falinaptára. Hó, megsárgult falevél, ragyogó napkorong. — Merre járt már? — Ö, sokfelé. — Külföldön? — Igen. Az üzemi önsegélyző csoport aktivistája vagyok, s jutalomképpen elvittek Csehszlovákiába meg az Adriához. — És itthon? — Pesten egyszer egy egész napot bolyongtunk... Ha végigmegy az üzemudvaron vagy a felolvasón mindenki előre köszönti. Hogy van, Marci bácsi? Mikor ugorhatnék be, Marci bácsi? Néha olyankor is bekopogtatnak a pénztárablakon, amikor nincs dolguk ott — ilyenkor hirtelen jó kedve támad, bár mindig újra kell kezdenie a számolást. — Lottózik, Marci bácsi? — Hogyne! — Nagyban? — Most már nem, de volt olyan idő, amikor minden héten három - szelvényt vettem. És? . . — Egy-két kettes .. 1 Eltűnődik, vajon mi a titka a szerencsének? A pénz, itt az ablakon belül, egyszerű ügyirat, élettelen papír, „odakint” azonban mintha élne. Egyeseket megkeres, másokat messzire elkerül. — Mihez kezdene egy ötössel? — ötössel? — Villanásnyi csend. — Az nem kellene. Legfeljebb egy négyes. Az ötös az nagyon sók. Egymillió is lehet... Egymillió ... Pontosan annyi, mint amennyi egy ilyen hatalmas kofferba fér.., Békés Sándor Takarmányeladás a kistermelők számára Űj kezdeményezés indult ki a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól. A vállalat takarmánybúzát, árpát és kukoricát ad el a kistermelőknek Pécsett, Mohácson és a megye további tíz — raktárral rendelkező — nagyközségében. Az eladás már több községben megkezdődött, s a hét folyamán a többiek is követik a példájukat. Szendrő Károly, a vállalat igazgatója közölte, hogy nem kampányról, hanem folyamatos értékesítésről van szó. A kistermelők, a kisállattartók igényeit szeretnék kielégíteni, a takarmányhiányos tsz- ek ugyanis külön keretből kapnak, vagy egymástól vásárolnak kukoricát. Arra számítanak, hogy a takarmányeladással sikerül megszüntetni mindenféle piaci bizonytalanságot, s végképp letörnek mindenfajta spekulációt. A takarmánybúza, árpa és kukorica ára egységesen 310 forint. Magától értetődik, ha csöves kukoricáról van szó, akkor — a jelenlegi víztartalmat figyelembe véve — 210 forint/mázsa árral kell számolni. 4 >
