Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

1968. november 20. Ounantmi naoto Szomorú? Komlós János a Mikrosz­kóp színpadon valahogy így szokta bejelenem: Be­mutatom önöknek vendé­günket, Sándor Györgyöt, aki iró, rendező, előadó­művész egy személyben, — és nagyon szomorú. For­dulj csak a közönség felé, Gyurikám, hadd lássák, mi­lyen szomorú vagy ... Szombaton délután csak* * nem két órán keresztül az egyetem aulájában volt szo­morú, telt ház előtt. Bár én azt hiszem, tulajdon­képpen nem is volt szo­morú. Igaz, egyszer sem nevetett, ezt szerzői-előadói estjének első pillanatától kezdve átengedte a kőzönr ségnek. Tud néhány dolgot az életről, az emberi viszony­latokról, amit mi nem tu­dunk, és ezzel 6 is tisz­tában van. Hát persze, hogy komolyan szemlél minket, aggódva figyeli, megért­jük-e. De hogy szomorú lenne? Ellenkezőleg, örül, hogy beavathat titkaiba. Előszeretettel él a szavak kétértelműségéből fakadó komikummal de csak ritkán öncélúan, ilyenkor sem haszontalanul; időt enged, hogy tudjuk követni na­gyon is egyértelmű gondo­latainak szárnyalását. („Én egy szobrászművész vagyok. Már második éve dolgozom a nagyapám fején. Nincs műtermem**.) De bemutat­kozik analfabétaként, költő­ként, bölcselőként is e két óra alatt, egy cikk kereté­ben reprodukálhatatlanul, szívesen beszél családjáról, munkájáról, lehetőségeiről, s mi ráismerünk csalá­dunkra, munkánkra, múl­tunka, jelenünkre. Egy személyes politikai kabarét csinál, változatos színekkel, „palettájáról** nem hiány­zik az a fajta szatíra sem, mely — mostanában eléggé ritkán találkozunk vele — a dolgok lényegét veszi célba (el is találja), ezzel elvezetve a felfedezés örö­méhez a hallgatót, de nem nevettet. A r-ivaszan okos, a lélek­tani hatások fölényes isme­retéről tanúskodó szerkesz­tési mód nemcsak egyes számaiban, hanem egész műsorában érvényesül. Aki végigülte ezt az estet, nem tudja, kit dicsérjen job­ban: az írót, a rendezőt vagy az előadót. (Kéri) 1918. november 29-én alakult meg a KMP első Baranya megyei alapszervezete Sásd a forradalomban A honismereti szakkör kutatásai nyomán előkerült a Sásd és Vidéke több példánya Néhány év alatt a szemünk láttára terebélyesedett ki a honismereti mozgalom: lelkes kis kollektívák alakultak min­denfelé. Jóformán minden fa­lunak, községnek akadnak olyan patriótái, akik nemcsak azt tekintik kötelességüknek, hogy szülőföldjüket, szűkebb hazájukat munkaerejükkel, energiájukkal segítsék a je­lenben, hanem azt is, hogy annak múltját ugyanolyan gondossággal, szeretettel és lelkesedéssel segítsenek meg­óvni a feledéstől. A megye sok honismereti szakköre közül azért esett a sásdira a választásunk, mert a sásdiak időben felismerték, milyen központi feladatot ró rájuk az a tény, hogy Sásd 1918—19-ben mintegy a megye székhelyeként egyik centruma volt a forradalomnak és a Tanácsköztársaságnak, s hógy itt alakult meg Baranya me­gye egyetlen direktóriuma. A szakkör vezetője Varga József, akit Komlón a Helyi­ipari Vállalat titkárságán ta­láltunk meg. 0 a vállalati titkár. — Ott születtem Sásdon — mondja Vajda József — ma is ott lakom. Ami kevés időm marad, mind az efféle társa­dalmi munkára fordítom. Vagyis mifélékre? 1960 óta dolgozik a járási művelődési ház kebelében, amelynek ve­zetője Banna Lajosné meg­kérte Vajda Lajost, segítsen a fotoszakkörök megszervezé­sében. Vajda Lajos ugyanis aktív fotós is. Emellett régi bélyeggyűjtő is — mi sem természetesebb tehát, hogy a bélyeggyűjtő szakköröket is ő szervezte meg az egész járás területén. Ha azt gondolják, Vajda Lajos, vállalati mun­kája mellett mindössze fotó­zik, és bélyegeket gyűjt, té­vednek. Farag is. Legalább tíz éve faragja népi ihletésű mintáit a körtefából kihántott dobozokra, de nem egy ki­állítása is volt már, s nem egy díjat nyert. Részt vett az azóta jónevűvé fejlődött bikali faragó szakkör megalapításá­ban is. — 1963-ban választottak meg a honismereti szakkör vezetőjévé. Régebben is gyűj­töttem, a közvetlen pátriám szeretete eleve kényszerített erre. Meg aztán miközben fotóztam, egy-egy régi épüle­tet, érdekes parasztházat, jel­legzetes sásdi vagy Sásd-kör- nyéki tárgyat is lefényképez­tem. Arra gondoltam: a száz­kétszáz éves házakat mahol­nap lebontják, legalább képen megmaradjanak... Két évvel ezelőtt, az addig­ra már jól működő szakkör- j ben Vajda József felvetette a | gondolatot: közeleg a 18-as forradalom és a Tanácsköz­társaság 50. évfordulója, meg kellene kezdeni a gyűjtést. — Körlevelet küldtek szét az egész járásban, a kisebb szak­köröknek és a művelődési otthonoknak: minden föllel­hető emléket idejekorán gyűjt­senek be. — Tudtuk: Sásának Pécs mellett vezető helye volt az 1918—19-es eseményekben. — Sásd jóformán megyeszékhely volt. itt alakult a direktórium, s itt alakult az országban is elsőként a tanítószakszervezet. Felutaztam az Országos Le­véltárba és a Széchenyi Könyvtárba is. előástam az ott található dokumentumo­kat is. Török Józsefnek, a járási direktórium titkárának kézje­gyével ellátott, egyetlen meg­maradt nyugta, amelyen a di­rektórium bélyegzője van — például az egyik értékes em­lék. Érdekesség: hogy Török József fia, Török Béla nyug­díjas szintén a szakkör tagja. Előkerültek a Sásd és Vidéke című lap egyes példányai is — felmérhetetlen értékes adatokat nyújtva az 50 évvel ezelőtt történtekről. Külön történet, ahogy Pécsi Mihályt, az akkori idők egyik vezető személyiségét, ma már az egyetlen élő tanút, megtalál­ták. Amikor a régj neveket olvasgatták, Török Béla em­lékezett: Pécsi Mihály, aki apjával együtt dolgozott a ve­zetőségben, vasutas volt. Em­lékezett, hogy annakidején a kaposvári katonai ügyészség fogházába szállították. A szak­kör nyomozni kezdett, minden szálat felgombolyított, s az egyik szálon, hogy ti. Pécsi Mihály állítólag Bátaszéken van, miután évekkel ezelőtt tért haza emigrációjából, el is tudtak indulni. A bátaszéki pártalapszervezethez küldött levelükre jó idő után azt a választ kapták, hogy levelük hosszú vándorút után elérke­zett Kiskunfélegyházára Pécsi Mihály kezéhez! Azóta járt is Sásdon az idős veterán, emlékezéseit hangszalagra rög zítették, életrajzát kezefrásá- val őrzik, s vendégként meg­hívták a november 29-i ün­nepségre, amikor a Sásdon ép­pen 50 éve megalakult KMP-t ünnepük, amelynek Pécsi Mi­hály alapító tagja volt. A sásdiak lelkes munkája nyomán ma már elég sokat tudunk az ott félévszázada történt eseményekről. Megér­demli a szakkör, hogy néhány más tagjának nevét is fel­soroljuk: dr. Vincze Miklós nyugdíjas állatorvos, Pintér Ernő TÜZÉP-alkalmazott, Bér kés Károly nyugalmazott is­kolaigazgató, Walter László műszerész, Molnár László KISZ szervező titkár, dr. Leidecker Jenő kaposvári le­véltáros. aki sajnos ma már nem lakik Sásdon. S hozzá­tartozik még az igazsághoz, hogy a sásdiak értékes mun­kája a környező falvak, a já­rás más honismereti szakkö­reinek segítségével teljes, s ezek közül szintén megemlí­tünk néhányat befejezésül: Barátur. Bodolyabér, Magyar- hertelend. Hetvehely és Bikái jól dolgozó szakköreit. A pécsi papírmalom Pécsett dolgozott a legelső magyarországi gőzgépek egyike Hidraulikus sajtó már 1847-ben — Papírkészítő manufaktúra volt Ilirden is „Aki éri, ingyen viheti !* * — körülbelül így hangzott 1895- ben Pécs város vezetőinek iz­gatott felhívása a polgárság­hoz. A város vezetése — mi­után értesült I. Ferenc József közelgő látogatásáról — ijed­tében (hogy a császár ne lás­sa az elhanyagolt barokk épü­letmonstrumot) gyorsan le­bontatta a tettyei papírmal­mot, amelyben 1860 óta már csak különböző kis üzemek működtek. A pécsi papírmalom törté­netét Szita László, a Dunán­túli Tudományos Intézet fia­tal kutatója dolgozta fel. Munkája „A papírkészítés és a papírgyártás Pécsett, 1764— 1860” címmel a közelmúltban jelent meg. — E munkám tulajdonkép­pen csak része egy hosszabb Időre szóló tervnek — mond­ja a fiatal kutató. — A XIX. század elején egész sor iparág virágzott ezen a vidéken, mint a cukorfózés, a gyufakészítés, és más iparágak. Ezek mű­szaktörténete rendkívül érde­kes és tanulságos. Olyan tech­nológiai eljárások merültek a feledés homályába, amelyek KÖZÜLETEK, VÁLLALATOK, FIGYELEM! Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc. Zsoteal kapu 9—11. vállal multicár mindennemű típusú kist eher gépkocsi nagyjavítást meg­egyezéses áron. Kérjük az üzemeltetőket, hogy Igényüket 1968. NOVEMBER HŐ 30-IG szíveskedjenek bejelenteni. ügyintéző: Várad! István igazgató. Tel.: 36-373. pedig értékes kultúrtörténeti és ipartörténeti dokumentu­mok. Például, hogy szorosan a témánál maradjak, Hirden is működött egykor papírké­szítő manufaktúra. Itt Lattner János 1828 és 1838 között az eperfák fiatal hajtásaiból olyan alapanyagot állított elő, amely bankjegyek nyomására is alkalmas volt. Amikor ezek­re a dolgokra rábukkantam, és mai szakemberekkel meg­beszéltem, kiderült, hogy Lattner János a maga kis ma­nufaktúrájában Közép-Európa szerte akkor egyedülálló tech­nológiát fedezett fel. A mű­szaktörténeti kutatások város­történeti szempontból is na­gyon érdekesek. Itt van ez a pécsi papírmalom. Ebből 1849- re gyár lett a Tettyén és tük­rözte az egész magyar ipar akkori problémáit. mének termelési adatai is im­ponálóak. 1839-ben még éven­te 500 rizsma papírt készített (egy rizsma 480 ív írópapír, nyomdai számításban 500 ív) 1849-ben már évi 9—10 ezer rizsmát. Hüttner az országos papírkiállításokon is sikerrel szerepelt, maga Kossuth is felszólalt egyszer a pécsi gyár érdekében. A gyár termelésé­vel ellátta az egész pécsi feu­dális közigazgatást, és sok pa­pírt szállított Belgrád és Zág­ráb nagy nyomdáinak. Dolgozókat felvesznek A Pécsi Fémipari Vállalat szer­számkészítő lakatost, karosszéria- lakatost, lakatost, általános laka­tost és vizsgázott kazánfűtőt ke­res felvételre. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. IS. (81743) * A Pécsi Vasas Ktsz felvesz ko­hásztechnikust, esztergályos szak­munkásokat és férfi segédmunká­sokat. Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezés: Pécs, Zsolnay V. U. 13. (81754) * Férfi (nem nyugdíjas) portást, valamint heti 14 órás foglalkozta­tásra. rakodómunkásokat és láng- hegesztőket felveszünk. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelent­kezés: Pécs. Légszeszgyár u. 30, üzemvezetőnél. (81836) * B. m. Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat lelvesz gépkezelő­ket, gépkocsirakodókat, kőműve­seket. segédmunkásokat, kubiko­sokat. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán. Pécs, Zsolnay V. u. 4—6. (81926) * Kőműves, fűtésszerelő és vil­lanyszerelő segédmunkásokat, va- ■ (amint asztalos és épületlakatos szakmunkásokat felveszünk, csak pécsi munkahelyre. Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, Pécs. Tímár u. K. (1126) Az Országos Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat balatonboglári kirendpltsége felvesz felmérő tech­nikusokat, művezetői beosztásba, változó munkahelyre, jelentkezni lehet: Sásd. Pozsony u. — Mély­építésben jártasság előnyben. (81937) : * Fejlesztés alatt álló vállalat ke­res ügyvitelszervezői munkakör betöltésére közgazdasági egyetemi j vagy technikumi végzettségű férfi- j dolgozót. Jelentkezéseket „Com­puter” jeligére a Sallai utcai hir- | detőbe kérjük. (81930) * Autóvillamossági szerelőt, aki­nek az egyéb autószerelés! mun­kákban is gyakorlata van. azou- nal felveszünk. — MÉH Vállalat. Pécs, Doktor S. U. 14. (81959) | * A 12. AKÖV fiatal gépésztechni­kust vagy gyakorlott műszaki raj­zolót keres azonnali felvételre rajzolói és sokszorosító munka- [ körbe. Jelentkezés: Pécs. Bolgár Néphadsereg u. 33, II. 7. Műszaki fejlesztési osztály. (81964) * I Takarítónőt nappali műszakra, I meghatározott időre, azonnali bc- | lépésre felveszünk. — jelentkezes: Ruházati Nagykereskedelmi Vál- j la lat gondnokságán, Megyeri ót 1 78. szám. (1140) j Fűtőt alkalmaz a B. m. Vendég­látó Vállalal. Jelentkezés a mun­kaügyi osztályon, Józseí u. 19. (81984) * Kőműves szakmunkást és fűtőt felvesz a Pécsi Vegyesipari Vál­lalat. Irányi D. tér. 9. (81994) * Gépelni tudó, közgazdasági tech­nikumot végzett női munkaerőt keres felvételre a Pécsi Fémipari Vállalat. Pécs, Felsőmalom u. 13. sz. alatt. (83008) * Gépkocsivezetőket autóbuszra és tehergépkocsira, segédvezet.őket, menetirányitót. üzemért keres fel­vételre a 12. sz. AKÖV komiói üzemegysége. Jelentkezés: Komló, Autósvölgy. (1436) * Felveszünk épület- és bútorasz­talosokat valamint segédmunkáso­kat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Pérs. ni.. Rác­város 70. Vízügyi Igazgatóság géo- mühelye. (235) * Nyugdíjas éjjeliőröket alkalmaz azonnali belépésre a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat. Jelent­kezés a Bolgár Néphadsereg útja 77. sz. alatti üzemegységénél az üzemvezetőnél. (1439) * Autóbuszvezetői Jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt, pécsi munkahelyre felveszünk. Műszaki Erdészet, Pécs, Megyeri út 20. (81971) Autóvillanyszerelőt felvesz a Bel­kereskedelmi Szállítási Vállalat. — Pécs, Megyeri út 103. (81910) * Azonnali belépéssel alkalmaz­nánk víz- vagy mélyépítési gya­korlattal rendelkező TERVEZŐ MÉRNÖKÖT ES KALKULÁTORT, valamint MAGASÉPÍTÉSI TECH­NIKUST. Jelentkezés személyesen vagy levélben. Dél-dunántúli víz­ügyi Igazgatóság. Pécs, Köztársa­ság tér 7. sz., telefon: 62-60. (1431) * Előkészítő munkára gépésztech­nikust felvesz a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, Tímár u. 23. (1433) * Közgazdasági technikumi vég­zettséggel vagy képesített könyve­lő adminisztrátori munkaerőt azonnali belépéssel felvételre ke­resünk. Bérezés megállapodás sze­rint. Gépkocsirakodókat, útkar­bantartó és úttisztító munkásokat felieszünk. Jelentkezés a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál, Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. sz. alatt. (1434) * A Göngyőlegetlátő Vállalat hi­dasi .VITT. számú üzemegysége azonnali belépéssel felvesz fűrész­gépi szakmunkásokat 8 forintos aiapórabérrei, négy szakképzett faipari csoportvezetőt 9,50 forintos alaoórabérrel. Ugyanitt felveszünk szállító szakmunkásokat, bérezés: teljesitmén.v bér. Jelentkezés Hida­son az üzemegység irodahelyisé­gében. Telefon: Bonyliád 63. (1422) A pécsi papírmalmot 1764- ben Klímó püspök alapította, és 1777-ig a püspökség keze­lésében volt. Ezután negyven­két évre a káptalan kezelésé­be került, majd Pécs város tulajdonába, míg 1830-ban megjelent Hüttner János Ke- resztély és megvásárolta az üzemet. A pécsi papírmalom fénykora az ő nevéhez fűző­dik. Hüttner Svájcban, Szász­országban, Ausztriában gyára­kat vezetett, mielőtt Pécsett nagy lendülettel a papírma­lom fejlesztésébe kezdett. Nem tudott magyarul, de 1848-ra már megtanulta a nyelvet, és a magyar szabadságharc gon­dolatának lelkesült képviselő­je lett. A papírmalom a Tettyén, a romoktól délnyugatra, a mai sétány helyén terült el. Mé­retei fokozatosan változtak. | Az alapítás idején az üzem- ! épület 27 méter hosszú és 14 és fél méter széles volt, a csődbejutás idején, alapítása után csaknem száz évvel 37 méter hosszú, 16 méter széles. A tömbszerű épületnek két rendes és két manzárd emele­te volt. Munkáslétszáma tíz és húsz fő közt váltakozott. Technikai felszereltsége a kor­hoz képest figyelemre mél­tóan modern. Hüttner Ma­gyarországon az elsők között alkalmazott gőzgépet már 1845-ben. A 16 lóerős gőzgé- j pet egy Dobbs nevű angol * származású „erőművész” és | mechanikus ajánlotta, aki I Hüttner gépésze volt, s szá- I mos, korában rendkívül mo-1 dern technikai megoldást ve- j zetett be. 1847-ben már hid­raulikus sajtót alkalmaztak a ; technológiájukban, i Hüttner óriási tőkekölcsönt, 61 ezer forintot vett fel. Az ! arányokra jellemző, hogy eny- | nyi pénzért akkor körülbelül negyven darab jólmenő, há- ! romszobás, berendezett pol- ] gárházat vehetett volna. Uze­A Hüttner-család azonban 1860-ra teljes csődbe jutott. A papírgyártás megszűnt Pé­csett. Később egy kereskedő­család lisztőrlőt létesített ben­ne, s az épületben egyidejű­leg lemezkészítő üzem és sör­gyár is működött. Falai közt a későbbiek során enyvfőző- üzem, ecetgyár és gőzgéppel felszerelt kaptafagyár kapott helyet, míg a város vezetői 1895-ben az ijedt felhívást ki nem bocsátották, és a híres gyárépületet rövid idő alatt szétszedték. — Van ennek a témának kutatói szempontból egy na­gyon gyakorlati haszna is — mondja Szita László. — A víz­jel-térképre gondolok, amely­nek segítségével valamennyi papír korát meg lehet állapí­tani. Például a XIX. század könyvnyomtatására jellemző, hogy a művek évszám nél­kül jelentek meg. Amikor már semmi támasz, akkor a víz­jel-térképpel maximum tíz év hibalehetőséggel meg lehet ál­lapítani a papír, s egyben a kiadvány életkorát. A kutatá­saimhoz az inspirációt levél­táros koromban kaptam, ami­kor szétesett iratok tömegét kellett rekonstruálni. Akkor jöttem rá, hogy a vízjelek el­igazítanak. Bogdán István, a papíripar kitűnő szakértője hívta fel a figyelmemet, s biztatott. Tulajdonképpen így kezdődött... Szita László munkája tíz évig pihent a fiókban, míg a téma, a műszaktörténeti ku­tatás nálunk is időszerűvé vált, másrészt pedig a Dunán­túli Tudományos Intézet más intézményekkel összefogva gondjaiba vette az értékes munka kéziratát. Szita László kutatásai során kiderítette, hogy a pécsi papírmalom ter­melését 1770 és 1830 között döntően itt helyben használ­ták fel. Aki ma bármi kora­beli munkát, iratot vesz a ke­zébe — az egykori pécsi pa­pírmalom terméke az. Thicry Árpád 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents