Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

mt. »höbet 23. otmantttM namo 3 A lakosság szolgálatában A So pia na Gépgyár dolgozói kérdeznek I a Rooiflna ('rPOSTTar Aniták rlási rfiiaf. Tn^rt. f Ezúttal a Sopiana Gépgyár dolgozói éltek az alkalommal, hogy szerkesztőségünk közve­títésével választ kérjenek problémáikra. Láng Verencné főkönyvelő: — Sok éve« reklamációnk stáa az AKÖV méltányolta kérésünket és autóbusz meg­állót kaptunk a Hunyadi Já­nos utca közepén. De alig egy esztendeig élvezhettük elő­nyeit. mert néhány héttel ez­előtt jó néhányszáz méterrel lejjebb, a Széchenyi tér sár- i kára helyezték át a mecseki \ járat megállóját. Kérdésünk: Ml okból történt ez a szá- ! inunkra rendkívül kedvezőtlen megállóváltoztat ás ? Szakonyi Lajos, az AKÖV személyforgalmi igazgatójának válasza: — Sajnos, kényszerűségből; történt a megálló áthelyezése. Ugyanis, mint ismeretes, a Kossuth téri úttest süllyedése, illetve beszakadása miatt a Majlátb térre kellett áthelyez­ni egész sor autóbuszunk in- dúló állomását Ezzel pedig szükségszerűvé vált a megál­lóhelyek újbóli áthelyezése is, ■ amit a következők indokol­tak: amíg a Kossuth térről indult a mecseki járat, addig I kézenfekvő volt, hogy a hoz­zá közel lévő Széchenyi téri megállót kiiktassuk, illetve a Hunyadi János utca közepén helyezzük el. A távolságok meghosszabbodásával azonban ismét a sűrűn lakott Széche­nyi tér környéki lakók igé­nyeit kellett figyelembe ven­ni, ■ ezért került sor a meg­álló újbóli áthelyezésére is. Reméljük csak rövid ideig, mert a Kossuth tér rendbe­hozása után újra visszakap­ják megállójukat Tóth latpún lakatos: — 1965-ben költöztünk be a József Attila utca 6/1. számú házba, ahol azóta 1» család­nak pokollá teszik az életét az annak idején felszerelt Csongor-féle gázbojlerek. Egy­részt, mert csupán őt liter víz melegítésére alkalmasak, rend­kívül gyorsan meghibásodnak és napokig, nem egy esetben betekig kell várnunk a kija­vításukra. Kérdésünk: mikor kapunk már nagyobb telje­sítményű és főleg használható bollereket. Vadas László, a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat üzem­vezetőjének válasza: — A Csongor-féle bojlere­ket eredetileg kórházak és or­vosi rendelők számára gyár­tották kézmosás és kisebb igé­nyű tisztálkodási célokra, te­hát eleve nem alkalmasak a lakók igényeinek kielégítésé­re Annak idején hiánycikk volt a nagyobb kapacitású gázboiler és ezért a beruhá­zók kényszerűségből szereltet­ték fel a Csongorokat. Kicse­rélésüket akadályozta az öt­ezer kalóriára való áttérés, ami miatt több, mint 36 ezer gázbojlert kellett és kell még átalakítanunk a városban. Ezért az Ingatlankezelő Vál­lalattal kooperálva csak a jö­vő évben kezdjük el a kiska- pacitású készülékek 12 literes boilerekre való kicserélését, melyek szerelési költségeihez bizonyos mértékben a lakók­nak is hozzá kell j áruin iok. Jenöfi István lakatos: — A korai munkakezdés miatt a gyárban reggelizünk és rendszerint a saját büfénk­ből vásároljuk az éleimet. Szalonna és felvágott-félékben megfelelő a választék, azon­ban a legritkább esetben for­dul elő, hogy reggelenként friss kenyeret is tudjunk vá­sárolni. Ezt többször rekla­máltuk Is, de minden ered­mény nélkül. Csorbics Józsefné, a Pécsi Sütőipari Vállalat áruforgal­mi előadójának válasza: Német mérnökök érkeztek Pécsre dási díjat, mert erre az utób­bira úgyszólván nem is rea­gáltak. Azaz, mégis csak, mert legutóbb „szorító export köte­lezettségükre” hivatkozva egy­szerűen el sem fogadták a megrendelésünket. Hát ezért i „hiánycikk” egyelőre a kated­rái üveg. Walter József kérdésének másik felére Koppány Jenő, az Állami Biztosító pécsi fiók­jának vezetője adott választ. — Valóban volt egy olyan rendelkezésünk, hogy a bizto­sított lakásokban csak a ktsz végezhet javítást, azonban az öntöttüveg hiányra, valamint az október 15-ével esedékessé vált fűtési szezonra való te­kintette] lehetővé tettük, hogy a jogosítvánnyal rendelkező kisiparos is végezhet ilyen munkát Biztosított partnere­ink tehát nyugodtan fordul­hatnak ilyen irányú igényeik­kel a kisiparoshoz. —s—gy Német mérnökök egy csoportja érkezett ked­den az NDK-ból a Pécsi Tervező Vállalathoz. A Magdeburg környékén épülő tejporgyár kiviteli terveinek előátvételére jöttek pécsi kollégáikhoz. Mint ismeretes a pé­csi tervezők készítik az NDK egyik ipari objek­tumának terveit. Ez a munka utolsó fázisába érkezett. A mostani ta­lálkozás során egyeztetik a megállapodásban rög­zített időpontok befejezé­si ütemét. A pécsi mér­nökök betartják a ha­táridőket. Eddig elkészí- í tett terveikkel a meg- ? rendelők igen elégedet- ; tek. > A német szakemberek / másik csoportja ma ér- kezik. Közöttük terve- i zők, beruházók' és kivi- £ telezők is résztvesznek a : több napig tartó tervét* ? vételi tanácskozásokon. Kétszeresére nőtt a taexport Ausztria, Svédország, ISSZk és Olaszország az úticél — Emelkedett az erdőgazdasági dolgozók munkabére A Mecseki Állami Erdő- gazdaság fokozza a tőkés or­szágokba irányuló faexportját. Az év végéig mintegy 300 köbméter parkettát szállít Ausztriába és Svédországba. Bár e két országnak sok fája van, a tölgyfa — amiből a parketta készül — ott hiány­cikk. A belgák ún. tölgy- élfát, vagyis szabályos négy­szög alakúra kifűrészelt tölgy- ; fahasábot kémek Pécstől, 1 egvelőré még nem tudni, mi- I lyén célból. Dollárral fizetnek ' érte, mint az olaszok is, a ! papírfáért. Az idén csaknem: 14 ezer köbméter ilyen fát | szállított a gazdaság Itáliába, i Újdonságként hat, hogy az, olaszok a bükkön és gyertyá- j non kívül a csert is megvá- j sárolják papírfénak. Ez elő-1 nyös számunkra. Végül az NSZK-ba is exportál a gaz­daság, a szövőszékekhez szük­Import-újdonságok az év végi vásárra I Nagyobb önállóságát ki- ; használva az idén 500 mil­lióval több, összesen 1,6 milliárd forint értékű árut gyártatott és importált köz­vetlenül a Centrum Aruház Vállalat. Az év végi csúcs- forgalomban minden áru­fajtából igyekeznek sok új­donságot kínálni a vásár­lóknak. Ezt segíti az is, hogy az idei import-cikkek — például a román műszőr­me-kabátok, a francia, az olasz, az osztrák kötötthol­mik, az NDK női harisnyák stb. — többsége most, a ne­gyedik negyedévben kerül forgalomba. — Nyolcra emelkedett a százhalombattai szerencsétlen­ség halálos áldozatainak szá­ma Pozsonyi János 31 éves lakatos, ercsi lakos halálával. A kórház ügyeletes orvosának keddi tájékoztatása szerint a többi sérült állapota az el- aaúlt 38 órában javult. — Annak előrebocsátásával hogy mindeddig nem volt tu­domásunk a gépgyáriak rek­lamációjáról, feltétlenül utá­najárunk és segítünk a prob­lémán. Ügy intézzük, hogy s reggeliző boltokat ellátó ko­csijaink egyúttal a Sopiana Gépgyár büféjét is ellássál friss kenyérrel. Tehát csak néhány nap türelmet kérünk ; a probléma megoldásáig. i Krouman Lajosné, a gép- ! gyár kalkulációs csoportjának j vezetője: — Sok gyárvárosi lakótársam régi problémája, hogy a Tál­| tos, a Géza, az Almos és még jó néhány környékbeli utca ' nincs közművesítve. Megszok­tuk —, ha nem Is nyugodtunk bele —, hogy az utcai köz- kutakről látjuk el vízzel ház­tartásunkat, de nincs az ut­cánkban szennyvfzlevezető csa­torna sem, ami miatt nagyon sokan arra kényszerülünk, hogy udvarunkban ásott emésztőgödrökbe öntsük a mosogató illetve a fürdővizet. Kérdésünk: miért nem intéz­kedik az I. kerületi tanács, hiszen mi már több alkalom­mal is felajánlottuk, hogy tár­sadalmi munkával és anya­giakkal is hozzájárulunk a i szennyvízcsatorna építéséhez. Beitere József, az 1. kerü­leti tanács vb-elnökének vá­lasza: — Az említett utcák lakói valóban sokszor fordultak hoz­zánk problémáikkal, de min­den esetben megindokoltuk, hogy miért nem teszünk ele­get kérésüknek. Ezek a követ­kezők: a lakótelepükhöz leg­közelebb eső gyűjtőcsatorna mindössze 300 milliméter át­mérőjű, amely ma már alig képes elvezetni a meszes! tömbházak szennyvizét is. Te­hát a régitől független, vagyis hatalmas beruházást igénylő szennyvízcsatornát kellene építeni egy olyan területen, amely más súlyos okok miatt nem alkalmas a továbbfejlesz­tésre. Ugyanis egy régi, még a felszabadulás előtti lelkiis­meretlen telekkijelölés folytán a város legszennyezettebb le­vegőjű, következésképpen az egészségre legártalmasabb te­rületén épült fel a lakótelep, amelynek éppen ezért inkább a jövőbeni fokozatos felszá­molása, mintsem a fejlesztése a gondunk. Walter József lakatos: — Amióta a lakásom biz­tosítva van, több gondot okoz egy-egy törés megjavittatása, mint azelőtt. Néhány hete pél­dául az előszoba ajtöm „ka­tedrái” üvege tört el, amit azóta sem tudok pótolni. Ugyanis az üvegboltokban és a ktsz-nél azt a választ kap­tam, hogy hiánycikk a ka­tedrái üveg. Már régen meg­csináltathattam volna magán­kisiparossal, aki viszont azért nem vállalhatja el, mert biz­tosított lakásban csak a ktsz jogosult ilyen munkák végzé­sére. Kérdésem, hogy miért hiánycikk ez az üvegfajta a boltokban és a ktsz-nél, s ha már a kisiparosnak van, miért nem vehetem igénybe munká­ját? Hackel Rezsöné, az Üveg- és Porcelán Nagykereskedel­mi Vállalat osztályvezetőjének válasza: —• Sajnos, ez év júniusa óta vállalatunk bolthálózatában hiánycikk a katedrái és álta­lában az öntöttüvegek. Oka a kővetkező. Az orosházi üveg­gyár ez év eleje óta csak rendkívül magas elhasználó­dási díj — ládánként mintegy 150—160 forint — ellenében hajlandó visszaváltani tőlünk a göngyöleget. Hiábavalónak bizonyult a tiltakozásunk és az a javaslatunk is, hogy ne általában, hanem csak a való­ban meghibásodott ládák után számolják fel az elhasználó­— KEDDEN a Népstadionban bemutatta az IFA W—se típusú teherautó újabb kilenc változa­tát a ludwtgsfetdeí autógyár. Az NDK új gépkocsigyárában az egyik autó — bizonyítékául an­nak, hogy milyen jó terepjáró — felhajtott a Népstadion lelátó­jának lépcsőjére, s onnan köny- nyüszerrel le is jött, mivel 64 százalékos emelkedőn ts bír járni. Kedden az EDOSZ szék­házában tartotta ülését a Pe­dagógusok Szakszervezetének Központi Vezetősége amelyen dr. Poiinszky Károly műve­lődésügyi miniszter-helyettes adott tájékoztatót az egyete­mi oktatás időszerű kérdései­ről, ezen belül az egyetemek önállóságának és belső demok­ratizmusának fejlesztéséről. Rámutatott arra, hogy meg­felelő szakemberképzés nem képzelhető el az egyetemek oktató-nevelő tudományos te­vékenységének korszerűsítése nélkül. A fő feladat a szín­vonal emelése, az egyetemek önállóságának és demokratiz­musának kiszélesítése. A jelenlegi intenzív fejlő­dés szakaszában előtérbe ke­rül a különféle egyetemek, főiskolák, karok sajátosságai­nak megfelelő differenciált, hatékony képzési formák, módszerek kialakítása és al­kalmazása. Mindez elképzel­hetetlen az intézmények és karok nagyobb önállósága és felelőssége, nagyfokú aktív kezdeményezőképessége nél­kül. Az egyetemi önállóság növekedését a sajátosságok figyelembe vételével, rugal­masabb szervezeti keretek és egyéb lehetőségek biztosításá­val is elő kívánjuk segíteni. A munkaerőgazdálkodás ész­szerűbbé tétele érdekében fon­tos az is, hogy egyetemeink állandóan kövessék a gazda­sági egységek igényeit, ész­szerűbben helyezzék el végzős hallgatóikat, illetve segítsék őket az elhelyezkedésben, és — a gyakorlati képzés céljá­ból is — intenzív kapcsolatot tartsanak a vállalatokkal. Dr. Poiinszky Károly a to­vábbiakban beszámolt arról, hogy széleskörű vitára bocsá­tották az új tanulmányi —, vizsga — s fegyelmi szabály­zat tervezetét. E dokumentu­mok életbe léptetését — az észrevételek figyelembevételé­vel — 1969. februárjára ter­vezik. Vitára bocsátották az új egyetemi működési szabály­zat tervezetét is. Az egyete­mek 1969. június 30-ig dol­gozzák ki saját szabályzatu­kat Az új működési szabály­zat, valamint az egyetemek saját szabályzatai azonos idő­pontban jövő év szeptember 1-én lépnek életbe a tervek szerint. A nagyobb önállóság na­gyobb .felelősséget is jelent — folytatta. — Meg kívánjuk szüntetni az irányító minisz­tériumok részéről az aprólé­kos. részekbe menő ad­minisztratív vezetést. Ezt mindinkább a tervező, szer vező, koordináló és ellenőrzi tevékenység váltja majd fel A hallgatók speciális érdek lődésének kielégítésére na gyobb lehetőségeket biztosíta nak alternatív, fakultatív speciális tárgyak tanulására ügy véljük — folytatta — hogy mind az oktatás, mine a számonkérés formáinak, i tanulmányi idő beosztásánál és módszereinek megválasztá­sában az egyetem, illetve i karok vezetői részére nagy obi önállóságot kell biztosítani Éppen ezért lehetővé tesszük hogy az egyetemek és a ka­rok vezetői az oktatott tan­anyag és a hallgatók össze­tételének ismeretében rugal­masan változtathassák, — a hallgatók véleményének meg­hallgatásával — a számonké­rés módszereit. A miniszterhelyettes meg­említette: az egyetemi önálló­ság növekedése útján biztosí­tani lehet azt is, hogy az egyetemek nagyobb felelőssé­get vállaljanak a tudományos kutatás és az oktató, nevelő tevékenység összhangjáért. Az egyetemi demokratiz­mus kiszélesítése megnöveli a hallgatók és érdekképviseleti szervük, a KISZ szerepét az egyetemi élet alakításában és irányításában — mondotta. Amint arról a rendőri nyo­mozás során már megemlékez­tünk, robbanóanyaggal való visszaélés, különös kegyetlen­séggel elkövetett súlyos testi sértés, aljas indokból elköve- S tett személyes szabadság meg­sértése. sikkasztás, csalás és lopások sorozata szerepeltek a bűnlajstromán annak a galeri­nek, amelynek hat vádlottja felett, folytatólagos tárgyalá­sok után kedden délután ítél­kezett a Pécsi Járásbíróság. Az előzetes letartóztatásban lévő Molnár József, Tóth Fe­renc, Minárcsik Ferenc és Mi- nárcsik László volt csilléseket a megyei börtönből kísérték a bíróságra, Klivinyi István és Ferenczi János, akik ugyan­csak az Ércbánya Vállalat csil­lései voltak, szabadlábon véde­keztek. A Szigetvárról és Kaposvár­ról Pécsre került v állottak ko­ra 18—20 év, egyiknek sincs ta­nult mestersége. Az Ércbányá­nál, ha nem bumliztak, ha­vonta átlagban 2500 forintot kerestek. Olcsón laktak és kosztoltak a munkásszálláson, pénzüket azonban elherdálták és hogy legyen miből dórbé- zolni az éjszakai szórakozóhe­lyeken, a munkásszálláson nemcsak munkatársaikat, de még egymást is meglopták. Molnár a munkahelyéről gyutacsot és robbanóanyagot 1,3 m??fiárd forint a KST-kben Az egyik legnépszerűbb takarékossági forma a köl­csönös segítő takarékpénz­tár. A KST-tagok ebben az esztendőben havonta átl gosan 112 millió forintot fi­zettek be, s Így a házi ban­kokban egész évben össze­gyűlt pénz rpintegy 1,3 mil­liárd forintot tesz ki. A KST-k körülbelül 850 nvl- lió forint rövid’c;ára1 i köl­csönt is folyósítottak év közben tagjainak. séges különböző, erős gyer­tya írtakat. A gazdaság ez évi tőkés országokba irányuló össz exportja eléri a 17 milliós ér­téket, tehát körülbelül két­szerese lesz a múlt évi meny* nyiségnek. A gazdaság első háromne­gyedévi mérlege egyébként jói zárolt, a vezetők és dol­gozók optimisták. Mint Gya- pay Jenő főmérnök közölte, 173 ezer köbméter fát ter­meltek ki áz év első 9 hó­napjában. Kevés olyan erdő- gazdaság van az országban, mely hasonló mennyiséget produkált, hiszen a pécsi gaz­daság a legnagyobbak közé tartozik. A 173 ezer köbméter egyébként mintegy 12 és fél ezer vagont töltene meg. A gazdaság az első kilenc hónapban 10 és fél ezer köb­méter bányafát adott át a me­gye két nagy bányavállalatá­nak, jóval többet, mint az el­múlt évben. Ez lehetőséget nyújtott a két nagy bánya- vállalatnak a faimport csök­kentésére. A 10 500 köbméter bányafán kívül az erdőgazda­ság még további 8600 köb­méter ún. bányaszéldeszkét is szállított a szén- és érc­bányáknak. A dolog érdekes­sége, hogy a széldeszkát a gazdaság saját üzemeiben ál­lította elő, mint a külföldre irányított parkettát is. A gaz­daság saját feldolgozó részle­ge — mely az új gazdasági mechanizmus terméke — egy­re erősödik. A hétszeres élüzem gazda­ság újabb 3 darab svéd gyárt­mányú ún. erdei elefánt da­ruval gyarapodott ebben az évben, s biztosan tartja or­szágos első helyét a rakodás gépesítésében. Jellemző, hogy amíg az ország erdőgazdasá­gai csak 4—6 százaléknál tar­tanak átlagosan, a Mecseki Erdőgazdaság már gépesítette az összrakodás 20 százalékát. S bár a nehéz fizikai munka részaránya csökken, a munka­bérek emelkednek. A fizikai dolgozók 5,9 százalékkal ke­resnek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ha­sonlóan nőtt a műszakiak és alkalmazottak jövedelme is. A sok éves hagyományok­nak megfelelően új erdőket :s telepítenek, hogy legyen mit kitermelni az utódoknak. Ed­dig 88 hektárt telepítettek be, főként Vajszló, Sellye. Hetve- hely és Sásd környékén. Ha már az utánpótlásnál tartunk, megemlítjük, hogy mintegy 37 ezer darab fenyőfát vág­nak ki, illetve értékesítenek majd karácsony előtt, csak­nem kétszer annyit, mint az elmúlt esztendőben. A HATOS QALERI lopott és égy alkalommal a munkásszálló félreeső helyén, majd pedig az újmecsekaljai kiserdőben robbantott fel egy- egy gyutacsot. Szerencsére a robbantás nézői közül senki Sem sérült meg. Ezt követően Molnár össze­barátkozott Tóth Ferenccel és elhatározták, hogy a fürdőben és az öltözőkben feltörik és kifosztják a szekrényeket. A bűncselekmények során még barát jaik, a Minárcsik testvé­rek bőröndjét is eltulajdoní­tották, majd eladták és a pénzt elszórakozták. Amikor Molnárnak eltűnt a zálogcédu­lája, legjobb cimboráját, Tóth Ferencet gyanúsította. A Mi­nárcsik testvérekkel és Klivi­nyi István segítségével ítélő­széket tartottak Tóth felett, akit gengszteríilmekben látott módon kegyetlenül megkínoz­tak és elismervényt írattak vele a zálogcédula ellopásáról. Molnárt és Tóthot kiebrudal- ták a munkásszállásról. Ekkor kibékültek és egy pécsi kő­faragóüzembe mentek segéd­munkásnak. Rövid idő leforgá­sa alatt Jáva motorkerékpárt, 4 etet forint értékű ruhát, ezer forintos fényképezőgépet és egyéb éítékes holmikat loptak el. Ezalatt a munkásszállóban maradt galeri-tagok sem tét­lenkedtek és táppénz-csalást követtek el. Klivinyi István eltörte Ferenczi János balkezé­nek kisujj át. Ferenczi azt ha­zudta az orvosnak, hogy el­esett a lépcsőn és ekkor sé­rült meg. Táppénzre vették, 1400 forint táppénzt és 400 fo­rint baleseti biztosítási díjat vett fel jogtalanul. Maid Mi­nárcsik László kérte meg egy ismerősét ugyancsak balkeze kisujjának eltűrésére. De őt már leleplezték és bűnvádi fel­jelentést tettek ellene. A vál­lalat eltávolította a csalókat & munkahelyükről és ezután a Minárcsik testvérek át akar­tak szökni *a határon, azonban elfogták őket és a pécsi rend­őrségen találkoztak össze a szintén letartóztatott Molnárral és Tóthtal. A bíróság a vádbeli cselek­mények elkövetéséért Molnár Józsefet 4 évi, Tóth Ferencet 3 évi, Minárcsik Ferencet és Minárcsik Lászlót egyenként 1 évi és 8 hónapi Klivinyi Ist­vánt és Ferenczi János' egyen­ként egy-egy évi szabadság- vesztésre ítélte azzal, hogy a büntetést szigorltot4, bürtte'és- végrehaitáSi munkahelyen kell letölteniük. Nagyobb önállóságot kapnak as egyetemek Uj működési szabályzat — Fakultatív és speciális tárgyak — Nő a KISZ szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents