Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-21 / 273. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek I Ara; tC hitei Dunántúli naDiö xxv. évfoiyarr, 273. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. november 21., csütörtök 4 válasz: kell! T avaly még csak óvatos megkérdőjelezéssel találkoztam, az új mechanizmus bevezetése óta azonf ban egyre nyíltabb és türelmetlenebb a kérdésfeltevés: meddig pazaroljuk még az Időt termelési tanácskozásokkal? ... A kérdezők többnyire vezető műszakiak. Nemrégiben p Mecseki Szénbányák Igazgatóságának műszaki konfe- i unciáján is napirendre ke- rúljt a kérdés, s a felszólaló legfőbb érvként a szocialista brigádok megerősödésére, illetve a brigádgyűlések mind tartalmasabbá \ álására hi- i atkozott. Szomszédom — s akszervezeti vezető —, egy cédulát csúsztatott elém. melyen ez állt: „fis mi tesz r. '.okkal, akik nem szocialista brigádtagok?” Ez a kis történet akár válasz is lehetne azok számára, akik vitatják e rendezvények hasznát és s ükségességét, a probléma azonban — mely mégiscsak azért kerülhetett napirendre, mert valami baj van az „üzemi parlamentek” körül —, megéri, hogy újra átgondoljuk: mit várunk és mit is t apunk megváltozott gazdasági viszonyaink között a termelési tanácskozásoktól? Párt- és szakszervezeti ve- retőségünk már nagyon sokszor leszögezte: a termelési tanácskozások az üzemi demokrácia megnyilvánulásának és kiszélesítésének fórumai; olyan alkalmak, me- I ek lehetővé teszik, hogy az Ezernek és vállalatok dolgozói — beosztásra és végzettségre való tekintet nélkül —, kinyilvánítsák véleményüket, felvilágosításokat kérjenek és tanácsokat adjanak —■ egyszóval gyakorolják tulajdonosi jogaikat. A törvérry erejével sikerült elérni, hogy s alamennyi gazdálkodó egy- s g rendszeresen meg Is tartja ezeket a tanácskozásokat, tartalmi vonatkozásban azonban — s ezt a termelési tanácskozások „gazdái”, a szak- szervezeti funkcionáriusok is elismerik —, még nagyon sok a tennivaló. Mert mi a gyakorlat? Az üzemvezetőség képviselőinek többsége elhadarja a tárgyidőszak főbb termelési adatait, népgazdasági és politikai érdekekre hivatkozik, milliós nagyságrendű forinttételeket emleget, melyeket a munkás számára olyannyira titokzatos Nemzeti Bank u talt át, vagy tartott vissza, s miután végzett — legjobb esetben magasszinrtíS, de mindenképpen érthetetlen — közgazdasági helyzetelemzéssel, hozzászólásokat kér — mert ez is benne van a forgatókönyvben. Egyszóval termelési tanácskozásaink többsége formális, s mondjuk ki őszintén a gazdasági vezetés azon — kimondott, vagy kimondatlan —, véleményét tükrözi, hogy ma, a „közgazdaság korában”, a munkások tömegei képtelenek megérteni. s ennek következtében beleszólni az üzemirányítás gondjaiba. De van más jellegű ellenérv is. „Minek termelési tanácskozás, amikor a felvetődő problémákkal úgyis azonnal jelentkeznek az emberik?” Azt hiszem, mindkét megnyivánulás egyetlen dolgot tükröz: a termelési tanácskozások, .s ennek következtében a munkások lebecsülését. Mert e tanácskozások nem egyszerű panasznapok. A cél valóban nem lehet az, hogy a napi — anyagigényléssel vagy szerszámmal kapcsolatos észrevételekkel — panaszosok megvárjak a negyedév legét, dehát az „üzemi parlamentek” feladata nern is ilyen egyszerű. Mind ahogy az üzemvezetés dolga sem egyszerű tájékoztatás. Rideg számokkal tarkított, közömbös hangú tájékoztatók helyett, mindenki által érthető, az ügy iránti felelősségről és a dolgozók megbecsüléséről tanúskodó beszámolók kellenek, melyek nemcsak a feladatokat jelölik meg, de az „alulról” jövő ötleteknek és kezdeményezéseknek is teret hagynak. Nehéz lenne megmondani, hol hogyan csinálják, hogy eztán jobb legyen, egy azonban biztos: ma a termelési tanácskozás az az egyetlen fórum, mely képes megakadályozni, hogy szakadék keletkezzen a vezetés és a vezetettek között. Számos kísérlet hozott szép eredményt, s ezek közös vonása: „intímeb- bé” tették a tanácskozásokat. Üzemi, vállalati „nagygyülések” helyett műhelyek, körletek, üzemrészek dolgozói tanácskoznak — a korábbinál sokkal őszintébb, szabadabb légkörben. Egyébként a szocialista brigádgyűlések sikerének is ez az „intimitás” a titka. Azok ülnek egy asztalhoz, akiknek „számadása” van egymással, s miután nemcsak a feladatokat ismerik egyformán, de egymást is — többnyire könnyű közös nevezőre jutniok. Ez valóban nagyszerű és ígéretes dolog, a brigádgyűlések azonban ennek ellenére még mindig rrem helyettesíthetik a termelési tanácskozásokat. S ennek csak egyik oka az, hogy ma még a nem szocialista brigádok vannak többségben. (Megyénkben a Mecseki Szénbányák üzemeiben a legerőteljesebb a mozgalom, de a 18 ezer dolgozóból is csak 10 ezer a szocialista brigádtag.) A másik ok: a brigádgyűlés — a több nyire jogosan viselt Szocialista cím ellenére —, általában a csoportérdekek fóruma, márpedig a termelési tanácskozás célja éppen az, hogy hidat verjen az egyes ember, a kisebb csoportok, az üzem és a társadalom érdekei között. Hosszabb távon — itt mindenekelőtt a szocialista körletek, üzemrészek," gyáregységek és telephelyek elszaporodására gondolok —, természetesen megalapozott az az elképzelés, hogy a termelési tanácskozásokat a szocialista körlet, illetve gyár egység-gyűlések helyettesítsék — ez azonban még elég távoli. Erre várni, s addig megmaradni a jelenlegi szinten, könnyelmű, sőt bűnös dolog lenne. A termelési tanácskozások kollektíva-teremtő, mozgósító, ötleteket adó, magabiztosságra és öntudatra nevelő, felelősségvállalást követő légköri addig is minden eszközzel erősíteni kelL N éhány szót ezekről az eszközökről. Több bányaüzemben — kísérletképpen, — sokszorosították és előre kiosztották a beszámolók anyagát. Bevált. Másutt; felkérték a bizalmiakat tartsanak pár perces kiegészítő beszámolókat, melyek a dolgozók oldaláról vizsgáljak a helyzetet. Ez is ígéretes. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy a gazdasági vezetés nyíltan beszéljen gondjairól és őszinte érdeklődéssel fogadja a munkások jelzéseit — hangozzanak azok el akárhol is —, s azokkal kapcsolatos intézkedésekről rendszeresen adjanak számot. Ahol ez így van vagy igv lesz. ott a „közgazdászok korában” sem okoz gondot a beszámolót követő közömbös némaság Békés Sándor Munkasikerek, politikai rendezvények a jubileumi ünnep tiszteletére Tervtúlteljesités a Sopiana Gépgyárban A nagy évforduló alkalmából rendezett (Inneni taggyűlésen emléklapot kapnak azok. akik húsz éve tagjai a pártnak. Az élenjáró pártmunkásoknak a KB cmlékplake tjét, s a Megyei Pártbizottság emléklapját adományozzák. 1 Számos műszaki intézkedés) bevezetése tétté lehetővé, j hogy a Sopiana Gépgyár az idei — különben emelt — 8U milliós termelési tervét ■ teljesíti. A tavalyi 55 millió- ! val szemben ez még akkor j is jelentős növekedés, ha a) két tervszám közötti különbségben az űj árszabályozás is szerepet játszott. A műszaki intézkedések realizálása azonban nern minden: a brigadmozgalom — amely az 50 éves jubileum alkalmából erőteljesebben kibontakozott a gyárban — rendkívüli módon érezteti roSyíaüa műn Kaját a/ előkészítő bizottság A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság Budapesten szerdán délelőtt folytatta munkáját. A hatvanhét kommunista és munkáspárt Budapesten tanácskozó képviselői nyilatkozatban ítélték el az indonéz reakció brutális irtóhadjáratát a kommunisták és más haladó demokraták ellen, tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy az athéni birőlag halálra ítélte Alexand- rosz Panaguliszt, felhívással fordultak a világ haladó erőihez a görög szabadságitarcos életenek megmcntéséérl. Szovjet vendégeink a Pécsi Városi Pártbizottságon A tartalomból: A Drogobicsi Pedagógiai Főiskola képviselői szerdán délelőtt látogatást tettek az MSZMP Pécs városi Bizottságán. Vlagyimir Pavlovics Csórni j rektort és Mihail Szem- jonovics Szavesin párttitkárt, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Wieder Béla, a Városi Pártbizottság titkára és Szent- istványi Gyuláné, a Városi Pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. A szovjet vendégek és a városunk vezető párttisztségviselői baráti beszélgetést folytattak a felsőoktatási intézményekben szerzett közös tapasztalataikról es a baráti, együttműködés, kapcsolattartás mélyítéséről. Német pártmunkás előadása a Megyei Pártbizottságon Walter Krausse, a Német Demokratikus Köztársaság Pénzügyi hivatalai Pártbizottságának első titkára — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégeként — hazánkban, így Baranyában is előadásokat tart. A német pártmunkás szerdán Pécsié érkezett. Elkísérte megyénkbe Dankovics Dászló, a KB agitációs és propaganda osztályának munkatársa. A Megyei Pártbizottság épületében dr. Csendes Lajos, a pártbizottság titkára köszöntötte és tájékoztatta a vendéget Baranya és Pécs gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről. A beszélgetésen részt vett Mitzki Ervin, a Megyei Párt- bizottság munkatársa. A német vendég tegnap délután Pécs város kultúrtörténeti nevezetességeivel ismerkedett. Csütörtökön a pártbizottság előadótermében Walter Krausse Az NDK gazdasági fejlődése és iparpolitikai tervezése címmel, pártmunkásoknak, tömegszervezeti tisztségviselőknek, közgazdászoknak, propagandistáknak előadást tart Ugyanebben a témakörben mond tájékoztatót a Baranya megyei Egységes Oktatási Igazgatóság I vezetőinek, tanárainak és az ! egy éves pártiskola hallga- ! tóinak. ‘ Pártaktívák Csehszlovákiába n Valutaválság Munkáskiállítás Bikaion Baranya építőipara — ma ▼ Komló a nagy évfordulók jegyében ▼ Színházi előzetes ▼ fl Balázs-trié a Pannónia bárban V Bűnügyi múzeum hatását a termelési eredményekben. A 15 brigád közül’ 11 brigád szocialista jellegr gél tevékenykedik. A közeimül than lezajlott értékelés j alapján Walter József lakatos brigádja első helyre került és megkapták az ezüst jelvénnyel járó emlékplakettet. Ehhez járult még az 1200 forint rendkívüli jutalom is. Jelenleg a 19 fős Walter- brlgád hidraulikus kezelőjárdát. hasítófűrész-tartót, üveg és doboz töltöl gyárt. Ezek tulajdonképpen néhány darabos — szinte egyedinek számítható — élelmiszeripari berendezések. A brigád az úgynevezett „nagy munkán” tulajdonképpen már túl van. ök szerelték össze a szovjet megrendelésre készülő hús- keverö gépeket. A brigád — vállalásukhoz híven — határidőre, tehát szeptember végére az utolsó gépét is legyártotta, műszakilag kifogástalan munkával. Azért jelentős teljesítmény ez, mert az alkatrész hiány néha késedelmet akozott, illetve az Így jelentkező kiesést gondos munkaszervezéssel pótoltak. fl politikai könyvhónap megnyitója Pécsett Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége november 22-én, pénteken este 6 órai kezdettel rendezi a pécsi Technika Háza nagytermében a politikai könyvhónap országos megnyitó ünnepségét. Ünnepi beszédet mond és a politikai könyvek reprezentatív kiállítását megnyitja dr. Szatmári Miklós kandidátus, az MSZMP Központi Bizottsága' agitációs és propaganda osztályának alosztály vezetője. Az ünnepségen közreműködik a pécs- bányatelepi Kodály Zoltán Férfikórus Ivasivka Mátyás vezetésével, valamint a Doktor Sándor Művelődési Ház Irodalmi Színpada Bécsy Tamás vezetésével. A december 5-ig nyitva tartó kiállítás megtekinthető naponta 11— 19 óráig. A karácsonyi ünnepekre és gazdaság pezsgőgyárából az e édes és édes pezsgők, és két céiben jelenleg is közel kétin kepén: speciális osztrák gépe szilveszterre piacra kerül a Isó 50 ezer palack; négyféle színes; a félédes rose es az iiJJó palack érik a Pannónia n, uiagasnyomáson töltik ki pezsgőt. Mecsek vidéki Állami Pince- rehér, száraz, felszáraz, félédes vörös. A gazdaság pin- pezsgőcsalád ..tagjaiból”, A az üvegekből a szűrésre késs
