Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-25 / 251. szám

1963. Oktober 25. 3 Dtma ntmi A párt-végrehajtőbizottság napirendjén fl tudományos munka hatékonysága A Mecseki Szénbányák kutatási osztályának fejlődése, eredményei, termeléssel való kapcsolata A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium — figyelembe véve a Pécsi Szénbányászati j Tröszt termelő üzemeinek j geológiai sajátosságait —1953- ban a gázkitörés-, metán-, | szénpor- és szilikózisveszély ■ leküzdésére kutatási és kísér-j leti osztályt hozott létre pécsi székhellyel. Az osztály azóta európai hírnévre tett szert, s mind az elméleti kutatások, mind a termelést közvetlenül segítő gyakorlati megoldások vonatkozásában új utakat tárt fel a bányabiztonság fokozása érdekében. Az energia-fron­ton beállt változások és az új gazdasági mechanizmus beve­zetésének következtében az osztály vállalaton belüli jelén- tősége tovább nőtt — amit egyebek mellett az is bizo­nyít, hogy tegnap délelőtt a Mecseki Szénbányák párt-vég­rehajtóbizottsága kiemelt na­pirendként elemezte a tudo­mányos munka hatékonyságát és továbbfejlesztésének lehe­tőségeit. Kevesebb megbetegedés Az osztály nyolcvan fős ál­lománya a szilikózisveszély elhárítását tekinti egyik leg­főbb feladatának. A tíz éve tartó „offenzíva” szükségessé­gét bizonyítja az a tény, hogy 1957-ben a pécsi terület min­den negyedik föld alatti dol­gozójának szilikózisa volt. A betegség első stádiumának ki­fejlődéséhez mindössze tíz év­re volt akkoriban szükség. A helyzet súlyosságára jellemző: a Mecsekben éppen 9 évvel volt rövj.debb a föld alatti munkások átlagos szolgálati ideje,.mint Tatabánya szilikó­zismentes üzemeiben, ., A kutatási eredmények alapján kidolgozott védekezé­si — porlekötési — eljárások évről évre javították a hely­zetet. 1963-ban 141, 1965-ben 99, 1967-ben pedig mindössze 46 volt a megbetegedések szá­ma. Az osztály javaslata alap­ján vezették be a dolgozók irányított munkahelyi telepí­tésének rendszerét, ami azt jelenti, hogy a nagyobb por­tartalmú munkahelyekre csak tökéletesen egészséges tüdejű, illetve szilikózisra „immunis” embereket vezényelnek. Szé­leskörűvé vált a munkahelyi pormérés, s ezzel párhuzamo­san megoldották a jövesztő és szállító gépek portalanítását. Jelentősek a gázkitörések megelőzése terén elért ered­mények is. Mint ismeretes, a mecseki bányáit Európa lég- metánveszélyesebb üzemei — ez ideig 510 kitörés történt, s • láthatatlan ellenség szinte minden alkalommal emberéle­tet is követelt. A megelőzés érdekében kezdetben a provo­kációs robbantásodat alkal­mazták, most legutóbb azon­ban a korábbi módszernél na­gyobb biztonságot nyújtó per­forálás! és szénkimosatási el­járások kidolgozásába fogtak a kutatók. A védekezés hatá­sosságát bizonyítja, hogy ed­dig 4500 méter vágatot hajtot­tak gázki töréses telepben, s mindössze 3 kisebb gázjelen- gég fordult elő. Korszerű műszerek A geofizikai csoport saját tervezésű szeizmikus berende­zést készített, mellyel folya­matosan megfigyelhetőek a vágat előtti telepszakasz fe­szültségváltozásai. A szeizmo- ákusztikus műszert a cseh­szlovákiai Svermak bányában alkalmazták először — siker­rel. Kutatások folynak metán­előrejelző műszerek kialakítá­sával kapcsolatban is. A nem­régiben kipróbált — rendkí­vül olcsó — berendezés a le­vegő metántartalmának ugrás­szerű megnövekedése esetén automatikusan riasztja a ve­szélyeztetett légosztály mun­kásait, sőt — megfelelő kap­csolások útján — a gépi be­rendezések villamos motorjait is leállítja. A tűzelhárítási csoport széleskörű vizsgálatok után „többlépcsős” vegyszeres védekezési eljárást dolgozott ki, mely minimálisra csökken­tette az öngyulladásos bánya- tüzek lehetőségét. Egy-egy bá­nyatűz minimálisra becsült költsége 1,5—2 millió forint. A vegyszeres védekezés kö­vetkeztében vállalati szinten mintegy 24—32 millió forin­tot takarítanak meg. Jelentős eredményeket hoz­tak a kőzetmechanikai kutatá­sok is, melyek elsősorban a bányabeli építőanyagok vo­natkozásában eredményeztek figyelemre méltó megtakarí­tásokat. A kőzetmechanikai vizsgálatok világszerte új ke­letűek — s így a mecseki szak­emberek számos vonatkozás- bem úttörőmunkát végeztek. Gyorsabban, haték onyabban A végrehajtó bizottság tag­jai — á téma fontosságának megfelelően — hosszas és szenvedélyes vitát folytattak az előterjesztés alapján. Ga- ramvölgyi János igazgató —- mintegy megadva a tanácsko­zás alaphangját — hozzászó­lásában kijelentette: az eddigi eredmények figyelemre mél­tóak, az eredmények szépek, a „tempót” azonban fokozni kell. Az ország tíz szénbányá­szati vállalata közül a mecse­ki küzd a legsúlyosabb geo­lógiai jellegű gondokkal — s a sikert csak a tudomány és termelés rendkívül szoros együttműködése biztosíthatja. A közeljövőben új, korszerű előrejelző műszereket kapnak az üzemek, s bár ezek egy ré­sze nyugati eredetű, a válla­latot a deviza-nehézségek sem riaszthatják meg. Az Igazgató — a párt-végrehajtóbizottság tagjainak helyeslése közepette — egyértelműen leszögezte: az emberek egészsége és biz­tonsága a legfontosabb Válla­lati kérdés, s a helyzet to­vábbi javítása érdekében fo­kozott anyagi erőfeszítéseket tesznek. A vitában felszólalók —Zo- boki Béla, Weisz József, Jaz- binsek Vilmos —, a kutatási eredmények gyorsabb haszno­sítását sürgették, az elmúlt időszakban ugyanis meglehe­tősen soká tartott, míg a ki- kísérletezett védekezési eljá­rás széleskörű üzemi gyakor­lattá vált. Dr. Bánki Nándor a mélyszinti művelésre vissza­térő üzemek gondjairól be­szélt: a régi szakemberek ki­öregedtek, a fiatalok pedig még nem ismerik eléggé a gázkitöréses telepek művelé­sének írott és íratlan szabá­lyait. Mindez a tudományos kutatókra is fokozott terheket ró, hisz ilyen körülmények között létfontosságú gyors és megbízható előrejelző, illetve riasztó berendezések üzemel­tetése. A vb elismerést* Stier József, a végrehajtó bizottság titkára, a vita tanul­ságai alapján megállapította: a tudományos kutatás haté­konyságának vizsgálata idő­szerű kérdés, a téma napi­rendre tűzése helyes volt. A kutatási osztály szélesedő „külső” — üzleti —, kapcso­latai ellenére továbbra is a mecseki szénmedence gondjai­nak megoldását kell hogy leg­fontosabb feladatának tartsa, s ehhez a jövőben is minden segítséget megkap. A végre­hajtó bizottság végül elisme­rését fejezte ki az osztály va­lamennyi tudományos, admi­nisztratív illetve fizikai be­osztású dolgozójának. B. & A Fővárosi Tanács jvb-elnöke a Porcelángyárban Dr, Sarlós István, a Fő­városi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának elnöke a Pécsi Porcelángv ár ve­zetőinek meghívására csütörtök délután váro­sunkba érkezett. Sarlós István megte­kintette a világhírű gyár centenáriumi kiállítását. Ellátogatott több üzem­részbe és nagy érdeklő­déssel szemlélte az ott készülő épületdíszítő ele­meket, a parkdíszeket, szobrokat, valamint a pirogr.'nitból épületburkoló (Statisztikai jelentés a Baranya megyei társadalombiztositasrol A kiadások ele — nyugdíj korszerű, előállított anyagokat. Sarlós Istvánt pécsi lá­togatása alkalmából ven­dégül látta városunk ta­nácsa végrehajtó bizott­ságának elnöke. Horváth Lajos és együtt megte­kintették Pécs történelmi nevezetességeit, új vá­rosrészeit. A közelmúltban jelent meg nyomtatásban a Baranya me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 94 oldalas statisz­tikai jelentése az 1967-es év­ről. A kiadvány — dr. Kál­mán János statisztikai főelő­adó összeállítása — áttekintő képet ad arról a kapcsolatról, amely a dolgozó és az Igaz­gatóság között a bölcsőtől a koporsóig fennáll. 1967-ben Baranya összlakos­ságának 97 százaléka már jo­gosult volt a társadalombizto­sítás szolgáltatásaira. A me­gye 1967. évi ilyen irányú ki­adásai 733 millió forintot tet­tek ki; 12 százalékkal halad­ták meg az előző év társada­lombiztosításra fordított kia­dásait. A kiadások között legna­gyobb tétellel a nyugdíj sze­repel: 368 rflillió forint, a tár­sadalombiztosítási költségek több mint 50 százaléka A nyugdíjasok száma 1966-hoz Viszonyítva 4,4 százalékkal, a nyugdíj költségek 7,9 százalék­Az első baranyai szabadtéri néprajzi múzeum A sell^rei talpasház Olcsóbb lett a sugárzó izotópok „temetése“ nvsz.ájadokra artalmitlanná te­hetők ez atomreaktorok sugárzó hulladékai azzal az eljárással, Amelyet a Veszprémben működő Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet az UNÜSCO atom­energia ügynökségének megbízá­sából kidolgozott. A veszprémi kutatók sikere nemzetközi jelen­tőségű, mert liiszén az atomreak­torok sugárzó anyagát tartalmazó iszapok „temetésére” mindeddig Dem voll megnyugtató módszer. Az egyébként használhatatlan, de veszélyes anyagot eltüntetni ugyanis nem egyszerű. A világon Műig két megoldást alkalmaztak. üvegbe vagy betonba ágyazva » tengerbe süllyesztették. Mindkettő rendkívül költséges, s nem eléggé biztonságos, a Veszprémben kidol­gozott eljárás szerint sajátos ösz- szctételű cs szerkezetű bitumen­be ágyazzák a sugárzó anyagot. A hi tumen burok jól szigetel, s évszázadokra ártalmatlanná teszi az atomreaktorok sugárzó hulla­dékait. A módszerrel minden ed­diginél jóval olcsóbban oldható meg a sugárzó izotópok „teme­tése”. Az új módszer ez év de­cemberében Dubnában mutatko­zik majd be a szákéinberekneji egy nemzetközi konferencián. Vasárnap délelőtt nyílik meg Múzeumi Hónapunk egyik utolsó rendezvényeként, a Sellyén felépített ormán­sági talpasház. Nem lesz.,há- szontalan, -ha, jobban megil- merkedünk ezzel a házzal' és mindazzal a törekvéssel, mun kával, amely benne testet öltött. Ez az építmény megyénk első szabadtéri néprajzi mú­zeuma. Bár országos viszony­latban több hasonló ház­múzeum megelőzte (a veszp­rémi bakonyi ház, a balassa­gyarmati és parádi palóc ház, a tihanyi halász ház) mégis jelentős kezdeményezés és ki­indulópontként hasznosítható az Orfün létesítendő baranyai Skanzen munkálatainál. A népi építkezés egy bi­zonyos életmódból táplálko­zik, annak szerves, rá jel­lemző része. Különösképpen elmondható ez a házról, az emberi lakásról. A ház hűen tükrözi az építő ember életkörülményeit, függőségi fokát a természet­től; társadalmi felfogását, helyzetét. Mindezek mellett magánhordozza a kor általá­nos jellemzőit is. Megnyilat­koznak benne a művelődés, az ízlés, az igény egyéni for­mái is. A most megnyüó ormánsági talpasház is sok kérdésre ad választ, csak engedni kell be­szélni. Mindenek előtt árról szól, hogy ma már ilyen há­zat nem építenek, tehát ez a házfajta történeti. Nemcsak, mert ma már nincsen hozzá elég fa, mert ma már zsupp- ra sem csépelnek, hanem azért, mert a vízi világ meg­szűntével nincsen szükség olyan házra, amely úgy tu­dott árvíznek, földárjának, nedvezödésnek ellenállni, mint a talpasház. Ennek a házfaj­tának esetleg évenként újra lehetett tapasztani az alját, mert ha felnedveződött vagy éppen leázott, különösebb baj ném esett, a talp, az ol- dalfonatok megmaradtak. A most megnyüó talpasház tipusá, bár hasonló favázas házak általánosan ismertek, a régi Ormánság jellegzetes háza volt. Formájában, be­osztásában, anyagában és technológiájában a múlt szá­zad hatvanas éveit, azaz a száz évvel ezelőtti földrajzi, települési, gazdasági és tár­sadalmi viszonyokat idézi. Településileg úgy, hogy a víz­járta Ormánságban a házak apró magaslatokon, Vízjárás­tól mentes helyekre épültek. Sokszor a vízmentes hely ki­I csisége miatt szűk portával, zsúfoltan. Építőanyagban úgy, hogy az akkor még meglévő hatalmas mocsári erdők óriás fáit bőkezűen, majdnem tob­zódva használta fel, techno­lógiában pedig azzal az egy- ! szerűséggel, amely szinte minden az építkezéssel járó munkát el tudott végeztetni a családdal vagy a faluközös- | seggel. Beleértve a ma iparos munkáknak minősülő kevés : kovács és inkább ■ ács, mint asztalosmunkát is. Társadal­milag pedig úgy, hogy azok- | ra a patriarchális viszónyok- ra utal, amiben az egy szó- j bába. egy konyhába és egy ■ kamrába zárt csaiádközösség | élt. Művelődésileg a mázolt : földpadló, az egyszeres apró I ablakok és főleg az úgyneve­zett füstös konyha az árul- j kodó, valamint az a körül- j mény, hogy házunk a szó legszorosabb értelmében há- romosztatú. A három helyi­ség között nincs közvetlen közlekedés, mindhárom kü­lön ajtóval, a tornácról kö­zelíthető meg. •— Házunk rekonstrukció, amennyiben nem áttelepítés, bár faanyagában régi épületek anyaga is szerepel. Formája, nagysága, arányai, beosztása, díszei egy bizonyos eszményi Ormánsági talpasházzá álltak Össze. A részleteket és az összességet a még talpasháza- j kát látott, sőt lakott és ami lényegesebb; még épített em­berek munkája hitelesíti. A munkában Vargá hajós, a községi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke járt elöl. Lelkesedése mindig mégtalál- ; ta azokat az embereket, akik az éppen soron következő építési mozzanatot Ismerték, tudtak, elvégezték. Nemcsak a szükséges anyagiakat terem­tette elő az áldozatkész sely- lyei tanács segítségével, ha­nem azokat a például vehető öreg, roskatag, lebóntás előtt álló talpas házakat is. ame­lyek mind neki, mind mun­katársainak felvilágosításul szolgálhattak egy-egy részlet, egy-egy megoldás, hagyomá­nyos eljárásai felől. Ma már áttelepítésre alkal­mas talpas ház nincsen. Még- Uevésbé épek, érintetlenek a házak berendezései. A Janus Pannonius Múzeumnak hatal­mas néprajzi gyűjteménye mellett is, elég gondot oko­zott a ház hagyományos be­rendezése. Mándoki László és Zentai János muzeológusok nagy gonddal, lelkes után­járással összehozták a szüksé­ges berendezési anyagot, el is rendezték. Úgy, hogy a ház és berendezése szoros egységben egyrészt tudomá­nyosan értékelhető, másrészt idegeíTforgalmilag értékesít­hető objektummá vált. Az a nagy érdeklődés, ami a ház építése közben megnyilvánult, csak nő, fokozódik és beszé­des igazolása hagyomány­tisztelő honismereti, hazafias nevelésünk célkitűzései helyes ségének, a múzeumi munka ilyen irányú megnyilvánulása értékének. Dankó Imre Fogadja meg a TÜZÉP egyesülés tanácsát! kai emelkedtek; a lakosság egynyolcadrésze részesült nyugdíjban vagy járadékban az elmúlt évben. A statisztikai évkönyv be­mutatja, hogy az iparban és a mezőgazdaságban mennyi idő alatt hány dolgozónak in­tézték el a nyugdíjügyét, irányt mutat, hogy miként lehetne még gyorsabban el­bírálni a nyugdíjkérelmeket, csökkentve az első nyugdíj folyósításáig tartó úgynevezett ellátatlansági időt. Egyébként máris mutatkozik javulás ezen a területen. Míg 1966-ban át­lagosan 38 ngp alatt, addig 1967-ben már 29 nap alatt in­tézték el egy-egy dolgozó nyugdíjkérelmét. (Az üzemileg előkészített ügyeknél pedig az 1966. évi, 28 napos elintézési idő 1967-ben 18 napra csök­kent.) A társadalombiztosítási ki­adások között új tételként je­lentkezett 1967. áprilisától kezdve a gyermekgondozási segély. Áprilistól az év végé­ig 1258 anya vette igénybe a megyében, a segélyezési na­pok száma 125 882, az 1967. évben kifizetett gyermekgon­dozási segély összege 2,2 mil­lió forint volt. 7.5 százalékos emelkedést mutat a kifizetett anyasági segélyek száma is, tükrözve a megyei élveszületések 8,4 szá­zalékos emelkedését. Az a ren­delkezés. amely a tsz-íagok anyasági segélyét az ipari biz­tosítottak szintjére emelte, a tsz-tagok viszonylatában 97 százalékos kiadási többletet eredményezett. A tsz-tagok- nak járó termelési segély ősz- szegének felemelése is termé­szetesen jelentkezik a kiadási oldalon. A statisztikai jelentés rész­letesen foglalkozik ezen kívül Baranya megye táppénzes és baleseti helyzetével. Statiszti­kai táblázatok mutatják be — j részben népgazdasági ágaza­tonként, részben pedig szak- szervezetenként — a baleseti j helyzet alakulását, továbbá a. I táppénzes állományt előidéző betegségek nagyságrendjét a bányában és más ipari üze­mekben. Végül a jelentés rá­mutat a táppénz- és gyógy­szerköltségek, valamint az egyéb szolgáltatási kiadások emelkedésének okaira. kISZ-küldöttség utazott Moszkvába A Komszomol Központi Bi­zottsága meghívására Méhes Lajosnak, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szővétség Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével a KISZ hattagú küldöttsége utazott csütörtökön Moszkvába, a le­nini Komszomol megalakulá­sa 50. évfordulójának ünnep­ségeire. —1— —T—— —1 __1. Fűtsön pécsi iszapszénnel! HA ISZAPSZÉNNEL fut, ÉVENTE 4- 500 FORINTOT TAKARÍT MEG! károsodás nélkül ÉVEKIG TAROLHATÓ. NAGY HŐMENNYISÉG — ALACSONY AR — KÖNNYŰ 3EGYÜJTAS. KAPHATÓ A TÜZÉP-TELEPEKEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents