Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

Ara: 7U ihm* Világ proletárja!, egyesüljetek I Dunántúli napló ........- - - ------------ 1 - ' — ------ — - - - ----------------- ----- - - ■ — ------— x xv. évfolyam, 236. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968 oMber •- ^dd Megnyílt a I Magyar Játékfilmszemle Ilku Pál művelődésügyi miniszter üdvözlő levele Mészáros Ági hangszalagja — Oklevél a 20 év legjobb 12 alkotásának Néhányat! a filmszemle neves vendégel közül (balról jobbra): Kovács András, Szabó Pál, f Máriássy Félix, Ciaál István és Sára Sándor vezetek Szövetségének főtit­kára átnyújtotta a húsz év legjobb tizenkét filmje ren­dezőjének a bőr oklevelet, azzal, hogy ez az elismerés a filmek valamennyi alkotó­ját együttesen illeti meg. így sorban Bán Frigyes A Talpalatnyi föld, Kovács András a Hideg napok, Má­riássy Félix a Budapesti ta­vasz, Fehér Imre a Baka­ruhában, Makk Károly a Ház a sziklák alatt, Kása Ferenc a Tízezer nap, Gaál István a Sodrásban című filmekért adott oklevelet vette át. Jancsá Miklós, Fábri Zoltán és Keleti Márton filmet for­gat, ezért nem vehette át a Szegénylegények, Körhinta, Hannibál tanár úr és a Ti­zedes meg a többiek című filmnek adott oklevelet, Szabó István távollétében pedig az Apa című alkotás operatőre, Sára Sándor vette át a kitüntetést jelentő ok­iratot. Tegnap este fél nyolckor hivatalosan meg­nyílt a IV.1 Qtcgyat JÁtékfilmszémle. A pécsi Petőfi moziban egybegyűlt közönség soraiban helyet foglalt a város és a megye párt-, ál­lami és társadalmi szerveinek több vezetője, és az ország filmművészetének legjelentősebb képviselői, továbbá írók, kritikusok, népmű­velők is sokgn megjelentek. Palkó Sándor elvtárs meg­nyitja a filmszemlét Poór Klári televízióbemon­dó konferálta végig a meg­nyitó ünnepséget. Elsőnek Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit, majd többek között ezeket mondotta: — A magyar filmművészet az utóbbi esztendőkben jelen­tős hazai és nemzetközi sike­reket aratott. Ügy hisszük: a szocialista magyar filmművé­szet fejlődésében a hazai szemlék, tanácskozások er­jesztő, termékenyítő hatása is érvényesül. A filmszemle rendezvényei kitűnő alkal­mat nyújtottak a filmeszté­táknak, alkotó művészeknek, művelődéspolitikusoknak ar­ra, hogy felmérjék filmmű­vészetünk állapotát, támogas­sák az arra érdemes törek­véseket. A filmszakma hasz­nosan élt ezekkel a lehető­ségekkel. — örömmel tölt el ben­nünket — folytatta Palkó elvtárs —, hogy a pécsi és baranyai közönség ízlésének fejlődéséről, filrtlértőbbé vá­lásáról is szólhatok. A film- fcemlék óla fellendüli itt a Dr. Ranódy László köszönti a szemle résztvevőit és kö­zönségét te: igyekeznek méltón to­vábbfejleszteni az elmúlt húsz év sikereit. Majd Vass Imre, a Művészeti Szakszer­Az ünnepség után levetí­tették a Talpalatnyi föld cí­mű filmet, majd a film al­kotói mutatkoztak be a kö­zönségnek, így Szabó Pál Kossuth-dijas író, Bán Fri­gyes Kossuth-dijas rendező, Bánhidi László színművész, Szirtes Adám Jászai-díjas színművész és Molnár Tibor Kossuth-dijas színművész. — Kedves gesztus volt, hogy a színpadi elfoglaltsága miatt távollevő Mészáros Ági, a film női főszereplője mag­netofon útján többek között a következő szavakkal üdvö­zölte a pécsi közönséget: — A Talpalatnyi föld a legkedvesebb munkám volt, és még több sikeres filmben játszottam. De az utóbbi években a magyar filmgyár­tás nem tartott rám igényt. Pedig engem a mai Juhos Marik sorsa is érdekel, s azt hiszem érdekli Szabó Pál írót is. Sőt, ezért a filmért már koreai nézőtől is kap­tam gratuláló sorokat. Most nagyon jó lenne a megvál­tozott körülményű Juhos Marikat ugyanilyen művészi színvonalon filmre vinni, sor­sukat megmagyarázni. Re­mélem, egyszer jelen lehe­tek még a pécsi filmszemlén egy ilyen Juhos Mari alak­jával. A megnyitó után fogadás volt a Nádor Étteremben. Bánhidi Lászlót, a Tüskevár népszerű Malula bácsiját ostromolja a gyerekek hada Ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága október 7-én, hétfőn délelőtt ülést tartott a pártbizottság székhazának nagytermében. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ballo István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Agitáció* és Propaganda Osztályának helyettes vezetője. A pártbizottság ülésén négy napirend szerepelt. 1. A párton belüli demokrácia helyzete és továbbfejlesztésével kapcsolatos vizsgálat tapasztalatai. Előadó: Földes András- né. a Megyei Pártbizottság párt- és tömegszervezetek osz­tálya vezetője. 2. A Politikai Bizottság 1968. március 4-i határozatából adódó megyei feladatok. Előadó: Szentirányi József, a Megyei Pártbizottság propaganda cs művelődés­ügyi osztálya vezetője. 3. A bel- és külpolitika néhány ak­tuális kérdése. Előadó: dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára. 4. Az egyebek között Piegl János elvtársat saját kérésére — pártbizottsági tagságának érintetlenül ha­gyásával — érdemeinek elismerése mellett felmentette a Megyei Pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöki tiszte alól, s c funkcióra Havas József elvtársat, a Megyei Párt­bizottság tagját választotta meg. Figyelemre méltó kezdeményezés a MÉV*nél Kétmillió forint lakásokra a részesedési alapból Mint mindenütt, a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozói körében is nagy gond: a lakás. Pedig a végleges le­településnek ez egyik leg­fontosabb feltétele. A válla­lat gazdasági vezetése, továb­bá a szakszervezeti bizott­ság és a KISZ nem rég el­készített egy javaslat-terve­zetet. Ennek a lényege az, hogy a részesedési alapból 2 millió forintot — minden esztendőben — úgynevezett társadalmi lakásakcióra for­dítanának. A tervezetet a Vállalati Szakszervezeti Tanács elé terjesztették és az érdemle­ges döntést — hosszas vita után — meg is hozták. A részletek kidolgozására meg­bízást kapott a szakszerve­zeti bizottság. Elgondolásuk az, hogy átlagosan 15—20 ezer forintot adnának egy- egy igényjogosultnak. Ez úgynevezett „beugró” lenne, amelyhez az OTP 100 ezer forintos kölcsönt folyósítana, plusz hozzá a dolgozónak rendelkeznie kell még 50 ezer forint összeggel. Ugyan­is egy kétszoba összkomfor­tos lakás költsége 170—200 ezer forint. A vállalat tár­gyalásokat kezd az OTP or­szágos központjával, s amennyiben mód lenne arra, hogy a 100 ezer forintos hi­telt 120 ezerre emeljék, ez esetben az építtető már 30 ezer, illetve a vállalattól kapott 20 ezer forinttal is beléphetne az akcióba. Az igényjogosullak kivá­lasztását nagy körültekintés­sel végzik majd el. Figye­lembe veszik a vállalatnál eltöltött időt. a végzett mun­kát, a családtagok számát, és más-más feltételeket szabnak a fiatal házasok elé is. A felépítendő egyemeletes, hat lakásos épületek helye kint lenne Cserkút környékén, a tanácsi szervekkel történt megegyezés alapján. A vál­lalat elképzelései szerint ezen a kis telepen öt év alatt kö­rülbelül 300 lakást építené­nek fel. A tervezést a válla­lat tervező részlege végzi. Figyelemre méltó javaslat az is, hogy amennyiben a dolgozó szerződésben kötelezi magát arra, hogy a vállalat­nál még tíz esztendőt eltölt, akkor a 20 ezer forintot nem kell visszafizetnie. A lakás­akciónak tehát elvi akadá­lya már nincs; amennyiben a tanácsi szervekkel a hely- kijelölés és a vele járó ügy­letek lebonyolódnak, az ez- évi nyereségből leválasztott 2 millió forintot körülbelül 90—100 dolgozó között oszt­ják el, illetve az összeget csatolják a bekerülési költ­ségekhez. Dayka Margit (balról) Szirtes Adám és felesége a nyitó­gálaesten, Erb .pnos felvételei filmesztétikai érdeklődés, -nőtt az ilyen tartalmú előadások, művész—közönség találkozók, filmviták száma. Népművelé­si szerveink Pécsett és Bar ranyában 19 filmklubot, film- baráti kört, bennük több, mint 5 ezer klubtagot tarta­nak nyilván. A tavalyi film­szemle vetítéseit közel 15 ezer néző tekintette meg, s a közönség növekvő igényessé­gét tükrözi az évközi mozi­statisztika is. A későbbiekben hangoztat­ta: a tömegek nevelését, szó­rakoztatását vállaló szocia­lista művészet alkotóinak fi­gyelniük kell a közönség vé­leményére, hiszen műveiket a társadalom megbízásából, a közösségi célok szolgálatában, a társadalomnak hozzák lét­re. Továbbá méltatta a húsz éves államosított magyar filmgyártást, annak sok te­kintetben ma is irányjelző alkotását, a Talpalatnyi föl­det. Ez után dr. Ranódy László Kossuth-díjas filmrendező, a játékfilmszemle rendező bi­zottságának elnöke, a Magyar Filmművész Szövetség nevé­ben köszöntötte a résztvevő- j két. Mint mondotta: húsz év I nem nagy idő egy művészet történetében, az elmúlt húsz év mégis jelentős korszak ; volt a magyar filmművészet születésében. Ez után felol­vasta llku Pál művelődésügyi miniszter üdvözletét. Ebben llku elvtárs többek között ír­ta: — Köszönetemet és elis­merésemet tolmácsolom a magyar filmművészet alko­tó munkásainak. Eredmé­nyeik azt húzzák alá: a magyar film azért emel­kedhetett erre a tekintélyes színvonalra, mert a nem­zeti múlt és kultúra egye­sül benne a mi társadal­munk s a ma elveinek, fel­adatainak, gondjainak mű­vészi vállalásával. Kérem, őrizzék és ápolják filmmű­vészetünk társadalmi elhi­vatottságát, a szocialista humanizmus eszméje iránti elkötelezettségét: alkossa­nak újabb és újabb nagy­szerű műveket. Dr. Ranódy László a film­művészek nevében megkö- | szőnie az elismerést, kifejez- ;

Next

/
Thumbnails
Contents