Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
I Dunámon naoio 1968. október 6. Széndioxid védögázas hegesztőké»-ülőket kapott a komlói Kossuth- bánya gépüzeme, mely vízszintes varratoknál alkalmazható, sokkal termelékenyebb a hagyományos készülékeknél. A védógáz megakadályozza az oxidációt, a salakosodást Vízépítő napok Pécsett Kiváló a magyar árvízvédelem — Hogy alakul az anyag érdekeltig az ál’ami vállalatoknál és tsz-eknél? Milyenéi a jövedelmi mutatók? Más szavakkal: mennyi lesz a várható nyereség? Csupa olyan kérdés ez, amelyekre nemcsak a közgazdászok kíváncsiak, hanem a legszélesebb közvélemény is... E szavakkal kezdődött meg az az előadás, melyet dr. Vá- gi Ferenc, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára tartott meg tegnap délelőtt a TIT Bartók Béla klubjában. A köz- gazdasági hét országos megnyitóját ugyanis Pécsett rendezték meg: ez az előadás volt a nyitánya A rendezvényen megjelent Gödör Ferenc, a TIT főtitkára, Takács Páilné, a TIT közgazdasági választmányának titkára is. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte a megjelent közgazdászokat, ipari, mezőgazdasági vezetőket, majd dr. Vágj Ferencnek adta át a szót. Az előadó elmondotta, hogy népgazdasági méretekben ösz- szesan mintegy 60 milliárd forint nyereségre számítanak az állami vállalatoknál. Eredetileg „csak” 51 milliárdot terveztek, tehát mintegy 20 százalékos többletről van szó. — Honnan ered a 9 milliárdos plusz? Mintegy 2,9 milliárd vállalati tevékenységből, illetve abból, hogy csökkentek a ráfordítások. Kétszázmillió forint az áremelkedéseknek tulajdonítható, mely országos átlagban 2 százalékot tett ki. (Van persze magasabb áremelkedés is, más cikkek viszont olcsóbbak lettek. Ezek közép- arányosa a 2 százalék.) A többi 6 milliárdot a közgazdászok annak tulajdonítják, hogy a költségeik, amelyekre a vállalati árkalkulációk felépültek, magasak voltak. Más szavakkal: a vállalatok maximális biztonságra, mondhatnánk ún. túlbiztosításra törekedtek. A nyereségtöbblet zöme a fejlesztési alapnál „csapódik” le. A fejlesztési alap összege előreláthatólag 18,3 milliárd lesz, 17,7 százalékkal több a tervezettnél. Ez persze megint egy átlagszám, mert van ahol 40—50 százalékot is elér az arány. Bizonyos feszültségek léphetnek majd fel a befektetésre szánt pénzeszközök, illetve rendelkezésre álló anyagi eszközök között. A több nyereség azt eredményezi, hogy országosan mintegy 700 millió forinttal magasabb lesz a részesedési alap a tervezettnél az állami vállalatoknál. Mindent egybevetve mintegy 8,6 milliárd forint részesedési alapra számítanak. A nominálbérek mintegy 2,5 százalékkal emelkednek. Ami a nyereségrészesedéseket illeti, mintegy 35 százalékos eltérésekre számítanak a középarányostól, fel- és lefelé egyaránt. Aránylag kisebbnek ígérkezik a nyereségrészesedés például a gép- és építőanyagiparban, ma gasabbnak viszont a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó számos állami vállalatnál. Az előadó az ártámogatás, dotáció témájával is foglalkozott, majd a tsz-ek problémáira tért át. Mint mondotta, a mezőgazdasági termelés szintje kb. azonos lesz a tavalyival, ami — tekintettel a szélsőséges időjárásra, illetve a háztáji és egyéni gazdaságok termelésének csökkenésére — igazán nem rossz eiredmény. A tavalyi év ugyanis kiemelkedő volt. A tsz-ek bruttó jövedelme 11 százalékkal nő. Ez csaknem teljes egészében annak tulajdonítható, hogy emelkedtek a felvásárlási árak. Mindez azonban nem emelte a tsz- parasztság személyes jövedelKölked és az országhatár között megkezdték a töltések korszerűsítését — A gépesítés foka 92 százalékos Az utóbbi évtizedekben az árvizek gyakorisága és magassága egyaránt emelkedett. Ez természetes velejárója a civilizáció terjedésének, az erdők fokozatos kitermelésének és a mellékvízfolyások szabályozásának. Az 1965. évi árvíz tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy meg kell gyorsítani az árvízvédelmi művek fejlesztését, növelni kell az árvízvédelem biztonságát ... — Az Országos Vízépítőipari Napok három napos pécsi ankétján hangzott el az az előadás, amelyből ez az idézet származik, s amely egyben meghatározza az ankét célját. Mintegy száznyolcvan szakember — köztük egy japán, egy lengyel, két jugoszláv és két román vendég — vett részt az előadásokon, vitákon, illetve a szakmai bemutatókon. A találkozó alkalmából a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság termelési igazgatóhelyettesétől, Holl Jánostól kértünk tájékoztatást A filmszemle programja OKTOBER 7, HÉTFŐ: 16.30: Budapesti tavasz (Kossuth) 18.30: Körhinta (Kossuth) 20.30: Hannibál tanár úr (Kossuth) 18.30: Megnyitó díszelőadás a Petőfi filmszínházban OKTOBER 8, KEDD: 10.00: Vita és Tanácskozás a járási tanács dísztermében: Hogyan töltheti be szerepét a filmművészet a mai társadalomban? 10.00— 13.00: Közönség—színész találkozó a Pannónia szálló nagytermében. 6.30: Godard: A férjes asz- szony (Kossuth) 18.00: Díszelőadás: Egy szerelem három éjszakája (Petőfi) 16,30: Üj magyar film: Mi lesz veled Eszterke? (Kossuth) 20.00 Díszelőadás: Csillagosok, katonák (Petőfi) 20.30: Bakaruhában (Kossuth) 22.30: Godard: A férjes asz- szony (Kossuth) % 23.00: A Bóbita Bábegyüttes és a Fekete Színpad műsora a Pannóniában. Vidéki bemutatók: 18.00: Komló: Mi lesz veled Eszterke? 18.00: Mohács: Mocorgó 20.00: Komló: Díszelőadás: Egy szerelem három éjszakája 20.00 Mohács: Díszelőadás: Csillagosok, katonák. OKTOBER 9, SZERDA: 10.00: Vita és tanácskozás folytatása, a járási tanács dísztermében. 10.00— 13.00: Közönség—színész találkozó a Pannónia szálló nagytermében. *.4,00: Közönség—művész találkozó a Pécsi Tanárképző Főiskolán és a Mecseki Szénbányák Vállalatnál 16.30: Majk Nichols: A diplomás. Francia fesztiválfilm (Kossuth) 18.00: Díszelőadás: Eltávozott nap (Petőfi) 18.30: Üj magyar film: Próféta voltál, szívem (Kossuth) 20.00: Díszelőadás: Falak (Petőfi) 20.30: Ház a sziklák alatt (Kossuth) 22.30: A diplomás (Kossuth) Vidéki bemutatók: / 18.00: Dunaszekcső: Mocorgó 18.00: Szigetvár: Próféta voltál, szívem 20.00 Dunaszekcső: Díszelőadás: Eltávozott nap 20.00: Szigetvár: Díszelőadás: Falak OKTOBER 10, CSÜTÖRTÖK: 10.00: Filmklubvezetők országos tanácskozása a Hírlapol- I vasóban. 10.00— 13.Ö0: Közönség—színész ta- I lálkozó a Pannónia szálló nagytermében. 16.00: Díszelőadás a Polgári De- ; mokratikus Forradalom, a ! Kommunisták Magyaror- j szági Pártja megalakulá- ! sa és a Magyar Tanács- köztársaság 50. évforduló- ! ja tiszteletére. A 39-es I dandár (Petőfi) 16^(0: Nescsinszkij: Máté élete. Lengyel fesztiválfilm (Kossuth) 18.00: Iocseliani: Lombhullás. Szovjet-grúz fesztiválfilm (Petőfi) 18.30: Üj magyar film: Mocorgó (Kossuth) 20.00: Rajzman: Kortársaink. Szovjet fesztiválfilm (Petőfi) 20.30: Sodrásban (Kossuth) 22.30: Máté élete (Kossuth) OKTOBER 11. PÉNTEK: 10.00: A Pécsi Balett előadása Nemzeti Színházban. 11.00— 13.00: Közönség—színész ta- j lálkozó a Pannónia szálló nagytermében. 14.00: Közönség—művész találkozó a Kesztyűgyárban és a Pécsi Tervező Vállalatnál. 14.30: Tanácskozás a filmművészeti közízlés fejlesztéséről a Bartók Klubban. 16.30: Jewison: Az éjszaka hevében. Amerikai fesztiválfilm (Kossuth) 18.00: Díszelőadás: Bohóc a falon (Petőfi) 18.30: Üj magyar film: Fejlővés (Kossuth) 20.00: Díszelőadás: Nyár a hegyen (Petőfi) 20.30: A tizedes meg a többiek (Kossuth) 22.30: Az éjszaka hevében (Kossuth) 23.00: Színész—filmes találkozó a Fegyveres Erők Klubjában. Vidéki bemutatók: 18.00: Sellye: Fejlövés 18.00: Sásd: Üj magyar film Isten és ember előtt 20.00: Sellye: Díszelőadás. Bohóc a falon 20.00: Sásd: Díszelőadás: a hegyen Nyár I OKTÓBER 12, SZOMBAT 10.00—13.00: Közönség—színész találkozó a Pannónia szálló nagytermében. 11.00: Orgonahangverseny a Pécsi Székesegyházban. 14.00: Közönség—művész találkozó az orvos és jogi karon, valamint a Mecseki Ércbánya VállalatnáL 16.30: Szegénylegények (Kossuth) 18.30: Hideg napok (Kossuth) 19.30: Záró díszelőadás a Petőfi filmszínházban 20.30: Apa (Kossuth) OKTÓBER 13, VASÁRNAP: 16.30: Tízezer nap (Kossuth) a megyében folyó árvízvédelmi munkálatokról, jövőbeni feladatokról. — Visszaemlékezve az utóbbi árvizekre, érthető okból felötlik a kérdés: milyen biztonsági intézkedéseket hajtottak végre a vízügyi szervek, illetve milyen feladatokat kell a jövőben megoldaniuk, hogy ezzel kizárják az árvíz lehetőségét? — A természeti csapás elleni abszolút biztonságot megteremteni egyelőre aligha lehet. Más kérdés, hogy az ár- vízvédelem hatékonyságát milyen magas szintre emeljük. Az viszont biztos, elismert tény, hogy európai viszonylatban a magyar árvízvédelmi szervezet hatékonyságával, fel- készültségével az elsők között áll. Néhány országos adat: az elmúlt 10 évben árvizmenrte- sítési célokra körülbelül másfél milliárd forintot fordítottunk. A töltéseket ebben az időszakban több mint 25 millió köbméter föld beépítésével erősítettük meg. Roppant nagy számok ezek, de ha azt vesz- szük, hogy az 1954—1956— 1965-ös árvizek több százmillió forint kárt okoztak, akkor a védekezésre, illetve a későbbi megelőzésekre sem’ pénzt, sem anyagot sajnálni nem szabad. Az elkövetkezendő években, pontosabban 1985-ig még vagy ötmilliárd forintot igényel a töltések megerősítése, illetve újak építése. Csak a töltések megerősítésénél még több, mint 60 millió köbméter földet kell beépíteni. — A baranyai programban mi szerepel? — Mohácstól-Kölkedig a gátak érősítése és magasítása lényegében befejeződött. Az 1965-ös árvíz-szint felett 1 méter 30 centiméterre emeltük meg a gátakat. Van egy 40 millió forintos programunk, amely Kölkedtől egészen az országhatárig húzódó Duna- töltés korszerűsítésének költségeit fedezi. Ezt a munkát a múlt héten kezdtük el, az év végéig körülbelül 3 millió forint értékű munkát végzünk ezen a szakaszon. — Milyen technológiát alkalmaznak? Van-e valami új eljárás, amely az eddigiek ellenében a legmegfelelőbb? — A hidromechanizációs módszer. Ennek van szerintem jövője, annak ellenére, hogy nem új. Tulajdonképpen a századforduló idején terjedt el a világon, elsősorban gazdasági előnyei miatt. Kevesebb gépibererfdezést és energiát kíván, a kitermelt és beépítendő anyag szállítása olcsó és időtartama is rövid. Ennek a földműépítési módszernek az a lényege, hogy — például ahogy mi 1966-ban Bédától lejjebb alkalmaztuk — a Duna medréből a berendezés kitermeli az anyagot, folyami homokot és csővezetéken juttatja el a töltésig, ahol aztán beépítik. Az anyag kitermelésének a másik módja a kotrógépek alkalmazása, de itt már megnyúlik a szállítási útvonal. Teherkocsikkal kell a helyszínre szállítani az anyagot és ezzel jelentősen megnövekednek a költségek. Szkréperekkel, dózerekkel Is dolgozunk, de 6Ü0—800 méteres távolságon túl már ez sem gazdaságos. Tehát marad a leggazdaságosabb megoldás: a hidromechanizációs eljárás, persze, megfelelő körülmények között. — Milyen gépparkkal rendelkezik az igazgatóság? — Évi két és fél millió köbméter föld megmozgatására van gépi kapacitásunk, és ez jónak mondható. Gépparkunk tulajdonképpen az utóbbi hatnyolc évben fejlődött fel erre a szintre. Az ország vízépítőipari gépeinek össz-teljesítmé- nye 10 év alatt negyven- szeresére növekedett, 1975- ig pedig még két és félszeresre. Ezek az adatok csak aláhúzzák azt a tényt, hogy az állam rendkívül sokat fordít a vízépítésre, s ezen belül is az árvízvédelem kapja a legnagyobb anyagi támogatást. — Tudomásunk van arról, hogy a munkaerőhelyzet viszont nem mutat valami rózsás képet. — Valóban probléma s ennek legfőbb oka az, hogy nálunk az átlagbér alacsony. Munkásaink jelentős része gépész, vagy építőipari szakmun kás. A hagyományos kubikos munka, a talicskázás már nincs. Egészen csekély mérték ben végzünk kézi földmunkát, mert a gépesítés foka nálunk 92 százalékos. De csak a földmunkánál persze, mert építőipari kisgépünk még mindig kevés van. A fejlesztés itt lassúbb, de ennek ellenére biztató. Nem rég vásároltunk egy keletnémet autósdarut, aztán egy svéd gyártmányú darut, a közeljövőben kapunk egy talajvízszint-süllyesztő berendezést. Be kell szereznünk néhány cölöpverő gépet is. A géppark fejlesztése nemcsak azért fontos, hogy tevékenységünk hatékonyságát fokozzuk, hanem azért is, hogy munkaerő-gondjainkon valamennyit enyhítsünk. r. r. Történelmi-Irodalmi vetélkedő: Hősök nyomában VII. forduló © Melyik párt első jelvényét ábrázolja a kép? —SZDP, KMP, NP. (Szociáldemokrata Párt, Kommunisták Magyarországi Pártja, Nemzeti Parasztpárt.) © Mi volt a pontos neve a Tanácsköztársaság kormányának? — Népbiztosok Tanácsa, Forradalmi Kormányzó Tanács, Országos Direktórium. © Ki volt Magyarország j első köztársasági elnöke? — Kossuth Lajos, Károlyi Mihály, Gorbai Sándor. ® Ki volt a vezetője az Oroszországi Kommu- j nista Párt magyarországi i csoportjának? — Ligeti Károly, Vantu* Károly, Kun Béla. © Mikor alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács? — 1918. október 25, 1918. november 1, 1918. november 16. © Milyen belső karhatalmi szervezet alakult a Tanácsköztársaság idején? — Vörös őrség, Polgár őrség, Munkás őrség. © Mikar alakult meg a Kommunisták Magyar- országi Pártja? — 1918. november 20, 1918. november 24, 1919. március 20. © Ki volt a sásdi direktórium vezetője? — Albert István. Török Ferenc, Szabó József. © KI volt a Tanácsköztársaság közoktatás- ügyi népbiztosa? — Szabó Ervin, Lukács György, Csalár Sámuel. ® Hol adták ki Baranyai—Bajai Köztársaság „Előre” című lapját? — Pécs, Baja, Mohács. © Mikor foglalt állást az Ifjúmunkások Országos Szövetsége a Kommunista Párt mellett? — 1918. november 30, 1918. december 30, 1919. január 1. © Melyik orosz író üdvözölte a Magyar Tanácsköztársaságot a következő szövegű tárirattal? „Üj élet virrad ránk, példátokat rövidesen az egész világ követni fogja”. — Majakovszkij, Gorkij, Fagyajev. A VL FORDULÓ HELTES MEGFEJTÉSE L 133; 2. Szlovák Tanács- köztársaság; 3. Lékat János; 4. 1913. december; S. Tarr Imre; s. Sopiana; 7. Kosztolányi Dezső; 8. Kun Béla; 9. Ligeti Károly; 10. Móricz Zsigmondi 11. Balázs Béla; 13. Poor Bertalan, 1919. május. ZÄRO-VETÉLKEDŐ DIJAI: Első díj: 1300 Ft második díj: 1000 Ft harmadik díj: S00 Ft A fődíjakon kívül könyvjutalmat sorsolunk ki a havi legjobb megfejtők és a műsoros vetélkedőn résztvevők között. A műsoros vetélkedő, mely egyben a vetélkedősorozat záróaktusa, november 20-án lesz. A gazdasági élet vérkeringése megélénkült Mennyi lesz a nyereség? Pécsett tartották a közgazdasági hét országos megnyitóját ■ | mét. Lehetőséget nyújtott vi- : szont a többi között arra, hogy • I a tsz-ek többet fizessenek be | társadalombiztosítási, nyugdíj célokra. Dr. Vági Ferenc így fejezte be előadását: — Ha a folyamatok mélyére tekintenénk, azt kellene megállapítanunk; a dolgok nem mindenütt haladnak olyan esz- | menyien, tökéletesen, mint ahogy eredetileg elképzeltük. , Van és lesz hát tennivalónk. Egészében viszont nagyon jól rajtolt az új gazdasági mecha- í nizmus. A gazdasági élet vér- i keringése megélénkült, s minden okunk megvan arra, hogy : bizakodva nézzünk a jövő elé. I t W Áramszünet ■ Áramszünet lesz *-án T—lf óráig: Dobó I, u., Szondy Gy. 1 u., Bocskai u., Kocsis I. ' u., Nemzetőr u., Balassi B. 1 u.. Búzavirág u., Komjáth A. u., Buzsáld I. u., Karancs u., Fürst 1 S. o„ Dézsa Gy. utcákban. 10-én ' 7—1« óráig a Zólyom u., Regős U-, Piac tér, Bajcsy Zs. u., Rózsa F. u., Batthyány u„ Móricz | ’ Zs. körtér, Jókai M. u.. Majláth ; 1 u., Rákóczi u., a Zsolnay szó- ' | bortól a Bajcsy Zs. utcáig terje- i dó szakaszán. Citrom u., Dischka Gy. u„ Eötvös u.. által határolt * területen. (X) 1 J
