Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
tté8, norember 17, Antantmegszállás Baranya megyében Amikor 1918. november 7-én a magyar küldöttség élén Károlyi Mihály miniszterelnök Belgrádba utazott, hogy fegyverszüneti megállapodást kössön Franchet d’Esperay tábornokkal, a balkáni antanthaderő francia főparancsnokával, ezt a belpolitikai és nemzetközi helyzet sürgető hatása alatt tette. Békét követelt az ország lakossága, de maga a kormány is a háború mielőbbi teljes befejezésére törekedett. A balkáni front egészen felbomlott, már a németek is gyors ütemben vonultak visz- sz&felé, az antanthaderő minden pillanatban elérhette az ország déli határait. A november 8-án d’Esperay francia tábornok által megállapított fegyverszüneti egyezmény Magyarországból jelentős déli területeket bocsátott az antantcsapatok megszállása alá. A megszállásra kijelölt területbe esett Pécs város és a megye nagyobbik fele. Franchet d’Esperay és Károlyi Mihály között létrejött megállapodás szövegét. A balkáni antant főparancsnokság — nyilván Clemeaiceau francia miniszterelnök utasítására — szerb királyi csapatokat küldött Baranya megye megszállására, akik november 14-én már Pécsre érkeztek. A megszállók mesc.«.c«a<i napján a pécsi polgármester újságfelhívásban hozta a lakosság tudomására, hogy a belgrádi fegyverszüneti szerződés értelmében Baranya megye nagyobb részével együtt Pécs város is megszállás alá kerül. Már november 14-én délelőtt jelentős számú szerb reguláris csapatok érkeztek Pécsre a megszállás végrehajtására. A megszállók parancsnoka már előre arról értesítetté a polgármestert, hogy baráti szándékkal jön*«>«,>««» • • : PÉCSI NAPLÓ •"V*- >: > •»«•» <-» <■■ >•*. • ' yy</ y > »«*>•" •••■ v. .->•< ;• ' : i ,>•< <->v.: '.v ; Csütörtök reggel szerb katonaság megszállta Pécset. A Pécsi Ncm/ctf Iniiács a> tíio rp\ íd esc U>1\ * tan <n wxm hívja (el a varos *!««•>• ,, á varosnak hú törtökön szerb kat<ma>.ov állá törtéei-mlö meiyszállátsa esetén a %/txjb katom’*- Mgos a írviebsísefeb íósadia én ritynaitrstef vasrv- r-c k> Herei«-» mtv. A ko/ónvV; mái?« tartósa a többi >ojm:><»kt.án is a «vssgölmar. a rvr«rt íh a s/zfb cső ontok friics fegyelmez i Amikor Károlyi és küldöttség hazatért a belgrádi' útról, s beszámolt ’a kormánynak és a Nemzeti Tanácsnak a francia tábornokkal folytatott megbeszélésekről, a magyar kormány mintha halogatni próbálta volna a belgrádi fegyverszüneti diktátum véglegesítését. A francia tábornok azonban már néhány nap múlva sürgető táviratot küldött Budapestre, amelyben arra figyelmeztette Károlyit és a magyar kormányt, hogy a francia miniszterelnöktől utasítást kapott, és ebben Clemenceáu arra hívta fel Franchet d’Es- perayt, hogy a magyar kormányelnökkel csak katonai kérdésekről tárgyaljon, minden más politikai kérdést ki kell kapcsolni a megbeszéléseikből. Ebből Károlyiék arra gondoltak, hogy a balkáni fő- parancsnok még súlyosabb feltételeket szabhat, ha késlekednek a fegyverszüneti feltételek aláírásával. De erre kényszeritette a magyar kormányt a nemzetiségi mozgalmak erősödése, a Monarchia területén kialakuló új államok területi követelése is. A cseh katonaság pl. minden előzetes fegyverszüneti megállapodás nélkül benyomult a felvidéki szlovák területekre. A ' kormánynak nem sikerült megegyezésre jutni az erdélyi románok vezetőivel, és a már felvonult román királyi csapatok betörésére lehetett számítani. Ezért Károlyi a belgrádi megállapodások végleges aláírását javasolta a kormánynak és a Nemzeti Tanácsnak. A Nemzeti Tanács is elfogadta Károlyi Mihály javaslatai és Hock János elnök kijelentette, hogy azért is, amiért ezt az egyezményt a kormány és a Nemzeti Tanács kénytelen elfogadni, a múlt emberei a felelősek, akik háborúba ' vitték az országot. Még felelni fognak az ország ítélőszéke előtt, akik a nagy háború okozói voltak. A kormány részéről Linder Béla utazott Belgrádba, hogy Magyarország részéről aláírja a katonai egyezményt. Az aláírás 1918. nov. 13-án éjjel fél 12 órakor történt meg. Az antant parancsnokság megbízásából Misié« szerb generalisszimusz és Henry francia tábornok írták alá a már nek, s nem les* más céljuk és feladatuk, mint a közbiztonság és a közrend fenntartása. Nendtvich polgármester felhívásában arra intette a lakosságot, hogy legyen barátságos a szerb megszállókkal, és a lefegyverzéssel szemben ne tanúsítson ellenállást. A városi hatóság állandó összeköttetést fog velük fenntartani és továbbra is gondoskodik a lakosság élelmiszerellátásáról. A megszálló katonák nem rék- virálnak, hanem élelmezésüket a városi hatóság intézményesen biztosítja. Szükség is volt a pécsi polgármester megnyugtató felhívására, mert — bár napokkal előbb felröppent a hír az antant megszálló terveiről — a szerb királyi katonaság közeli bevonulása meglepetést keltett a lakosság körében. A pécsi Nemzeti Tanács és a polgármester minden szükséges intézkedést megtett az idegen megszállók fogadására és elhelyezésére. Az üszög! állomáson pécsi magyar katonai küldöttség várta a szerb katonavonat érkezését, amely 50 vagonból és egy személy- kocsiból állott. Cvetics Miklós alezredes volt az érkező csapatok parancsnoka. Amikor a pécsi katonai küldöttség vezetője, Bekcsics őrnagy a szerb parancsnokot köszöntötte, a katonailag kiürített Pécs megszállása ellen formálisan tiltakozott, de egyben hangsúlyozta, tudatában van annak, hogy ez a belgrádi katonai egyezménynek megfelelően történik. Az érkező szerb parancsnok a magyar katonai küldöttségnek adott válaszában kifejezésre juttatta, hogy parancsteljesítésre érkezett Baranyába. A megszálló szerb királyi legénység az antanthadsereg legvitézebb katonái közé tartozik, harcoltak nyugaton és a közelkelet: frontokon. nők, Nádor Lajos árvaszéki ülnök, a Nemzeti Tanácsot pedig Doktor Sándor elnök és Fürst Gyula képviselte. Itt Nendtvich Andor polgármester üdvözölte a fogadóbizottság nevében a katonái élén Pécsre érkezett Cvetics parancsnokot. Hangsúlyozta, hogy a szerb csapatokat nem tekinti ellenségnek, és úgy gondolja, hogy azok sem jöttek ellenséges érzülettel. Cvetics alezredes válaszában szintén a baráti érzésekre utalt, hogy nem mint ellenség jött Pécsre, hanem teljes jószándékkal. De kijelentette, hogy az antant megbízásából érkeztek, s ők Péter szerb király és Sándor trónörökös katonái. A megszállók érkezése és fogadása napján — magyar meggyőződése és hovatartozása kifejezéséül — a még forradalmi hangulatban élő város nemzeti színű lobogókkal volt feldíszítve. Amikor megkérdezték a szerb parancsnokot, hogy ez a zászlódísz nem kelt-e visszatetszést benne és katonáiban, nem-mel válaszolt, mert — mint mondta — nem kapott utasítást sírra, hogy a magyar nép belső ügyeibe beleavatkozzék, erre nincs is joga, s ezt mindig tiszteletben fogja tartani. A Pécset megszálló 609 főnyi szerb legénységet a tartalékkórház barakkjaiban helyezték el, tisztjeik pedig a Pannónia és Nádor szállodákban kaptak kényelmes lakást. A szerb parancsnokság épületéül a Lakits-féle 8-as huszárlaktanyát jelölték ki a Szigeti úton. ötven évvel ezelőtt tehát innen adta ki a megszálló csapatok parancsnoksága rendelkezéseit, és itt zajlottak le a parancsnok tárgyalásai. Pécs megszállását követő napokban egyre több szerb királyi megszálló katona érkezett Pécsre és a megyébe, úgy hogy a megszállás hamarosan kiterjedt Baranya megye négyötöd részére. Megszállás alá kerültek a bara- nyavári, mohácsi, pécsi, pécs- váradi, siklósi és szentlőrinci járások, sőt rövid időre naég — az egyébként szabadnak maradt — sásdi járásból is néhány község. . ... Tihany (tusrajz). Részlet Tímár István komlói grafikai kiállításának anyagából. A katona vonat Üszögről továbbhaladva, a főpályaudvaron polgári fogadóbizottság várta a szerb királyi katonaság érkezését. A bizottságban a városi hatóságot Nendtvich Andor polgármester, Ober- hammer Antal rendőrfőkapitány, Makay István tanácsAmint egyre halasztódott a magyar békeszerződés megkötése, és így a szerb megszállás alóli felszabadulás, mind feszültebbé vált a lakosság és a megszállók közötti viszony. A város és a megye lakossága továbbra is fenn akarta tartanj szoros kapcsolatait az őszirózsás forradalomban született új Magyarországgal, a november 18-án kikiáltott köztársasággal, majd pedig a néhány hónap múlva létrejött Magyar Tanácsköztársasággal, a szerbek pedig a megszállt megyerészt, és Pécset nyílt imperialista hódító céllal le akarták választani az ország testéről. Céljuk elérése érdekében a megszállott és a szabad megyerész közötti demarkációs vonal megszilárdítására törekedték. A Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején szigorúan szemmel tartották a szervező tt munkásokat. Az ellenük kirobbant általános tiltakozó tüntetéseket, sztrájkokat kegyetlenül elnyomták. A megszállásnak ebben a szakaszában a pécsi;—baranyai munkásmozgalmat üldözték. Pécs és Baranya megszállása több mint két és háromnegyed évig tartott A Magyar Tanácsköztársaság megszűnése után, amikor Magyarországon az ellenforradalom került uralomra, a megszállók — saját politikai céljaik érdekében — általában nem akadály ózták az itteni munkásmozgalom fejlődését. így a pécsi munkásmozgalomnak ez a viszonylag békés fejlődési szakasza több mint két évig tartott és 1921. augusztus 20-án végződött. a szerb megszállás megszűnésével. Dr. Kopásé Gábor V alószínűleg sok gondot okoz ez a film a kritikusoknak, a moralistáknak s a mozi lói pusztán csak látványosságot igénylő nézőnek Is. Sőt, talán magának az írónak és a rendezőnek sem kevesebbel A kifejezésre szánt történet korunknak egyik nagy társadalmi kérdésével foglalkozik: hol élni s hogyan? Vállalhatunk-e életre szóló dolgokat az érzőiméi szenvedélyétől, romantikájától indíttatva? E főkérdésen belül — mint egy bolygórendszerben — helyezt ednek el más, kapcsolódó roblémák, mint az emigrá- " elő örök érzelmi feszültsége, mint a durva erőszak elleni tiltakozás és más részletproblémák. A kiválasztott történet — s maga a görög politikai emjgránscsalád — kitűnő lehetőség ezeknek a kérdéseknek művészi ábrázolására, önmagában mélyen igaz érzések, valós emberi problémák sokaságát vetíti elő a család. Ge- orgiosz Haitasz, a volt görög partizán közel húsz éve él Magyarországon a családjával. A leánya, Anika már itt született az új hazában. A film cselekményének idejére a döntő események összezsúfolódnak. Haitasz fia, aki bokszoló, a válogatott csapattal Görögországba utazik, a család is vele tart, meglátogatni a szülőföldet. Röviddel ezután Georgiosz Haitasz lábát, amely naég a partizánharcok során súlyosan megsérült — amputálják. A kórházban találkozik Anika és a kissé gyámoltalan, de tiszta lelkű magyar orvostanhallgató. A fiatalok egymásba szeretnek, a lány anyja azonban már eldöntötte magában: Anika egy gazdag görög fiúhoz megy majd feleségül... Láthatóan* az események szálai hirtelén összefutnak, és ebben a mesterséges dramaturgiai helyzetben elég nehéz rendet tartani. Különben a dolgok szétesnek. így eshet meg, hogy vannak a filmben gyakorlati kérdések, amelyekre sem az író, sem a rendező nem tudna válaszolni. így eshet meg, hogy a rendező időnként kénytelen hatáskeltő eszközökhöz folyamodni, ezzel mintegy elterelve a figyelmet a filmépítmény ki- sebb-nagyobb repedéseiről. Isten és ember előtt Nem szolgál a film javai a a csiszolt dittlógus, arrweiy. rroár-már mesterkélt,, Ugyancsak nem szolgál a film javára az anya alakjának ábrázolása. Külsőségeiben felidéz valamit a klasszikus görög drámákból, de valójában az író és rendező eszköze az eseményék drámai irányítására. Deus ex noachina. A táj és az ember viszonya lényeges oldala lehetne a filmnek, hiszen a különös szépségű balkáni táj, a tenger végtelensége itt döntő dramaturgiai tényező volna. Az anyát több más szempont mellett ezek a szülőföldi nosztalgiák is gyötrik, húzzák hazafelé. Az apában végül is a tájhoz fűződő ragaszkodás, az emlékek nyomasztó súlya dönt, hogy vállalja a csaknem biztos tragédiát. A filmben a táj és az ember elkülönül egymástól. Egymás mellett van mind a kettő, de anélkül hogy hatnának egymásra. De hát, mégis mi a jó és elgondolkoztató Makk Károly új filmjében? Elsősorban talán az, hogy egy-egy jelenetben sikerült feltárni az emigránsélet bonyolult belső világát, amely érzelmileg akkor is szomorú, ha az új haza a legtöbbet nyújtja új polgárának. Ártatlanul, de kényszerből elhagyni a szülőhazát — nagyon fájdalmas, és az élet végéig az marad. Ezt ábrázolja Makit Károly kitűnően nem egy jelenetben, s ebben az ábrázolásban találjuk a film messze legjobb színészét, a közelmúltban elhunyt Görbe Jánost.. Nem lehet megdöbbenés nélkül nézni Görbe János játékát, a rokkant, az életért küzdő egykori görög partizánt, aki látja magához közeledni a véget, amelynek végül is ő maga megy elébe. Nagy színész volt Görbe János. S végül beszélni kell a filmnek egy kissé kidolgozatlan, inkább csak külsőségeiben jelzett oldaláról: az erőszak ábrázolásáról és elítéléséről. Az erőszak napjaink témája. A bírósági tudósítá- _spkt.naponta adnak hírt az 'érőszak tényeiről. Ä hallgatag s szép Anika.. és a kissé ror mantikusan a fellegekben járó orvostanhallgató nem éppen új, de tiszta szerelmének a durva, bestiális erőszak vet véget. Lehet vitatkozni a jelenetek valóban naturális voltén, lehet vitatkozni ezeknek va jeleneteknek a filmben elfoglalt súlyosságán, de azon nem lehet vitatkozni, hogy Makk Károly lázadni akart, s a film módján lázadt is az erőszak ellen. Ak elmondottakból kiderül, hogy az Isten és ember előtt nem mentes a problémáktól. S ennek úgy tűnik, az az alap- vető oka, hogy egy nagyméretű freskóhoz szolgáló lendülettel, nemzedékek sorsát, gondolkodását magába foglaló mű igényével látott munkához, de a zsúfoltság, a külsőségek nagyobb aránya szükségképpen töredezettséghez, bizonyos részek nagyoltságá- hoz, hatás-megoldásokhoz vezetett. Pedig, a téma nagy lehetőség volt. Sajnos, nagyrészt elmulasztott lehetőség. Thiery Árpád Uitz Béla a Nemzeti Galériában Uitz Béla, kinek művészete az első világháborút megelőző években olyan hazai kortársak hatása alatt alakult és fejlődött, mint Kemstodc Károly és Pór Bertalan, és azonos törekvéseket vállalt a Nyolcak csoportjával, itthon valójában kevéssé ismert. Forradalmi plakátjai, a Tanács- köztársaság kultúrmunká- jában vállalt tevékenysége, — lényegében életművének e részei alapján tartjuk számon, tekintjük a magyar szocialista képzőművészet egyik úttörőjének. A Nemzeti Galéria nagy feladatra vállalkozott, amikor megkísérelte, hogy megközelítően teljes képet adjon Uitzról. Megközelítően — írom, és ez nem kiállításrendezői fogyatékosságra utal, hanem arra a szomorú tényre, hogy az emigráció évei, a háborús viszonyok között nagyjelentőségű műveinek egész sora pusztult el. Azonban azok a grafikák, festmények, melyek részint az eddigi kutatások. részint a szovjet múzeumok jóvoltából erre az alkalomra Budapestre kerültek, elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy» a Nemzeti Galéria hét földszinti kiállító termét megtöltve hézagpótló jelentőséget töltsenek be a magyar képzőművészet történetében, Láthatjuk itt a korai képeket, a német expresszionista iskola hatását, majd a francia emigrációban született tájábrázolások fauves- okra emlékeztető sorát. Látszólag ellentétes stílusok, témák, és mégis érezzük az alkotói rokonságot. Erőteljes, pár vonallal a lényegre' koncentráló, valójában naég a természetlátásban is expresszív kifejezésmód. Aztán a kubizmus, a futuriz- mus hatása villan fel, hogy átadja a helyét a monumentális táblaképeknek! grafikai sorozatoknak. A híres ..General Ludd”. Ez már az olasz tanulmányút, Michelangelo igézete és az avant- garde szintézise, a kifoz-rott. egyéni Uitz. A forma elválaszthatatlanul egy a mondanivalóval. a forradalmi akarattal. Es továbblépve láthatjuk megkapó, erőteljes portréit is. Lenin. Gorkij, Dimitrov anyja, egy-egy magatartás, gondolat, érzés érzékletes ábrázolása. Luna- csarszkij mondta: ..A szocialista művészet legkiválóbb képviselői Kä’e Nr'lwitz, Grand Jesn, Gross* és Uitz Béla." ' Mészáros Tamás A 4
