Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

Iwt f Mtt VHág prőtet&rjaT, égyesOTJetek T Dunántúli napló 1XV. évfolyam, 270. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja im- »«»»•'"bér 17., »asáma> A tatrlmlomból« Befejeződött a LEMP kongresszusa X iS? feit a vtiáspalftfkábai x MS8SSI a ■ftanyasat toriba ▼ Negyvenötezer forintot beugró T Kiváló pécsi együttesek A aapkirál? búcsúzik Zrínyitől ▼ I vállalat aévjegve Ősz végi határszemle repülőgépről A legjobban a mohácsi járásban tudnak vetni Csak az őszi mélyszántásnál okozhat már zavarokat a korai tél A tál karán leesett első hó, nem okozott különösebb ria­dalmat Baranya mezőgazdasá­gában. Az őszi vetésű növé­nyeket, s köztük a legfonto­sabbat, a kenyérgabonát, már 100 százalékban a földben ta­lálta, s a kukorica kivételével biztos fedél alatt vannak az őszi szedésű termények is. — Górékba és magtárakba ke­rült a havazásig a kukorica- termés zöme is, de a határban rekedt még töretlen kukoricá­ban sem okoz kárt ez az idő, legfeljebb késlelteti a betaka­rítását Az őszi mezőgazdasá­gi munkák leggyengébb pont­ja az idén a mélyszántás, melynek még a felével sem végeztek szombatig a terme­lőszövetkezetek. A szántatlan terület 93 ezer holdat tesz ki, s ez mintegy 20—22 nap meg­feszített munkát kíván még a traktorosoktól. Jó lenne a mély szántással legalább úgy vé­gezni, mint tavaly ősszel, ami­kor a terület 97 százalékát szántották fel a nagy tél be­állta előtt. Elsősorban ennek Magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt írtak alá A. A. Gromiko, a SzwvjeV- tmió külügyminisztere, szóm­ba too a külügyminisztérium Dísz téri vendégházában megbeszélést folytatott Ilka Pál művelődésügyi miniszter­rel és Péter János külügy­miniszterrel. A tárgyalást követően a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge kormánya közötti kultu­rális és tudományos együtt­működési egyezményt írtak alá Az egyezményt a Magyar Népköztársaság kormánya ne­vében Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter, a Szovjetunió kormánya nevében A. A. Gromiko külügyminiszter Ir­ta »lá­Ilku Pál az aláíráskor mon­dott beszédében rámutatott: — A két ország kulturális és tudományos kapcsolatai erőteljesen fejlődnek, s ezzel elégedettek vagyunk, ugyan­akkor azt is tudjuk, hogy még további lehetőségeink vannak kapcsolataink bővíté­sére. Pártjaink, kormányaink között teljes az egység a leg­Kiállítás Komlón Ünnepélyes külsőségek között nyitották meg szombat délután ( Komlói Zrínyi Művelődési Ház­ban a KMP az irodalomban cí­mű kiállítást. A rendezvény ré­sze annak a nagyszabású prog­ramsorozatnak, amelyet a Me­cseki Szénbányák párt és tömeg- szervezetek szervei a területi szervekkel együttműködve — bá­nyász kulturális hetek elmen — s KMP, a KIMSZ és a Tanács- köztársaság félévszázados jubi­leuma alkalmából rendez. A kiállítás megnyitásán meg­jelent munkásmozgalmi veterá­nokat úttörök virágcsokrokkal köszöntötték, majd egy szavalat és s belvárosi Iskola kamara­kórusa fellépése után Herényi József Zobák-akna szakszerveze­ti bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A bemutató lő napig tart nyitva, naponta »-töl Móriig és délután Md I fontosabb kérdésekben, a ez tette lehetővé az új egyez­mény megkötését is. A. A. Gromiko beszédében hangsúlyozta: — A Központi Bizottsá­gunk, kormányunk és közvé­leményünk nagy jelentőséget tulajdonít a kulturális kap­csolatoknak a testvéri Ma­gyarországgal és a többi test­véri szocialista országgal Ügy véljük: bár jelentős eredményeket értünk el a kulturális kapcsolatok fej­lesztésében a Magyar Nép- köztársasággal és a többi szo­cialista országgal, még újabb lehetőségekkel rendelkezünk, amelyekkel kapcsolatainkat még gazdagabbá, sokrétűbbé tehetjük. köszönhető, hogy az idei aszá­lyos évben Baranya mezőgaz­dasági üzemei jó évekkel ve­tekedő, sőt azokat felülmúló kitűnő termésátlagokat értek eL A fentieket szombaton dél­előtt a Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi ősz tályán megtartott tájékozta­tón állapították meg. Tárcsái Imre agrármérnök, a termelés- fejlesztési csoport vezetője, értékelésében sommázta az egész őszi idényt a munkák előkészítésétől mostanáig. El­mondta, hogy a statisztikák­ban jelentett készültségi fok nagyjából fedi a valóságot. A hét közepén repülőgépről is megszemlélte Baranya határát, amire most első ízben nyílt alkalom. Most ébredtem rá valójában — mesélte, hogy ta­golt felszínű, dombos me­gyénkben nem is olyan köny- nyű a talajművelés. Annál na­gyobb öröm, hogy odafentről Baranya határa igen ápolt, gondozott, kultúrált képet mu­tat. Termelőszövetkezeteink megtanultak szépen — tehát jól — szántani, és vetni. De ezt a két munkát ma legjobban a mohácsi járásban csinálják. — Példásan műveltek a Bólyi Állami Gazdaság földjei, de ugyan ezt mondhatom el a ha­bard, a bólyi, a lippói, a mo­hácsi Új Barázda Tsz-ek ha­táráról is. Azt odafentről is meg tudtam állapítani, hogy sajnos sok még a szántatlan terület, s ehhez képest — a ha­vazás előtti napon voltunk fenn — igen kevés szántó traktort számolhattunk meg. Tehát, amit eddig megcsi­náltak a tsz-ek az jó munka volt, s a jó minőségben vég­zett őszi munka fél siker, s a bő termés egyik alapja. Meg­nyugtató, hogy a szűkös őszi műtrágyaellátás ellenére a ke­nyérgabonára átlag 3,5 mázsa műtrágya jutott holdanként (Az idei 8771 vagomos készlet­ből a több, mint 300 ezer hol­dat kitevő tsz szántóterület egy holdjára azonban átlag csak 269 kiló vegyesműtrágya futotta). Jó vetőmag került a földbe összesen 1315 vagon, en­nek 45 százalékát most is köz- . ponti készletből, ólomzárolt j vetőmaggal elégítették ki. A további 55 százalékát az üze­mek maguk termelték meg, de a Pécsi Vetőmagfelügyelő­ség megvizsgálta, s a vetésre alkalmatlan mintákat kizárta. A kizárt tsz-ek is államilag fémzárolt vetőmagot kaptak, s ebből látták el az aszály és fagykár sújtotta tsz-eket is. Az elvetett búzafajták skálája új korszerű bőtermő fajtákkal bővült az idén, mint a szovjet Rannaja. a francia Moisson, és az olasz Libellula. A tsz-ek tehát sokoldalúan biztosították a jövő évi jó bú­zatermés feltételeit, ezt azon­ban még jövő nyárig sok min­den veszélyeztetheti. A nö­vényvédő szolgálat máris je­lez és felhívja a figyelmet a gabona futrinka és a gabona levéltetű megjelenésére. A két kártevő fertőzése ma még alig tesz ki összesen 10 ezer hol­dat, mégis védekezni kell el­lenük. Most ez már elkésett, kora tavasszal azonban, amint rá lehet menni a földre, ez legyen az első dolog. Veszélyt jelez az Állategész­ségügyi Állomás is. Mivel most folyik a kukoricaszár si­lózása, óvakodjanak a tsz-ek a golyvás és rostos üszöggel, va­lamint a fehérpenésszel fertő­zött kukorica szárának fel- használásától, mert az ilyen takarmány súlyos állatbetegsé­geket okozhat Újabb történelmi kiadvány Elkészült a Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez, 1869—1918 című könyv 7700 biztosítottra negyedmilliós segélyalap A Dana és Karaslea menti Tsz Szövetség 15 tagú szociá­lis bizottsága, pénteki ülésén döntött az 1969. évi segélyezé­si alap felhasználásáról. A szö­vetség megalakulásakor átvet­te az Állami Biztosítótól a ter­melőszövetkezeti tagok bizto­sítási és önsegélyezési ügyeit, s a szociális bizottság hatás­körébe adta. A 40 tagszövet­Mecsekalja állomásnál 1000 literes betonkeverő üzem épül. Ez a tartalék-üzem lesz hiva­tott kisegíteni a Baranya m gyei Építőipari Vállalat többi betonüzemét és építkezését a nagytömegű betonmunkáknál. Ügy tervezik, hogy a keverő üzembehelyezésével elkerülik majd % betonozásoknál jelentkező kieséseket Erb János felvétető kezeinek 7700 biztosított tagja van, a tagdíjakból befolyt ösz- szeg egy ha töd része képezi a szociális alapot, mely a Mo­hácsi Tsz Szövetségnél 1969 évre meghaladja a negyedmil­lió forintot Az alap felhasználásáról a bizottság úgy döntött, hogy 120 ezer forintot fordítanak a jövő évben a tsz-tagok üdültetésére és külföldi, belföldi utaztatá­sára. A másik 120 ezer Ft-ot segélyezésre, betegségi, szülé­si, házassági és tanulmányi t gélyek odaítélésére fordítják. Tavaszra egy 8—10 napos bul gáriai utazást szerveznek ta­nulmányi jelleggel, mely so­rán, a szövetkezeti tagok meg­ismerkedhetnek a fejlett bol­gár szőlő- és gyümölcstermesz­téssel, meglátogatnak több nagyüzemi kertészetet és kon­zervgyárat is. Nyáron két na pos jugoszláviai turista utat szerveznek a biztosítottak ré­szére. Ezen kívül igen változa­tos belföldi utazási és üdülési programot dolgoztak ki. Au­gusztusban elviszik a tsz tago­kat a szegedi ünnepi játékok­ra, és két-két napos balatoni körutazásra. Kiszélesítik a tsz tagok harkányi, debreceni és hévízi üdültetését, az üdülések Időtartamát a szokásos két hét­ről egy hétre csökkentik, hogy minél több szövetkezeti tag részesülhessen benne. Végül a bizottság úgy dön­tött, hogy a szövetség és a tag tsz-ek összefogásával egy kö­zös termelőszövetkezeti üdülőt építenek- Harkányban, mint­egy fél milliós költséggel, ahol egy-egy szezonban 600 biztosí­tott termelőszövetkezeti tag fettUfa* aajd. . A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulása 50. évfordulója tiszteletére a Pécsi Szikra Nyomda elkészí­tette a Válogatott dokumen­tumok a baranyai—pécsi munkásmozgalom történeté­hez 1869—1918 című köny­vet, amely egy sorozat első kötete. A Szikra Nyomda gazda­sági, párt és szakszervezeti vezetői a tiszteletpéldány egy kötetét tegnap délelőtt ben­sőséges hangulatú találkozón adták át az MSZMP Bara­nya megyei Végrehajtó Bi­zottságának, a pártbizottság VB. termében. Az értékes dokumentum átadásánál részt vett dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Szent- irányi József, a pártbizottság osztályvezetője, Mitzky Ervin, a pártbizottság munkatársai Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-elnök- helyettese, dr. Babies András« a Dunántúli Tudományos In­tézet igazgatója, valamint a kötet szerkesztői és kiadói; Melles Rezső, a Szikra Nyomda igazgatója, dr. Csen­des Lajosnak nyújtotta át a kötet egy példányát. Csendes elvtárs megköszönte a figyel­mességet és elismerően be­szélt a nyomdászok munkájá­ról, majd hangsúlyozta, hogy a kötet a párt, a munkásmoz­galomnak mennyire fontos. A mozgalom baranyai, pécsi vonatkozásainak összegyűjté­se része a hazai forradalmi hagyományok számbavételé­nek. Köszönetét mondott azoknak a társszerveknek is, akik kutatásaikkal segítették a reprezentatív dokumentum összeállítását és kiadatását« A továbbiakban annak a re­ményének adott hangot, hogy hazánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulójára a kötet folytatása, a IL rész Éi megjelenik«

Next

/
Thumbnails
Contents