Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

tMS. november 24, novto Dolgozókat felvesznek Autogén- és vUlsnyhegearstö !»­If at őst azonnali belépéssel felve­sz Cink, Pécsi Tejüzem. (1144) * A utészerelőt, autóvillamossági szerelőt, gépkocsivezetőt és szer- vizmunkást felveszünk. Tejipari Szállítási Vállalat, Pécs, Szigeti «4 CA (83327) Hölgyeim és uraim, kezdjük! Táncol a második osztály Első szám a beat-rocky Takarítót keres azonnali Alkalmazunk napi 5 órára taka­rítónőket. DÉDASZ, Rákóczi út 13 B. (83255) * esztergályo* szakmunkásokat, valamint Üzemi adminisztrátori munkakörbe gépírni tudó, köz- gazdasági technikumi végzettségű dolgozókat keresünk (meszesiek, gyárvárosiak előnyben) felvételre. Pécsi Fémipari Vállalat, Felsőma­lom U. 11 (83232) * A pécsi H sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőket keres felvételre. Jelentkezés személye­sen: Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 33. sz. alatt. (83220) ♦ Lakatos és festő szakmunkáso­kat, valamint férfi segédmunká­sokat felvesz a Pécsi Bőrgyár. (83214) * Négyórás gépfrónőt, lehet nyug­díjas is, és anyagbeszerzőt keres az ÜJ Élet Tsz. Bérezés megegye­zés szerint. — Jelentkezés: Pécs, Ipar u. 6, tel.: 15-50/24« m. (832091 * A Pécsi Fémipari Vállalat szer­számkészítő lakatosokat, géplaka­tosokat, karosszéria lakatosokat, autószerelőket, kazánfűtőt, férfi és női segédmunkásokat fém- tömegcikk és műanyag munkára keres felvételre. Jelentkezés Fel­sőmalom n. 13. (83170) ♦ TMK gép- és szerelő lakatosokat felvesz a Baranya—Tolna megyei. Téglaipari Vállalat pécsi javító műhelye. Bérezés megegyezés sze­rint, foglalkoztatás egyműszakban, kedvezményes étkeztetéssel. Je­lentkezés a vállalat termelési osz­tályán, Pécs, Rákóczi üt 11, na­ponként délelőtt^ (83135) Személygépkocsivezetőt és autó- buszvezetőt alkalmazunk. Műsza­ki Erdészet, Pécs, Megyeri út 20. (83298) * Perfekt gyors- és gépírón öt fel­vesz a Pécsi Porcelángyár, (1494) A szentlőrinci szövetkezet gyöngyfái közöskezelésű bolt-ital­boltjába szakképzett boltvezetőt keres azonnali belépésre. Szolgá­lati lakás van. Fizetés alapbér •+■ jutalék. Jelentkezés: Szentlőriu­een, (1482) * Autóviüanyszerelésbe«. Jártas, hosszú gyakorlattal rendelkező autószerelőt keres felvételre a Pé­csi Sütőipari Vállalat. Jelentkezes: Pécs, Zsolna? Vilmos n, «1. sz. (1470) Táncparketten a Nagy La­jos Gimnázium. A fiú balról, __________________fehér ingben, kabátujjból ki­p ésre, napi hatórás foglalkozta- i lógó kamaszcsuklókkal, 16 éve- tásra a KPVDSZ Művelődési ott- sen ilyenkor a csuklók ver- hon, Péca, József u. U. (83274) senyt a kabátujjal, leg_ jobb, ha fél arasznyi a fel­hajtás, és fél év múlva le le­het engedni. Jobbról a lányok matrózblúzban. Ők is 16 éve­sek. Mikor idejöttek, nem táncolni, még járni sem tud­ták. Tizenhat éves korban a legtöbb kislány karójárású. Első délután, amikor belép­tek ide, úgy jártak a táncpar­ketten, mintha kiszaladt volna alóluk a földgolyó. De jött Hermann Ferenc tánctanár: — Hölgyeim és uraim, kezd­jük! Az újdonsült hölgyek és urak megpróbáltak néhány ka- maszröhejt, még hogy ők urak! De ami hizelgő, azt 16 éves korban épp oly könnyen elviseljük, mint három vagy 43 éves fejjel, tehát — ma­radtak urak. Majd Hermann Ferenc elmondta: — Nyugalom uraim, az el­ső tánciskolái óráról én is el­szöktem a Nőegyletből, de egy kislány visszavitt és a végén tánctanár lettem. Ezen már nevetnek, ha-ha, hát ő velük ilyen nem történ­het, mert hiszen itt vannak még, és ne fűzze már őket a tanár úr. Persze csak maguk­ban gondolták, de a gátlások oldódni kezdték, hiába, ta­pasztalt ember Hermann-tanár úr és a harmadik táncórán már a fiúk is olyan bátrak, mint a lányok. — Mert kérem szépen a fiúk kicsit mindig gyávábbak, akár­milyen furcsának is tűnik. A tánc a lányok műfaja. Nem hiába világjelenség, hogy a koreográfusok mindig úgy ír­ják meg az egyes táncokat, hogy a lányoknak többet kell mozogniok. Ilyen a beat-rocky is, a legújabb és egyben legnehe­zebb modem tánc, amit Pes­ten is csak haladó fokon ok­túra, a zene felé fordul. Íme egy példa: — Most lassú tánc követ­kezik, a beat blues. Ez a tan­góhoz hasonlít, tehát lassan tessék táncolni. A gyerekek kissé félrehúz­zák a szájukat, de Hermann Ferenc nem kegyelmez: — Ezt kérem azért kell megtanulni, hogy a következő negyven évben is bírjanak majd valamit táncolni. Furamód néznek. Negyven? De hiszen ők még 1.6 évesek. És vadul szeretnek táncolni. Negyven év? Hát igen, nehéz dolog az ilyesmit elhinni. Hát még harminc év' múlva milyen nehéz lesz! Földessy Dénes Bűnügyi múzeum Yáncparketten a Nagy Lajos Gimnázium Zivar, Iboló, himany A Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Magyar Vegyé­szeti Múzeum közös kiadásá­ban látott napvilágot dr. Sző- keíalvi Nagy Zoltán kandidá­tus összeállítása arról, milyen neveken szerepelnek a külön­böző kémiai elemek az 1745 és 1872 között megjelent ha­zai vegyészeti szakkönyvek­ben. A néhány, bizonyára már akkor is közkeletű elnevezés mellett, mint az arany, az ezüst, a vas, a kénkő stb„ a túlnyomó többség eléggé meg­hökkentő. I A nikkel például a régi iro­dalomban, mint fattyú réz, Miklós reze, Miklósé, a man­gán többek között mint zivar, savajdok, tselany, bajércz, a cirkónium mint sólymos, da- dany, jáczany szerepel. A bá­rium elnevezései között talál­ható a sulyag, a sulany, az antimonról mint pisgoltáról, dárdafényről, szoritról Írtak, a jódot ibolónak, iblanynak, a wolframot farkasnyálnak, selenynek, terenynek, az oz- miumot szagonynak, az irí­diumot sziváranynak, a plati­nát lomanynak, érenynek akarták keresztelni. Az oxigén a savanyító, életszesz, éleny, a nitrogén a fuliasztó, ölő, fojtó, légeny, a hidrogén a viz-aj, vizitő, gyuló, köneny stb. neveket kapta. A foszforból a régi magyar vegyészek tolla nyomán vi­lághányó, éjjeli fény, villő, gyulvány, a brómbói büzeny és büzlő, a titánból nap, na- pany, kémény is lehetett vol­na. A legtermékenyebb azon­ban a magyarító fantázia az arzén esetében. Számos ki­agyalt elnevezése között olya­nok szerepelnek, mint értz méreg, egérkő, féregkő, masz­lag, himi, étető, mireny, és himany.. J —■ Barna úr, ön velünk jön! — mondták a nyomo­zók a mezőgazdasági üzem­egység irodájában. — De kérem, én semmi... — kezdett szabadkozni Barna, aki az üzem pénzügyeiért és könyveléséért volt felelős. Nem ok nélkül kereste fel a rendőrség ezt a Baranya megyei üzemegységet. Az üzem központjának ellenőrei megvizsgálták itt a pénzkeze­lést, a könyvelést, a leltárt. Hiányosságokat tapasztaltak és a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt feljelentést tet­tek. A több millió forintos ér­tékkel rendelkező üzemegység pénzügyeinek vizsgálata több hétig tartott. Mind világos- sabbá vált, hogy nem hanyag kezelés, hanem tudatos sik­kasztás folyt itt közel két évig. A nyomozóknak feltűnt: az üzem minden jelentősebb árut a közeli fmsz egyik bolt­jában vásárolt. A vásárolt árukat minden esetben Barna fizette ki, illetve nyugtázta azok leszállítását. Vásárolt az üzem többek között három ponyvát darabonként közel 9000 forint értékben. A pony­vák vásárlását N. József, az fmsz boltvezetője igazolta, át­vételét pedig Barna. Az ter­mészetes, ha egy áru beérke­zik, akkor annak raktári, il­letve leltári bevételi száma is van. De a bevételezést hiába keresték a nyomozók, nem találták. Az ügy mindjobban terebé­lyesedett és a vizsgálat most már nemcsak a gazdaság pénzkezelését, könyvelését el­lenőrizte tételről tételre, ha­Anya és lánya filmszerepben A művésznő ötéves Bors Agí művésznő kicsit ágaskodik, hogy elérje a ki­lincset, aztán belép, köszön, leveti kabátját, megvakarja az órrát és szépen várja a kérdéseket. — Szóval filmezel? — Igen, a napokban anyu­val forgatásunk lesz. Valami tömegjelenet Üldöznek ben­nünket a csendőrök, lehet, hogy majd lőnek is, de csak úgy játszásiból. — Kik azok a csendőrök? — Olyan katonák, kakas- tollas kalapban. Bors Ági „művésznő” élet­korát leírni korántsem illet­lenség: mindössze öt éves. Eddigi darabjai: Pillangókis­asszony — ekkor három éves volt — Helytartó, Kaukázusi krétakör. Általában néma sze­repek, de a Helytartóban kel­lett mondania egyetlen szót És képzeljem, csak egyszer felejtette el. Igaz, akkor a Galambos Gyuri bejött az öl­tözőbe és ugratni kezdte, hogy „ígv művésznő, meg úgy, nem tudjuk a szerepet”. Közben neki egy szava sem volt ab­ban a jelenetben. Ilyenek ezek a férfi kollégák! Egyébként a Rákóczi úti óvodába jár, 13 babája van, reklámpapírt gyűjt, tegezi Ro- nyecz Margit és szereti a paradicsomlevest. — A gázsid? — Fellépésenként 30 forint. Telket vettünk a nyáron a Balatonon, még tartozunk, annak árába adom anyuék- nak. De a nővéremet a Katit nem tetszik ismerni? Ö most érettségizik és sok gyerekszerepet játszott. Apu félt is, hogy végül színésznő lesz, mert apu azt mondja, hogy elég egy is a családban. De nem lesz a Kati, meg én sem. csak az anyu színész. Anyu: Bódis Irén, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője. Esténként 11-ig várta lányát, ha a Krétakört adták. Most azt mondja: — Utána játszott, babázott volna még egy órát. Alig le­hetett lefektetni, annyira ben­ne volt a játékban. Ilyenkor Nagy Adorjánra gondolok, ■aki beszedtechrükára tanított a főiskolán, ö mondogatta, hogy ha majd a lányotokat minden nyüzsgő vendégsereg mellett is önfeledten látjátok játszani egy sarokban, azt fi­gyeljétek pieg, az az igazi gátlástalanság. És olyan cso­dálatos, hogy a gyerek meny­nyire könnyen átveszi a szín­házat a hétköznapi játékba. Egész jeleneteket eljátszik a babáival a Krétakörből — emlékezetből. Sőt, tudatos is a játéka. A Helytartó bemu­tatójára meghívta a nagyma­máját, de figyelmeztette, ne féljen, őt csak „játszásiból” viszik a gázkamrába, ő való­jában az öltözőbe megy visz- sza, de ezt a közönségnek nem szabad tudnia, csak a nagymama ne sírjon! Múltkor Ági Székesfehér­váron tájolt a Krétakörrel. Éjjel kettőkor értek haza. Divatbemutatón is fellép. De igazán csak arra büszke, hogy a copfja a fenekét veri, olyan hosszú, F. Dl nem a közeli fmsz-bolt áru­kezelését is. — Ugyan kérem, miért vizs­gálódnak nálam, én kiadtam az árut, az biztoe. Hogy az­tán a gazdaságban mi történt vele, azt honnan tudjam? Jobb ha ott folytatják a vizs­gálatot, nálam minden rend­ben van — mondta N. József. A nyomozók nem hagyták le­beszélni magukat. Kézenfek vő a következő feladat: ki' gyűjteni minden számlát, ami az utóbbi két évben igazolta az üzlet részére történt áru- szállításokat. Amikor ezzel a munkával végeztek, akkor azt vizsgálták, hogy az üzemegy­ség milyen árukat vásárolt innen, de most már ugyan­csak tételről tételre. Az ösz- szehasonlításkor feltűnt, hogy például ponyvát az fmsz bolt­ja nem is kapott, tehát nem is szállíthatott az üzemegység részére. Üjabb és újabb fiktív vásárlásokra jöttek rá és ami­kor az ezekért kifizetett pénzt összegezték, nem kevesebb mint 430 000 forintot tett ki. „N. igazolta a vásárlást, én a leszállítást és a pénzen osz­tozkodtunk” — mondta a bi­zonyítékok hatására Barna, akit 14 évi szabadságvesztés­re ítélt a bíróság. „Pedig olyan szépen kiterveztük, csak arra nem gondoltunk, hogy egy párhuzamos vizsgálat a boltban és a gazdaságban fel­derítheti az összejátszást” — tette hozzá N. Több mint tíz­éves ügy ez, de számos tanul­ság leszűrhető belőle. Tanulságos, sőt meglepő (már mint a vádlott számára volt nagyon meglepő) O. Sán­dor, a Mecseki Ércbánya Vál­lalat anyagbeszerzőjének ügye is. ö nem osztozkodott senki­vel, nem kevesebb mint 200 ezer forintot vágott zsebre. Mint anyagbeszerző kapcsolat- ! ba került a gyönki fmsz veze­tőjével. A gyönki fmsz-nek nem volt cserepe, de meg­egyezett a vezetővel, hogy mégis igazolja a szállítást. A számlát O. Sándor beküldte a bankba, a bank pedig az fmsz üzletének kiutalta a készpénzt „Ezt az összeget add nekem, mert egy másik TÜZÉP-tele- pen készpénzért tudok venni cserepet” — mondta O. Sán­dor. „Hiába, így kell manőve­rezni, hogy beszerezzem az anyagot a vállalat érdekében” — tette hozzá. „Jól van, ezt a kis stiklit úgysem nézi sen­ki ebben az 1957. eleji fel­fordulásban” — mondta a gyönki bolt vezetője és átad­ta a 200 000 forintot. „Nincs itt semmi hiba, én igazolom azt, hogy a pénzt tőled átvet­tem, azt pedig szintén igazol­ni tudom, hogy az átvett ösz- szeget cserevásárlásra befizet­tem” — nyugtatta meg a bolt vezetőjét O. Sándor. Így is történt, azonban az anyagbe­szerzőnek esze ágában sem volt vásárolni, hanem fény­űző módon rendezte be laká­sát, stílbútorokat vett, íntar­zia-asztalokat, négy fényképe­zőgépet, drága szőnyegeket es nagy mulatozásokat csapott. Feltűnt ez a költekező élet­módja és feltették a kérdést: miből? Előkerült a cserépvá­sárlási ügy is. „A pénzt befi­zettem a mohácsi TÜZÉP- hez, azonban sajnos az árut nem szállították le, mert a vezető disszidált, elvitte az én 200 000 forintomat is ... Ö ta­núsíthatná, hogy a kezébe számoltam az összeget” — mondta O. Sándor. Jól számí­tott, mert a szóban lévő TÜ- ZÉP vezetője valóban disszi­dált ... Nem sokkal később egy fér­fit vezettek abba a szobába, ahol O. Sándor volt. — O. Sándor, ismerj ezt a férfit? — kérdezték. — Nem ismerem. — Kár, mert ő a mohát»* TÜZÉP vezetője. ... — Az lehetetlen, én úgy hallottam, hogy disszidált. — Disszidáltam is, de visz- szajöttem — mondta a férfi. Az anyagbeszerző szeme ki­tágult a csodálkozástól, aztán felháborodottan kiáltott: — Ha valaki elmegy, akkor minek jön vissza? Amikor lehiggadt, halkan hozzáfűzte: — Írhatják, min­dent bevallók... (Szombaton: Hol bujkál a tettes?) Garay Ferenc A. hiszékenység rámszedője Amikor Németh Jó­zsef 46 éves rovottmultú szélhámos augusztusban meghallotta, hogy Cseh­szlovákiába rendfenntar­tó magyar katonai egy­ségek vonultak be, sor- j ra járta a községeket, megtudakolta a faluból katonai szolgálatra bevo­nultak nevét és tartóz­kodási helyét, majd fel­kereste a katonák hozzá­tartozóit. Azt a mesét adta elő, hogy bátyja százados és annak az alakulatnak a parancs­nokságán van beosztás­ban, ahol katonafiúk szolgálatot teljesít. Bizal­masan közölte, hogy az egységet néhány nap múlva Csehszlovákiába vezénylik és ha pénzt, vagy csomagot akarnak I j a fiúknak küldeni, majd ő elviszi és bátyja se­gítségével átadja a ka­tonafiúknak. A hozzátar- :< tozók hittek a szélhá mosnak, aki Baranyában 1 Hirden és Nagyharsány- ban és még több somogyi faluban 2500 forint kész­pénzt és ezer forint ér­tékű élelemcsomagot vett át szeptember ll-éig, amikor a rendőrség le­tartóztatta. A Pécsi Járásbíróság Németh Józsefet 4 évi szigorított börtönre ítélte. i tatnak. De itt a Nagy Lajos Gimnázium másodikos diák­jai már elég szépen járják Hermann Ferénc keze alatt, bár csak kezdőfokű a tanfo­lyam. Egyébként a rock and roll elemeit hordozza magá­ban. És a „te”. Már mint a tege- ződés. Észre sem vettük és elterjedt, ma minden teenager tegezi egymást, a fiú a lányt és fordítva. Egyszer valaki bemutatta itt, hogy miképpen szólította meg öregapjuk tee­nager korában — anno Do­mini 1918 — öreganyjukat, hogy meghajlás, nagf&ám, meg ilyesmi. Az eredmény 1968-ban: szabályos röhögő-; görcs. : Végül is a tegeződés meg a . gardedame-ok hiánya nagy se­gítség, tíz lépéssel előbb ki­húzza a mai fiatalokat a gát­lásból, mint a régieket a „nagysám” megszólítás. Per­sze a meghajlás marad, meg a fehér ing és sötét ruha is, erre Hermann tanár úr ké­nyes, mert ez a bálterem vi­lágszabálya. így az Is, hogy a partnemőt, sőt a partnert sem szabad csak úgy otthagy­ni. — Es a gardedame-ok? Mé­gis csak este mennek haza a lányok! És itt is! ön nem lát mindig mindenhová! — Nem jönnek a szülők. Ezt nem lehet nemtörődöm­ségnek nevezni, mert sok is­kolaigazgató és sok mama vagy papa látogatott el a tánciskolába, de látva a gye­rekek viselkedését, nyugodtan távoztak. Egyébként is kilenc órakor már régen elmennek innét, továbbá a Nagy Lajos Gimnázium tanárt küld ide felügyelőnek, aki a táncokta­tás kezdetéig itt van. A tánc? — Nagyobb divat, mint az előző korosztályok idejében volt. Az új nemze­dék táncos nemzedék. Ezt se­gíti elő a fejlett zeneoktatás is. De általában a fiatalság kissé aránytalanul a testkul­„Pedis mihen szénen kilenezíük..." Mit bizonyít az összehasonlító vizsgálat?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents