Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
T968. november 20. Dtmanttm napio \ V Garázsok az istállók helyén Már csak a 45—70 éves tsz-tagok tartanak háztáji tehenei A fiatalok autót vesznek a tehén árából — Tizenkét tsz-tagnak van autója a faluban. Majdnem minden autó olyan garázsban van elhelyezve, amely istálló vagy pajta volt valamikor. Ha így haladunk, nem marad istálló a községben, hiszen a fiatal házépítők már istálló nélkül építik fel az otthonukat. Nem lehet megállítani Papp Zoltán, a szentdémesi Egyetértés Tsz elnöke — ismertebb tisztsége: a pécsi tsz- szövetség elnöke — mondotta a fenti szavakat saját falujáról. A háztáji tehénállomány tehát ebben a községben is csökken. Pedig mindent elkövetnek, hogy ne így legyen. A háztáji tehénállományra is kiterjesztették a díjtalan mesterséges megtermékenyítést, külön legelőt és pásztort biztosítanak számára. Fél-háromnegyed hold lucemaföldet, takarmányrépát, korlátlan meny- nyiségű kukoricaszárat, alomszalmát adnak, lekaszálják, rendsodrózzák a szálastakarmányt Ingyenesen szállítják be nekik a mezőről a szénát, répát, arra buzdítják őket hogy fogjanak össze ötem-ha- tan, vegyék igénybe a tsz vontatóját s hozzák el Szigetvárról azt a takarmányt, amelyet az állam ad a háztáji szarvas- marha tenyésztés támogatására. Átveszik a háztáji gazdaságok tejét is, megosztoznak a nagyüzemi feláron stb. Mondhatnánk: tálcán kínálják a kedvezményeket, s mégis, a háztáji tehénállomány feltartóztathatatlanul csökken. Úgyszólván csak a 45—70 éves tsz-tagok tartanak már teheneket. Pék János, a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója társaságában jártuk be ezt a — háztáji tehéntartás szempontjából —tipikus baranyai községet. Pék János nem várt csodákat, hiszen Baranya háztáji tehénállománya már 1960—1964. között is mintegy évi ezer- darabbal csökkent. Az utóbbi esztendőkben, különösen az idén azonban meggyorsult ez a folyamat, s most már évi kétezer darabos fogyásnál tartunk. Ha ebben az ütemben folytatódnék a dolog, hat-hét év múlva egy szál háztáji tehén sem maradna a jelenlegi 12 800-ból. Urbanizációs „csoda“? A fogyás semmiképp sem előnyös, hiszen még belföldön sincs elég marhahús, külföldön pedig minden mennyiséget el tudnánk adni a hízott marhából. (Ez az egyik legfőbb valutaszerző forrásunk.) A csökkenés azonban önmagában még nem okozna jóvátehetetlen bajt, hiszen van egy ellenkező irányú tendencia is: a tsz-ek nagyüzemi tehénállománya — az istálló-épitűsekkel egyenes arányban — évről évre növekszik. Annyira azonban nem tud növekedni, egyszerre nem tudunk annyi istállót építeni, hogy a háztáji állomány kétezres fogyását ellensúlyozzuk! Ez képtelenség! Ezért kell minden lehetőséget megragadni a különben objektív folyamat lelassítására Ezért utaztunk — ugyancsak Pék János társaságában — Bicsérdre, illetve Ibafára is, hiszen mindkét község példája nagyon tanulságos abból a szempontból, hogy milyen sajátosságok, ellentmondások között érvényesül ez a folyamat. Bicsérddel, illetve a tsz-hez tartozó három községgel kezdjük, ahol nemhogy csökkent, hanem növekedett a háztáji tehenek száma. 1960-ban 251, az idén viszont 308 ilyen tehenet írtak össze a 3 faluban. Ez már önmagában is csodával határos ténynek számít, melynek nincs párja a megyében. Még inkább azzá teszi az a körülmény, hogy Bicsérd és környéke jóval közelebb fekszik a városhoz, mint például Szentdénes. Következésképp: ha ott nagy volt az urbanizációs hatás, ha ott sok tehén- istállót alakítottak át garázzsá, még többet „kellett volna” átalakítani Bicsérden. Az élet viszont mást mond, j hiszen kiderült, hogy a bi- csérdi „csoda” két eredőre vezethető vissza: 1. a tsz veze- j tői csaknem annyi kedvez- j ményt adnak a háztáji tehén- i tartóknak, mint Szentdénes; | 2. a tsz-tagok kihasználják a 1 város közelségét, s rengeteget piacoznak a tejből. Van család, amely heti 800 forintot is hazahoz (!) a tejföl és túró eladásából. Mindnyájunk érdeke Az urbanizáció nemcsak gátolhatja, hanem még ösztönözheti is a háztáji tehéntartást — vonhatjuk le a következtetést a bicsérdí példából. No de mivel magyarázzuk Ibafa esetét, ahol — illetve a hozzátartozó négy községgel együtt — az 1960-as 268-ról 177-re csökkent a háztáji tehenek száma? Ibafa ugyanis még ma — a bekötőút megépítése után — is nagyon távoli helynek számít. A legeldugottabb falvak egyike a megyében. Mint kiderült, sok életerős fiatal férfi és nő vándorolt el az elmúlt években a községből és környékéről, mert urbani- záltabb és forgalmasabb helyeken akartak letelepedni. Tehát itt is az urbanizáció az első számú ludas. Kitűnt viszont az is, hogy ettől függetlenül, még nem csökkent volna ilyen rohamosan a háztáji tehenek száma, ha a tsz any- nyi, vagy megközelítően any- nyiféleképpen ösztönzi tehén- tartásra az otthon maradottakat, mint például a szentdé- nesiek, vagy bicsérdiek. Pedig az ibafai tsz-vezetés nagyon sok jót tett az elmúlt években, hiszen Lorincz János elnök csaknem reménytelen helyzetből „hozta fel” eny- nyire a tsz-t. Aki csak egy kicsit ismeri Ibafa múltját, az tudja, hogy ez is csaknem csodával ért fel. Mégis kár, hogy a háztáji tehén tartásról, erről a fontos dologról kissé megfeledkeztek. Lőrincz János egyébként közölte velünk, hogy megnézik a dolgot, s azon lesznek, hogy kiköszörüljék a csorbát. Reméljük mások is megteszik ezt, hiszen sok olyan falu van még a megyében, ahol a háztáji szarvasmarhatartást elhanyagolták. Az egész ország érdeke, hogy változtassanak! M. L. Az új Kossuth-adó próbája November 24-től rendszeres kísérleti adás Az Elektromechanikai Vállalat elkészítette és felszerelte a Kossuth-rá- dió két új, egyenként 150 kilowattos adóberendezését, amely próbaképpen kedden hajnali 3 óra 08 perckor jelentkezett először és sugározta első fnűsorát a Kállai kettőst. A 300 kilowatt összteljesítményű adók átadási ideje december 31, s annak ellenére, hogy a gyártás és a szerelés igen sok akadályba ütközött, s több hónapos elmaradást kellett pótolni, ma már majdnem biztosra vehető, hogy az év utolsó napján a jelenlegi 135 kilowattos régi ádót a nagyobb teljesítményű berendezésekkel válthatják fel. A keddi próbának a melegítés ellenőrzése volt a célja — a tapasztalatokat most értékelik. A végleges üzembehelyezés előtt, a KMP 50. évfordulója tiszteletére november 24-től megkezdik a rendszeres kísérleti adást. A tervek szerint 24-én és az azt követő napokban is 17 órától műsorzárásig az új adón sugározzák a Kossuth-rádió műsorát. E kísérleti adásokon főleg a térerősséget, vagyis az adás vételi lehetőségeit mérik. Pécsről már a keddi próbaadás idején jelentették, hogy lényegesen jármit a vétel. Valószínűleg az ország más vidékein, például Miskolc környékén is, jelentősen javul a Kossuth-rádió vétele. Ha a kísérletek a tervnek megfelelően sikerülnek, az új adóberendezéseket december 31-én végleg üzembe helyezik, és már a szilveszteri műsort is a 300 kilowattos adón sugározzák. A lakosság szolgálatában Asellyeieké a ssó Mikor temetik be végre a vízvezeték árkait? —- Építenek*e majd társasházakat? — Lesz-e tornaterem? — Községünk öt utcájában, összesen 8—900 méter hosszúságban árkok éktelenkednek immár hónapok óta. Megnehezítik vagy éppen lehetetlenné teszik a közlekedést, s ez különösen most, a betakarítás és tüzelőszállítás idején sok bősz- szúságot, okoz a lakosságnak. Mikor temetteti be már végre az árkokat a községi tanács? — kérdezi Vicze Lajos sellyei lakos. Wunderlich István, a Sely- lyei községi Tanács vb-titká- ra: — A vízvezetéket újítjuk fel, sajnos «valóban már hónapok óta. A munkát a Cserkúti Gépjavító Állomás végzi a Komlói Víz- és Csatorna- művek mint beruházó megbízásából. Augusztus végén, szeptember elején jelent meg Sellyén a gépjavító 15—20 embere, egy hétig voltak itt. Ez alatt az idő alatt nem csináltak mást, mint hogy — egy árokásó gép segítségével — kiásták az árkokat és az Ady utcában új eternit csöveket fektettek le. Ezután november elejéig nem történt semmi, illetve mégis annyi, hogy az árkok egy része az esőzés következtében beomlott. Mi több esetben felhívtuk a Komlói Víz- és Csatornaművek vezetőjét a munka folytatására. Minden alkalommal megígérte, hogy a gépjavítónál megsürgeti a befejezést. De beszéltünk a gépjavító igazgatójával is, ő ugyancsak megígérte. hogy utána néz, miért nem folyik rendesen a munka. November eleje óta ismét van itt pár ember, fektetik a csöveket. De a kész árkokat a mai -napig sem temették be. Morber János, a Komlói Víz- és Csatornaművek igazgatója: — A panaszosoknak teljesen igazuk van. Amikor megegyeztünk a kivitelezővel, kijelentette, hogy legkésőbb három héten belül elvégzi a felújítást. Ezért nem tartottuk szükségesnek formális szerződést kötni vele. A csövek nagy részét is biztosítottuk számára, csakhogy a munka menjen. Telefonon és levélben többször felszólítottuk őket, körülbelül két hete ismét megígérték, hogy nagy erővel felvonulnak és a legrövidebb idő alatt végeznek. Úgy látszik ez csak ígéret maradt... I tizennégy sellyei lakos kéf- dése. A magyar bútoripar legnagyobb vállalata Budapesti Bútoripari Vállalat és a „Baranya” Kereskedelmi Vállalattal közösen árusítással egybekötött bútorkiállítást ren dez PÉCSETT, A PANNÓNIA SZÁLLÓ FÉLEMELETI NAGYI’ ÉRMÉBEN Nyitva: 1968. nov. 16—24-ig, naponta 10—18 óráig. I j özem SzentlőiMiieon A MÉSZÖV, rövid két év leforgása alatt üzemek sorát hozta létre; az fmsz-ekben 8 faipari üzem működik, de van már csillagszóró, gyapjúfonó, szappanfőző és fóliakészítő üzemük is. A legújabban, amely Szentlőrincerr a közeljövőben indul be, munkavédelmi felszereléseket, védőkesztyűket, védőmunkaruhákat készítenek. — Miért, nem építenek több i társasházat községünkben? Az első, elég szépen .sike- i rült társasház felkeltette az j érdeklődést, pénzünk van, ! telek is lenne, körülbelül ; egy éve jelentkeztünk. Med- i dig kell még várnunk? — hangzik Szabó Istvánt és még Varga Lajos, a Sellyéi községi Tanács vb-elnöke: — Végrehajtó bizottságunk már tárgyalt erről, sót korábban magam is felvettem a kapcsolatot a Sellye és Vidéke Építő Ktsz elnökével. C azonban gazdaságossági okokra hivatkozva kitért a munka vállalása elől. Jelics László, a Sellye és Vidéke Építő Ktsz elnöke: — így igaz, ahogy Varga elvtárs mondja, de csak a múltra vonatkoztatva. Az új gazdasági mechanizmusban, mivel a feltételek kedvezőbbek lettek, a szövetkezeteknek már kifizetődik a társasház építés. Éppen ezért most már csak a leendő tulajdonosokon, pontosabban a szerződés megkötésén múlik az építkezés megkezdése. Részünkről, ha december 31-ig megkötik velünk a szerződést, a tavaszi kezdés biztosított. Viszont ennél tovább várni nem tudunk, le kell kötni a kapacitásunkat ... — Egész Sellyén nines egy tisztességes tejbolt. Szükségmegoldásként a tsz udvarában —* majdnem a falu legvégén és nem is megfelelő időben — mérik a tejet. A község biztosított telket is a tejbolt létesítésére. Meddig húzódik még a megvalósítás? — kérdezi dr. Bor- bényj László sellyei körzeti orvos. Varga Lajos: — Kedvező választ adhatok. Most beszéltem a termelőszövetkezet vezetőivel, legfrissebb tájékoztatásuk szerint a tejbolt még ebben a hónapban elkészül és meg is kezdi az árusítást.- örömmel olvastuk a Dunántúli Napló szombati számában, hogy a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága Palkó elvtárs javaslatára határozatot fogadott el, mely szerint 500 ezer forintot biztosítanak a megyei művelődési osztálynak a vidéki gimnáziumok felszereltségének növelésére. Számíthat-e ebből az összegből valamire a Sellyei Gimnázium is? — kérdezi Wunderlich István, a községi tanács vb-titkára.' Bernics Ferenc, a Megyei Tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője: — Igen, természetesen gondolunk a Sellyei Gimnáziumra is. Amint a vásárlások aktuálissá lesznek, összehívjuk az érdekelt gimnáziumok igazgatóit, egyeztetjük az igényeket a lehetőségekkel, és maguk az igazgatók fogják megvásárolni a leginkább szükséges eszközöket. Bernics Ferenc: — Szigetváron, ahol sokkal több gyerek van, plusz egy NB I-es női kosárlabda csapat, már évek óta vajúdik ugyanez a probléma, pénz hiányában mégsem tudunk segíteni. Ezt megértve, a Szigetvári városi Tanács — mint az újságban is olvashatták — a lakosság lelkes támogatásával saját erőből létesít tornatermet De van egy javaslatom, művelődési ember szájából talán nem hangzik szentségtörésnek. Meg kellene vizsgálni, van-e lehetőség arra, hogy a művelődési otthon nagytermét alakítsák át erre a célra. Nappal a gyerekek testnevelését, este továbbra is a művelődés ügyét szolgálhatná. Ha ez megvalósítható, a „tornaterem” felszerelésének biztosításában osztályunk már tudna segíteni. Kéri Tamás — Sellyén az általános iskolában, a gimnáziumban és a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában több, mint ezer gyermek tanul. De az egész községben nincs egy használható tornaterem. Emiatt, különösen télen nagy nehézségekbe ütközik a test- nevelési órák megtartása. Igaz, ígéretet sem kaptunk tornaterem létesítésére, mégis szóvá teszem: nem lehetne j valamilyen módon megoldani ezt az égető problémát? } — kérdezi Varga Sándor, a Sellyei Általános Iskola igaz- j gat ója. — A község lakossága, gyerekek, szülők, pedagógusok szívesen végeznének társadalmi munkát ennek érdekében. Boez Gyula szobrászművész éi R. Fürtös Ilona iparművész kiál lítását nyitotta meg november l* én Galambosi László a meszes művelődési házban. A kiállításoi Bocz Gyula legújabb márvány- é: faszobrai mellett R. Fürtös Iloni olyan gobelinjei szerepelnek, me lyeket a művész tervei alapján tanítványai, a művészeti gimná zium diákjai szőttek le. A kiállítás december 15-ig 8-tó 20 óráig minden nap megtekint hető. — Női szővetruha extra nagyságban is 100 forinttól 168 forintig, damaszt kispárnahuzal 16,10 forintért. női kötény 25.00 forintért, férfi zsebkendő 5 forintért, női télikabát, csak kis számban 298 forintért vásárolható a Leértékelt Aruk Sallai utcai boltjában. (x)