Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

1968. október 10. 3 Dunontmi nat»i<* A jövő év első negyedében Bemutatkozik a Gullick-automata A geohgiai adottságok elemzése után tstvan-aouara esett a választás — Napirenden a mélyszintekre való v sszatérés Sokévi előkészítő munka után készen állnak a megva­lósítás utolsó ütemének ter­vei: december végén megér­keznek az első gépegységek, februárban szerelnek, márci­usban pedig indul a próba­üzem. A műszaki előkészítő munkák máris folynak: kije­lölték a kísérleti munkahelyet, kitűzték a vágatokat, sőt ok­tóber 9-én, szerdán reggel a dolgozók betanítása is bein­dult. A felolvasócsarnokban berreg a vetítőgép, a vásznon pedig — mint egy titokzatos, földalatti szörny —, lassan összehúzódik, s kígyószerű mozdulattal előrelép a hírből már minden szabolcsi bányász által ismert Gullick-automa- ta... Szükség és lehetőség Az oly hosszas és oly szen­vedélyes vita tehát végképp eldőlt. A Mecsekben is lesz végre önjáró fejtésbiztosítás — lépegető automata. Az utol­só szót egyébként október 4- én mondták ki, amikoris a világhírű angol bányagépgyár megbízottai István-aknai hely­színi szemléjük után rendkí­vül pozitívan nyilatkoztak. Kijelentették: gépük a sajá­tos — szokatlanul meredek telepekkel bíró — mecseki vi­szonyok között is produkálni fogja a napi 4,5—5 méteres előrehaladást. A háromhavi időtartamra tervezett kísérle­tek egy, a IV/a szinten kiala­kított, 100 méteres fronthosz- 6zúságú, 30—35 fokos dőlésű fejtésben kezdődnek. A hidraulika elvén működő lépegető” biztosítást a Bri­tish Jeffrey Diemont Ltd ma­rótárcsás jövesztőgépével kom­binálva próbálják ki. Ha a kí­sérletek sikerrel zárulnak, a mecseki medence két legsú­lyosabb tehertételétől, a drá­ga biztosítási munkafolyama­toktól és a tarthatatlanul ne­héz és gazdaságtalan kézi jö- vesztéstől szabadul meg. Ist- ván-akna vezetői elmondot­Nobel­békedíj 08 1Ó. A norvég parlament No­bel-Bizottsága rzerdér Enné ' mák ítf*7ír* fv? tv ■var ' •'-*'»] r" *?»♦. r’'1”' V • "*7. eT " bor** . nem­Zetk’izi TTIPT .A’*e érdekében kffoi *:'• *»n­kásság** eb« t.-*-t egyéni Nobel d'Jat adományoz. A? 1964-es dí­jat — mint isi ■vnretes — Martin Luther *£lng-nefc, A. Wajda Pécset« A Hamu és gyémáit Aója a magyar ..»«< . sajátossá gairól az azóta meggyilkolt ame­rikai néger polgárjogi ve­zetőnek ítélték. A 81 éves René Cassin jelenleg a Strasbourg! szék­hellyel működő emberi jo­gok európai Vr óságának elnöke. 1046-tól egészen 1967-ig az ENSZ emberi jo­gok bizottságának volt az elnöke. őszülő, fegyelmezett arc, puritán öltözet Jön Nádor szálló gyc-n sen .. ..de meg ér: igyeke< ' -él óra múlva várj; 1 a d vés barátja, Jancsó Miki s a Petőfi moziban együtt nézik meg Mészáros Márta ilmjé- nek, az Eltávozott napnak díszbemutatóját. Az interjú előtt azonban hadd idézzünk néhány adatot Andrzej Wajda életéből: Su- valki-ban született 42 évvel ezelőtt. Résztvett az ellenállá­si mozgalomban, majd a Krak­kói Művészeti Akadémián fes­tészetet tanult, utána pedig elvégezte a Lodzi Filmművé­szeti Főiskolát. Ez utóbbi 1952­Jelentés a filmszemléről Közönség—színész találkozók ták: a kísérletek mielőbbi megkezdése mellett szólt az is, hogy egyre nehezebben kapnak erős, egészséges, föld alatti munkára alkalmas em­bereket, a Gullick-automata sikere tehát a létszámgondo­kon is segítene. 280 vanon szén A legnagyobb pécsi bánya­üzem életében egyébként már a lépegető automata üzembe­helyezését megelőzően sor ke­rül egy jelentősebb változás­ra: novemberben termelni kezd az első mélyszinti fejtés. Mint ismeretes, István-akna néhány éven át a felszín alat­ti telepekből termelt, melyek egyrészt már bolygatott terü­letek voltak, másrészt megle* hetősen rossz minőségű szenet adtak. A „levonulást” azonban rendkívül bonyolulttá teszi az, hogy az I. mélyszinttől lefelé (kb. 300 méter) már minden­napos a gázkitörésveszély. Az üzemvezetés a zavartalan át­menet biztosítása érdekében mintegy kétéves időtartamra húzta szét a teljes „levonulás” menetrendjét. Ezalatt megfe­lelő módon fel lehet készíte­ni a tapasztalatlan, fiatal bá­nyászokat. A mostani, előké­szítő szakaszban, a legrutino­sabb, gázkitörés-veszélyhez szokott csapatokat vetették be. István-akna 1969-ben előre­láthatóan 270—280 vagon sze­net ad naponta — s miután a mélység növekedésével fo­kozatosan javul a minőség, ez a szén remélhetőleg kemé­nyebb és jóval kisebb hamu­tartalmú lesz, mint a mosta­ni, Ahol lehet... István-aknát követően a komlói területen — Kossuth- bányán — is rövidesen meg­kezdődnek a Gullick-automa- tával folytatott kísérletek. A jövő most már világos: a klasszikus és legkorszerűbb Búzatanácskozás Jelentős mennyiségű vetőmagot importáltunk Szerdán tíz dunántúli és al­földi megye közel másfélszáz szakembere jött el Pécsre, hogy a nemrég megtartott szolnoki országos búzatanács­kozás után valami újat hall­jon e fontos növény termelé­séről. Ez az új ezúttal a Li- bellula búza volt, s érthető módon a legnagyobb várako­zás dr. Musac Ivánnak, az eszéki mezőgazdasági kutató intézet búzatechnológiai osz­tálya vezetőjének előadását előzte meg, aki a Ságvári Mű­velődési Házban megtartott tanácskozáson bemutatta a magyar szakembereknek a Li- bellula búzát, melyet Szlavó­niában már évek óta nagy te­rületeken termesztenek, s melyből jelentős mennyiségű vetőmagot importáltunk Ju­goszláviából 1969-re. Az eszéki kutató megálla­pításai általában igazolták e kitűnő új fajtával kapcsolat­ban szerzett baranyai tapasz­talatokat. Mivel a Libellula úgyneve­zett puha búza, behozatalára felfigyelt a malomipar is. Ba­ranyában a vállalat már meg­kezdte a liszt minőségének vizsgálatát s rövidesen képet kapunk a fajta sütőipari érté­kéről. A szakemberek azon­ban a szerdai tanácskozáson is hangsúlyozták, hogy a ha­zai rög — mint ahogy a San Pastore esetében is beigazo­lódott — sokat javíthat a faj­ta belső értékén. A megyében kialakult fajtaarányt, mint» azt Baracs József, a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője a tanácskozáson kijelen­tette, a Libellula nem borítja fel, pusztán a San Pestoret hivatott felváltani, ha töme­ges termesztésben is beválik. A mezőgazdaság továbbra is a hazai búzanemesítőktől vár­ja az új acélos intenzív ma­gyar búzák előállítását. A búza Baranyában is fon­tos növény, a terület 25—30 százalékát köti le s holdan­ként 1 mázsás termésnövelés 26 millió forinttal növeli a tsz-tagok jövedelmét. A filmszemle tegnapi kró­nikáját a Bóbita Bábegyüttes és a Fekete Színpad műsorá­val kezdjük, melynek csupán a kezdése esett keddre. A nagyszámú nézősereg ugyanis valamivel éjfél után távozott a Pannónia Szálló nagyter­méből, a látottak alapján bi­zonyára elégedetten. A feszti­vál hajnali eseménye volt még a lengyel delegáció érke­zése, melynek tagjai Czeslaw Petelski alelnök, Andrzej Wajda, a Hamu és Gyémánt világhírű rendezője, valamint Stanislaw Rutovicz rendező. Tegnap estére várták Erwin Geschonneket, az NDK film­művész szövetségének ügyve­zető alelnökét, Günther Klein elnökségi tagot, valamint Hen­ri Chapiert, a francia Combat munkatársát * Pannónia Szálló nagytermé­ben tegnap is filmvetítés ve­zette be a közönség—színész találkozót. Ez alkalommal a Csodálatos mandarin televízi- ós-táncfilmet és a Bizonyos jóslatok című bábfilmet lát­hatta a színészt váró közön­ség. Fél 12 tájban aztán Ko­vács P. József tv-riporter vet­te át a szót és bemutatta a közönségnek Goór Nagy Má­ria, Moór Mariann. Szakács Eszter és Molnár Tibor szín­művészeket, valamint Vuji- csics Tihamér zeneszerzőt. * A nap jelentős eseménye­ként délelőtt 10 órakor foly­tatták a pécsi Járási Tanács dísztermében azt a tanácsko­zást, melynek témája: Hogyan töltheti be szerepét a film­művészet a mai társadalom­ban? A vitán megjelent Aczél György elvtárs is, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Felszólalt Philippe Haudi- quet francia esztéta, filmkri­tikus, Marx György fizikus, Kovács András és Nádasy Kánki György zeneszerző a filmzenéről beszél a Tanárképző Főiskola hallgatóinak László rendezők, Gerda Roth- mayer, a Volksstimme film- kritikusa, Kosa Ferenc film­rendező, Rényi Péter kri­tikus, Eörsi István író, Huszár Tibor szociológus és végül Gyertyán Ervin filmkritikus, aki egyben zárszót mondott a kétnapos vitához. * Délután két órakor a vasasi Petőfi Művelődési Házban a Szénbánya Vállalat fogadta a Csillagosok katonák című film alkotóit. Művészküldött­ség tagjait Balogh Mari tv-bemondó mutatta be a ta­lálkozó résztvevőinek. Az ér­dekes vitát követően búcsú­zóul kis bányászlámpával ajándékozták meg a vendége­ket: Kézdi Kovács Zsolt első asszisztenst, Farkas Zoltán vá­gót, Götz Jenő gyártásveze­tőt, Molnár Tibor színművészt, Grürrwalszky Ferencet a film másodasszisztensét, Kiss Mi­hályt, a filmművész szakszer­vezet titkárát és Szabó Balázs filmesztétát. * A Pécsi Tanárképző Főis­kolára az Egy szerelem három éjszakája című film „stábja” látogatott el, illetve ennek képviseletében Ránki György Kossuth-díjas zeneszerző és Balogh Zsuzsanna színésznő. A bemutatást követő vitában részt vett Bemáth László kri­tikus is. * A filmszemle „legfilmesebb” eseményei persze a verseny­filmek díszbemutatói, vala­mint az ugyancsak magyar vonatkozású ősbemutatók. Az f Eltávozott nap pécsi díszelő­adásán, melyen Gábriel József Pécs városi Tanács vb mű­velődésügyi osztályának veze­tője mondott megnyitót, Mé­száros Márta rendező melléit részt vett Kovács Kati is. — A Falak alko­tóit Kovács András rendező és Bánki Zsuzsa képviselték a díszbemutatón, melynek megnyitóját dr. Borsos József, a Városi Tanács vb művelő­dési osztályának népművelési csoportvezetője tartotta. A két versenyfilm dunaszekcsői és szigetvári díszelőadására is a Pécsett fellépő művészküldött­ség készülődött, míg a Pró­féta voltál szivem pécsi és szigetvári ősbemutatójára ifj. Korga György, Parragi Mária, Szabó Tünde, Somogyi Tóth Sándor író és Zolnay Pál rendező. A Fejes-novella nyo­mán készült Mocorgót csupán Dunaszekcsőn mutatták be tegnap. * Pécs város utcáin az ü n- n e p 1 ő filmesek mellett meg­jelentek a „forgatók” is. A Magyar Filmhíradó Drahos Kálmán operatőr vezetésével készít felvételeket a játék­filmszemléről. mai program Ma délelőtt ress József megkezdődne 10 órakor Ve­vitaindító jával Fllmklubveze­tők Országos Tanácskozása Hírlapolvasóban. Ugyanekkor folytatódik a szocialista or­szágok filmművész szövetségei képviselőinek zártkörű talál­kozója a Nádor Szálló külön­termében. A közönség—színész találko­zó rövidfilmvetítéssel kezdő­dik — ugyancsak 10 órakor — a Pannónia Szálló nagytermé­ben, ahol Lénárd Judit tv- riporter ismerteti össze a megjelent színészeket a kö­zönséggel. Délután 4 órakor díszelő­adás keretében mutatják be A 39-es dandárt, Makk Károly filmjét a pécsi Petőfi film­színházban. Ugyanitt vetítik 18 órakor a Lombhullás című szovjet—grúz fesztiválfilmet (Iocseliani) és 20 órakor a Kortársaink című szovjet fesz­tiválfilmet, Rajzman alkotá­sát. A Kossuth filmszínházban 16 óra 30 perckor a Máté élete — Nescsinszkij lengyel feszti­válfilmje — kerül bemuta­tásra, amit este fél ll-kor megismételnek. A Mocorgó ős­bemutatója 16 óra 30 perckor, a Sodrásban vetítése pedig este fél 9 órakor kezdődik ugyancsak a Kossuth film­színházban. Auiograwnvadászok Vége a közönség—színész találkozónak, következik az autogramvadászat. A Pan­nónia Szálló nagytermében mindenki mindenkiben a Művészt véli felismerni, mindenki, aki itt ül művész­gyanús. Az egyik asztalnál isme­rős pécsi fiatalember szem­lélődik. Szakálla kitűnő csa­linak bizonyul, mert rajza­nak köréje a tizenévesek. Szabadkozik eleinte, azután odakanyarlt néhány aláírást Miért ne? A szakáll valóban az övé. Egy kamasz az én orrom elé nyomja aláírásgyűjtő fü­zetét. — Dehát én újságíró va­gyok, s ráadásul nincs i* „nevem”? — Jó, jó... — dörmögi a fiú — de aláírása csak van? Egy falkára való srác — vakítófehér papírlapokkal felfegyverkezve — Pöór Klá­ri és Balogh Mária tv-ripor- tereket szándékozik megkö­zelíteni, akik igencsak „mű­sorban vannak”. Egyikük már-rhár összeszedi magát és odalép, de a másik srác visszatartja: — Várj csak, komám, majd ha beugrik a szünet­jel! * Bánhidi Lászlót, a Tüske­vár népszerű Matula bácsi­ját, valóságos gyermekhad vette ostrom alá a megnyi­tón. Nehezen győzi már az aláírást, amikor ott terem az egyik szemfüles fotóri­porter: — Ügy, úgy ... csak roha­mozzatok gyerekek, így lesz jó a fénykép — mondja és exponál. Pillanatokon belül átcso­portosul a gyerekhad, most már a fotóriportert szoron­gatja. — Bent leszünk az újság­ban ... tényleg? És mikor fog megjelenni? Hiába, a saját népszerű­ség mindennél előbbreváló. * Az újságíró színész alá­írással akar kedveskedni ba­rátja kislányának, ezért ma­ga is odaszerénykedik egy művésznőhöz. Tüstént kér­dést kap egy bizonyára szakmabeli fiatalembertől: — A diákokat értem, de hogy lesz valakiből auto­gramgyűjtő ennyi idős ko­rára? Tekintettel az „ennyi idős korára”, adós maradok a magyarázattal. Az autogram­gyűjtés mégiscsak fiatalít valamit. * A közönség—színész talál­kozó legeredményesebb au­togramvadásza a 75 éves Jakabffy Gáborné rendkívül fiatalosan sürgölődött a mű­vészek körül. Nemcsak a nevét és korát árulta el, ha­nem azt is, hogy a szociális otthonnak gyűjti az auto­gramot. B. M. i biztosítás;, ill■ tw lejtési mó- z dók vari..:, sa h .hat csak si- i kert, a te'. i/:.lás a i Mecsekben > iiasem- valósíthat ' A 40 foknál i meredeksbb fej isekben egyet­- i len gép sem marad állva — a rendelkezésre álló eszközö­ket tehát mindig ott, abban az üzemben használják majd, ahol erre a legmegfelelőbbek a körülmények. Mindez a geo­- lógiai kutató- és előrejelző- munka további tökéletesítését kívánja, a géprendszerek szál­lítása és beépítése ugyanis meglehetősen drága. > B. S. ben volt. Azóta a lengyel "ilmművésze; ős egyéni* gévé nőtt, i ; nemzetközi tekintély ne.. ..and. — Hát te. kérdezzen! — mondja. — Álljon ez az interjú egyet­len kérdésből, s az arra adott válaszból; hogyan helyezné el a mai magyar filmművészetet | térben és időben a világ film- művészetében? — Én teljesen méltatlan va­gyok arra, hogy ezt megfogal­mazzam. De legyen! Minden­esetre hangsúlyozom, hogy a magyar filmművészetnek csak egy részét ismerem, nem lát­! tam minden magyar alkotást. : Tehát véleményem csak az előbbiekre vonatkozik. Így te­hát nem adhatok olyan átfo­gó kérdésre választ, mint amit. ön most feltett. De el­mondom, hogy látom én a magyar filmet, s melyek önök filmművészetének azon tulaj­donságai, amelyek érdekessé | teszik, s engem arra ösztönöz­nek, hogy saját munkámban is ápoljam e tulajdonságokat. Ami a legszebb, legmagasabb értékű bennük, az a nemes vergődés, az alkotók és a film hőseinek vergődése a nehéz és fájdalmas, nehezen megoldha­tó problémákkal. A másik ilyen vonásuk: általában egy­beesik a történelmi és a kor­társi filmek vonala, például a mai valóság fejeződik ki a történelmi filmekben is, gon­dolok elsősorban Jancsó Mik­lós alkotásaira. További érté­kes jellemzőjük, * hogy töre­kednek a magyar nemzeti ér­tékek bemutatására, megőrzé­sére. Végül, s itt most nem szeretnék rossz kifejezést hasz­nálni, de valahogy olyan be­nyomás él bennem, mintha a mai magyar filmek egyfajta özönvíz előtti állapotot akar­nának megörökíteni a cellu­loidszalagon, egy olyan állapo­tot, ami omlásban van. Mi le­het ennek az oka? Szerintem az, hogy a mi országaink túl sokat szenvedtek a háború­ban, s nem tudunk ettől sza­badulni, mindent a veszély hátterében fényképezünk, min­dig figyelmeztetni akarunk. p n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents