Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-29 / 280. szám
Ara: 70 flUAf Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló x*v. évfolyam, 280. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ”68. november 29., péntek A Hornt Kommunisták Szövetsége Eszéki Területi Bizottsága Stepán Kraji elvtársnak ESZEK. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megalakulásának 23. évfordulója alkalmából köszöntjük az eszéki terület kommunistáit, dolgozóit és sok sikert kívánunk további munkájukhoz. Kívánjuk, hogy az eszéki és a Baranya megyei kommunisták internacionalista barátsága tovább erősödjék. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében RAF AI GYULA első titkár Nagy nyárfaprogram kettős céllal Papírt és farostot gyártanak belőle Megjavítja a vises talajokat Set afce vm am-wk, hogy basánkban az utóbbi években Sanyira divatba jött a nyárfá- aátáa. Ez a leggyorsabban fej- tódéi fafajta ad legrövidebb időm belül fát az iparnak, amely mindenekelőtt cellulózáét, papírt és újabban farostlemezt gyárt belőle. De amiért a mezőgazdaság annyira megkedvelte a nyárt az egy másik tente» jótulajdonsága, az űgpzee hazai fafajok közül a nyár párologtatja tí a talaj - bél * legnagyobb mennyiségű vizet, s ezért a mélyíekvésű, slvizesedő, rétek és szántóföldek legtermészetesebb »Jecsa- polója*. A* idén teduft nagy nyár- fásítási programot az állam 100 százalékos kedvezménnyel támogatja. Ez a program sxiy- nyiban különbözik a korábbiaktól, hogy a nyár kivágási forgóját a szokásos 40 évről 10 évre csökkentették. Az idén telepített cellulózényár erdőket 1979-ben már kivágják, hozadékát a mohácsi farostlemezgyárnak értékesítik. Tíz év alatt a nyár annyira megjavítja a talaj fizikai szerkezetét, hogy utána a területet mezőgazdasági művelésbe vonhatják, s a későbbiekben akár búzát is vethetnek bele. A nyárfásítási programba Baranyából 18 mezőgazdasági nagyüzem, négy állami gazdaság és 14 termelőszövetkezet kapcsolódott be eddig. Mivel állami célcsoportos beruházásról v an szó, a telepítés ütemét keretelosztássaJ szabályozzák. Baranya kerete erre az évre 1,3 millió forint volt, amiből 108 hektár nyárt telepítettek. A következő évre a nagy érdeklődésre és a program fontosságára való tekintettel a MÉM megduplázta a keretet, s közel 3 millió forintot bocsátott áz Állami fcr- dőrendezőség rendelkezésére, amely egyúttal a szakfelügyeletét is ellátja a télépítések felett. A szakszerűség betartása igen fontos a telepítéseknél, mert a nyár ugyan jól tűri, sőt javítja a nedves talajokat, de a kifejezetten vízállásos, pangó vizes területeket azért a nyár sem kedveli. A program sikerét veszélyezteti az az üzem, amelyik ilyen helyre telepíti a nyárt, mert itt kipusztul A tervezést, a bonyolítást és a szaporítóanyag ellátást az ÜLTETVÉNYTERV Vállalat végzi, mely a tavaszi telepítéshez — ősszel csak a talajelőkészítő munkák folynak — óriás- és Olaszny árfajtával látja eí a fcsz-eket és állami gazdaságokat 1969 tavaszán a bogádmindszenti, pécsi és villányi állami gazdaság 106 hektár, a 14 termelőszövetkezet —■ köztük a legnagyobb telepítők Belvárdgyula, Magyartelek, Szentdénes és Pel- lárd — 152 hektár nyárfaerdőt telepít A telepítési programot a hetvenes években is folytatják a baranyai nagyüzemek. ! Üj transzformátor-állomást építenek a DÉDASS? szakemberei Paks mellett Ez a transzformátor-állomás látja majd el viUamosenergiávai az atomerőmű építkezését. Képünkön: a vezénylő és relétáblákat Szereli Kovács László és Katona Pal. a DÉDASZ \ Ulamosüzemében, — Szokolai felv, — Felavatták a baksa —kisdér-óesárdi utat A tsz építette — Kisdér basajáratot kér Csütörtökön délelőtt pont- bán 11 órakor, Papp János, a Pécsi járási Pártbizottság titkára vágta át a nemzeti színű szalagot, s ezzel jelképesen átadta a forgalomnak az ój, 5 kilométer hosszú Babáét, Kisdért és ócsárdot ösz- szekötő utat Az utat a bak- sai Ezüstkalász Tsz üzemi rendeltetéssel építette, hogy így a tsz vérkeringésébe kapcsolja két új üzemegységét, Kisdért és Öcsárdot Mindkét falu 1968. január 1-én egyesült, Baksával, a centrumból azonban — a sáros évszakokban — ezeket az üzemegységeket csak lóháton, vagy 60 kilométeres kerülővel, Pécsen keresztül lehetett megközelíteni. Kisdért még így sem, mivel a falunak ez ideig nem volt kövesútja, s még soká nem lett volna, ha továbbra is önálló kis tsz marad. A pécsi járásban még 21 község vár arra — s köztük számtalan Kisdérnél nagyobb, jelentősebb falu —, hogy bekapcsolódhasson az országos műúthálózatba, a közúti forgalomba. Az egyesüléstől sokáig idegenkedő kisdérieket, a csütörtöki útavató győzte meg végleg a fúzió hasznáról, szükségességéről. A 7,5 millió forintos költséggel készült utat a kis falu önmaga nem lett volna képes megépíteni, A 6000 holdás nagyüzem pedig mér az egyesülés első évében valóra tudta váltani a kis falu régi álmát, az új utat, anélkül, hogy a tagok jövedelmén ez! megérződné. Az állam'50 'százalékos kedvezményt adott az úthoz, a ipásik 50 százalékot maga az üzem, és hat falu lakóinak társadalmi összefogása tette hozzá. A kisdériek, akik 225 ezer forinttal és 160 nap társadalmi munkával járultak hozzá útjuk megépítéséhez, csütörtökön ünnepi falugyűlésen köszönték meg a baksai tsz vezetőségének és tagságának a segítséget. A rekordidő alatt elkészült utat a tsz saját brigádjával építtette, ami nem is volt egyszerű dolog, hisz két helyen híddal kellett a patakot átívelni. Ha a falu buszjáratot kap, akkor a kis- déri iskolás gyerekeknek nem kell minden reggel 4 kilométert gyalogolni sárban, fagyban az ócsárdi vasútállomásig, hogy Görcsönybe utazhassanak. A baksai iskola befogadná a kisdéri felső tagozatos gyerekeket, amennyiben a MÁVAUT hajlandó meghosz- szabbítani kérésükre a rádía- pusztai járatot. Az új út tehát jóval túlhaladja Ü2emi jelentőségét, pedig az sérn csekély. A baksai tsz-központ eddig el volt vágva két, sőt Sikjösbodónnyal együtt, három fontos üzemegységétől, s ez nemcsak a termény szállításokat drágította meg a nagy kerülők miatt, de nehezítette az egyesült tsz egységes irányítását Is. Mint arra Baksai Antal tsz-elnök nyomatékkai rámutatott, ez az akadály most elhárult, a tsz üzemi úthálózata minden fontos objektumot bekötött az országúti forgalomba, s köves- útról közelíthetők meg a tsz földjei is. Baksa és Ócsárd összekötésével a szövetkezetnek saját vasútállomása, vasúti rakodója lett, ami nemcsak lerövidíti a szállítási időt, de tetemesen csökkenti a fuvarköltségeket. A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter tájékoztatta a. kormányt a Szovjetunió külügyminiszterével Budapesten folytatott tárgyalásairól;' A Minisztertanács a beszámolót. jóváhagyólag tudomásul: .vette. A pénzügyminiszter és az igazságügymi njszter • előterjesztette a jövő évi állami költségvetésről és a tanácsolt költségvetésének 1969—1970. évi szabályozóiról szóló törvényjavaslat tervezetét. A Minisztertanács a tervezetet megvitatta és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a törvényjavaslatot az ország- gyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztette a jövő- évi lüt.elpolitikai irányelvekre kidolgozott javaslatokat. A kormány határozatot hozott a jövő év jarruar t -tói hatályos hitelpolitikai irányelvekről. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége ós a munkaügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a munkaidő csökkentesének eddigi tapasztalatairól. A Mi- niszertanáes a tájékoztatást tudomásul vette és a javaslatok alapján a további te»- nivalókra határozatot hozott, A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter • beszámolt a földtulajdon és a föld használat továbbfejlesztéséről szóló törvény végrehajtásáról. A kormány á jelentést elfogadta és a személyi föld- használattal kapcsolatos egyes kérdésekről rendeletét hozott. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy a magyar- országi egyházak és vallásfelekezetek kérelmét teljesítve az 1968. december 31. állapotnak megfelelő összegen 1974. december 31-ig biztosítja számukra a személyi és dologi államsegélyeket. A Minisztertanács elfogadta a belkereskedelmi miniszternek az idei idegenforgalomról és a jövő évi idényre történő előkészületekről szóló jelentését. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A jubileum tiszteletére 00 üzemek, vállalatok versenye a „szocialista “ címért liest tartott a Minisztertanács 1970-ben, a Pécsi Hőerőmű jelenlegi zagytavainak helyén új központi telephelyet kezd magának építeni a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A hatalmas telephely előtervei már elkészültek, ennek alapján készült a képünkön látható makett is A szocialista munkaverseny formái közül az idén tovább szélésedett az üzemek, gyáregységek és vállalatok versenye a „szocialista” címért. A „Szocialista vállalat” elmet szeretné megszerezni a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a „Szocialista munka gyára’’ címért versenyez a Pécsi Porcelángyár, a Beton és Vasbetonipari Művek pécsi gyára, a Siklósi Bútorgyár, és a Beremendi Cementgyár. Az ÉDOSZ megyebizottságához tartozó vállalatok közül öt indult a „Szocialista munka vállala, gyára” cím elnyeréséért illetve megtartásáért: a Tejipari Vállalat, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a Pécsi Dohánygyár, a Mecseki Állami Pincegazdaság és a Pannónia Sörgyár. A Pannónia Sörgyárban a háromnegyedévi eredmények alapján értékelték a szocialista munkaversenyt, eszerint: az egyes üzemrészek időarányosán teljesítették az év elején külön szerződésben rögzített vállalásaikat A szak mai értékelést pontozásos rendszer segítségével végezték. Az alapkövetelményt jelentő száz pontot több üzemrész is jelentősen túlteljesítette. A „Szocialista munka üzeme. üzemrésze” cím elnyeréséről év végén döntenek és ekkor osztják ki a több tízezer forintot kitevő pénzjutalmakat is. A „Szocialista munka gyára” cím elnyeréséről a Magyar Országos Söripari Vállalat szakszervezeti tanácsa dönt. A Pécsi Dohánygyárban a filtergyártás jelenti a szűk kapacitást. Az ott dolgozók a jubileum tiszteletére felajánlották: több filtert gyártanak. A háromnegyedévi értékelés szerint a tervet 108 százalékra teljesítették.
