Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-11 / 239. szám
1W8. október 11. DttTtontmi nat»to 3 összegek, ha a sok kicsit ösz- szerakjuk, ha 10—20 éves távlatokban gondolkozunk, s főként ha számításba vesszük, hogy kb. 4 millió forintba kerülne az egész út, akkor másképp fest a dolog. Tárgyalási alap Egyszer már a sajtó hasábjain is beszélni kell erről a problémáról, mert a véméndi tsz 1.5—2 millió a körzeti tanács pedig 200—300 ezer forintot ajánlott fel az úthoz. Ennyi értékű munkát végeznének el gépeikkel, illetve élő erővel. Hozzáteszik, hogy ott van az erdősmecskei kőbánya, tehát még ez a körülmény is kedvező. Nem először tesz a tanács, illetve tsz ilyen előnyös, az erejét szinte meghaladó ajánlatot. Tárgyalási alapnak még kívánni sem lehetne jobbat! Most már csak össze kellene fogni azokat az erőket, akik készek tenni és áldozni az útért! Magyar László Szüretelik az egyik legszebb növényi termést — a szobadísznek szánt dísztököket — a baranyai kertekben. Régebben csak a falusi házak téli dísze volt a zöldfehér testű, piros kaJapú tök, néhány év óta azonban „városi rangra” emelkedett. Mind több városi lakást színesítenek a különböző alakú és nagyságú dísztökök. Az idén — a bőséges esőzés hatására — különösen sok termett belőlük és szokatlanul nagyra nőttek: futball-labda nagyságúak is akadnak közöttük. Ezekben a napokban — hetekben a pécsi piacok dísze a sok-sok színes tök, amelyeket nemcsak lakások, hanem kirakatok díszítésére — is vásárolnak. A falusi emberek a magokat is árulják, amelyeket a hibás dísztökökből fejtenek ki. A filmszemle negyedik napja Filmklubvezetők tanácskozása Valószínű sokan ismerik a pécsi Könyök utcát. Magára vessen a gyanútlan járókelő, ha betéved, mert hosszas kanyargás után majdnem oda tér vissza, ahonnan elindult. Csaknem így jár az a személy is, aki gépkocsival közelíti meg Véméndet vagy a környező falvakat. Kénytelen lemenni Mohácsig, majd északnak fordul, s a domb hátán domb vidéken keresztül vergődve ismét megpillantja a Mecsek ormait. Múlnak az évtizedek Az autóstérkép szerint Pécs- váradon és Erdősmecskén keresztül sokkal rövidebb volna az út. Palotabozsok 14, Vé- ménd 26, Szebény 32, Feked pedig 35 kilométerrel van közelebb Pécsváradon át, mint Mohács felől. Ezek már tetemes távolságok, a gépjármű- vezetők viszont mégis a hosz- szabbat, a Mohács felőlit kénytelenek választani, mert Pécs- váradtól csak Erdősmecskéig vezet műút. Erdősmecskét és Fekedet csak három és félnégy kilométer hosszú földút köti össze, amely esős időkben járhatatlan. A környék lakói már sokszor feltették a kérdést, hogy miért nem lehet megépíteni azt a négy kilométert, a Megyei Tanács építési és közlekedési osztálya pedig mindig azt válaszolta, hogy még X- számú (jelenleg pontosan 51) olyan község van a megyében, amelynek még bekötőútja sincs. E helyeken még ma is szekérrel viszik a betegeket a kórházba. Hozzáteszik, hogy egy községben még a szekér sem boldogult a sárral, ezért egy gyorsan összeeszkábalt hordágyra fektették a beteget, s gyalog tették meg vele a műútig vezető négy kilométert. Az ilyen válasz tökéletesen lefegyverzi az embert. A bekötőút valóban elsőbbséget élvez. Lehangoló az a tudat, hogy legalább tíz évbe telik, mire mind az 51 község bekötőutat kap, s ekkor még optimistán számolunk. Nem kevésbé elgondolkoztató, hogy a KPM Közúti Igazgatósága, tehát a másik intézmény, melynek pénze van az útépítésre, azt válaszolja, hogy szinte az utolsó garasát is elviszi a pécs—barcsi, a pécs—harkányi utak korszerűsítése. Lehetetlen ugyanis kétségbe vonni, hogy ezek fontosabbak, hiszen százmilliós nagyságrendű rekonstrukciókról, nemzetközi utakról van szó. Ezek mellett a véméndi ügy valóban eltörpül. Sok kicsi sokra megy Annyira azonban mégsem, hogy ne vegyük észre: Erdősmecskét is beleértve öt községet, körülbelül hatezer embert érint ez az út. Tegyük még hozzá, hogy Véménden gazdálkodik a megye egyik legnagyobb tsz-e. Az ő számukra a világ egyik legnagyobb problémája az a négy kilométer. Erdösmecske lakói például már évek óta vívódnak azon, hogy kihez tartozzanak tsz- és közigazgatási szempontból: Véméndhez vagy Pécsváradhoz? A véméndi tsz jobb mint a pécsváradi, a véméndi tanácshoz viszont nem vezet bekötőút. Rengeteg bonyodalom származik ebből még orvosi szempontból is. Megtörténik, hogy az erdősmecskei embert két napig utaztatják egy fogtömés vagy egy belgyógyászati kivizsgálás miatt. A véméndi tsz-nek vagy ezer hold földje fekszik a leendő négykilométeres műút nyomvonala körül, így nem meglepő, hogy minden áldozatra hajlandó volna érte. Vannak, akik félreértik ezt, s azt állítják, hogy a négy kilométer tsz-ügy csupán. Sokkal többről van itt szó! Körkérdést intéztünk néhány olyan pécsi vállalathoz, amelyről feltételeztük, hogy valamilyen módon érdekelt az ügyben. Kérdésünk mindenütt azonos volt: valami hátránya származik-e a vállalatnak abból, hogy nincs meg a 4 kilométer? Ha igen, kifejezhető-e az pénzösszegben? A MÁV Pécsi Igazgatósága nemmel felelt, a 12-es AKÖV viszont azt válaszolta, hogy minden héten megtakaríthatna egy pótkocsis teherautójáratot, évi 50 ezer forintot. Az Építőipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) évi 25 ezer, a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat pedig évi 120 ezer forint többletköltséget jelzett. Valószínű, nem ők az egyedüliek, akik ilyen kimutatást készíthetnének. S bár népgazdasági méretekben nem nagyok ezek az A tegnapi nap első eseménye a filmklubvezetők országos tanácskozása volt, amely délelőtt 10 órakor kezdődött a Hírlapolvasóban. Az elnökség javaslata alapján a tanácskozás felhívással fordult a filmklubmozgalöm fejlesztésében érdekelt szervekhez, hogy dolgozzanak ki közös munkatervet. Javasolták továbbá, hogy öt filmklubvezetőt is delegáljanak a munkatervet előkészítő bizottságba, amely négy hónap múlva köteles beszámolni a végzett munkáról. A javaslat előtti vitában tizennégyen szólaltak feL * Az előzetes műsortól eltérően tegnap délután 2 órakor A magyar televízióból is Jól ismert Erwin Gesohonnek, a Lelkiismeret lázadása című NDK-film főszereplője a filmszemle egyik reprezentatív vendége Diszbcntufafő Dunaszckcsön — Milyen « közönség egy faluban? — kérdezték a két film alkotói. — Milyen emberközelből egy filmrendező, egy operatőr s milyen egy diszbemutató? — kérdezték a dunaszekcsőlek és dunafalviak. — Milyen egy ilyen díszbemutatón a művészek és a közönség találkozása? — kérdeztük mi. A három féle érdeklődésre hadd írjuk le most a választ: A dunaszekcsői filmszínházban — igen korszerű, új mozi — ügyesen úgy oldották meg a találkozót, hogy 18 órakor a Mocorgó, 20 órakor pedig az Eltávozott nap című szemlefilm bemutatóját kezdték meg. A két előadás között találkoztak a két film alkotógárdájának a filmszemlén részt vevó tagjai a közönséggel. Előbb Szönyl G. Sándor, a Mocorgó rendezője lopva beült a nézőtérre és figyelte filmjének hatását. Ez alatt megérkeztek az Eltávozott nap művészei Is, s a művelődési otthon — amely egy épület a mozival — klubszobájában a szekcsőiek kedvessége révén szendvics, bor, murci, avagy éppen barackpálinka közben várakoztak negyed órát, majd valaki beszólt: — Jöhetnek! — s megkezdődött a bemutatkozás. Kovács P. József tv-riporter függöny elé szólította g Mocorgó rendezőjét és Mestyán Tibort, a film operatőrét. Az így kezdődő interjú során Szőnyi G. Sándor elmondotta: a közönség filmértő módon, pontosan érzékelte a hatásokat, s hogy azért választotta Fejes Endre írását, mert Fejes a munkásemberek életét alaposan ismerve bátran és igazat ir. Mestyán Tibor a filmbeli atmoszférateremtés módszereiről beszelt. Majd szünet után az Eltávozott nap munkatársai léptek a függöny elé. Mészáros Márta rendező a mellette miniszoknyában álló, magyaros mellényes Kovács Katiról beszélt. s elmondta: azért választotta a főszerepre a fiatal énekesnőt, mert az éneklés közben tapasztalt kissé vad szuggesztivitása, ereje, lendülete alkalmasnak mutatta, s a választásban nem is csalódott. Kovács Kati pedig bevallotta: félt a női rendezőtől, de vé- gülis sokkal nyugodtabb körülmények között dolgozott vele, mint bármély férfi vezetése alatt. Aztán megkezdődött az Eltávozott nap vetítése. A díszelőadásról szóló pontos tudósításhoz még hozzátartozik egy kedves pillanat és egy rövid nyilatkozat. A pillanat: Kovács Kati saját filmjének prömierjén nem állta ki, hogy el ne szökjék a klubból és be ne lessen a nézőtérre, a vetítővászonra, legalább a főcím képére. A nyilatkozatot pedig Nagy Istvántól, a körzeti művelődési otthon vezetőjétől kaptuk: — Abban, hogy egy rendező szerint is értő közönség van Dunaszekcsőn és a környező falvakban, hiszen onnét is sokan átjöttek a két bemutató előadásra, nagy szerepe van a Baranya megyei Moziüzem i Vállalat irányításával szervezett filmklubnak Dunaszekcsőn 210, Dunafalván 230 tagja van, s az archív filmek és az előttük tartott rövid filmesztétikái előadásoknak ebben a rendezői véleményben látom többek között a gyümölcsét. F. D. tartottaK meg a kesztyűgyár dolgozóinak és a filmművészeknek találkozóját. A vitavezető Lénárd Judit volt, megjelent Mészáros Márta, az Eltávozott nap című film rendezője, Ernyei Béla, a Princ, a katona című tévé-film címszereplője, Neményi Mária, a Szevasz, Vera főszereplője és néhány filmkritikus. * Délután 4 órakor kezdődött meg a Petőfi filmszínházban a polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére rendezett díszelőadás, amelyen résztvett közel száz meghívott veterán is. A Himnusz után Bánffy György, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze szavalta el Balázs Béla Tábortűz mellett című versét, majd a Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázium kórusa énekelt. Az Internacionálé hangjaival zárult a bevezető ünnepség, amely után levetítették Makk Károly A 39-es dandár című filmjét. A vetítés végeztével a közönség elé lépett Bihari József, Benkö Gyula és Szirtes Ádárn színművészek, valamint Makk Károly, a film rendezője, akiket Lénárd Judit mutatott be a közönségnek. * sOj magyar film ősbemutatójára is sor került tegnap, este 7-kor a Kossuth filmszínházban. A Mocorgó vetítésén Kovács P. József tévé-bemondó ismertette meg a közönséget Szőnyi Sándorral, a film rendezőjével, Mestyán Tibor operatőrrel, Sike István gyártásvezetővel és Avar István színművésszeL A filmszemle negyedik napján bemutatták a Húsz év 12 legjobb magyar játékfilmje sorozatból a Gaál István rendezte Sodrásban című filmet A külföldi fesztiválfilmek közül megnézhette a közönség a Máté élete című lengyel, a Kortársaink című szovjet és a Lombhullás című szovjetgrúz filmet * A szocialista országok filmművészeti szövetségei a pécsi szemlét is felhasználták a találkozásra. Megbeszélésükön jelen volt a szovjet filmművész szövetség főtitkára, Ka- raganov, valamint Ajmanov filmrendező, az NDK filmművész szövetségének titkára, Hellmuth Schlenn, a bolgár szövetség alelnöke, Todor Di- nov, valamint Zahari Zsan- dov rendező, a román szövetség alelnöke, Francisc Mun- teanu és Konstantin Bourin, magyar részről pedig Kovács András, Ranódy László és Fejér Imre. * A tegnapi napon is több kiváló színművész érkezett Pécsre, a már említettek közül is legnagyobb sikere Ernyei Bélának, azaz „a Princ- nek” volt, akit a Pannónia előcsarnokában nagy ovációval köszöntött a természetesen nagyrészt tizenévesekből álló autogram-gyűjtő csoport. Princ „felkészülten” érkezett, sok fényképet osztott szét a gyerekek között. A mai nap legkedvesebb vendégei minden bizonnyal Tatajana Szarriojlova és Alek- szandr Zahri lesznek, az Anna Karenina című film főszereplője és rendezője, akik Budapestre, a film díszbemutatójára érkeztek hazánkba, s ma a pécsi filmszemlére is ellátogatnak. * Ma Pécsre érkeznek még Kabos László, Horváth Károly, Horváth Magda, Feren- czi Gabi, Gyöngyösi Kati, Tor- dy Balázs, Szurdi Miklós, Hegedűs Erzsi, Kőműves Sándor és Szabó Ildikó. * Vajon melyik film nyeri el az aranybusót, a társadalmi fődíjjal járó ajándékot? A társadalmi zsűri tagjai nyilván már fontolgatják döntésüket, mint ahogy a közönségdíj érdekében már számlálják a szemlefilmek vetítésén leadott szavazatokat. A rendezés, az operatőri munka, a forgatókönyv, a női és férfi alakítás díjait az idén titkos szavazással választják ki a Filmművész Szövetség játékfilm szakosztályának tagjai. A szemle rendezőségének központjában már telik az urna, ahová az arra jogosultak szavazataikat elhelyezik... lalnak el a közlekedésben, lassan gyorsulnak fel, szűk utcában nehezen fordulnak és sok esetben „kaszál” a busz fara. Gondot okoz például az is, hogy két csuklós nem tud egymás után beállni a megállóba. Ezért új, kisebb helyet elfoglaló közlekedési járművekre kellett gondolnunk, s így merült fel az autóbu* szók emeletesítésének gondolata. — Hol lehetne nálunk alkalmazni az emeletes autóbuszt? — Ha sikerül kikísérleteznünk egy olyan emeletes ko csitípust, amely négy méternél alig lenne magasabb, Pécsett és Sopronban, Debrecenben és Miskolcon, több kisvárosban és Budapesten a belváros és a külső kerületek között lehetne közlekedtetni. Célszerű volna 30—40 kilométeres távolságon olyan vidéki városok forgalmát is lebonyolítani, amelyek között nincs közvetlen vasúti összelenttptpc A MÁVAUT-nál már megkezdték a jóváhagyott tervek alapján az első emeletes autóbuszok szerelését. Először a busz vázát állítják össze, s ezt később az Ikarusz-gyár karosszéria elemeivel „burkolják”. — Milyenek a nemzetközi tapasztalatok — kérdeztük Enyédi Bélától, a MÁVAUT fómérnökétől. — Európában négy ország nagyobb városaiban közlekednek ilyen buszok. Angliában elsősorban azért terjedtek el, mert a szűk utcákban az autóbuszok befogadóképességét csak felfelé lehetett növelni. Meg aztán az angolok kényelmesek, nem szeretnek állni utazás közben. A londoni emeletes buszokon 70—100 ülőhely van. Nyugat-Német- országban és az NDK-ban kevésbé terjedtek el, Francia- országban pedig csak kísérletképpen közlekedik néhány. — Gyakoriak-e a balesetek? — Előfordul, hogy az utasok fékezés közben jönnek le az emeletről. Ilyenkor, ha nem kapaszkodnak, könnyen leeshetnek. Az idősebbeknek elsősorban a földszinti ülőhelyek felelnek meg. A fékezésből adódó balesetek ritkábban fordulnak elő az emeletesen, mint a csuklóson, mert csaknem mindenki ül és kevesebb az állóhely. — Milyen lesz a magyar emeletes? — Száz férőhelyes, és nagyon kényelmes. Emeletét panoráma jelleggel képezzük ki, ahol valamennyi ülőhely fűrészfogszerűén kifelé néz. Állni csak az első szinten lehet, ott is csak 15—20 személy. Míg a londoni, berlini és müncheni autóbuszokon csak egy lépcsőn lehet felszállni, a magyar busz nagy előnye a külföldiekkel szemben, hogy két „lépcsőháza" lesz. Hátul lehet felmenni, és elöl leszállni. A busz közel 11 méter hosszú és 4,25 méter magas lesz. December végén már találkozhatnak vele a pécsiek. Tőke Péter A filmszemle mai programja Ma délelőtt 11 órakor a Pécsi Balett bemutatja a Pokoljárás című háromfel- voná^os táncjátékot a filmszemle vendégeinek. Délelőtt ll-tői délután 1 óráig közönség—színész találkozó lesz a Pannónia Szálló nagytermében, itt vetítik le A csodálatos mandarin című balett-filmet is. A házigazda ma Tamási Eszter tv-riporter. Délután 2 órakor a Pécsi Tervező Vállalat dolgozói találkoznak a Falak című film alkotóival. 14.30-kor a Bartók klubban tanácskozás lesz a filmművészeti közízlés fejlesztéséről. Díszelőadáson mutatják be a Petőfi mozibon Sándor Pál Bohóc a falon című filmjét 18 órakor és Bacsó Péter Nyár a hegyen című filmjét 20 órakor. A Kossuth filmszínház mai nrogramja: 16.30-kor Az éjszaka hevében című amerikai, 18.30-kor a Fejlövés című új magyar, 20.30-kor A tizedes meg a többiek és 22.30-kor ismét Az éjszaka hevében című film bemutatása. Sellyén 18 órakor lesz a Fejlövés bemutatója és 20 órakor a Bohóc a falon díszelőadása, Sásdon 18 órakor az Isten és ember előtt című új magyar filmet mutatják be, majd » órakor a Nyár a hegyen díszelőadása következik. Ma délután 5 órakor a Jelenkor szerkesztőségében találkoznak a pécsi Írók és a filmszemle íróvendégei, este 23 órakor pedig színész—filmes találkozó lesz a Fegyveres Erők klubjában, házigazdák: Nógrádi Róbert színházigazgató és Ranódy László filmrendező. Harminc kilométeres kerülő iVégy kilomeiei es Cura voma szükség hrdösmeeske és teked közöli A tsz es a tanács kétmilliót ad hozza — A kő kéznél van „Szobadísz•• j LL szűrei Pécs kapja az első emeletes buszt Panoráma jelleggel kiképzelt emelet l | Száz léröheiy — Két < ép csőház lapoiczai jeuo, a n.jrivi autóközlekedési Tröszt vezér- igazgatója a napokban döntött: Pécs kapja az első magyar emeletes buszt. A tervek szerint a belváros és uránváros között közlekedik majd. Miért került napirendre Magyarországon az emeletes autóbusz témája? — kérdeztük Budapesten az Autóközlekedési Tudományos Intézet szakembereitől. — Több mint négy éve közlekednek már Budapesten, Pécsett és több vidéki nagyvárosban a csuklósok. Bebizonyosodott, alkalmasak tömeg- közlekedési célokra. Főleg akkor lehet őket jól kihasználni, ha rövid idő alatt kis távolságon belül nagy forgalmat kell lebonyolítani, mert sokan fémek bele. Az utóbbi időben a csuklósítás kampány lett, pedig — sokan talán nem tudják — egyre több a panasz ellenük. Nagy helyet fog-
