Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

»uno ntmi napin 1968. október IX Orosz Mátyás Tegnap Pécsett a központi temetőben nagy részvét mel­lett eltemették Orosz Mátyás elvtársat, a Szentegáti Állami Gazdaság volt igazgatóját. A ravatalnál családja, rokonai, elvtársai, munkatársai álltak megrendültén, majd a mun­kásőrség zenekarának gyász­zenéje csendült fel. Búcsúz­tatót Dudás József, az Álla­mi Gazdaságok Országos Központtá Baranya megyei főosztályvezetője és Dittrich József, a Szigetvári Járási Pártbizottság titkára mon­dott. ötven évet élt. Már 1945 óta részt vett a munkásmoz­galomban, tevékenykedett a földművesszövetkezeti mozga­lom kialakításában. 1954 után mint a Megyei Pártbi­zottság politikai munkatársa segítette megyénk mezőgaz­dasági nagyüzemeinek fej­lesztését, majd a Szigetvári Járási Pártbizottság tagja­ként dolgozott. Az Állami Gazdaságok Igazgatósága sze­mélyzeti vezetője volt négy éven át, később a Szentegáti Állami Gazdaság igazgatójá­vá nevezték ki. Élete az öntudatos mun­kás életének nagyszerű pél­dája volt. A hosszú, küzdel­mes évek megrendítették egészségét. A párt egy mun­káséletet végig küzdött elv­társat vesztett személyében. Hogy sikerült a szemle Miért jött a vártnál kevesebb színész? Dr. Ranódy László nyilatkozata Dr. Rarródy Lászlótól, a rendező bizottság elnökétől kérdeztük: — Véleménye szerint, hogy sikerült az idei filmszemle? j — Úgy érzem, megvalósí­tottuk célkitűzéseinket. A kö- ! zönség érezhette az államosí­tott magyar filmgyártás húsz éves jubileumának jelentősé- \ gét, a húsz év eredményeit. ! Az Idei filmszemlén tovább- 1 fejlesztettük a közönséggel j való érintkezés különböző for- ! máit, az ősbemutatókat, a díszelőadásokat, üzemi talál- | kozókat és az oldottabb, úgy- ; nevezett publicity-ket, vagyis, a Pannónia Szálló-beli auto­grammos találkozásokat. Emellett egy lépést előbbre Filmes fák A Nyár a hegyen című film alkotó] tegnap délután Ujmecsek- <; alján a Műszaki Klubban találkoztak az Ércbánya Vállalat dolgo- < zóival. A szemben lévő asztalnál balszélen Zsombolyai János ope- j rátör, Gyöngyössy Katalin színművésznő és Bacsó Péter, a film ( rendezője. A pártot ünnepli a KISZ Az ifjú kommunisták né­pes tábora már ebben a hó­napban megkezdi a közelgő fél évszázados jubileumok ünnepségeinek sorát. A világ halacö ifjúságával együtt ha­zánkban is megemlékeznek arról, hogy 1918. október 29- én alakult meg a lenini Kom- szomol. A KISZ alapszerveze­tekben előadások hangzanak el a szovjet ifjúsági szövet­ség történetéről, hagyomá­nyairól, az új nemzedék ne­velésében elért eredményeik­ről. Az ország minden részéből érkező hírek tanúsága szerint novemberben a Kommunis- I ták Magyarországi Pártja ' megalakulásának 50. évfordu- ! lóját köszöntő ünnepségek áll­nak az ifjúkommunista közös­ségek életének középpontjában. A különböző oktatási intéz­mények diákjai a dolgozó fia­talokkal együtt méltó módon emlékeznek meg a KMP ala­pító tagjairól, a történelmi je­lentőségű jubileumról. November 24-e és 30-a kö­zött valamennyi országrész­ben együttes párt- és KISZ- taggyűléseken méltatják az évfordulót, a magyar kom­munista mozgalom fél évszá­zados harcát. Az úttörők csa­patgyűléseken tisztelegnek a párt előtt. A szemlevendégek tegnapi város­néző sétájuk során megtekintették Jakováli Hasszán dzsámiját, az új egyetemi városrészt és autóbusz­kirándulást tettek a Mecsekre. jutottunk a filmklubok prob­lémáinak megoldásában is, és először beszéltünk a közép­iskolai filmesztétikai oktatás­ról. Továbbá két újdonságot is megvalósítottunk: létrehoz­tuk a szocialista országok filmművész szövetségeinek ta­nácskozását. Ezen megvitat­tuk, hogy a berlini, varsói és moszkvai nemzetközi meg­egyezés hogyan valósult meg. Mivel a szocialista országok filmművészetének együttmű­ködésében a három egyez­mény után is bizonyos hiá­nyosságok maradtak, két kér­désben állapodtunk meg. Az egyik: jobban megismerjük egymás alkotásait, munkáját, mégpedig látogatások, viták formájában. Erre a célra a szovjet delegáció ajánlott fel bőséges anyagi fedezetet. A másik: mindegyik filmművész szövetség filmátvétel előtt jel­zi az átvevő ország szövetsé­gének, hogy a szóbanforgó filmek milyen művészi szín­vonalúak. így ellenőrizzük a külkereskedelmet, s elkerül­jük, hogy egymás kommersz- filmjeit jobban ismerjük, mint a művészi filmeket. — Sajnos, a jelzett 67 szín­művésznek csak a fele érke­zett meg, Pécsre. — Igen. az idén sajnos így sikerült. De a film szakmán kívül állók nem tudhatják, hogy a színészek megszerzése mindig nehéz, sőt, néha köny- nyebb annál egy lottótalálat. Hiszen színházi évad van, az­tán egyszerre nyolc filmet forgatnak, hozzá televízió-rá­diófelvételek. Mármost, ezeket igen nehéz élőre megtervezni. Hiszen a szabadság alatti film- és televízió-forgatások sorrendjét egyetlen film for­gatását érintő egyetlen esős nap felboríthatja, s akkor az egész láncolat megváltozik. Most is így történt. Az utolsó napi közönségta lálkozó igen jól sikerült a Pannóniában. Ezúttal Varga József tv-riporter mutatta be a megjelent művészeket: Bi­hari Józsefet, Kőműves Sán­dort, Ronyecz Máriát, Szabó Ildikót, Szabó Tündét, Hor­váth Károlyt és Sándor Pált, a Bohóc a falon író-rendező­jét. * Délután 2 órakor az Orvos­tudományi Egyetem Klubjá­ban a Bohóc a falon alkotói az orvosi, valamint a jogtu­dományi egyetem oktatóival és hallgatóival találkoztak. Ott voltak a találkozón Sán­dor Pál rendező, Tóth Zsuzsa író, valamint Szabó Ildikó, Ferenczi Gábor és Szurdi Miklós, a film szereplői. A Nyár a hegyen című film j művészeit a Mecseki Ércbá-1 nyász Vállalat látta vendégül. * A „Húsz év 12 legjobb má- | gyár játékfilmje” sorozatból j Jancsó Miklós: Szegény légé-1 nyék, Kovács András: Hideg 5 napok és Szabó István: Apa J című filmjét mutatták be teg- ] nap a Kossuth Filmszínház-; ban. T/ilágszerte elterjedt szép ' szokás, hogy neves személyek fát ültetnek el abban a városban, ahol jár­tak, szerepeltek, vendégül látták őket. Érdemes volna ezt az ötletet városunkban is megvalósítani a pécsi filmszemlék kapcsán. A szemle szép, kedves mozzanata lehetne a faülte­tés. A rendező bizottság felkérésére a Pécsett bemu­tatásra kerülő filmek itt tartózkodó alkotói — a ma­guk nevében — elültetnének egy-egy fácskát, vagy pedig a díjat nyert film (vagy filmek) művészei együttesen helyeznék el a fát. Később, amikor a kis fa felcsepere­dik, táblácskával jelölnék meg: ültette X. Y. filmmű­vész ebben és ebben az év­ben, vagy: ültette az ilyen és ilyen című díjnyertes film alkotógárdája, ebben és ebben az évben — szöveg­gel. Talán nem is HgetszerCcn kelrene kialakítani a „fil­mes fák” csoportját, hiszen erre alkalmas hely nem igen akad a város terüle­tén. Pécs utcáin és terein viszont minden évben ül­tetnek facsemetéket a ki­öregedett, kipusztult fák pótlására. Ezek helyére — például a Székesegyház előtti téren, Vránváros vagy Meszes parkjaiban, a Me­csekre vezető utcákon — kerülhetnének a filmszemle emlékfái. A városzerte el­szaporodó „filmes fák” ily módon „emberközelségben” volnának. A helybeli embe­rek, járókelők számára na­ponta kedves emlékeket idéznének fel, a Pécsre lá­togató turistáknak pedig érdekes élményt jelentene, amikor szembetalálnák ma­gukat egy-egy híres magyar vagy külföldi filmművész által ültetett fával. Röntgenezik a porszemeket Egyedülállóan érzékeny műszert építenek a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának szakemberei Repülőről nézve a napfény- | ben úszó táj ilyen. Sárga, kék, barna és zöld mezők. Kontú­rok nélküli, meleg, pasztell­színek. — A barna szén, ez a vi­lágoskék pedig a kvarc, az „ellenség”... — mondja Czi­hat Ferenc, s új preparátu­mot tesz a fénymikroszkóp alá. — Ebben a mintában leg­alább 30 százalékos a kvarc­tartalom, s a szemnagyság is igen veszélyes: a többség ót mikron alatt van. Nem sze­retnék ilyen levegőben dol­gozni __ N incs megállás A Mecseki Szénbányák ku­tatási osztályának röntgen- krisztallográfiai porlaborató­riumában vagyunk, Czihat Fe­renc vegyészmérnök, a cso­portvezető. A műszerekkel zsúfolt szobácska közepén j furcsa — leginkább talán fényképészeti nagyítógépre ha­sonlító — röntgen áll: a szi- likózissal fenyegető kvarctar- j talmú porok legfőbb vizsgá­ló eszköze. Naponta két mé­rést végeznek. A bányákban vett pormintákat — különle­ges ragasztó anyaggal kever- j ve —, gombostűhegynyi ru-' dacskává gyúrják, s ez kerül j a gépbe, mely három órán át j „lövi” röntgensugaraival. Az ajtón komor tábla: Vigyázat, 1 SUGÁRVESZÉLY! — Czihat Ferenc azonban nem hogy | tartana a géptől, de már-már ; embernek kijáró szeretettel kezeli. 1963-ban éppen az 5 sürgetésére állították fel, s ezzel akkor Pécs egyszeriben Európa legkorszerűbb porvizs­gáló központjainak egyike lett. A bányászat ősi ellensége a szilikózis, a porban fellelhető szabad kovasavtartalom kö­vetkezménye, mely kvarckris­tályok alakjában jelentkezik. Munkásvédelmi szempontból tehát az a legfontosabb,, hogy a porban levő kvarcmennyisé­get pontosan ismerjék. Ennek kimutatására korábban kémiai módszereket alkalmaztak, mely a kvarc oldhátatlansá- gán alapult. A módszer azon­ban pontatalannak bizonyult, s ekkor jött a fénymikrosz­kóp ... D,SZKOT A JÓKAI TÉREN A százéves pécsi Porce­lángyár díszktrtat adomá­nyozott a városnak, melyet a gyár dolgozói társadalmi munkában, a napi feladatok mellett készítettek el. A Jó­kai téren ma délelőtt avat­ják fel. * Ritka bravúr. Ilyen rövid idő alatt még nem készült el kút. Júniusban még csak vázlat volt. A Porcelángyár tervezőművész kollektívája, valamennyien, több tervet készítettek, közülük Gazder Antaléra esett a zsűri vá­lasztása. A díszkút a 100 éves Pécsi Porcelángyárat, de egyúttal a várost is — mert ha egyiket mondjuk, a másikat is értjük alatta — reprezentálja, s a gyár vi­lághírű termékeit, sokfajta égetési technikáját és anya­gait, az eozint és a pirro- gránitot. — Izgalmat okozott ami­kor menetközben valakinek eszébe jutott, hogy a dísz­kutat a Szent István térre kell tenni — mondja a mű­vész. — Ez nem megy. A Jókai tér. ahová terveztem, házakkal körülvett intim kis tér, sárga falakkal. A Szent István téren a vas­tag fák ' törzsével, a zöld környezettel konkuráljon a díszkút? Gazder Antal 1953-ban vé­gezte a főiskolát, Gádor ta­nítványa. Most került elő­ször alkotása térre. S még egy nagy sikert könyvelhet el. Az I. Országos Kerámia Biennálén elnyerte a Fi­nomkerámiai Ipari Művek­nek a pécsi kerámia fejlesz­téséért felajánlott ötezer fo­rintos különdíját. Tizenöt év telt el, mire megtalálta helyét. Szűkebb hazája, indítója Herend volt, a fiőskola után mégis Pécsre jött. De nem kedvez­tek az akkori idők az alko­tómunkának. helyét nem ta­lálta meg a gyárban. Varga­betűt csinált. Hollóházára ment. majd három éve is­mét visszajött Pécsre. Me­rőben más légkört talált, tehetséges fiatal tervező gárdát. A művészi élet fel­lendült. Ebben a zsongásban a kerámiáért való lelkesedés csúcsosodott ki benne. Eozinból készítette maszk sorozatát, porcelánból teás és mokkás készleteit, készí­tett vázákat, tervezett kály­hacsempét. kerti kerámiát, melyek a Budapesti őszi Vásáron nagy sikert arat­tak. Azt szereti, ha a gyár bízza meg valamilyen mun­kával, — Annak idején sok min­dent akartam Pécsett, de semmi sem sikerült. Most három év alatt minden úgy ment, ahogy akartam. Úgy érzem, végre otthon vagyok. Pfirsze ez még nem plafon, biztató lépcső. Még sok te- nivaló van, nagyon sok. Úgy érzem, ehhez van erőm — vallja Gazder Antal. M. Z. Mekkora egy porszem? — A nagyítás ötszázszoros. Két-három mikronos alsó ha­tárig viszonylag pontosan meg lehet állapítani a kvarc meny- nyiségét, a meghatározás azon­ban rettenetesen fárasztó, s sokéves gyakorlat kell hozzá. És ami a legnagyobb baj: az egy mikron alatti — finom- pornak nevezett —, szemcsé­ket nem lehet felfedni, pedig az egészségre éppen ezek a legveszélyesebbek ... Mikron, tizedmikron — ezek itt a mindennapos mértékegy­ségek. A szabadszemmel is látható durvapor átmérője egy millimétertől tizedmilliméterig terjed. A finompor már csak századmilliméteres. És a leg­finomabb por — ez alatt kez­dődik. A mikroszkóp alatt fur­csamód csillognak, villognak a szemcsék — a kutató szá­mára azonban ijesztő ez a szépség. A tüdő és a légcső­szervek kérlelhetetlen ellen­ségei ezek az, absztrakt hangu­latú szemcsék, s a sikeres vé­dekezés érdekében nemcsak nagyságukat, de súlyukat is meg kell határozni. — A röntgenográfiás vizsgá­lati módszer alapelve, hogy a kristályos anyagokban sza­bályos elrendeződés van; a részecskék térráncsban he­lyezkednek el. A tű vékony röntgensugár elhajlik e rácso­kon, s miután ezeket a vál­tozásokat automatikusan fényképezi is a gép, előhívás után messzemenő következte­téseket vonhatunk le az így kapott rajzból... Tíz-tizenöt centis filmdarab. Mintha egy kivágott tölgy évgyűrűit fényképezték volna. Olvasásuk — igaz, rendkívül nehéz —, félelmetes adatokat tár fel: a mintában közel negyven százalék a kvarc ... Tudományos kutatás és ru­tinszerű üzemi mérések foly­nak egymás mellett. Az előző óriási pontosságot, az utóbbi a lehető legnagyobb gyorsasá­got igényli. A rendelkezésre álló módszerek — kémiai út, fénymikroszkóp, röntgen — bizonyos vonatkozásban min­dig közelebb vittek a célhoz, egy-egy premarátum elemzése azonban még mindig drága órákat rabol el. így aztán a kutató szép lassan feltaláló is lesz..: — Idei kutatási témám egy nagyérzékenységű differenciál termoanalitikai műszer kiala­kítása ... Mi magunk között DTA-nak nevezzük ... A három fővel dolgozó por­laboratórium közös „gyerme­ke” ez a gép. Kováts László elektrotechnikus a villamos­vonatkozásokat tervezte, Kaurek Róbertné geológus pedig a mérésekkel kapcso­latban gyűjtött elő-adatokat. Lemegyünk a műhellyé ala­kított mérőszobába: a készü­lék — nylonnal fedve —, már- már teljesen kész. — Most már csak az ezüst tégelyek kellenek, melyekben a minta lesz.. ( — És mit remélnek tőle? — Nagyméretű — tehát igen pontos — diagrammot készít a vizsgált anyagról, melyről játszi könnyedséggel leolvas­ható a kvarctartalommal kapcsolatban minden adat. Az eljárás lényege: a kvarc 573 fokon kristályváltozást szenved, ami hőelnyeréssel jár. A hőváltozás feszültség­változássá alakítható, ezt pe­dig már könnyűszerrel mérni tudjuk ... Egyedülálló vállalkozás Magyar ßs osztrák speciál- műszerek, alkatrészek „mon­tázsa” lesz a DTA, mely tel­jes siker esetén minimálisra csökkenti a rutinjellegű vizs­gálatok idejét. A tizedmikro- voltokat is regisztráló osztrák műszer a pontosságot is nö­veli. — Csehszlovákiában nagy­szerű eredményeket értek el hasonló jellegű berendezéssel — mondja Czihat Ferenc, s miközben tovább magyarázza, mi mindent kell még megol­daniuk, nekem az jut eszem­be: mennyi nagyszerű dolog történik ebben a városban, s mi milyen keveset tudunk róla... A DTA egyedülálló műszer lesz egész Közép-Európában. Szolid ára, viszonylag egy­szerű szerkezete a nagysoro­zatú gyártás lehetőségével kecsegtet. Ha minden prográm szerint sikerül, még az idén megmutatja, mit tud ... Békés Sándor i t

Next

/
Thumbnails
Contents