Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

ÄäS. aersasfesí 36. JP«B*«sÄ-«*«■*» » *S* 1© A társadalom szolgálatában Huszonöt éves az MTA Dunántúli Tudományos Intézete k keresek közül, akik étel­iekéitől voltak a negyedszá­zaddal ezelőtt létrejött intéz­ménynek, a legilletékesebbet, dr. Babies Andrást, az inté­zet igazgatóját kértük meg a SS esztendő történetének rö­vid összefoglalására. Szakvélemények =— Intézetünk igen nehéz körülmények között kezdte meg működését — mondotta, — Ugyanis, a bonyodalmak­kal teli helyzet, amelyet a világháború utolsó két éve, majd a felszabadulást közvet­lenül követő gazdasági nehéz­ségek okoztak, bizony nem hatottak előnyösen a tudomá­nyos kutatásokra, Az a tény azonban, hogy Tolna, Bara­nya és Somogy egy része már 1Ö44 novemberében felszaba­dult, lehetővé tette számunk­ra, hogy bekapcsolódhassunk az újjáépítés szolgálatába. Az igazgatói teendőket to­vábbra is az intézet megala­pításakor kinevezett dr. Sza­bó Pál Zoltánra bízták, aki rendkívüli szervezőkészségevei méltónak bizonyult a kitűzött új célok megvalósítására — Vezetésével már negy­venes évek második felében hozzáfoghattunk olyan felada­tok megoldásához, amelyek máig is eleven erővel hatnak vissza kutatásainkra — mon­dotta dr. Babies András. Egyik ilyen például a me­cseki karszt, illetve a karszt- hidrológiai kutatás. Pécs ivó­vízellátása ugyanis már régi időtől fogva nagymértékben a mecseki karsztforrások kiak­názásától függ. — Hidrológiai és hidrogeog- ráfiai kutatásaink azonban nem csak a város és a kör­nyékbeli települések ivóvíz szolgálatára szorítkoznak — mondotta az intézet igazgató­ja. — A régebbi és általáno­sabb hidrológiai problémák­kal kapcsolatos tanulmánya­ink módót adtak arra, hogy segítséget nyújtsunk a viz- gondokkal hozzánk forduló ipari üzemeknek is. így ad­tunk szakvéleményt a Pécsi Porcelángyár, a bőrgyár, sör­gyár, Malomipari Egyesülés ipari-víz problémáinak meg­oldásához, továbbá egy sor tsz-nek és állami gazdaságnak törpe vízmű létesítéséhez. De folytathatnám a sort Pécsvá- rad, Zengővárkony, Harkány, Siklós ivó- illetve fürdővíz, továbbá a pellérdi halastavak vízellátásának végleges meg­oldásához nyújtott szakvéle­ményeinkkel, csakúgy, mint a baranyai kertgazdálkodóknak nyújtott vízgazdálkodási ja­vaslatainkkal. Morfológiai és , vízföldrajzi kutatásaink jelen­leg is erőteljesen folynak. Történeti munkák Az intézet külösösen nagy gondot fordított és fordít ma is a megye makroklímájára, legújabban pedig a mikroklí­ma vizsgálatára, különös te­kintettel a természetes (bar­lang) és a mesterséges (bá­nya) üregek klímájára. — Ismeretes — mondotta —• hogy a bányákban ural­kodó légköri viszonyok milyen rendkívüli hatással vannak a bányabiztonságra, a bányászok egészségi állapotara. követke­zésképpen a munkateljesítmé­nyekre is. A gáz, a kőpor és szénporártalom komoly fel­adatok; elé állította és állítja ma is a felderítésükkel, mé­résükkel foglalkozó kutatóin­kat. Ugyanis a gyors és pon­tos mérések és ezek ki elem­zései nélkülözhetetlen előfel­tételei a hatásos preventív in­tézkedéseknek, ami szükséges­sé teszi a kooperáció kiépíté­sét a klimatológiai kérdések­kel foglalkozó bányaműszaki­— 324 Ipari tanuló. A Pécs városi Tanács VB ipari, osz­tálya elkészítette a helyiipari tanulók 1969—70. évi beisko­lázási tervjavaslatát. A javas­lat szerint a jövő évben 521 elsőéves szaki nu nkástan u lót foglalkoztatnak a tanácsi vál­lalatok, kisipari termelőszövet­kezetek. és a kisiparosok. akkal is. Bízunk abban, hogy hogy az intézet olyan regioná­a kutatások előrehaladtával nemzetközi szinten is bekap­csolódhatunk majd a nagyfon tosságú bányaklíma kutatá- sokba. Nem kisebb jelentősé­gűek gazdaságföldrajzi kuta tásaink sem, amelyek azon­ban olyan sokrétűek és kiter­jedtek, hogy ezen a helyen érdemben nem tudjuk részle­tezni. Az intézet tevékenységéből feltétlenül meg kell még em­líteni a mecseki szénmeden­cék gazdasági és társadalom- történetéről készült monográ­fiát is, amely analitikus mó­don felöleli a bányászati nyersanyagkutatás és kiakná­zás történetét csakúgy, mint a bányászat műszaki és tech­nikai fejlődését, kezdetétől egészen a napjainkig. De mi­után korábban már foglalkoz­tunk e témával a sajtó hasáb­jain, csak annyit róla, hogy közgazdászaink, gazdaságföld­rajzosaink és piackutatóink számára e kutatások eredmé­nyei rendkívül gyümölcsözőek. Bányatörténeti munkássá­gukhoz gyártörténeti kutatá­suk is csatlakozott, amely ma­gába foglalja többek között Pécs ipartörténetét a feudaliz­mus későbbi évszázadától a kapitalizmus koráig. — Jelenleg két munkatár­sunk foglalkozik a kapitalista gyáripar kialakulásával, illet­ve fejlődésével — mondotta Babies András. —: Súlyponto- zottan vizsgálják a korabeli -ipartelepítésekben megnyilvá­nuló ésszerűséget, továbbá a természeti, geográfiai, közle­kedési viszonyokat, és úgy gondolom, hogy nemcsak a történettudomány igényli majd az ipartörténet ilyen modern szemléletű megvizsgálását, fel­dolgozását. Ugyanis a hazai ipar folyamatban lévő decent­ralizációjának további meg­tervezésénél feltétlenül hasz­nosak lehetnek gazdaságtörté­nészeink kutatási eredmé­nyei. Mezőgazdaságtörténeti kuta­tásaik, amelyek Baranyán kí­vül Délkelet-Dunántúlra is kiterjednek, véleménye szerint hasonlóan fontos támpont­jai szocialista mezőgazdásza­inknak. Befejezés előtt áll to­vábbá egy olyan jellegű témá­juk is, amely a Mecsek-hegy- ség természeti földrajzát mu­tatja be komplex kutatási módszerek alkalmazásával. Egyébként is, az intézet a komplex regionális kutatások irányában halad, és ennek el­ső és lényeges dokumentáció­ja lesz az a munkájuk, amely egy észak-mecseki nagyobb táj természeti és társadalmi energiáit vizsgálja meg 12 kü­lönböző tudományág Igénybe­vételével. Az intézet munká­ját beható néprajzi kutatások egészítik ki. lis kutatóintézet, amely rend. kívül sokoldalúan vizsgálja, il­letve tarja fel területünk problémáit. Méltán elmondha­tó, hogy országos viszonylat­ban is az egyetlen olyan aka­démiai tudományos intézet az övék, ahol a belső és a külső munkatársak kutatását úgy szervezik, hogy a jelent for­máló és a jövőt építő tudo­mány és társadalom számára jó eredményeket biztosíthassa- ' ' nak. Munkálkodásukkal a tu­dományágak egy re szélesebb körét vonják be gyakorlati es elméleti jellegű kutatásaikba, s ezzel kölcsönös tájékozó­dásra inspirálják a rokontu­dományok művelőit is. Vagy ahogy BabicS András mondot­ta: közelebb viszik a kutató­kat a gyakorlati élet problé­máinak megoldásához. P. Gy. Bányászati bemutató terem Bányászati bemutató­termet rendez be a Pécs újmeszesi bányász lakó­negyedben a Janus Pan­nonius Múzeum és a Mecseki Szénbánya Vál­lalat. E célra már eddig 2000 bányaműveléssel és a mecseki bányászok éle­tével összefüggő tárgyat gyűjtöttek össze. A múlt század elejétől napjain kig szemléltetik majd a bányaművel és t örténetét, s ugyanakkor a bányá­szok életkörülményeit, munkásmozgalmi harcát is dokurnentáják majd A bemutatóterem, amely a tervezett mecseki bá­nyatörténeti múzeum alapja, a jövő év elején nyílik meg. I cn lesz a jövő évi kulturális program? A Pécsi Balett problémái és a csillagda építésé a l árosi Tanács vb-ulésének napirendjén Tegnap délelőtt ülést tartott Pécs megyei jogú város vég rehajtó bizottsága. Az iiléj napirendjén kulturális kérdé­sek szerepeltek, elsőként az I9t>8 évi kulturális rendezvé­nyek értékelése és a jövő évi tervek. A jövő évi program össze­állításánál is figyelembe vet­ték. hogy az illeszkedjék belé a népművelés ötéves irányéi vei által meghatározott fel­adatok teljességébe. Természe­tesen kiemelkedő helyet fog­lal el a jövő évi programban Langyos ankét — égető gondokkal Panaszkodnak a emberek Regionális kutatóintézet Már a fentebb említett né­Vaa, aki azért, mert rossz­nak tartja a közelmúltban életbe léptetett rendeleteket, mások pedig azért, mert úgy vélik: a sajtó, a propaganda­szervek eltúlozzál?: az ezzel kap csolatos nehézségeket. Mások az újító munka erkölcsi-társa­dalmi megbecsülését tartják elégtelennek, megint mások — többnyire mérnökök —, úgy ér­zik: visszahúzzák óikét, meg­kötik a kezüket. Mindezt teg­nap délelőtt nagyon világosan megfogalmazták azon az újítá­si nagyaktíván, melyet a Ta­lálmányi Hivatal, a Szakszer­vezetek megyei Tanácsa és a KISZ megyébizottsága közö­sen szervezett A kapu nyitva áll Bárkányi József, az Országos Találmányi Hivatal főmunka­társa rendkívül precíz tájékoz­tatójában beszámolt arról a nagyszabású vizsgálatról, me­lyet a SZOT és az OTH folyta­tott hazánk 252 nagyüzemében. A feladat az első reformév újí­tási helyzetének őszinte, szé­pítés nélküli felmérése volt — az újonnan életbe lépett ren­deletek tükrében. A tapaszta­lat: a visszaesés katasztrofális, az újítási keretrendelet azon­ban — minden valós hiányos­sága és alaptalan ráfogás el­lenére —, jó. Korszerűbb, mint elődje volt, nagyobb teret biz­tosít a vállalati önállóság szá­mára. A negatív tapasztalatok egyébként éppen ezzel az oly sokat emlegetett, oly sokszor követelt és oly kevéssé komo­lyan vett, illetve vállalt önálló­sággal kapcsolatosak. A párt­ós kormány állásfoglalása vi­lágos: az újítók segítségére szükség van, a mozgalmat szé­lesíteni kell, s ennek megfe­hány példából is kitűnhetett, lelően: mindenki újíthat A net-nyotaprer titev tejet dolgosnak fel naponta a Mecsek Tej tac csapustiai üzemében. Naponta mintegy háromezer liter kannatejet én házi túrét, vajat szállítanak az üzletekbe. • Saekolal fair. műszakiak is. Igaz, ezzel kap­csolatosan voltak viták, érde­kes módon egyes vállaiatveze- tőségekben azonban csak ez maradt meg — a végkövetkez­tetés nem. A másik fontos ta­pasztalat: a keretrendelet adta lehetőségeket nem töltötték ki helyi tartalommal; óvatosság­ból nemtörődömségből, hozzá nem értésből egyszerűen le­másolták — s aztán még csak nem is helyesen alkalmaz­ták—, a központilag kiadott mintákat. A nagyszabású vizs­gálat felső szintű tévedéseket is feltárt. Ezek többnyire mi­niszteri, illetve főhatósági uta­sítások, rendeletek. Módosítá­suk érdekében tárgyalások folynak, s ezzel kapcsolatosan rövidesen sor kerül a kormány állásfoglalására is. Egyszóval: az újítások számának, illetve népgazdasági hasznának mély- pontrajutását objektiv és szub­jektív körülmények együttesen okzták. Rendet a rendelet körül A legfontosabb tehát: rendet teremteni a rendeletek körül. Fers Antal, az Ércbánya Vál­lalat iparjogvédelmi csoportve­zetője elmondotta: még annak eldöntése is gondot okoz, hogy a vállalati újítási szabályzat a kollektív szerződés mellékle­te-e vagy sem? Igaz. kormány- rendelet van rá, de ha egyszer a miniszteri rendelet cáfolja... Haszon József, az Építőipari Vállalat újítási felelőse az anyagi dotálás korlátáiról, gondjairól beszélt. A rendelet kimondja: újítási díjat a bér- fejlesztési alapból, illetve a kategóriákra osztott részesedé­si alapból lehet fizetni. Ez bi­zonyos iparágakban célszerű lehet, az építőiparban azon­ban — ahol létkérdés az amúgy is alacsony bérek állandó eme­lése —, kétes értékű cselekedet a bérfejlesztési alapból újítási díjakat elvonni. A vállalati ré­szesedési alapból való újítási díj kifizetés sokkal ésszerűbb lenne. Horváth Tamás a 12-es AKÖV-től az Újítók lapjában megjelent Csanády-cikk visz- szafogó hatásáról beszéli. Mint ismeretes, dr. Csanády György annak idején a műszakiak újító tevékenysége ellen foglalt ál­lást. Gond az újításokat kidol­gozó műszakiak, illetve veze­tők anyagi elismerése is. Jutal­mazásról beszél a rendelet, s ez mai szótárunkban legtöbb­ször százakat, esetleg egy-két ezer forintot jelent. Egyszóval a jutalom lehetősége nem „húz”. A rövid vita a hasznos ész­revételek mellett kétségtelenné telte azt a tényt is. högv az újítási ügyek intézői nem is­merik eléggé a törvényadta le­hetőségeket. Ez még az emlí­tett. nagyon megalapozott, fel izolálásokból is kiérződött, s még árulkodóbbak voltak a szünetben folytatott beszélge lések. Ki nem mondott, de sejtetett, illetve virágnyelven fogalma­zott vélemények formájában napirendre került: a vállalat- vezetők, felső műszakiak és egyszemélyi elbírálók újítás- mozgalommal kapcsolatos ál­láspontja is. Mindezek alapján rendkívül sürgős feladatnak látszik hasonló ankét szervezés és az ő számukra is — párt- és kormány nagyon határozott ál­láspontját ugyanis — a jelek szerint —, éppen felső szinten nem látják elég világosan. Egyes újítási felelősök közö­nye, óvatossága, nemtörődöm­sége mögött nyilván a vezetők közönye és nemtörődömsége is megbújik — ez ellen pedig ten­ni kell valamit Olyan példa is van, hogy a nyereségből való elvonás növekedésétől félve zárják le a nagy hasznot ígérő újítások útját, az állami elvo­nás mértéke ugyanis — mint ismeretes — progresszíven női, s így elképzelhető, hogy éppen egy 10—15 millió forintos meg­takarítást eredményező újítás lendíti át a vállalat nyereség­összegét a vezetők által nagy „bölcsen” kikalkulált „ideális” magasságon... Napirenden: a jövő Az ankét szervezői — az SZMT-t. az OTH-t és a KISZ-t ismét csak dicséret illeti —, minden résztvevő figyelmébe ajánlották: a jövő most dől el, ezekben a hetekben ugyanis minden vállalatnál meg kell kezdeni az 1969-es újítási sza­bályzatok kidolgozását. Az idei tapasztalatok szolgáljanak ta­nulságul. A legfontosabb, hogy mindenki lássa: a lehetőségek pontos ismerete és bátor ki­használása nélkül ma már gaz­dasági életünk egyetlen terü­letén sem születhet siker. Békés Sándor FELVÉTELRE KERESÜNK gyakorlattal rendelkező gépész­mérnökökéi fejlesztői munkakörbe Mezőgazdasági üzemi gyakorlatiul rendelkezők előnyben i .akást biztosítani nem tu­dunk. Jelentkezni lehet: MEZŐGAZDÁK ÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT PÉCS—CSERKÚT Műszaki Fejlesztési Osztályén, Megközelít­hető: Pécstől a 2R sä, autóbusszal. a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának megünnep­lése. Erre az. alkalomra mű­vészeti, tudományos és egyéb pályázatokat hirdettek, ezek eredményhirdetése 1969. már­ciusában lesz. H ely történeti* képzőművészeti, könyvtári stfa, kiállítások. ünnepi díszelő­adás, a művészeti csoportok, számos előadása egészíti ki a programot, A továbbiakban . sor kerül jövő év áprilisában a nagy hagyományokkal rendelkező műszaki propaganda hónap, j úllusban a nyári egyetem, majd a nemzetközi ifjúsági zenei tábor megrendezésére, Ősszel megrendezik a II. Or­szágos Kisplasztikái Bi elmé­let, az V. Magyar Játékfilm Szemlét, a nemzetközi felnőtt bábfesztivált. Másodszor ren­dezik meg jövőre a zenei ál­talános iskolások találkozóját Szálljon a dal címmel, majd május 4 én az éneklő ifjúság napját. 1969-ben Pécs lesz a házigazdája a főiskolai na­poknak, ahol Szeged, Eger, Nyíregyháza és Pécs főiskolá­sainak kulturális és sportver­senyeire és a tanárok tudo­mányos ülésére, tapasztalat­cseréjére kerül sor. Kiegészí­tik a nagyrendezvények sorát: az ünnepi könyvhét, a szabad­téri színházi esték, a tettyei szombat esték, az OKISZ né- pitánc-íesztiválja, a fúvósze­nekarok napja, a múzeumi hónap, és a pécsi zenei hét eseménysorozatai, A végrehajtó bizottság elé került a Pécsi Balett gondja­ival foglalkozó előterjesztés is. A vitában kikristályosodott, hogy mindenekelőtt a balett­együttes anyági-műszaki ellá­tottságával, körülményeivel kell foglalkozni. A legsürge­tőbb feladatok: a balett pró­balehetőségei nincsenek meg­oldva, .szűk és alkalmatlan a jelenlegi próbaterem. Másfe­lől az együttes megfelelőbb anyagi ellátottsága jelenti a legsürgetőbb feladatot. A Pé­csi Balett távolabbi jövőjéről hamarosan ismét tárgyalni fog a végrehajtó bizottság,, mert néhány kérdésben még tár­gyalásokat kell folytatni, s a jelenlegi ülésen az egyik leg- érdekeltebb fél, Eck Imre ba- lettigázgató, külföldi útja mi­att, nem is volt jelen. Két­ségtelen — állapította meg a v. b., annak ellenére, hogy a kérdést végül levették a na­pirendről — hogy a Pécsi Ba- lett-tel kapcsolatos egész prob­lémakör rendezése sürgős fel­adat. Az együttes nagyobb mozgásszabadságának biztosí­tására a műszaki személyzet gondját kellene megoldani, valamint a színház tánckarát másképpen biztosítani, mert jelenleg az egyéb produkciók tánc-feladatai is a balett- együttest terhelik. Pécsett évek óta vajúdó, hú­zódó és csaknem mindenki ál­tal sürgetett probléma a csil­lagvizsgáló létesítése. Az el­múlt évek alatt igen sok el­képzelés született, végül pe­dig — s ez szerepelt a vb- ülés előtt is — az a terv „győ­zött”, hogy a leendő csillag­dát a Technika Háza tetején kell felépíteni, a középső pad­lástér kupolaszerű átalakítá­sával. Az átalakítás hozzáve­tőleges költsége, a szakértők becslése szerint, 700 ezer fo­rintra tehető. A csillagda be­rendezése központilag törté­nik, ígéretek szerint a mai fo­galmak szerint legkomolyabb, legmodernebb gépekkel, fel­szerelésekkel és műszerekkel A v. b. úgy döntött, hogy a pénzügyi fedezet kérdéséről külön ülésen dönt majd, és — csakúgy, mint az előző na­pirendi pont esetében — kö­zeli határidőt szabott, amikor ismét a v. b. elé kerül majd a csillagda ügye. Akkorra azonban elkészül, a pontos ta­nulmányterv is." í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents