Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-26 / 277. szám
1968. november 26. — X> una rvtc&ii n ta Javult a gyermekruha-ellátás Kötőit holmikból, télikabátokból nagy a választék Méíi mindig „szorít“ a cipő — Vannak mén hiánycikkek Felavatták Kőrös: Csorna Sándor szobrát €RnyŐ €LÖTT FORUM Beköszöntött a hűvösebb őszi idő, mind többen keresik fel a boltokat meleg ruházati cikkekért. Felkerestük a legnagyobb pécsi áruházakat, hogy képet nyerjünk: van-e az üzletekben elegendő mennyiségben és választékban téli gyermekruházati cikk? Gazdag kínálat A Gólya áruház „profilja”, hogy csecsemőkortól 5 éves korig ellássa a legkisebbeket ruhával, cipővel. — Lényegesen jobb az ellátásunk mint eddig bármikor — mondja az üzlet vezetője. Megállunk a pultok előtt, nézegetjük az árukat. Télikabátból, csizmából, kötött holmikból valóban bő a választék. A kapucnis, zippzáras kabátkákból ötféle színből is választhatnak a vevők. Téli kabátok 300 forinttól, műszőrme télikabát 500 forint. — Kissé drága, dehát a gyerektől semmit sem sajnál a szülő — mondja mellettem egy fiatalasszony, aki a kabátok között válogat. Kardigánokból, kötöttsapkákból — műszálasból is — megfelelő a mennyiség és a választék. Harisnyanadrágból is bő a kínálat, bár a színválaszték időnként hiányos. Legtöbb gond a cipőkkel van. Gyakori a 23, 24, 25, 26-os számú cipők hiánya, de a 4—5—6 éves korú gyermekek részére szükséges 2 1—30-as számú cipők is hiánycikkek. Sok a panasz a ragasztott talpú cipőkre: beázik, leválik a talpuk, a fűzőknél kiszakad a ringli. Mindezek ellenére a nagyobb választék a forgalom növekedésével is járt. Míg 1966-ban 11 milliót forgalmaztak, a múlt évben 14.5 millió forint volt a forgalmuk. Praktikus viselet A hattól tizenhét éves korú gyermekek ruházati ellátásáról az Ifjúsági Áruház gondoskodik. — Lényegesen jobb az áru- választék, mint korábban — mondja az üzlet vezetője. — Ehhez hozzájárul az új gazdasági mechanizmus adta lehetőség is: nem vagyunk kötve egyetlen nagykereskedelmi vállalathoz sem, ott rendelünk, ahol legjobbnak véljük. Konfekciós télikabátokból — szépek, tetszetős fazonúak — nincs hiány. Az import lasztex-nadrágok nem mindig kaphatók, a színválaszték sem mozog széles skálán. Harisnyanadrág most van méret- I ben, színben egyaránt. Fiú krombikabát nincs. Egy jelenségre fel kell figyelni. Míg például tavaly 320 forinttól már lehetett venni télikabátot, most 440 forint a legolcsóbb. Ez az árugrás úgy tűnik, indokolatlan. A keresett orkán lemberdzsekekből bakfismé- retek nincsenek. Pedig nagyon praktikus viselet. Határozottan tetszetősek, a legújabb fa- zonúak az öltönyök, áruk is megfizethető. Bő a választék csizmából, cipőből is. Azaz a cipőkre itt is panaszkodnak. A 35—38-as méretek csak elvétve kaphatók. — Most vettem a lányomnak lakkcipőt, tessék megnézni, alig volt rajta néhányszor, kitörik a lakk, a ragasztás is enged — mondja mellettem egy asszony. Az üzlet irodájában egy szekrény tetején halomnyi gyerekcipő — visszahozták a vásárlók talpleválás, lakk-kitörés miatt. Legtöbb a szombathelyi és az alföldi cipőgyárak termékei. A korábban hiánycikknek számító atlétatrikó, melegítő most kapható. A legdivatosabb holmik Általános tapasztalat: a vevők a legújabb, a legdivatosabb holmit keresik. Ha ezekből néha akadozik az ellátás, megérthető, mert egy új, divatos cikkből az ipar máról holnapra nem képes eleget gyártani. De bosszantó az, hogy például a télen kedvelt gumitalpú cipők — 31—38-as méretűek, hiánycikkek legyenek. A hiánycikk-listára felírható többek között alsóingecs- ke 5 éves korig, szintetikus kezeslábasok egyéves korig, a 17—18—19-es számú bébicipők. — Az egész városban nem kapok gumi pelenkát — mondta egy fiatalasszony. — Nincs nálunk sem — válaszolt kérdésemre az Állami Aruház eladója. — Pelenka csak nylonból kapható, de az nem elég rugalmas, törik. Általános tapasztalat: javult a gyermekholmi-ellátás. Hallani: számos gyermekruha kissé drága. Falatka kis szivacskabát 500 froint körüli árban valóban nem olcsó. De az is igaz, hogy a legújabb divatú, minőségben is kiváló holminak mindig megkérik az árát. Ezt meg lehet érteni. Azt azonban már kevésbé, hogy az 1— 3 éves gyerekeknek való szin- tétikus mackógarnitúra (kabátka, nadrág, sapka, kesztyű) tavalyi 190—220 forintos ára az idén közel 100 forinttal nőtt. Igaz, hogy talám néhány dekával a mostaniban több az anyag, de az árugrás aránytalan. Különben Is: a tavalyi mackógarnitúra tökéletesen megfelelt a célnak. Rendben van: legyen drágább is, de az olcsóbb fajtából is! Lökésszerű ellátás Tapasztalat az is, hogy lökésszerű az áruellátás. Általában a negyedévek végén több az áru, nagyobb a választék. A folyamatos ellátás érdekében az iparnak, kereskedelemnek egyaránt van tennivalója. Garay Ferenc Egy év híjján 150 éve, hogy Körösi Csorna Sándor, a nagy magyar utazó és kutató elindult a tudomány történetében páratlan keleti útjára, 1819. november 23-án. Ehhez a naphoz kapcsolódott a vasárnapi ünnepség, amelyen felavatták az újmecsek- aljai 39-es dandár úton, a Körösi Csorna út torkolatánál nemrég felállított Körösi Csoma-szobrot. Antal Károly szobrászm űvész műve az első köztéri szobor a magyar tudománynak erről a nagy alakjáról. A délelőtt 10 órai ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Bizottsága és a Magyar Nyelvtudományi Társaság nevében dr. Szilágyi Ferenc kandidátus mondott ünnepi beszédet, s ott volt a szobor alkotója is. A lakosság nevében jelképesen a III. kerületi Hazafias Népfront titkára, Tóth István vette át a szobrot. Keresettek a házi készítmények Gombamód szaporodnak a húsfeldolgozó üzemek Hangversenykrónika Botvay Henrik hegedűestje Az élelmiszerfogyasztás — a fejlett országokhoz hasonlóan — nálunk is egyre inkább a feldolgozott, félkész és készételek felé tolódik el. Ma már nemcsak a várok, de a falu is mind több feldolgozott élelmiszert fogyaszt, s ezt az igényt az állami feldolgozó- ipar, ha mennyiségben igen, minőségben és választékban nem mindig tudja kielégíteni. A baranyai boltokban az utóbbi másfél évben igen sok élelmiszer-új do.nság jelent meg, a húskészítmények, tejtermékek, konzervek, ’a fogyasztók legnagyobb megelégedésére, s csaknem mindegyiket más-más feldolgozó üzem gyártja. A Zenepedagógusok Baranya megyei Szakszervezeti Bizottságának rendezésében került sor szerda' este a Lisztteremben Botvay Henrik hegedűestjére. Botvay Henrik egyike ama kevés muzsikusoknak, akik Pécsett végezték középfokú zenei tanulmányaikat — Sirio Piovesan volt a mestere —, majd a Zeneakadémia elvégezte után visszatérnek váro- sunkbe és itt kamatoztatják tehetségüket, tudásukat. Két teljes tanári munkakört lát el Bovay Henrik a Művészeti Szakközépiskolában, illetve a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán. Hallatlan erőfeszítéssel, éjszakába nyúló gyakorlások árán fejleszti tovább pedagógiai tevékenysége mellett művészi képességeit. A közönség, amely ezúttal elsősorban szakemberekből, gyakorló muzsikusokból és növendékekből állott, érdeklődéssel és a munkájának kijáró tisztelettel várta Botvay Henrik hegedűestjét. Készen észre sem venni az előadás egysmás gyengéjét, hiszen egy negyven órában tanító pedagógus „teljesítménye” nem mérhető a világjáró virtuózok mércéjével. De Botvay Henriknek nem volt szüksége mentségekre. Bebizonyította, hogy utolsó pécsi szereplése óta — sajnos, nyolc éve nem hallhattuk őt —, sokat fejlődött hangszépségben, intoná- lásban, biztonságosságban egyaránt. Ügy tűnik, hogy a későn érő művész-egyéniségek közé tartozik. Jelen hangversenyünk azt tanúsítja, hogy Botvay Henrik művészi pályafutásának jelentős állomásához érkezett, bizakodva várjuk művészetének tovább- érését, elmélyülését. Külön kell szólnunk a közreműködő Varga Mártáról. Hangszerének biztos ura, kitűnő manuális képességekkel rendelkezik. A művek érzelmi kibontásában sem máradt el partnerétől. Viszonylag kevés ideje játszik együtt Botvay Henrikkel, mégis, együtt- játszásuk, mind pontosságban, mind pedig az arányok kellő érvényre juttatásában, szinte tökéletes volt. Ez pedig különösen azért nagy szó, mert a műsor nagyobb része egyenrangú feladatot nyújtó szonátákból állott. Kívánjuk, hogy mielőbb szólistaként is üdvözölhessük a tehetséges, pódiumra érett Varga Mártát. Szeszfay Zsolt Egy október hónapban lezajlott minisztériumi vizsgálat is megállapítja, hogy a kilenc vizsgált megye közül Baranyában a legsokszínűbb az élelmiszeripari tevékenység, itt adták ki a legtöbb működési engedélyt a tsz-eknek, állami gazdaságoknak és más élelmiszerfeldolgozó vállalkozásoknak. Pécs város kivételével összesen 826 élelmiszer- ipari tevékenységet folytató üzem működik a megyében, ebből 141 állami és tanácsi vállalatoké, a többit tsz, ÁFÉSZ — általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet — állami gazdaság, illetve magánszektor üzemelteti. Ami az élelmiszerek meny- nylségét illeti, a nagy volument még mindig az állami feldolgozóipar adja, de már egyik ágazatban sem egyeduralkodó, s nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyéb szektorok termelését. Az év első háromnegyed évében, a kenyér 7,8 százalékát, a hús- készítmények 6,9 százalékát, a konzervek 4,2 százalékát, a tejtermékek 2,9 százalékát, az üdítőitalok 43 százalékát,, a szikvíz 160 százalékát a tsz, ÁFÉSZ, állami gazdasági és magán feldolgozó üzemek termelték. A Megyei Tanács legutóbbi ülésén állást foglalt a többcsatornás élelmiszerellátási tendencia erősítése mellett. Ez azt jelenti, hogy a tanácsi szervek a jövőben sem fognak fukarkodni a működési engedélyek kiadásával, minden olyan esetben, ha az indokolt, tehát ha a lakosság ellátását javítja, s ugyanakkor enyhíti a mezőgazdasági üzemek, elsősorban tsz-ek munkaerőfoglalkoztatási gondjait A gombamódra szaporodó kis feldolgozó üzemeknek azonban van néhány közös problémájuk, s ezekre egy nemrég lezajlott tanácsi vizsgálat fényt derített. Az ellenőrzött 156 üzem állapota és felszereltsége közel 50 százalékban hiányos volt. A hatósági ellenőrzések a fogyasztók érdekében nemcsak a higiéniai, de a termékek minőségi vizsgálataira is kiterjednek. A tanácsi szakigazgatási szervek az év folyamán többszáz ellenőrző vizsgálatot végeztek, a sütőiparban például a 327 vizsgált mintából 74 került kifogás alá. A húsipari készítmények 14 százalékát, a tejtermékek 6 százalékát, a szikvíz és üdí- 1 tőitalok minőségének 45 százalékát kifogásolták. A tanácsi szervek a higiénia szabályok megsértése, engedély nélküli működés és minőségi hiányosságok miatt az idén 21 esetben indítottak szabálysértési eljárást, a Megyei Minőségvizsgáló Intézet pedig minőségi kifogás miatt 31 esetben tett feljelentést és kérte a szabálysértési eljárást az élelmiszerfeldolgozó üzemek ellen, két tsz élelmiszer- ipari üzem működését pedig higiéniai okok miatt ideiglenesen fel kellett függeszteni, i Ezeket a hibákat később kijavították, termék elkobzásra vagy üzemek végleges lezárására egy ízben sem került sor. Második alkalommal je- ; lentkezett a televízió nyilvános külpolitikai k^rdezz- 1 felelek műsora. Az ilyenfajta műsor nem csupán szórakoztató lehet — legalábbis a külpolitika iránt érdeklődő tíz- és százezrek előtt — de alkalmas bizonyos bonyolultabb külpolitikai összefüggések magyarázatára. Nálunk a közvélemény nagyon — és általában jól — érzékeny a nemzetközi élet kérdéseire, és ezt ismételten igazolta a szerdai Fórum. Ha elő is fordult egy-két intim- pistás jellegű kérdés, a nagy többség a jelenlegi nemzetközi kérdések magyarázatát kérte. A televízió rendkívül komoly apparátussal készült fel a műsorra. Mindenekelőtt a New York-i, a prágai, a párizsi és moszkvai tudósítók nagyvonalú bekapcsolására gondolunk, de a stúdióban heiyetfoglaió újságírók közül nem egy a hazai külpolitikai zsurnalisztika vezető egyénisége. Érdekes volt. mintha a véletlen segített volna a műsorvezetésnek, már az első kérdés — Rebert Kennedy vagy Nixon? •— nem csak alaphangot adott, de egyben vitára, állásfoglalásra is késztette a külpolitikai szolgálat résztvevőit. Kár. hogy ez a j vitakedv a későbbiekben csak egy újságíró személyére korlátozódott, és így egyoldalúvá, érdektelenné vált. Pedig épp az lett volna iga- j zán érdekes, ha a külön- j böző megítélések révén tá- i gabb összefüggésekre is fény | derülhet. Hasznos és egyben ; szórakoztató műsor a Fórum, i és ennek az sem mond el- j lent, hogy míg a stúdióban [ helyet foglaló újságírók egy | része kitűnően alkalmazta I látókörét és hagy tapaszta- | latát, mások válaszai kevés- J sé tértek el az újságírói be- ! idegződésektől, s így nem is í nagyon oldódhattak fel. Épp ] ezért a jövőben a vitakészséget kellene fokozni, amire egyébként a televízió ezúttal Is lehetőséget adott volna. A VEREBEK NEM Énekelnek Milyen szerepük volt itt a verebeknek? A magyar szinkronból ezt elég nehéz volt kideríteni, dehát, a film nem a címről szólt, s a recenzió sem arról, szól. Sok kai inkább arról, hogy a mostanában megint elég nehéz a heti programból kiválasztani egy-egy jobb filmet. Az átlagszínvonal talán jobb valamivel, mint a korábbi időszak b-ri volt, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy javulásról beszéljünk. Az objektív okok ismertek, de a filmek ettől még nem jóéiba k Ami a csütörtök esti angol filmet illeti: hát. ártani épp nem ártott. Az igaz. Műfaj és téma szerint vas- játék volt. a néző egész idő alatt mégis úgy érezte, mintha mozizás közben Savanyú»- cukrot szopogatott volna. Igazi humor legfeljebb egy- egy mondatban, gesztusba» volt. A történet csupán any- nyi, hogy a fékezhetetien Charlie elég nehezen találj» meg a józan meggondolás (az autóbuszsofőr) és az érzelmek rabsága (Charlie) közá vergődő feleségére, Maggiore. alj végül is érzelmes lény. s így döntése nem lehet vitás. Közben hosszú és a szinkron jóvoltából harsány percek teltek el, jellegtelenül. s nélkülözve mindé» komolyabb dramaturgiai elképzelést. Fersze. láttunk már ennél sokkal rosszabb filmet is, és ez önmagában talán még vigasztalhat is. AZOK A BOLDOG BÉKEEVEK ... ' Gábor Andor a magja? irodalom és újságírás ropr pant érdekes, sokoldalú alakja volt. Sok tekintetben még feltáratlan a közvélemény, pláne a televízió nézŐJ előtt. A televízió most egy összeállítással próbálta bemutatni az írót. aki tizenöt éve halt meg. Csak az a kérdés, hogy a sokoldalú Gábor Andort ez az összeállítás reprezentálja-e? Az összeállításban szereplő miniatűrök. sanzonok valóban Gábor Andor művei közül valók, de aki ismeri az író műveit, jól tudja, hogy ez nem az igazi Gábor Andor ez csupán a századforduló társadalmában tapasztalható fel színi furcsaságok felett egy rövid tárca erejéig eltöprengő fiatal újságíró müve. Jobb, az írót jobbéul reprezentáló és a nézőt is jobban elszórakoztató összeállítást érdemelt volna az író, s a néző is. A színészek megpróbáltak mindent. Időnként sikerült nekik. (T) — Tankönyvvita Pécsett. December 9-én Pécsett, a Nevelők Házában vitatják meg az általános iskolák V. és VL osztályos magyar irodalmi olvasókönyvét. A vitán részt- vesz Urbán Ernő író is. ,Hősök nyomában6( — szellemi vetélkedő Vasárnap délután S órai kezdettel a KISZÖV Steinmetz Miklós Művelődési Házában műsoros ün- ' népi megemlékezést és szellemi vetélkedőt tartottak a KMP és a ! KIMSZ megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére. Az ünnepséget a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Városi Tanács vb művelődési osztálya, a i TIT, a Janus Pannónius Múzeum helytörténeti osztálya, a MÉSZÖV ! get és a Dunántúli Napló szerkesztősége közösen rendezte. A rendezvényt Novak Szilveszter, a KISZ Pécs városi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Kiss Dezső, az MSZMP Pécs városi Bizottságénak osztályvezetője tartott megemlékezést. Az ezt követő műsorban közreműködtek a József Attila Művelődési Ház és a Janus Pannónius i Gimnázium irodalmi színpadának I tagjai, valamint a Leöwey Gim- ] názium énekkara Jandó Jenő ve- 1 zcnyletével. A Hősök nyomába» szellemi vetélkedőben az első helyet és az ezzel járó 1500 forintos pénzjutalmat Horváth Béla szerezte meg. A második helyezed Sülé Mária 1000 forint, a harmadik, Herner József 500 forint pénzjutalmat kapott, öli hárman jutottak be az országos elődöntőbe. A közönség soraibóT szám szerint 28-an értek el telitalálatot a szellemi totón, könyvutalványokkal. hanglemezekkel, illetve
