Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

fW#, norember 22,

Piina ntfttt n<n»to

Kibővített ünnepi pártbizottsági ülés a Puskin Művelődési Házban

í Szakemberek tanácskozása Pécsett

Közm űellátottság és fejlesztési igények

Ankétsorozat: „Pécs IV. ötéves lejleszt si koncepcióiról“

(folytatás az 1. oldalról)

ja, a pécsi városi KISZ-Bí- zottság titkára köszöntötte az ülés résztvevőit.

Kitüntetések az évforduló alkalmából

kozatát adományozta. Mohai Rudolf nyugalmazott igazgató- tanítót, Szágy község pártitkárát, dr. Jávor Jánost, a Pécsi Postaigazgatóság osztály- vezetőjét, Kamarás Lászlót, a MÉV osztályvezető-helyettesét és Neu Gézát, az újhegyi üzem gépkezelőjét, alapszervi párttitkárt több. mint két évtizeden át végzett kiemelkedő pártmunkájukért a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Az érdemrendeket az Elnöki Tanács nevében Gáspár Sándor adta át. Azoknak a veteránoknak, akik a Magyar Tanácsköztársaság idején aktívan résztvettek a forradalmi eseményekben, az 1969. március 21-én rendezendő ünnepségen nyújtanak át kitüntetéseket.

A kibővített, ünnepi pártbizottsági ülés második részében a bányász művelődési intézmények öntevékeny művészeti csoportjai adtak színvonalas műsort.

Pécsett a Technika és Tudomány Házában Pécs IV. ötéves tervének előkészítésére i szervezett ankétsorozat teg-1 nap a „Közműellátottság és fejlesztési igények” című téma megvitatásával folytatódott. ; Dr. Dányi Pál, a Városi Tanács tervosztály vezetője vitaindító előadásából, Szilágyi, Elemér, Marton István és Ki- j rál Győző korreferátumából, valamint a hozzászólásokból kialakultak az elképzelések körvonalai. Hangsúlyozták, hogy Pécs magasabb fokú városiasodásának alapfeltétele az egyre intenzívebbé váló beépítés miatt valamennyi közmű — ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, csapadékelvezető csatorna, gázvezeték, távfűtés,

Szükségletek és lehetőségek (II.)

Baranya építőipara — holnap

A Megyei Pártbi zottságon rendezett építőipari ankéten Szikszai Tibor osztályvezető előadásában, amelyben megyénk építőiparának helyzetét vázolta, szó esett a feszültség felöl dása irányába ható tényezők rőf. Ezeket kiegészítettük a felszólalók véleményével. „Ma nem jutottunk itt előbbre — mondotta az ankét után dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára — de azért az elvtársak kiönthették problémáikat, javaslataikat. Elképzeléseiket továbbítani fogjuk az illetékes felsőbb szervekhez.”

A megye építőipari szervezetei a fizetőképes keresletet még sokáig nem képesek kielégíteni. Ennek okait próbáljuk az előadás alapján pontokba szedni.

Gépek, gépek és gépek

© Az egyes építőipari szervezetek műszaki fejlesztésének viszonylagos lemaradása, a gépesítés még mindig alacsony színvonala. A műszaki fejlesztést, a programozott termelés bevezetését és a kapacitásmérés tudományos módszerének kidolgozását kell tehát mindenekelőtt előtérbe helyezni. Feltétlenül szükséges a tanácsi és szövetkezeti építőipari vállalatok megerősítése, a korszerű szerkezetek alkalmazásán és az ehhez szükséges gépesítésen keresztül. Növelni kell a gépesítést, különösen a kis földmunkagépek terén; javítani a szükséges gépkihasználás fokát; kutatni és feltárni a gépesítés új területeit. Meglehetősen alacsony a gépkihasználás foka is. Az elavult és elhasználódott építőipari gépek sorsáról sürgősen dönteni kell, mert több millió forint állóeszközértéket kötnek le.

Az ankéton konkrét javaslatok is elhangzottak. Például az, hogy több kis vállalat közösen oldja meg a betonkeverést, amennyiben ésszerűnek látszik, a bank is támogatja ezeket. Ha két vállalat fejlesztési alapját összeadja, sokkal könnyebben meg lehet valósítani az elképzeléseket, mint külön-külön. A Beruházási Bank igazgatója elmondotta, az építőipari vállalatok nagyon keveset használtak fel alapjukból gépi beruházásra, inkább új telephely építésére fordítják a pénzt, mint gépekre. (Bár ebben tanácsot adni a vállalatoknak rendkívüli nehéz — jegyezte meg.)

i

Házgyár

@ A korszerű szerkezetek alkalmazásának hiánya; egyes Eőbb építési anyagok, szerkezetek időleges hiánya. Természeti adottságaink az építő- anyagipar termeléséhez jobban adottak, mint ahogy azt jelenleg kihasználják. Az épí- j lőanyag ellátást az igények területi megjelenése alapján volna célszerű kielégíteni, ez- j tel a felesleges szállítások ki- i

j mint szerte az országban, Ba- ; ranyában is a kommunisták szervezték az ellenállás kü- ! lönböző formáit, nem hajtották meg fejüket, nem adták fel a harcot. Erről az időszakról is részletes elemzést adott az előadó, kiemelve Pécs és Baranya nagy részének különleges helyzetét, mely a szerb királyi hadsereg több, mint két és fél éves megszállásának volt „köszönhető”.

— Az elnyomatás évtizedeiben az illegalitás körülményei között dolgozó kommunistáink ott voltak a tömegmegmozdulások, a bányász tüntetések, a sztrájkok élén, kezdeményezték és szervezték azokat — folytatta dr. Csendes Lajos. — S végül a kommunisták pártja volt Magyarországon az egyetlen erő, mely meg tudta mutatni a kivezető utat a nemzetnek abból a szakadékból, amelybe a Horthy- fasizmus taszította.

Harcok árán alakultak ki az új körülmények és új feltételek, melyek között most már szabadon fejlődhetett és bontakozhatott ki a magyar kommunista mozgalom.

A felszabadulás után néhány hónappal százezrek — Baranyában tízezrek _ álltak a párt zászlaja alá, hogy az élvonalban vegyék ki részüket a magyar nép gazdasági, társadalmi, politikai felemelkedéséért folytatott küzdelmekből. Rövid három esztendő alatt újjáépült az ország, földet kapott a nincstelen paraszt, újra a munkásé lett a gyár, a hatalom, a magyar nép ■ történetében másodszor is megvalósult a proletariátus diktatúrája.

Dr. Csendes Lajos áttekintést adott a felszabadulást követő időszak társadalmi és politikai fejlődéséről, valamint a fejlődés buktatóiról, a szektás, dogmatikus vezetés hibáiról és a revizionista erők jelentkezéséről. Majd így folytatta:

— 1956-ban az osztályellenségnek nem sikerülhetett az, ami sikerült 1919-ben. Pártunk egészséges, marxista—leninista erői Kádár János elvtárs- sal az élen úrrá lettek az ellenforradalom felett.

— Pártunk tanult a múltból — szögezte le az előadó. — Elhatárolta magát a régi hibáktól, bátran szembenézett a kialakult gazdasági, társadalmi, ideológiai és politikai realitásokkal, mélyreható elemzések alapján alakította ki marxista—leninista politikáját, következetesen harcolt az ellenség ellen, a dolgozó tömegek, a becsületes emberek bizalmáért.

— Pártunk ma egységes, mert a kommunisták olyan harci közössége, amely a marxista—leninista ideológia és a helyes marxista politika alapján cselekszik. Mégis feladatunk, hogy tovább fejlesz- szük és védelmezzük a párt egységét, hogy minden szinten javítsuk a vezetés kollektivitását és a pártélet demokratizmusát, hogy következetesebben érvényesítsük a pártszervek határozatait és alkotó módon fejlesszük a pártélet és a pártmunka formáit és módszereit Csak így tudunk eleget tenni az élet egyre növekvő követelményeinek, mindazoknak a feladatoknak, melyek az egész pártra és az egyes kommunistákra a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésében, társadalmi életünk gyors fejlődésében, életszínvonalunk további rendszeres emelésében hárulnak.

— Ezen az ünnepi évfordulón, mi, a párt katonái, végig gondolunk saját életünkön is, hiszen sorsunk összefonódott a pártéval. Újra halljuk a harci riadókat, érezzük a győzelmek örömét és kissé sajognak a sebek is, amiket nem egyszer önkezünk ejtett raj-! tunk. És mégis büszkén vall- j juk, hogy a magyar forradal- S mi haladás örökösei és foly-1 tatói mi vagyunk.

Az ünnepi beszéd után dob- j pergés kíséretében úttörők, ifjú gárdisták vonultak be a i terembe, s a megye ifjú kommunistáinak nevében Novák Szilveszter, a KISZ megyei Végrehajtó Bizottságának tagne, ha a tsz-ek részére is biztosítanának könnyű panelt, hogy ne kelljen az állami vállalattal elvégeztetni a beemelést. Más. Ahány mezőgazda- sági létesítmény van, az mind más technológiát követel. Nem lehetne például a sertéstelepeket egységesre kialakítani?

A MEZÖBER képviselője is hozzászólt e témához. A tsz- ek nem tudják, kivel kössenek szerződéseket a beruházásra, így a beruházások elhúzódnak és nem képesek időre befejezni. Pedig a sertés előállítása nem közömbös deviza szempontból sem az országnak. Sertéstelepek létesítése kísérlet alatt áll, egy külföldi és egy hazai típus volt eddig forgalomban, amelyik olcsóbb, azt fogják alkalmazni. Mobilrendszerű telepeket kívánnak létrehozni, amely gazdaságos. Elhangzott még az is, hogy külön hitelkeretet kellene biztosítani a szövetkezetek részére. Olyan beruházásokról lehetne szó, amelyek rövidesen megtérülnének.

Felvetődött az ankéton, hogy próbálják megyén belül elosztani, szakosítani az építőipar feladatait. De ez nagyon nehéz dolog! Nincs olyan eszköz, amivel megtiltható, hogy például a Sásdi Építő Ktsz ne építsen a Magaslati úton. Az irányítás közgazdasági eszközökön alapul.

M. Z.

Megalakult

a közönségszervezők klubja

Tegnap este megalakult a Pécsi Nemzeti Színház közönségszervezőinek klubja. A klubot a színház a Szakszervezetek megyei Tanácsának segítségével hozta létre. Célja: szorsabb kapcsolatot teremteni a közönség és a színház között álló szervezőkkel, s ezzel növelni a kétoldalú információt, a színház tájékozódását a közönség, s a közönségét a színház helyzetéről, szándékairól, véleményéről.

A tegnapi alakuló gyűlésen előbb Dallos Nándor, az SZMT kulturális osztályának vezető- j je köszöntötte a szervezőket, j majd Nógrádi Róbert igazgató ; Színház és közönség címmel tartott rövid bevezetőt. Ezután j az Isten véled édes Piroskám j című darab rendezője, Szilágyi!

Sándor beszélt a darabról, majd a szereplők közül Vári Éva, Vajda Márta és Mester István, valamint a Funny Fools zenekar adott műsort. Ezután megválasztották a klub hét tagú vezetőségét, valamint Szivler József szíművészt, a klub szervezőjét titkárnak. Utána Szivler József ismertette a vázlatos programot. E szerint havonta egyszer találkozik a klub harmincegy tagja, s többek között előzeteseket adnak a legközelebb bemutatandó darabból, megkérdik: melyik színésszel szeretnének legtöbbet találkozni, s azt a művészt legközelebb elhívják a klubba, pécsi és budapesti színészekről érdekes ségeket mondanak el ..pletykarovat'’ címén.

Ezt követően kitüntetések átnyújtására került sor. A KMP megalakulása 50. évíor- ! dulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Palkó Sándornak, az MSZMP KB és a Baranya megyei Pártbizottság vb tagjának, a Baranya megyei Tanács vb-elnökének. továbbá Nagy Sándornak, a Baranya megyei Pártbizottság vb-tag- jának, a MÉSZÖV elnökének; a párt régi tagjainak, a fel- szabadulás előtt és után végzett kiemelkedő munkásmozgalmi tevékenységükért a Munka Érdemrend arany fo(Tolytatas az 1. oiaairoi) i

— Az osztrák—magyar mo- j narchia védelmezői természetesen elleneztek mindenféle alkotmányos lépést is a feladatok végrehajtására, a liberális és radikális polgári erők pedig visszarettentek a polgári demokratikus feladatok végrehajtásától.

— Ilyen helyzetben csak a proletariátus lehetett az az osztályerő, amely vállalhatta és amelynek vállalnia kellett az elnyomottak ügyét, a nemzeti függetlenség kivívását, a nemzetiségek felszabadítását, ez uralkodó osztályok elsöprését, a magyarországi gazdasági, társadalmi és politikai változások elindítását. A proletariátus pártjára várt a helyes cél kijelölése, a munkás- osztály és a többi elnyomott felkészítése és szervezése a forradalmi harcra.

— A szociáldemokratákkal való szakítás és az új forradalmi munkáspárt létrehozásának szükségességét legelőször azok értették meg — hangsúlyozta dr. Csendes Lajos —, akik Oroszországban váltak kommunistává és ott létrehozták az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Magyar Csoportját, amelynek vezetői Kun Béla mellett Pór Ernő, Jancsik Ferenc, Vántus Károly, Szamuely Tibor, Ligeti Károly, Kellner Sándor voltak. Ök, bár nem hazai földön kezdtek szervezkedni, de a magyar forradalmi munkásmozgalom szerves részét, új hajtását jelentették. Már kinntartózkodásuk idején is sokat tettek Marx és Lenin tanításainak terjesztésében a hadifoglyok között, a káderek nevelésében, a szociáldemokrata elmélet és gyakorlat leleplezésében, a lenini eszmék és a bolsevik gyakorlat nemzetközi érvényű vonásainak kimutatásában.

Forradalmár elődeink felismerték a szükségszerűt és a nép jövője szempontjából sorsdöntő pillanatban új típusú, marxista—leninista pártot hoztak létre, azzal a történelmi hivatással, hogy a munkásosztály és a tömegek harcának élére állva kivezesse az elnyomott milliókat a szolgaságból. Olyan pártot alapítottak hazánkban és indítottak el történelmi útjára, amely azóta is dacol minden viharral és győzedelmesen halad előre.

— Pártunk küzdelmes, har- eos utat tett meg 50 év alatt. Az úttörők közül már sokan kidőltek a sorból. Pusztították őket a fasiszta gyilkosok 1919- ben, Horthy pribékei 25 éven át, ritkította soraikat az ellenséges golyó, amikor a különböző harctereken testvéri népek szabadságáért küzdöttek. Hőseink, mártírjaink, akik az idősebbeknek harcostársai, nekünk fiatalabbaknak pedig apáink és nagyapáink voltak, tovább élnek azonban bennünk és népünk szívében. Dicsőségüket a legszebb emlékmű: az épülő szocializmus és a nép boldog élete hirdeti.

Dr. Csendes Lajos külön szólt a veterán harcosokról is, akik közül sokan ma is pártunk soraiban haladnak.

■— Tudjuk, hogy velük gazdagabb a párt, velük erősebbek vagyunk. Méltán övezi személyüket szeretet, tisztelet és megbecsülés. Helyt álltak a felszabadulás előtt, küzdöttek a felszabadulás után és ma is számíthat rájuk a párt. i Méltán lehetnek a fiatalabb generációk, az egész magyar ifjúság példaképei. Amikor őket becsüljük, a pártot, a vörös zászló és az eszme iránti hűséget is becsüljük.

A következőkben részletesen elemezte a KMP befolyását a tömegekre, szerepét az első i magyar proletárdiktatúra, a i c Tanácsköztársaság kivívásában.

— Munkásosztályunk és j ; egész népünk büszke arra, hogy az emberiség történeté- i ben az elsők között, Szovjet —Oroszország után Magyarországon győzedelmeskedett a proletariátus diktatúrája.

A Horthy-korszak 25 éves ■

f a 1 a 4 í

küszöbölhetők. Ennek érdekében állandóan szorgalmazni kell a helyi lehetőségek kihasználását. Ki kell dolgozni továbbá a kulturális, kommunális és mezőgazdasági panel épülettípusokat, mert, a panelüzem kapacitas-kihasználása a későbbiekben csak így biztosítható.

Az egények rohamos ütemét hagyományos építkezéssel nem lehet utolérni. Nem megoldás, s nagyon költséges Dunaújvárosból hordani a paneleket. Az ankéton többen is felvetették, házgyár kellene. Ez a téma azonban sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Ehhez komplex vizsgálatra van szükség, ahol figyelembe kell venni Tolna és Somogy helyzetét is, miért ez nemcsak Pécs, hanem megyén kívüli probléma is. Végsősoron az állami építőipari vállalatnak kell döntenie szükségességéről, különböző felmérések, a várható lakásszükséglet figyelembevételével.

© A krónikus létszámhiány és az, hogy az építömunká- soknak egy jelentős száma korszerűtlen szervezetekben, alacsony termelékenységgel dolgozik. Tovább kell javítani az építőmunkások helyzetét, különösen a tanácsi építőiparban és a szövetkezeteknél. Elő kell segíteni az építőmunkások letelepedésének lehetőségét. A munkaerőhelyzet javítását szolgálhatná az ún. kettős szakmai képzés, a szakmunkáshiányt pedig betanított munkások beállításával lehetne átmenetileg csökkenteni.

Mostoha terület

Rendkívüli módon megnőttek a tsz-ek beruházási igényei, melyeket a tsz építőipari szervezetei távolról sem képesek kielégíteni. Sőt, sajnos, tevékenységük nagy részében nem is a mezőgazdaság igényeit elégítik ki. Legnagyobb problémájuk a gépesítettség nagyon alacsony színvonala. Hiányoznak továbbá azok a könnyű elemek, amelyek például egy hizlaldához szükségesek. Ezért drága az építkezés. Megtörténik, a hizlaldát eredetileg fél milliósra tervezték, s két és fél millióba került, mire elkészült. A tsz építőipari szervezeteknek nincs emelődarujuk, erre a célra állami építőipari vállalatot kell felkérni, amely j nagyon drágán végzi ezt a \ munkát. A megoldás az len- '

elektromos hálózat — mind nagyobb területet fogjon át Pécsett a közműhálózat az ország többi városához képesl alacsony színvonalú, terítettségében pedig egyenetlen. Ezért a növekvő igények kielégítését nem biztosítja. A vezetékek fejlesztése, illetve cseréje is szükségessé válik A közműfejlesztés mellett szól az is, hogy Pécs régió központ, az ország negyedik legnagyobb városa, de a közmű- vesítettség fokát tekintve ennél lényegesebben hátrább sorolható.

Városunk vízszegény, s eí máris korlátozza a fejlődést A vízellátás javítása érdekében a városi víznyerési lehetőségek folyamatos feltárásával kell biztosítani a vízigény kielégítését 19'75-ig. A hálózai folyamatos fejlesztésén kívüi szükséges egy kelet—nyugal irányú tápvezeték megépítése A IV. ötéves terv időszakában meg kell építeni a Mohács- Komló—Pécs regionális vízmüvet, mert e nélkül Pécs sem nagyságban, sem az ipái telepítése vonatkozásában nem fejlődhet a későbbiek során.

Jelentősek a gondok a szenny-víz elvezetése és tisztítása terén is. A csatornázatlan lakások száma tovább nő A IV. ötéves terv végére e! kell érni, hogy a lakások 7< —80 százaléka csatornával ellátott legyen. A csatornahálózat kiépítése mellett egy nagyobb szennyvíztisztító telei építése is indokolt. Ugyancsali bővítésre szóiul a csapadékvizet elvezető hálózat is.

A gáz iránti igény fokozódik. 1980-ig a jelenlegi gázfogyasztók száma az ötszörösé« nő. Ez felveti a vezetéképíté: növelésének szükségességét Felmerült a kérdés: hosszabt távon milyen fűtési rendszerrel számoljon Pécs városa — ezt még tisztázni kell. Gazdaságilag is kifizetődőnek látszik az országos földgázvezeték további kiépítése révér bekapcsolni az Algyő—Szék- szárd—Pécs—Beremendi vonalszakaszt. Javasolják: a IV ötéves terv időszakára tervezett kőolajvezeték rendszel építésével Pécs térségében egy fogyasztói telep létesüljön.

Még rpindig nem tisztázott: mikor lesz gázhálózat Meszesen. Ami viszont Kertváros csatornázását illeti: a IV. ötéves tervben az ott épülő mintegy 4600 lakásból álló új telep minden valószínűség szerint megoldja Kertváros csatornázási gondjait

A vitasorozat ma a „Népesség és foglalkoztatottság várható alakulása” című előadással és vitával folytatódik.