Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
4 Durvo nvmi napt 1968. novembei M. Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusa utáni nagygyűlésen Kádár János elvtárs beszél a Hősök terén (Folytatás a 3. oldalról) viszonyt, a kölcsönös bizalmat, a mindennapi, eleven kapcsolatokat. Az ideológia, a politika, a gazdaság, a kultúra alapvető kérdéseinek lenini megközelítését választotta pártunk. Betartotta azt a szabályt, hogy minden kérdés eldöntéséhez sokoldalú vizsgálat, mérlegelés szükséges. A tömegek meggyőzéséhez figyelmesség, állhatatosság és végtelen türelem kell, de ez nem lehet uszálypolitika — mert az elveket illetően alku nincs. A legjobb politika az elvi politika! A párt kétfrontos harcot hirdetett meg, és folytat mind a mai napig. Egyidejűleg harcolt a dogmatizmus és a szektarianizmus, az álbalolda- liság, valamint a revizioniz- mus a jobboldaliság, a reakciói. osztályellenség, az ellen- forradalmi elemek ellen. Ezt a harcot sohasem fogtuk fel primitíven, úgy, hogy gépiesen ütünk egyet jobbra, egyet balra. Irányát és súlypontját mindig a helyzet pontos megítélése dönti el. Egy adott időpontban, egy adott pártban, és nemzetközileg is, egyszer a jobboldali, máskor a szektás veszély lehet nagyobb. A párt feladata a helyzetet felismerni. Tapasztalatunk megerősíti, hogy mindig az az elhajlási válik idővel fő veszéllyé, amelyik ellen nem folyik megalkuvás nélküli harc. Pártunknak azt a felismerését is fontosnak tartjuk, hogy sem a dogmatikus, szektás elhajlás ellen nem lehet eredményesen harcolni revizionista pozícióból; sem a revizionista irányzat ellen nem lehet sikerrel harcolni szektás alaptól. Tapasztalataink szerint csak a marxista-leninista elvek talaján lehet eredményesen harcolni mindenféle, akár jobb, akár baloldali elhajlás ellen. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt mindkét elhajlással szemben fel kellett vennünk a küzdelmet. így harcolunk azóta is, így fogunk harcolni ezután is. Ezért nevezzük eszmei harcunkat kétfrontos- nak. Hazafiság és proletár internacionalizmus Kedves Elvtársak! A kommunista és munkáspártok ereje eszméjük igazságában, nemzetközi összefogásukban, a proletár internacionalizmusban van. Mi az internacionalizmus próbakövének tekintettük mindig, s tekintjük ma is a világ első mupkás-paraszt államához, a szocializmus, a kommunizmus úttörőjéhez, a Szovjetunióhoz való viszonyt. Az elmúlt két évtizedben pártunk sokat foglalkozott a szocializmus építésének törvényszerűségeivel, azok helyes értelmezésével, s alkalmazásával. A szocialista társadalom felépítése elengedhetetlen feltételének tartjuk. S ezért pártunk kötelességének tekintjük, hogy a magyar viszonyokra helyesen alkalmazzuk a szocializmus építésének általános, közös, nemzetközi törvényszerűségeit. Ugyanígy alapvető követelménynek tartjuk, hogy a szocialista építés általános elveit hazánk történelmi múltjából, országunk adottságaiból fakadó sajátos nemzeti formák és keretek között, s azok figyelembe vételével alkalmazzuk. Úgy ítéljük meg hogy a szocialista építés általános elveinek és a nemzeti sajátosságoknak szembeállítása anti- marxista. Bármelyik mellőzése, elhanyagolása megzavarja és végső fokon lehetetlenné teszi a szocialista társadalom felépítését. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzeti és nemzetközi érdekeket össze lehet és kell egyeztetni. Semmiféle vélt, vagy valóságos nemzeti érdeket nem lehet a nemzetközi érdek rovására érvényesíteni. Ha a szocialista közösség átalános érdekeit megsértjük, annak a nemzeti érdek is csak kárát látja. A továbbiakban a párt első titkára a párt harcának néhány főbb kérdését s a velük kancsolatos állásfoglalásait említette meg. Pártunk általános politikájának kidolgozásában sokat merítettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresz- szusának megállapításaiból, amelyek az egyes nagyjelentőségű tételeken túlmenően a kommunista világmozgalom minden pártját a marxizmus- leninizmus elméletének önálló alkalmazására, a szocialista gyakorlat fejlesztésére ösztönözték és ösztönzik. Ugyancsak jelentős szerepe volt pártunk politikájának kialakításában a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as értekezletén elfogadott megállapításoknak, amelyek megfogalmazásában pártunk is részt vett. Az utóbbi években széleskörű vita alakult ki a pártok között a kommunista mozgalom és különösen a szocialista társadalom építésének néhány fontos kérdésében. A vitában opportunista, a marxizmus-leninizmussal ellentétes jobb- és „baloldali” nézetek is jelentkeztek, közöttük több olyan, amely éppen az 1956-ban Magyarországon fellépett revizionista irányzat állásfoglalásaiban nyert megfogalmazást. Ezeket a nézeteket — különösen a csehszlovák események kapcsán — újabban ismét felelevenítették. Szó van ezekben a legkülönbözőbb dolgokról. Elsősorban a párt szerepéről, a törvényességről, a hatalom megosztásáról, a szabadságról, a sajtószabadságról, a humanizmusról, a demokráciáról és sok minden másról; mindezekről szocialistaellenes. kommunistaellenes éllel, gyakran szovjetellenes, a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok | egységét bomlasztó naciona- j lizmussal átszőve. Pártunk ezekkel és hasonló nézetekkel harcolva? és a szó- banforgó kérdésekkel érdemben foglalkozva, megfelelő következtetésekre jutott. Véleményünk szerint a szocializmus eredményes építéséhez szükség van; szilárd munkáshatalomra; a marxista-leninista párt vezető szerepére; a pártban a demokratikus centralizmus elvének érvényesítésére; a termelési eszközök köztulajdonára; a szocialista állam szervező szerepére; szocialista tervgazdaságra; szocialista közoktatásra, kultúrára; szocialista köz- gondolkodásra; a többi szocialista országgal való internacionalista együttműködésre. Mindezt a feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politikai harcban meg is teremtettük. Pártunk szilárdan ragaszkodva a marxizmus-leniniz- mus, az internacionalizmus elveihez, a leghatározottabban elutasította és elutasítja a nacionalizmus, a szovjetelle- nesség minden vállfáját, jelentkezzenek azok a kínai vezetők, vagy bárki más részéről. Határozottan elutasít minden olyan nézetet, amely a munkásosztály hatalmát, a párt vezető szerepét, a szocialista állam szervező szerepét támadja, vagy kérdésessé teszi. Központi Bizottságunk ideológiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem hagyott kétséget és nem tűrt kétértelműséget, nyíltan hirdette álláspontját és gyakorlatában megfelelő megoldást keresett és talált ezekre a kérdésekre. A hatalom nálunk: munkáshatalom. Az állam fő politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A Hazafias Népfront-mozgalom keretében szövetségi politikát folytatunk, amely társadalmilag átfogja az összes dolgozó osztályokat és rétegeket, politikailag pedig a kommunisták és pártonkívüliek szövetségét valósítja meg a szocialista társadalom felépítésének céljával. Meggyőződésünk szerint hazánkban kialakulóban van a szocialista nemzeti egység, amelynek erősítésére törekszünk. A szocialista társadalom lényegénél fogva a legmaga- sabbrendű, a leghumánusabb és legdemokratikusabb rendszer mindazon rendszerek közül, amelyeket az emberiség eddig történelme során megismerhetett. Tehát, nem új jelzőket kell a szocializmus fogalmához ragasztani, hanem szocialista rendszerünk alapvető intézményeit és vonásait kell továbbfejlesztenünk. Mi a szocialista demokratizmust fejlesztjük, amelynek legfőbb vonása a dolgozó emberek cselekvő részvétele a közügyek intézésében. A szocialista törvényességet betartjuk és betartatjuk. Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy bűn nélküli embert nem lehet büntetni, bűn viszont nem maradhat büntetlenül. A törvénytisztelő állampolgárt a törvény védi, á törvényt megszegő embert pedig a törvények előírásainak megfelelően felelősségre vonják és megbüntetik. Erősítsük a szocialista demokráciát! Nálunk politikai nézeteiér senkit nem üldöznek, aki azon ban politikai teiinészetű, de törvénybe ütköző, rendszer elleni bűncselekményt követ el, azt szigorúan megbüntetik, mert a nép legfontosabb vívmánya a szocialista társadalmi rend, és az sérthetetlen. A sajtó, a rádió, a televízió fontos tömegkommunikációs eszköz, amely segítheti és segíti is világnézetünk propagálását, szocialista céljaink népszerűsítését, a közvélemény formálását. Ugyanakkor hatalmi eszköz is, amelynek meg vannak az ésszerű és szükség- szerű korlátái. Nálunk nincs cenzúra, de a sajtó útján elkövetett háborús úszítást, a más népek elleni gyűlöletkeltést, a faji ás a felekezeti úszítást, a rendszer elleni hangulatkeltést a törvény tiltja és bünteti. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon 1956 őszén a hatalomért vívott egyik véres csata éppen a rádió épületénél, annak birtoklásáért folyt. Pártunk harca az említett kérdésekben számunkra ilyen tapasztalatokkal szolgált. Hasznosítottuk és nem felejtjük el azokat. Pártunk, népünk harcának, munkájának eredményeit, szocialista vívmányainkat nagyraértékeljük, gyarapítjuk. óvjuk mindenekelőtt a szilárd néphatalmat és azt senki kedvéért kockára nem tesz- szük. Kedves Elvtársak! Pártunknak mindenkor feladata volt síkraszállni a dolgozók napi érdekeiért, sohasem tévesztve szem elől a munkásosztály végső célját, a szocialista, kommunista társadalom megteremtését Hazánkban ma nincsenek kizsákmányoló osztályok, megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása. Még van különbség a munkás, a szövetkezeti paraszt, az értelmiség és a kispolgárság között, bár az alapvető érdekek közösek. A mi célunk az értelmes, békés élet, a kommunizmus, az osztálynélküli társadalom. Az imént a szocialista építés nagy eredményeiről, annak töretlen menetéről szóltam. Gondolom kell, és jogunk van szólni a munka eredményeiről ugyanúgy, ahogy kötelességünk beszélni munkánk gyengéiről is. A szocialista építő munka eredményei valóban nagyok, ha a múlthoz, vagy az egykori mélyponthoz, ahhoz mérjük azokat, ahonnan elindultunk. De nem kielégítőek a lehetőségeinkhez mérten, még kevésbé népünk növekvő és jogos igényeihez, felemelő végső céljainkhoz képest. Így indokolt igény van a bürokratikus kinövések felszámolására, a rugalmasabb ügyintézésre, a dolgozók gazdasági, kulturális helyzetének további javítására, szociális problémáinak gyorsabb megoldására. A szocialista tudat fejlődése nyomán ma már maguk a tömegek sürgetik a magasabb, szocialista erkölcsi követelmények határozottabb érvényesítését, a társadalomellenes önzés és magatartás bírálatát és leküzdését. a gyorsabb szocialista fejlődést. Mindez természetesen nemcsak a szubjektív elhatározások meghozatalát, hanem az objektív feltételek megteremtését is sürgeti. A párt vezető szerepéből következik az a kötelezettség, hogy társadalmunk fejlődésének fő kérdéseit időben vesse fel, és az új helyzet új követelményeinek megfelelő megoldásukat dolgozza ki. Pártunk kezdeményezése nyomán társadalmunk most több nagy kér dést tart napirenden, így a szocialista demokratizmus elmélyítésének, kiszélesítésének feladatait; népgazdaságunk műszaki, technikai színvonalának emelését, a tudomány, a közoktatás, a kultúra aktuális kérdéseit, a dolgozók életkörülményeinek további javítását. Az egész társadalmat érintő kérdések mindegyike külön figyelmet, megoldásuk kellő erőfeszítést kíván, mindegyikkel megfelelően kell foglalkozni. Lenin annakidején felhívta a figyelmet arra, hogy mindig van egy kulcskérdés, és annak helyes megoldásától függ számtalan más kérdés megoldása, az adott időpontban az egész fejlődés. Az elmúlt évtizedben ilyen kulcskérdés volt nálunk a munkásosztály hatalmának megvédése és megszilárdítása, majd azt követően a mezőgazdaság szocialista átszervezése. E két nagy feladat helyes megoldása segítette a maga idejében társadalmunk összes fontos problémájának megoldását és nagy lendületet adott hazánk szocialista fejlődésének általában. Most minden más feladat jobb megoldásának döntő láncszeme a gazdasági munka hatékonyságának javítása, a gazdasági vezetés reformjának megvalósítása. Reformunk lényege: a szocialista népgazdaság tervszerű fejlesztése az irányítás rugalmasabbá tételével és jelentős decentralizálásával, továbbá a szocialista rendszer gazdasági törvényeinek hatékonyabb érvényesítése a fejlődés érdekében. A reform bevezetésének első esztendeje — ez snost már elmondható — bebizonyította annak alapvető helyességét A továbbiakban ki kell bonatkoztatni jobban a gazdasági helyzetünkben meg lévő, eddig nem hasznosított lehetőségeket. A IX. kongresszus a társadalmi tevékenység összes döntő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyek megoldásával közelebb jutunk a dolgozók napi érdekeinek megfelelőbb szintekhez, egyben távolabbi célunkhoz, a szocialista társadalom teljes felépítéséhez is. Mély meggyőződésünk, hogy ha a párt és a nép olyan egységben és céltudatosan dolgozik, mint eddig tette, akkor rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek hazai feladataink eredményes megoldásához kellenek. Teljes felelősséggel állíthatjuk: a feladatokat megoldjuk, rendelkezünk a szükséges feltételekkel, mindenekelőtt hazánkban erős a munkáshatalom, van pártunk, nagyszerű munkásosztályunk, szocializmus útjára lépett parasztságunk, a nép ügyét becsülettel szolgáló értelmiségünk. Pártunk külpolitikája Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenysége összhangban van belpolitikánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a reakció ellen és a haladásért harcolunk. A népek békéjére törő imperializmussal szemben világszerte növekszik az elégedetlenség. A föld minden táján kibontakozó és erősödő antilmperialista tömegmozgalA Hősök terén rendezett 1957. május 1-1 felvonulás és nagygyűlés a politikai konszolidáció ragyogó megnyilvánulása volt. mák jelzik, hogy a népek kezdik megelégelni az imperialisták zsarnokságát és szívósan, hősiesen harcolnak szabadságukért, függetlenségükért, demokratikus jogaikért, a békéért. Az ilymódon szorongatott imperializmus mindent elkövet pozícióinak megtartására. — Imperialista támadások érik a szocialista világot, a gyarmati iga alól nemrégiben felszabadult népeket, országokat, és általában a haladás erőit. A jelenlegi nemzetközi helyzet a világ minden térségében a forradalmi erők fokozott éberségét, a haladás, a béke híveinek összefogását követeli meg. Nekünk ez volt eddig is az elvi álláspontunk, ez most is. és ehhez ragaszkodunk a jövőben is. A kommunista világmozgalom, azon belül pártunk küldetése, hogy a néptömegeket mozgósítva küzdjön a társadalmi haladásért, egy újabb világháború megakadályozásáért, a szilárd és tartós békéért. Ebből következik a békés egymás mellett élés elve és politikája. Ezért a különböző társadalmi rendszerű országok viszonylatában változatlanul a békés egymás mellett élés hívei vagyunk. A békés 'egymás mellett élés azonban csak az egyenjogú kapcsolatokon nyugodhat, és feltételezi a belügyekbe való be nem avatkozást, az agresz- sziótól, a szocialista rend ellen (Folytatás az 5. oldalon)
