Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-24 / 250. szám

Vtt&g proletárja!, egyesüljetek! Arai 7» ima» Dunántúli napló XXV. évfolyam, 250. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja I960, október 24., csütörtök A játszóterek L assan-lassan eltűnnek a természetes játszóterek. A régi repülőtérre, a Megye­ri úti játszótérre, a Petőfi utca környéki beépítetlen telkekre és hovatovább a le- dinára is, már csak a kö­zépkorúak emlékeznek vissza, nem kis nosztalgiával. A ré­gi híres grundok közül már csak a Tettye létezik, meg a budai ótemető egy kisebb ré­sze. A többit felfalta a város. Házsorok nőttek a kopott füvű tereken, városnyi lakó­telep épült a repülőtéren, parcellázzák a ledinát, a bu­dai ótemető beépítési terveit is láttuk már. örömteli dol­gok ezek. Nő és szépül a vá­ros. Csak éppen a mai tizen- valahány éves pécsiek néz­nek szét az új házak között egy kissé tétován. A grundo- kat keresik, amiket nem is ismertek és ma már nem is találhatnak. A tizenévesek mozgásigé­nye a legnagyobb az összes korosztályé között És ez az igény az életkori sajátossá­gokból adódóan nem elégít­hető ki csendes sétákkal, ha­nem csak viháncolással, vég­kimerülésig tartó futballo- zással, birkózással, végnél­küli kerékpározással. Erre a célra tér kell. De hol találhatnak maguk­nak helyet a tizenévesek? A kérdés a pécsi városi párt-végrehajtóbizottság leg­utóbbi ülésének napirendjén is szerepelt. Hosszú vita ke­retében keresték a választ ä vb tagjai. Mindent véglege­sen elrendező határozat nem született. Az ügy érdekében maga a tény, hogy ilyen je­lentős fórum elé került, ön­magában örvendetes. Végle­ges megoldást csak a város- rendezés távlatai ígérhetnek. Abban megegyezés született, hogy elő kell írni a város- rendezési tervben a tizenéve­seknek megfelelő játszóterek létesítését is, biztosítani kell majd megfelelő ellátásukat is, mindenekelőtt sporteszkö­zökkel. És addig? Addig át­meneti megoldások jöhetnek szóba. A tanácsok feladata megfelelő üres telkek felde­rítése és játszótér céljára va­ló átadása. Ilyen telkek még a belváros kellős közepén is akadnak. Minimális föld- egyengetés után kitűnő grun­dok válhatnak belőlük. A KISZ felajánlotta a segítsé­gét a grundok kialakításá­hoz. Szóba került az iskola­udvarok szombat—vasárnapi üzemeltetése is, ami szintén sokat segíthetne a játszótér hiányon. A nagy bérház- udvarok parkosítása helyett, az udvaroknak játszótérként való hasznosítását támogat­ják a város vezető szervei. Az élet zajlásában alig ész­revehető, de serdülő gyere- tcek mai és jövőbeli életét, egészséges fejlődését tekintve rendkívüli fontosságú ügy a játszóterek ügye. És az első lépések megtörténtek már, hogy ne nőjenek fel tizen­éveseink játszótér nélkül. Magyar—délszláv barátsági estek A Tanárképző Főiskola kultúrcsoportja délszláv táncot ad elő. (Tudósítás a 3. oldalon) Erb János jelvétele Bővít üt a csertől gyermekotthont Tavasszal épül az első pavilon Csertőn, a volt Festetich- kastély'oan találtak otthonra 3—6 éves korig az állami gondozott gyerekek. A kas­tély és a környező park ideá­lis környezet a „társadalom gyermekei” számára. Sajnos azonban mindeddig úgy volt, hogy amikor elérték az iskolás kort, nem marad­hattak tovább, kikerültek a megszokott környezetből, a megszeretett és megszokott nevelők kezéből, sőt gyakran előfordult, hogy emiatt test­véreket kellett elszakítani egymástól. Ez a körülmény nemegyszer a gyerekek to­vábbi életére is kihatott. A lelki töréseken túl a kor­szerű nevelési és pedagógiai elvek is megkövetelik a gyerekek differenciált elhe­lyezését. Ennek a gondolatnak a je­gyében bővítik a csertői gyermekotthont, előrelátható­lag 14—16 milliós költség­gel. A most száz személyes otthon 260 személyesre bő­vül. Az országban hasonló rendszerű gyermekotthon ed­dig csak Foton, Oroszlány­ban, Egerben működik, és Baranyával egyidőben épül majd Miskolcon és Győrben. A csertői gyermekotthon bővítését négy ütemben va­lósítják meg. Az első ütem 1969 tavaszán kezdődik, a végső kép pedig 1971-re ala­kul ki. A tervezők a pavi- lonos megoldást választották, ezek önálló egységeket al­kotnak, amelyeket fedett folyosókkal kapcsolnak egy­máshoz. Minden pavilon bizonyos tekintetben eltér a másiktól, hiszen valamennyi alkalmazkodik a benne lakó gyerekek életkori sajátossá­gaihoz. A bővítés- során kor­szerű konyhát és nagy ét­termet is építenek, s az étte­rem alkalomszerűen kulturá­lis rendezvények lebonyolí­tására is megfelelő lesz. A beteggondozás mellett orvosi és nővér szobát is alakíta­nak ki. Minden pavilonhoz gondnoki lakás is tartozik majd. Ugyanakkor épül egy nem bentlakásos, nyolctan­termes iskola, megfelelő tor­nateremmel. Kényelmes he­lyet biztosítanak a szakkö­röknek és a könyvtárnak is. A Megyei Tanács veze­tői úgy szeretnék, ha a je-, lenlegi hatéves korhatárt 16—18 évre lehetne felemel­ni. Az elképzelések már ki­alakultak arra nézve is, hogy az általános iskola el­végzése után hogyan bizto­sítsák az iparitanuló-képzést és a gimnáziumi oktatást a szomszédos Szigetváron. A csertői otthon bővítése és differenciált módszerei a lehetőségekhez mérten maxi­mális körülményeket bizto­sítanák az állami gondozott gyerekeknek, hogy teljes ér­tékű ember válhasson belő­lük, és a körülményekhez képest a közösség, a családi élet melegét is biztosítani tudják számukra. Sz. D. Tegnap délelőtt fél 10 órai Kezdettel a Megyei Tanács vb kereskedelmi osztályán érte­kezletre jöttek össze az ér­dekelt szervek képviselői, hogy megtárgyalják Pécs vá­ros sütőipari termékekkel való ellátásának problémáit. Legutoljára múlt év augusz­tusában volt ilyen tanácsko­zás, a mostani értekezlet azt vizsgálta, hogy az azóta tett 'ntézkedések nyomán milyen fejlődés következett be a ke­nyér és péksütemény ellátás­ban, illetve, hogy a jelenleg még meglevő hiányosságokat milyen módon lehetne — a fogyasztók megelégedésére — kijavítani. Az értekezlet részvevői örömmel vették tudomásul, hogy az új 45 tonna'nap ka­pacitású kenyérgyár felépí- sének erre a tervidőszakra eső munkáihoz a pénzügyi fedezet — központi állami támogatásból és vállalati fej­lesztési alapból — biztosít­va van. A kérdés ezek után úgy vetődött fel, hogy lehet a sütőipari termékekkel való ellátást az új gyár belépéséig Tanácskozás a sütőipari termékek javításáról is a lehető legoptimálisabban megoldani, mit kíván tenni ennek érdekében a Pécsi Sü­tőipari Vállalat, illetve a B. m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. Az értekezlet végül úgy foglalt állást, hogy a két vállalatnak időt hagynak a felmerült kérdések közelebbi megvizsgálására és a leg­kedvezőbb megoldások kidol­gozására. A témára később térnek vissza a Városi Párt- bizottságon sorra kerülő, az élelmiszeripari készítmények­kel kapcsolatos tanácskozás alkalmával. A tartalomból: Az űrhajósok ünnepélyes fogadása ▼ Vita a föderációs törvényről ▼ A mohácsi újszülött ▼ Marhavásár olasz módra ▼ Otven éve történt Munkásmozgalmunk jubileumai jegyében Bányáss kulturális hetek Nagy esemény előtt állnak a bányaüzemek és a bányász kulturális intézmények: no­vember 6-án „rajtol” a min­den eddiginél gazdagabbnak ígérkező Bányász kulturális hetek című rendezvénysoro­zat. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, a KIMSZ és a Tanácsköztársaság meg­alakulásának 50. évfordulója jegyében szervezett gazdag program mindenekelőtt a szo­cialista brigádok kulturális igényeinek kielégítését céloz­za — a mozgalomban részt­vevő kollektívák ugyanis az elmúlt időszakban éppen a második és a harmadik kö­vetelmény teljesítése érdeké­ben koncentrálták erőiket. Az 1969. április 4-ig tartó kulturális hetek egyik legje­lentősebb eseménye az a tag­gyűlés-sorozat, melyet novem­berben, a párt- és KISZ- alapszervezetek közösen tar­tanak. Ezek a taggyűlések tulajdonképpen a három for­radalmi nemzedék találkozói lesznek; hisz a 19-es veterá­nok, a 44—45-ös pártszerve­zők és a legfiatalabb korosz­tályok képviselői találkoznak egymással. Novemberben in­dulnak útjukra a félévszáza­dos utat reprezentáló vándor- kiállítások is, hogy április 4- ig bezárólag a Mecseki Szén­bányák valamennyi üzemé­nek dolgozói megismerked­hessenek munkásmozgalmunk legjelentősebb eseményeivel. A jövő hónapban kerül sor azokra az ünnepélyes párt* napokra is, melyek kereté* ben, a magyar—szovjet ba­rátság jegyében, a párt 5® éves harcára emlékeznek. A kulturális hetek gerincét egyébként a Ki tud többet a munkásmozgalomról cím­mel meghirdetett nagyszabá­sú vetélkedősorozat alkotja. Két elődöntő után március 20-án a Puskin Művelődési Házban lesz a vállalati dön­tő. A legjobbak jutalma: kül­földi út. Két kiemelt rendez­vénye is van a programnak: február 20-án Pécsett nyílik meg a bányász képzőművé­szek harmadik országos ki­állítása. És a második: már­cius 20-án nyitja meg kapuit a IV. országos bányász fotó­kiállítás. Ez év november 27-én ün­nepi filmhét kezdődik Kom­lón, december 1-én pedig —• a Vörös Újság megjelenésé­nek 50. évfordulója alkalmá­ból —, sajtókiállítást nyit­nak a komlói Május 1. Mű­velődési Házban. A bányász párt- és szakszervezeti bi­zottság, valamint a Magyar- Szovjet Baráti Társaság kö­zös rendezésében sorrakerülő rendezvénysorozat kedves színfoltjai lesznek a magyar és szovjet fiatalok baráti ta­lálkozói. Az év folyamán már tíz szovjet ifjúsági csoport tett látogatást a pécs—kom­lói bányaüzemekben, s most, a „jubileumi” hónapokban, további három csoport érke­zését várják­A téli felkészülés a Komlói Tanács vb napirendjén Két jelentős téma meg-1 tárgyalása végett ült össze | szerdán a Komlói Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként az új gazdaságirányítási rendszer Kulcsár Győző aranyérmes Megszületett a negyedik aranyérmünk a mexikói olim- < pián. Kulcsár Győző a párbajtőr olimpiai bajnoka. két tanácsi vállalatnál szer­zett tapasztalatait vitatta vol na meg a testület. Ezt azon­ban későbbi időpontra ha­lasztották, tekintve, hogy mind a Városgazdálkodási Vállalatnál, mind a Víz- és Csatomaműveknél a napok­ban készült el a III. negyed­évi mérleg és a mostani be­számolójelentés ezek adatait még nem tartalmazhatta. A második témát — a téli közlekedésre való felkészü­lést — az első fagyos éj­szakák teszik máris aktuá­lissá. Az előterjesztett tájé­koztató jelentés általában kedvezőnek ítéli a kilátáso­kat. A tanács építési és köz­lekedési osztályának vezetője határozottan kijelentette, hogy a város területén lévő 35 kilométernyi olyan út­szakaszon, ahol a közleke­dést mindenképpen biztosíta­ni kell, a hóeltakarítási és egyéb téli munkákat rend­ben el tudják majd végezni. A továbbiakban kiderült azonban, hogy a feltételek korántsem kedvezőek. A Városgazdálkodási Vállalat technikai felszerelése nem kielégítő s noha az anyagi körülmények az előző évek­hez képest javultak, a ren­delkezésre álló pénz sem elegendő. Ezek ellenére is biztosítékot jelent viszont a vállalat dolgozóinak szorgal- j ma és más vállalatok — a Mecseki Szénbányák, a Kő­bánya Vállalat és a termelő­szövetkezet — önzetlen se­gítsége. Érdekességként megemlít­jük, hogy a télen Komlón is megkísérlik a vegyszeres hóolvasztást, bár ehhez az illetékes szakemberek nem túl sok reményt fűznek. 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents