Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

/ ) fté8, november 7. Dvnantmi napin Zsűri: a közönség 35 perc a mikrofon előtt Amatőr magyarnóta-éi^ekesek bemutatkozása Holnap premier ösjántén szólva már annak te örültem, hogy egyáltalán akadt hét jelentkező az „ül pere a mikrofon előtt” című vetélkedőre. Mert nem tónc- dalénekes, nem is riporter „kerestetett” a Mecsek Étte­remben a vendéglátó napok keretében — amatőr magyar­nóta énekesek mutatkoztak be a közönségnek. Már pedig a magyarnóta az énekművészet perifériájára füstös kocsmák szennyes abrosza mellé szo­rult, de olyankor még a du­haj kedvű magyarok is elpár­tolnak tőle, az akácos úton hamar eljutnak a Váci utcába vagy az omnibusz tetejére ... A rendezők az amatőr éne­kesek produkcióját amatőr zsűrivel; a közönséggel bírál- tatták el, így abban a meg­tisztelő helyzetben vagyok, hogy mint a zsűri egyik tagja mondhatom el a véleményem, kezdve azzal, ami mindany- nyiukra vonatkozik; látható örömmel, szívesen álltak mik­rofon elé. Haraszti Józsi bécsi, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat robbantó vájára személyes is­merőseként üdvözölte a kö­zönséget, cinkos hunyorítással adott jelt Szalai Dodinak, mintha csak a pódiumon nőtt volna fel. Az eredmény kihirdetése után megkeresem, igazságosnak tartja az ötödik helyet, nem azért indult ő, hogy Béres Ferencet kiüsse a nyeregből, nótás kedvű volt az apja, a nagyapja, ő is na­gyon szeret énekelni, ennyi az egész. Horváth Sándor rokonszen­ves, jó megjelenésű fiatalem­ber, előadásmódja is szinpa- tikus, csak mintha a tempe­ramentum hiányozna belőle. Később tudom meg, hogy erő­sen be van rekedve, erhiatt volt hát fátyolos a hangja és ez tette némileg bátortalanná. Ennek ellenére az előkelő ne­gyedik helyen végzett hető volt, hogy nem minden szám illik egyformán az egyé­niségéhez, illetve hangbeli adottságaihoz. Hogy jól ért­hető példával éljek, én sem énekelem azt, hogy deres már a határ, ehhez még hozzá kell öregednem. Tetszett Herczin­ger József is, aki ugyan nem tartozik a legfiatalabb gene­rációhoz, de — vagy talán éppen ezért — érzi a magyar- nótát, Egyelőre elsősorban a hangerő dominál nála, egy ki­csit még finomítania kell éne­két. Ezeket mondta eljövendő vetélytársairól a gyakorló ma­gyarnóta énekes. S mert lé­nyegében nem cáfolta benyo­másaimat, hadd vállalkozzak egy Magyarországon rendkí­vül szokatlan dologra, a jó­solásra. Fábián Jánosról és Herczinger Józsefről még so­kat fogunk hallani. < v (Kéri) Pillantás a hídról Catherine (Szabó Tünde) és Eddie Carbone (Hauman Péter) Foto: Erb János Néha nem lehet betartani a színházi előzetesek íratlan sza­bályait, a könnyedséget, ol- dottságot. Eddie Carbone tör­ténetének súlya, s Dobál Vil­mos Jászai-díjas erős ritmusú rendezése már a főpróbán a klasszikus tragédiák hangula­tát teremti meg. Ezért, ha már szabálytalan ez az előzetes, hát legyen kétszeresen is az, s kezdjük a darab végével, azzal, amit az Alfieri ügyvé­det alakító Baracsi Ferenc mond, mielőtt a függöny le­gördülne: — Manapság inkább megal- kusznak, fele-fele alapon, és én ezt jobban is szeretem. De az igazság szent és bár tu­dom, hogy Eddie hibázott, még­is úgy érzem, halála haszon­talan halál volt. Emlékében él valami, valami fonák módra tiszta — nem volt tisztán jó, de mégis tiszta volt, mert hagyta, hogy teljes mértékben kiismerjék. E végszavak előtt pedig szo­katlan erős sodrással halad a dráma egyre közelebb Eddie Carbone halála felé. Eddie a Brooklyn! híd és a móló kö­zötti parton dolgozik. Feleséget és egy árván maradt rokon kislányt tart el. Egy napon megérkeznek szülőföldjéről a szicíliai rokonok, két férfi. — Itt dollárban fizetnek? — kérdik Eddiet. — Hát miben fizetnének!? Erre örömkiáltással karolják át egymást. De a pénz nem minden, az ember jómódban is ember, jó vagy rossz, de em­ber. És Eddie Carbone-ban, aki eddig csak nevelőapa volt? fel­támad a férfi, s megkezdődik a tragédia. Azt mondja Dobai Vilmos: — A Pillantás a hídról a mi századunk második részé­nek eddigi legnagyobb drámá­ja. Arthur Miller a drámatör­ténet műiden kiváló hagyomá­nyát a szó legnemesebb értel­mében örökölte, akár a görö­gökét. akár Shakespeare-ét. Eddie olyan szellemi fokon ál­ló ember, aki nem tudja fel­ismerni személyes érzelmeit, ezért nem tud ellenük véde­kezni. E miatt végzetdráma a Pillantás a hídról. Eddie ezért lehet hőse egy drámának. Ha tudatosan cselekedne, ak­kor egyszerű aljas kis ember­ke lehetne. Földessy Dénes A berkesdi lottókirály Amikor a zenekar tust húz és mélyen meghajol Lj szolgáltatás Divatbemutatók a Nádorban Divat tanácsadás — Színházi divatbemutató Képességeibe* viszonyítva talán leginkább Strauss Teréz szereplésén érződött a , zenei iskolázatlanság, három dalát háromféle színvonalon adta elő. A zsűri tagjában az a meggyőződés alakult ki, hogy megfelelő felkészülés után Teri a nyilvánosság elé lép­het, kellemes jelenség és vé- gülis az étterem nem opera- ház. A közönség szavazatai alapján harmadik lett. Herczinger József erős, kel­lemes hangjával, őszinte át­élésével méltán szerezte meg a második helyet, laikusként ugyan, de ítélőképességemben bízva nyugodtan jelentem ki: így ahogy van, képernyő elé kerülhetne, örömmel fogadnák a nézők. Fábián János értékelésekor nehéz_ jjolgom van, mert azt szeretném bizonyítani, hogy a szintén nagyon jó Herczinger- nél is ragyogóbb teljesítményt nyújtott. Hangjában megvan az a plusz, amellyel a leg­jobb énekesek sem mindig rendelkeznek, ez produkcióját nemcsak színvonalassá, ked­vesen egyénivé is teszi, öt már az eredményhirdetés előtt megkeresem. Két éve tanul énekelni Spineth Ferencné ze­netanárnál. — Az ŐRI előjegyzésbe vet­te a meghallgatásomat, szor­galmasan készülök — mond­ja. Meghatottságát alig tudja palástolni, a közönség kitörő tapssal köszöntötte. „Civil­ben” a Mecseki Szénbányák minőségi ellenőre. Itt van az étteremben Bízó Jóska, Pécs egyetlen állandó fiatal magyarnóta énekese is, őszintén érdekel, ő hogyan ér­tékeli a vetélkedőt. — Örömmel látom, hogy a fiatalok is kezdenek megba­rátkozni a magyarnótával. Ez az énekesekre és a közönség­re is vonatkozik. Fábián Já­nos feltétlenül megérdemelte az első helyet, persze nála is, akárcsak a többieknél, érez­Maratöni divatbemutatót rendeznek Pécsett. Nyolcadi­kén este lesz a start és e hó minden péntekén este 7 óra­kor a Nádor szálló éttermé­ben felvonulnak a legújabb őszi-téli modellek. Az érdekes rendezvénysoro­zatot — melyen egy hónapig az őszi-téli szezon árufélesé­geinek széles skáláját láthat­ják az érdeklődők — a Ba­ranya megyei Ruházati Keres­kedelmi Vállalat szervezi. A divatbemutatókon nemcsak a baranyai vállalat, hanem ke­reskedelmi partnerei is részt vesznek, így most pénteken a Dél-dunántúli Nagykereske­delmi Vállalat felsőruházati cikkeit, 15-én a Dél-dunántúli RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat kötöttáru divatcikke­it, 29-én pedig a Fővárosi Kézműipari Vállalat termékeit is bemutatják. Ellátogatnak Pécsre a fő­városi manökeneken kívül a divattervezők is, 22-én pél­dául Vámos Magda, a Buda­pesti Divattervező Vállalat tervezőművésze ad divat­tanácsadást. A divatbemutatókat buda­pesti művészek teszik még érdekesebbé, többek között fellépnek Fenyvesi Gabi, Mary Zsuzsa, Kállai Judit. Poór Péter, Dobos Attila, Majláth Jenő és ifj. Markos György. A hangulatos zenéről Ba­lassa Tamás és együttese gondoskodik. A műsoros divatbemutatók­ra a Nádor étterem külön­leges vacsorakészítményekkel készül fel. A vendégeknek a konyhafőnök ricsetet füstölt­hússal, erdélyi fatányérost, házi disznótorost, farsangi tánkot és túrós palacsintát Hol vannak már a gavallérok! Intim történetek virágokról Rózsák, szegfűk, ibolyák, dáliák, hortenziák, meg olyan szép kék nem tudom milyen formájúak, aztán gyönyörű hófehér csőalakú, a neve... Ejnye, a nevét nem tudom. A virágokkal és a lányokkal mindig igy voltam, akár­mennyire szerettem őket, a nevüket gyakran elfeledtem. Gyarló lélek az ember! Szó­val itt a virágkavalkád a pia­ci kosarakban, s ha nem ilyen csípős a novemberi hajnal, hát valószínűleg illatkavalkád is kíséri őket, de november van, szép fehéreket lehelünk bele a levegőbe és válogatunk a virágok között. Azt mondja egy asszony az árusnak: — Tessék nekem egy szép csokor caolát adni! Mire az árus: — CaláF szeretne a néni? — Csak tudnám, hogy miért kell ennyire flancolni ezekkel a virágnevekkel — dohog a kis caolás öregasszony. Némi­leg igaza van. Mert a sok külföldről származott, ám rendkívül szép, elegáns vp- nalú virág nevét a mi magyar nyelvünk, sajnos, csak töré­sekkel tudja kimondani. Vagy a virág neve törik meg, vagy a nyelvünk. Ennek következ­tében születnek olyan nyelv­újítások, hogy a selyemasz­parágusz az fátyolaparát, a filodendron filadelfia, a gla- diólusz gladiátor, s az ike- bana tálca — ebbe lehet bele­szúrni a virágszálakat — vi­rágsün. ajánl. A divatbemutatókra külön belépődíj nincs. Szemé­lyenként a kötelező fogyasz­tás 30 forint. A bemutatott modelleket a vállalat boltjaiban a divat- bemutatót követő napokon meg lehet vásárolni. De lesz áruvásárlással egybekötött di­vatbemutató is. A két leg­több nőt foglalkoztató pécsi gyárban, 27-én a Kesztyű­gyárban, 28-án pedig a Zsol- nay gyárban A dolgozó nő korszerű otthoni öltözködése címmel mindkét műszak ré­szére tart divatbemutatót a Ruházati Kereskedelmi Válla­lat. Az üzemi divatbemuta­tókon a budapesti őszi vásár díjnyertes modelljeit láthat­ják és a divatbemutató után a helyszínen meg is vá­sárolhatják a gyár dolgozói, mivel a vallalat ezeket a cik­keket legyártatta és itt hozza forgalomba. Egy speciális divatbemutatót is láthatnak a pécsiek. A Pécsi Nemzeti Színház Isten veled édes Piroskám előadá­sán a darab szerves részét képező divatbemutató jelenet­ben a Baranya megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat Elegancia boltjainak modell­jeit mutatják be a színház művészei. Az ott felvonuló kis szériában gyártott finom- konfekciós termékeket az em­lített szaküzletben lehet meg­vásárolni. Az ajándékozás megköny- nyítésére új szolgáltatást ve­zetett be a Ruházati Keres­kedelmi Vállalat. A vállalat kijelölt szaküzleteiben 20 szá­zalékos előleg lefizetése mel­lett a kiválasztott cikket a bolt december 20-ig, azaz aranyvasárnapig elteszi. Öngyilkossági kísérlet után Elfogták az újpetrei gyilkost Lapunk tegnapi számában hírül adtuk, hogy Orsós Imre pécsudvardi lakos no­vember 4-én este egy lopott kétcsövű vadászfegyverrel Üjpetrén agyonlőtte Orsós' Gyuláné pécsudvardi lakost, aki édesanyjánál volt láto­gatóban. Orsós Gyuláné a lövés következtében a hely­színen meghalt. A gyilkos elmenekült. A rendőrségi közlemény mellett közöltük a tettes fényképét és a rendőrség kérését; a lakos­ság segítsen a gyilkos kéz- rckerítésében. A tettes megkerült. Teg­nap délelőtt háromnegyed 11 és 11 között Horváth György pécsudvardi tsz-tag a pécsudvardi temető mel­lett a mező felé haladt, amikor találkozott Orsós Imrével, akit régen ismert. „Miért tettél ilyent?” — kérdezte tőle. „Cgyis ön­gyilkos leszek” — válaszol­ta. majd a vadászfegyvert hirtelen maga felé fordította és meghúzta a ravaszt. A golyó a szíve fölött érte. A rendőrség és a mentők azonnal a helyszínre siettek. Orsós Imrét életveszélyes állapotban a pécsi 400 ágyas klinikára szállították. A rendőrség köszönetét fejezi ki a lakosságnak, mindazoknak, akik segítet­ték a nyomozók munkáját. Ennyit a virágnevekről. Aztán az emberek. — Kérem szépen — mondja az egyik árus: — Ezeknek forintért kellene az ibolya. Ilyenkor novemberben, ami­kor örülök, ha tíz csokorral össze tudok szedni ebben a szép időben. / — Mennyiért adja? — Hát ötért! Ha már ilyen szép az idő és kinő! — Gavallérok nincsenek? Olyanok, akik nem sajnálják a pénzt, csak különlegességet tegyenek a partnernő kezébe? — Gavallérok? Ugyan ké­rem, hol vannak már azok! Én bejárok esténként a szó­rakozóhelyekre! Tudja, hová küldenek el, ha odamegyek _ egy-egy párhoz és virágot kí- i nálok? Nem, azt nem írhatja le úgyse! Tegnap is; Csak­I úgy illatozott az ibolya, erre azt mondja a kislány a fiújá­nak: inkább még egy kis ko­nyakot szívem. , Hát Ilyenek > ezek. Tavaly elém áll három (kisasszony, olyan flancosán £ voltak öltözve, hogy csak na. j Kérnek egy szál cikláment. Zöldet akarok mellé tenni, azt mondják nem kell. Selyem­papírt veszek elő, hogy be­csomagoljam, az sem kell. Oda nyújtom, hát letépik a szárát, eldobják, a virágját meg megeszik, aztán röhög­nek. Egy százas Volt a foga­dás! Hogy mik vannak! Jaj, de a nevemet ne írja ám, mert magukra ismernek, s nem jönnek többet virágot enni. — És ezek az öregurak! A napokban virágcsokrot vett az egyikük egy tizennyolc év körüli kislánynak, és a fülem hallatára ígért neki ezer fo­rintot. „Szép pénz az tata — mondta neki a lány — ha visszafiatalodik ötven évet, meg is egyezhetünk!” Hát er­re pofon akarta vágni azt a szerencsétlen fiatal gyerekei. Pedig nem volt igaza? F. D. 1 S Késő este volt, amikor egy taxi fékezett a pécsi Pannó- í nia bár előtt. A kocsiból fér- ! fi szállt ki. ! — Várjon itt rám! — mond­j ta parancsoló hangon, aztán ■ becsapta az ajtót. Á sofőr j egykedvűen helyezte magát kényelembe az ülésen. Több- ! szőr fuvarozta már a „fő- ! könyvelő urat”, tudta, hogy egy-két óra múlva visszajön, aztán mennek tovább a Hold­■ fénybe vagy a Hullámba ... A Pannónia bár félhomá- I lyában a szesz és a dohány­füst kesernyés illata kevere­dett. A kis asztaloknál váll váll mellett szoroskodtak fér­fiak, nők. Szabad terület csak a kör alakú táncparketten volt. A zenekar zenéhez ké­szülődött és abban a pillanat­ban, amikor a zongorista vé­gigfuttatta ujjait a klaviatú­rán és a dob is belevágott, a parkett lassan forogni kez­dett. Egy perc sem telt el — szinte talpalatnyi hely sem volt rajta. Néhány ütem után ; dobogóra lépett a dizőz. „Csu- , pa könny a szobám, ha nem ■ vagy nálam...” — lehelte a I mikrofonba. A nosztalgikus I hangulatba hirtelen éles hang rikoltott: j — Samuuuu, atrakcióóóóó... A közönség felnevetett. Majd minden este lejátszódott ez a . jelenet Most is. A táncolok kis helyet szorítottak a par­ketten, ahova a pincér azon­nal egy széket tett. Az egyik asztaltól lassú mozdulattal ál­ló helyzetbe nyomta magát egy alacsony férfi, haja az arcába hullott. Mindkét ke­zében borospoharat tartva in- J dúlt a parkett felé és ott le- j ült a számára előkészített i székre. A parkett forgott, ő pedig önmagával koccintva körbe köszöntötte a közönsé­get, közben mutatta, hogy üresek a poharai. Mindig akadt, aki töltött bele. Samu pedig egy hajtásra kiitta ... A zene véget ért, a párok a helyükre mentek. Még fel sem kelt a zenekar, amikor a bár ajtajában megjelent a „főkönyvelő” úr. A zongoris­ta, amikor megpillantotta, ol­dalba lökte a dobost... Azon­nal tusst „húztak”, majd mé­lyen meghajoltak. A zenekar mindig így köszöntötte, ha be­lépett. Tudták, hogy a meg­különböztetett üdvözlését bor­ral, konyakkal viszonozza a „főkönyvelő úr”, azaz ahogy itt nevezték a „Lottó király”. O terjesztette magáról, hogy négyes találata volt. De nem­csak a zenekar, hanem az asz­taltársaságok is nagy ováció­val fogadták, hellyel kínál­ták. „Ma pedig, azaz 1959. má­jus 21-én a születésnapomra [ iszunk” — mondta, aztán le- ült az asztalhoz. A társaság- ‘ nak és a zenekarnak is ren­delt. Mindig rendelt és min­dig okot keresett az ivásra. Egy négytalálatos lottóból lehet mulatgatni... De valóban megütötte a lut­rit? — kérdezték, akiknek szemet szúrt a már hónapok óta tartó költekező életmód. — Én nem tudok arról, hogy négytalálatosa lett Zsol­na — mondta a berkesdi ta­j nácselnök, amikor érdeklőd­tek a nyomozók. — Dehogyis volt szegény fe­jének ilyen szerencséje. Csen­des ember ő, kérem, szavát sem hallani a községben — vélekedtek róla a tsz-ben. — Szegényesen élnek ... Berkesden szegényesen. Pé­csett nagylábon? Kiderült, hogy pécsi taxiszámlái 300— 400 forintot is kitettek estén- ! ként, sőt volt, amikor taxival I vitette magát Budapestre egy- egy futballmérkőzésre. A tsz-ben váratlanul ellen­őrök jelentek meg s meg- ! kezdték a könyvelés vizsgála­tát. „Mindjárt jövök, csak egy ! pillanatra kimegyek” — mond- ! ta a főkönyvelő. Az ellen- ! őrök utána néztek és látták, | amint az udvaron zsebéből [ papírokat vesz ki és azokat a I tsz-hez tartozó téglaégető anyagkiadójának adja. A pa­pírokat lefoglalták. Valameny- nyi fiktív bizonylat volt, tég- • laszállításokat „igazol”. A vizsgálat mintegy 90 000 forint sikkasztást fedezett fel. Garay Ferenc (Szombaton: Ml van az üres zsákban?)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents