Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-16 / 243. szám
t968, október 16. Dtma nTftti nauta 3 Frankfurt sztárja: a pécsi kemény fajansz Új gyárakkal gazdagodik a fejedelmek iparága Beszélgetés a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgatójával A Pécsi Porcelángyár centenáriuma alkalmából hétfőn nagyszabású tudományos ülésszak kezdődött a Technika Házában. A szimpozion tegnap reggel Habuda Ádám, a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgatójának A porcelánipar fejlődése című előadásával folytatódott Szünet van, a klubszobában beszélgetünk. Kiindulópon-' tunk: a magyar finomkerá- miaipar száz év előtti állapota... — A XIX. század elején Európa-szer te a fellendülés korszakát érte a porcelánipar, Magyarországon azonban még évtizedekig mozdulatlan volt minden. Egy félgyarmati jellegű ország vergődése volt ez az időszak: a legéletrevalóbb kezdeményezéseket is megfojtotta az osztrák—német kon- kurrencia. 1746-ban Holicson alakult meg az első magyar porcelángyár, igazi porcelánt azonban nem gyárthattak: ez a fejedelmek, királyok joga volt. A holicsi porcelánfaján- szok bizonyos hírnévre szert tettek ugyan, 1825-ben azonban megbukik a vállalkozás, a ettől kezdve legfeljebb, ha manufakturális szinten folyt az országban porcelángyártás. Fischer Mór herendi gyára volt az első igazi nagyüzem, mi sem jellemzőbb azonban a Karai állapotokra, mint hogy a gyáralapító néhány évi vergődés után sajátkezűleg gyújtotta fel üzemét... Tucatnyi sikertelen kísérlet után végre a század utolsó évtizedeiben kerül sor a frontáttörésre: He- rend, Hollóháza és Pécs híre minden gáncsoskodás ellenére túljut a határokon. A fejlődés azonban továbbra is visszafogott: a huszadik század első negyven évében például mindössze csak egy új gyár — a kispesti — épül fel Magyar- országon. A többi egység se korszerű. Örökségünk tehát meglehetősen bonyolult, hisz a nagyszerű minőség árnyékában többnyire primitív termelési körülményeket találhatunk ... — Ügy látszik, a porcelán — • azon belül a díszműárugyártás fejlesztésének —, mindig elég sok ellenzője volt, hisz a legutóbbi években is sok szó esett az iparág gazdaságosságáról . .. — Valóban, a viták újra meg újra fellángolnak. A kívülállók mindig csak a számokat nézik, s azt kérdezik: hát megéri ez? Ha csak üzletileg vizsgáljuk a kérdést, könnyen lehet, hogy egy-egy gyár vagy termék esetében be lehet bizonyítani annak gazdaságtalan voltát, szerintünk azonban itt többről van szó, | s nem lehet a dolgot egyszerű üzletként kezelni. Nézzünk egy pécsi példát: a közelmúltban felújították az ötven esztendeje nem művelt, erőstűzű fajanszgyártó-technikát. Pillanatnyilag ez nem üzlet, hosz- szabb távon azonban nagyon is az. Frankfurtban a közelmúltban már bemutattuk az így készült modelleket, s felelősséggel kijelenthetem: sztárok voltak. Hogy milyen lehetőségek vannak a finomkerá- miaiparban csak egyetlen adatot: Herenden 26 forintért „állítanak” elő egy dollárt... — Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy napjainkban fi- I nomkerámiaiparunk valósággal újjászületik, a technikában és a szemléletben egyaránt forradalom zajlik le. Mindezt, gondolom, az elmúlt évek, a hullámvölgy időszakának, alapos elemzése, gondos értékelése előzte meg . .. — Igen. Mindent újra át kellett gondolnunk. A cél ma már nagyon világos: a régi tapasztalatokra, a nagyszerűen bevált gyártási technológiákra támaszkodva új, a kor eszméjének megfelelő, formában és funkcióban egyaránt modern gyártmányokat kell produkálnunk. A bürokratikus, merev iparvezetés eltűntette a gyárak sajátos arculatát — ezt kell hát mindenek «lőtt visszaállítanunk. S a másik főfeladat: mielőbb meg kell teremtenünk művészi tevékenységünk szilárd, múltban gyökerező, népi hagyományokra támaszkodó alapjait — A griccs és a sematizmus ellen folytatott erőteljes küzdelem ellenére még ma Is sok a kétesértékű alkotás ... — Valóban, bár — ezt szentül hiszem —, jóval kevesebb, mint, ahogy azt a közvélemény egy része hirdeti. Az Iparművészeti Tanáccsal együttműködve — a gyárak nemrégiben megkapták azelő- zsürizés jogát —, amolyan két- frontos harcot folytatunk, mert az sem igaz, ám, hogy csak az modem, ami torz vagy absztrakt Nagyon tehetséges és nagyon szorgalmas fiatal művészekkel teremtettünk kapcsolatot, s ennek máris érződik a hatása. — Sok sző esik napjainkban a műszaki porcelángyártás előtt álló hatalmas feladatokról Is. Ml az On véleménye: megoldható egy és ugyanazon gyáron belül e két egymástól nagyon Is különböző feladat? — Természetesen az lenne jó, ha ketté lehetne választani a műszaki és a díszmű- kerámia-gyártást, ez azonban a mi körülményeink között teljes irreális célkitűzés lenne. Néhány dolgot azonban meg lehet tenni. Ilyen a művészeti igazgatóságok megerősítése és az iparban dolgozó művészek , megbecsülésének fokozása. A műszaki termékek vonatkozásában a mind nagyobb sorozatok, a díszmű- gyártásban pedig a kis meny- nyiség és a lehető legmagasabb színvonal elérése a célunk ... — Szakemberek. Gondolom • téren is vannak gondok ... — Nagyon sok régi kiváló szakemberünk van, amit egyebek mellett az is bizonyít, hogy már-már elveszettnek hitt ^titkokat” fedtünk fel, az igazság azonban az, hgoy a legutóbbi időkig nem fordítottunk elég nagy gondot a személyi feltételek megteremtésére. Az Iparművészeti Főiskolán nem folyik megfelelő finomkerámiaipari képzés, s a már dolgozó szakemberek továbbképzése is kérdéses. — Az elmúlt négy-őt évben százmilliós nagyságrendű beruházásokra került sor az Iparágon belül. Mit Ígér a Jövő? — A felszabadulás időszakához képest megtízszereződött gyáraink termelőberendezéseinek értéke. Állóeszközállományunk ma már eléri a kétmilliárd forintot, s jelenleg is folynak beruházások. Hódmezővásárhelyen, Hollóházán, Pécsett és Herenden az elkövetkezendő években is erőteljes lesz a fejlesztés, sőt néhány új gyár felépítéséről is szó van. Hódmezővásárhelyen például falburkolócsempe-, Városlődön pedig kőagyagcső- gyár létesítését latolgatjuk. Terveink között szerepel egy csiszolókoronggyár, s ha a villamos- és elektrotechnikai ipar igényei tovább nőnek, előbb-utóbb egy ilyen célú porcelángyár építését is napirendre kell tűznünk. — És konkrétan Pécs mit remélhet? — Azt hiszem jó hírt mondhatok, mert ez nemcsak porcelángyári ügy: lebontjuk a füstöt okádó kerek kemencéket. A város levegőjének ilyen mérvű szennyezése nem tűrhető soká. De ez csak az egyik cél. A másik: helyet kell nyernünk, ahol a keményfajansz- és a pirogránit részlegeket fejleszthetjük. — Befejezésül: Milyen export-lehetőségekkel kecsegtet a minű energikusabban folyó piackutatás? — Műszaki porcelánok vonatkozásában máris szélesek a kapuk: a szocialista tábor és a gyorsütemben fejlődő Közel- Kelet például villamosszigetelőkből minden évben nagyobb mennyiséget kér, de nagyok a lehetőségek díszmű-áruk értékesítése terén is. A herendi porcelángyár ez Idő szerint is milliós nagyságrendben bo- [ nyolít le nyugati exportot, s jó a hírük a Zsolnay termékeknek is. A piac egyre szélesebb. A modem lakás ugyanis elképzelhetetlen modern lakásdíszek nélkül. A porcelán- gyártás ma már csak a nevében a fejedelmek ipara, s ez a termékekre is vonatkozik ... Békés Sándor Ligeti László, a KPVDSZ főtitfcára tegnap délelőtt megnyitotta a VIII. KPVDSZ kulturális napok egyik legjelentősebb rendezvényét, a VII. országos fotókiállítást. A Pécsi Petőfi Sándor Művelődési Otthonban rendezett kiállításon 70 amatőr fotós 132 képe látható, ezeket 570 kép közül választották kt. Sajnálatos, hogy a baranyai pályázók nem bizonyulták elég versenyképesnek a kétségtelenül igen erős mezőnyben, s egyikük sem Jutott el a kiállításig Ne fukarkodjanak a dicséretekkel! I aggyűlés a fűtőházban Tartalmas beszámoló, tizennyolc hozzászólás — Rokonszenves nyíltság, elvtársi hangnem Csúcsvezetőség-választó taggyűlésre jöttek össze hétfőn délután fél 3 órakor a Pécsi Fűtőház 1-es és 2-es alapszervezetének párttagjai. A kitűzött időpontra a helyiség szépen megtelt, a taggyűlés határozatképessé vált, csupán a legelső széksorok maradtak üresen, úgy látszik, ez a szokás nálunk már „törvényerőre” emelkedett... Keserű Árpád szb-titkár, a taggyűlés elnöke tájékoztatót adott a kül- és belpolitika időszerű kérdéseiről, ezt követően Remeczki Mihály, a csúcsvezetőség titkára terjesztette elő a vezetőség beszámolóját Külön kiemelte Rózsa Bélát, Gyulai Imrét, Szőcsényi Jánost és Farkas -Józsefet, akik kommunistákhoz illő példamutatással állnak helyt a munkaversenyben, pártmegbi- zatásuk kiváló teljesítéséért a vezetőség dicséretét tolmácsolta a legjobb pártcsoportvezetőknek, de ugyancsak név szerint, kertelés nélkül bírálta meg azokat a párttagokat, akiknél még a tagdíj rendszeres fizetésével is problémák vannak. A beszámoló nem titkolta azt sem, hogy a sorozat nélküli vezénylés gazdasági okokból történő bevezetése bizonyos fokig visszavetette a szocialista brigádmozgalom fejlődését. Jószándékú és határozott bírálatban részesítette a hőbizottságot is. „Arra kell törekedni, hogy a nőbi- I zottság tevékenysége ne csak ! a fenyőfaünnepély és a nemzetközi nőnap megrendezésére korlátozódjék, hanem a szak- szervezettel együtt fordítsanak nagyobb gondot a nők politikai nevelésére, gondjaik, bajaik orvoslására.” Az MHSZ- ben kifejtett tevékenységéért j Farkas József, a véradás meg- ; szervezésében tanúsított jó munkájáért Csepregi Viktor- 1 né, Nyári Antal, Kadarkuti Imre és Vincze Lajos kaptak ! dicséretet. Elismeréssel szólt | Remeczki Mihály azoknak az: elvtársaknak a munkájáról, j akik a honvédséggel, rendőr-j séggel közösen védik hazánk békéjét, szocialista vívmá- j nyait. „A fűtőházunknál levő | 18 munkásőr megállja helyét a kiképzésben, de példamutató a termelésben, magánéletében is. Dolgozóink tisztelik, becsülik őket.” A meglehetősen terjedelmes, 17 oldalas beszámoló tartalmi gazdagsága és elsősorban konkrétsága miatt lekötötte a tagság figyelmét és mint kiderült, termékenyítőleg hatott a felszólalásokra is, tizennyolcán kértek szót és fejtették ki! a véleményüket. A tizennyolc személy — Kapocs! Ferencné, 1 Garamszegi Gyula, Farkas József, Mánfai Zoltán, Kadarkuti Imre, Csigó Jenőné, Csepregi Viktomé, Szanyi János, Tóth László, Duga József, a Megyei Pártbizottság képviseletében, Gémesi Mihály, Fekete Mihály, Szabránszki Géza, Fülöp Lajos, Bánhegyi István, Keserű Árpád, Jókai János, a vasutas pártbizottság képviseletében és Szabó János — felszólalásának részletes ismertetésére nincs terjedelmünk, ezért csak a legfontosabbakat emeljük ki. A tagság helyeslése mellett állapította meg az egyik felszólaló, hogy komolyabban kell venni az ideológiai-politikai nevelést, túl kellene már jutni végre a tagdíjfizetési problémákon. Többen szóvá tették, különösen az utazó alapszervezet tagjai, hogy a szocialista brigádok működésében sok a formális elem, ennek kiküszöböléséhez is nyújtson segítséget az új csúcsvezetőség. „A régi csúcsvezetőség munkája nem volt probléma-mentes — jelentette ki a következő felszólaló. — Hogy bizonyos kérdések tárgyalásánál voltak nézeteltérések, ez természetes. Sőt, az új vezetőségnek is azt ajánlom, hogy élesen, őszintén vesse fel a kérdéseket. De ha meghozta a határozatot, utána már ne meditáljon.” Az egyik párttag rámutatott arra, hogy nem elég a „levegőben lógó” politikai agitáció. A pártszervezetnek rendszeresen ellenőriznie kell a megfelelő szintű gazdasági vezetők munkastílusát, a tömegekkel való kapcsolatát. szaki reszortosok idejét elveszi a rengeteg adminisztráció, s mivel a gépeknek nincs gazdájuk, nincs, aki elvégezze, nincs, aki ellenőrizze a gépek karbantartását. Ezrek mennek így veszendőbe. A csúcsvezetőség előtt a probléma nem ismeretlen, foglalkoznak vele a jövőben is. A hozzászólók, mintha csak a beszámoló szavait — „szélesedett az őszinte, segíteni akaró bírálat” — akarnák igazolni, rokonszenves nyíltsággal, elvtársi hangnemben vetették fel a pártszervezet életével és munkájával kapcsolatos kérdéseket. Fél nyolc volt, mire a választás befejeződött, eredményé azt mutatja, hogy a jelölőbizottság tagjai jó munkát végeztek. Az összevont taggyűlés a bizottság javaslata alapján egyhangúlag választotta meg a csúcsvezetőség titkárát, Remeczki Mihályt és hat tagú vezetőséget. Kéri Tamás „Ma még a vasutasok többségében él az a szemlélet, hogy a vasút intézmény, s ez bizony megmutatkozik a gazdasági kérdésekhez való hozzáállásban — hangsúlyozta a következő felszólaló. — Erre is fel kell figyelnie a megválasztandó csúcsvezetőségnek.” Az egyik munkásőr párttag arról beszélt, hogy az erkölcsi elismerés sokszor többet ér az anyaginál, nem szabad vele szűkmarkúan bánni. Újra és újra felmerültek a hozzászólásokban a fűtőház területén tapasztalható szakmai hibák, elhangzott olyan javaslat is, hogy a csúcsvezetőség hozzon létre maga mellett egy műszaki bizottságot ezek orvoslására. De rögtön el is vetették ezt az indítványt. Azért van a gazdasági vezetés, hogy ő oldja meg a termelési feladatokat, reá hárul a felelősség is. A csúcsvezetőség viszont vegye észre a szakmai hibákat, mulasztásokat és számoltassa be a gazdasági vezetést, mit kíván | tenni a problémák megoldásá- j ra. Jobb módszer ez, mint a közvetlen gazdasági irányítás. Kényes kérdésről, a beosz- j tás nélküli vezénylésről szólt egy idősebb párttag. A mű- J Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: nyugat felől tóvább növekvő fel- j hőzet, többfelé, elsősorban a Du- | nántúlon esővel, egy-két helyen zivatarral. Mérsékelt, később megélénkülő nyugati, északnyugati széL A nappali felmelegedés keleten is gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet: 15—20 fok között. ÉPÍTŐ VÁLLALATOK, KTSZ-EK, TÁRSULÁSOK anyagbeszerzők, figyelem! Felajánlunk megvételre: víz, villanyszerelési anyagokat, szerelvényeket, építési anyagokat, vasanyagokat nagy választékban. Kérésükre részletes listánkat megküldjük. Keressék fel vállalatunk auyagosz- talyát. Telefon: 14-055/3. mellék. Somogy megyei Vegyesipari Vállalat KAPOSVÁR, Petőfi tér 3. sz. Tegnap rajtolt A hetedik művészet Háromnegyed tizenket- > tő van. A Pécsi Leöwey I Klára Gimnázium I. E. ) osztálya feláll, köszön ,) Dancsó Klára tanárnőnek, de a sarokból kellemes melódiát sugároz a televízió. A pillanat kicsit történelmi: országszerte most indul a középiskolások újrendszerű filmesztétikai oktatása. Uj rendszerű, mert eddig csak tankönyvből oktatták ezt a tárgyat. A „hetedik művészet” tehát teljes valóságában, mozgó filmmel tört be a pedagógiába. Az iskola padjai az első pár szavas tanári magyarázat után formabontó szerepet kapnak, a lányok fordítva, háttal a katedrának ülnek bennük, sőt, a hátsó, azazhogy hagyományosan számítva az első sorokban ráülnek a tetejére. Hiába, hátul van a tv-készülék, vele szembe kell fordulni. A képernyőn az „országos tanár néni”, azaz Bíró Yvette filmesztéta beszél, aki egyébként eredeti képzettségét illetően magyar szakos tanár. Rövid képsor az előző hat művészetről, aztán két rendező: Kosa Ferenc és Kovács András jelenik meg a képernyőn és az I. E-ben lassan kezd kialakulni a vélemény: ez a hetedik művészet magában foglalja az előző hatot. Balázs Béla valahogy úgy írta ezt: ha egy új művészet IT' kialakul, akkor szinte új ’; végtagot kapunk, s azzal külön meg kell tanulnunk az érzékelést. Ezt kezdte el tegnap háromnegyed 12-kor az ország 112 középiskolai első osztálya. — A középiskolai oktatási reformnak — mondja Dancsó Klára tanárnő, aki egyben Baranya megye és Pécs város középiskoláinak magyar nyelvi és irodalmi szak- felügyelője — a világnézeti nevelés mellett egyik fő feladata a teljesen komplex esztétikai képzés. Mivel általános esztétikát legjobban a magyarszakosok tanultak, így a filmet is ők oktatják. A tanévben mindössze 7 óra lesz, de mindegyik óra előtti napon összehívom és előkészítem azt a munka- közösséget, melynek a 14 filmesztétikát oktató pécsi és baranyai tanár a tagja. Földessy Dénes