Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
8 Dunommt navto 1968. október 20. Iskolafóbia Ha a gyermekek nem akarnak iskolába menni, akkor ez nem okvetlenül lustaságból fakad', hanem sokszor mélyebb pszichológiai okai is vannak. Igazi lelki komplexusról is szó lehet, e melyet újabban „iskolafóbiának” neveznek és bizonyos értelemben más kény- szerképzetekhez hasonlító; ahogyan például egyesek félnek egy szűk helyiségben egyedül lenni. Angliában megállapították, hogy ez a lelki b ete gs ég egyáltalán nem ritka és az iskola követelményei iránti leküzdhetetlen ellenszenvben mutatkozik. Nem arról van ezó, hogy a gyermekek félnek a büntetéstől vagy a rossz jegyektől, hiszen ez jó tanulóknál és azoknál is előfordulhat, akiknek megfelelő a kapcsolatuk iskolaíársaik- hoz. Egyelőre még nem ismerik teljességében ezt a betegséget. Visszavezethető talán a túlzottan félős anyákra, akik egy pillanatra sem tévesztik szem elől gyermeküket és félelmük egy részót átviszik a gyerekre is. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ez az állapot idővel megnyugszik, sőt teljesen meg is szűnhet, de ugyanígy váratlanul ismét jelentkezhet. Az iskolafóbia megmutatkozhat abban is, hogy egyébként boldog és megelégedett gyeixnekek egy reggel felébrednek és úgy érzik, képtelenek iskolába menni. A legtöbb esetben rákényszerítik magukat, de ilyenkor levertek és ijedtek. Helyes, ha a szülők tudnak arról, hogy ilyen esetben a gyermekek nagyrésze nem szimulál, hanem valóságos Zavarról van szó, amely orvosi kezelést igények Bemutatjuk a budapesti OKISZ Labort Milyen lesz a divat? A nagyközönség a divatlapok és a divatbemutatók, a sajtó és a televízió jóvoltából minden alkalommal időben tudomást szerezhetnek erről. De vajon íudják-e, kik és hogyan csinálják a divatot. A kulisszatitkokért a budapesti OKISZ Laborba látogattunk, ahol akárcsak egy kutató-orvos, fehér köpenyben, Szemere Györgyi vezető-tervező fogadott. A fehér köpenyből kilátszó öltözék egyszerű vonalakat sejtetett, csakúgy, mint a többi tervezőnél. Szemere Györgyi mosolygott. Ezzel kezdődött beszélgetésünk; — Mi mindig a legegyszerűbbet szeretjük hordani. Többnyire a finom, angolos vonalakat. Hogyan készül a divat? A tervezők valamennyien ipar- művészeti főiskolát végeztek, vagy ha nem is, régóta vannak a szakmában. Természetesen mind más-más egyéniség. Valamennyien jól ismerik a régi korok divatját, hiszen sűrűn vissza kell nyúlni az elmúlt idők stílusaihoz. A divatban még mindig Párizs diktál, bár az olaszok, tekintve fejlett textiliparukat, rendkívüli módon előretörtek. A férfi divatot máris ők diktálják. Ezenkívül még a németek jöhetnek számításba. Ezen országok divatlapjait kell tehát mindenekelőtt rendszeresen forgatniuk. És az amerikai divat? A legkevésbé szeretik, ha készülnek is náluk szép darabok, az amerikai divat túlzó, sokszor ízléstelent. Tehát Párizs. De nem csak a divatlapokat forgatják, hanem ha lehet elutaznak egy-egy jelentősebb külföldi divatbemutatóra. Itt aztán csak nézni szabad! Tekintve a divatcégek közötti öldöklő konkurrenciát, szigorúan tilos, mondhatni élet- veszélyes fényképezni vagy jegyezgetni. Kissé humorosnak tűnik, de van rá számtalan példa, hogy a teremben helyet foglaló más divatcégek megbízottjai alig várják a bemutató végét, rohannak valami eldugott helyre, villámgyorsan előkapják vázlatfüzetüket és emlékezetből igyekeznek le- skiccelni a látottakat. Mindez azonban még csak előkészület — fejben. Most kezdődik a tényleges tervezés. A tervező először is megkapja az anyagmintát Mindenkor az anyag a meghatározó, az anyaghoz kell megtalálni a megfelelő formát. Egy valamiből mindent kihozni nyilván nem lehet A Győri Pamutszövő és Mű bőrgyár új terméke a „Grabona antik”. Az új eljárással gyárt ott műbőr könnyebb, lágyabb a korábbiaknál és teljesen bőrsze rű. A jól formálható anyagból, amelynek a legdivatosabb színei a bézs, a tejeskávé, a havanna, a gesztenyebarna és a borvörös, többek között az OKISZ-labor tervezett ízléses ruházati cikkeket. Birsalmabefőttek Amilyen fanyar a birsalma nyersen, olyan finom befőtteket készíthetünk belőle. Birsalma-befőtt rummai A meghámozott, szeletekre vágott magházától megtisztított gyümölcsöt üvegekbe rakjuk. Nagyon sűrű szirupot főzünk, amelyet ízesíthetünk cítromhcjjal, szegfűszeggel és csaknem teljesen feltöltjük vele az üvegeket. Tetejére 1—2 kanál rumot és kis szalicilt teszünk, Jól lekötözve annyi ideig" gőzöljük, amíg a birsalma megpuhul az. üvegben. Birsalma-sajt A megmosott, hámozatlan birsalmái. széletekre vágjuk és még a magházát sem vágjuk ki, ha nem hibás. Fedő alatt csak annyi vízzel, hogy félig ellepje a gyümölcsöt, puhára főzzük, A levét leszűrve. a birsalmát szitán áttörjük. Minden vkiló péphez legalább 70—80 deka cukrot számítunk. Ezt 4 derű leszűrt birslével sűrű sziruppá főzzük, majd folytonos keveréssel belefőzzük a pépet is. Közben evőkanállal próbát veszünk, s ha kihűlve megalvad, megkeményedik, tovább nem főzzük. Tetszés szerint ízesíthetjük citromlével és citromhéjjal, sőt darabos diót is keverhetünk bele. Vízzel lehűtött tálkákba, vagy őz- gerlné formába Öntjük. Pár nap múlva óvatosan kiborítjuk pergamentpapírra. Száraz, szellős kamrában még csomagolatlanul szikkasztjuk egy darabig. A birsalma különösen illatos lehámozott héját és a kivágott magházat sem kell eldobni, mert vízben puhára főzve, finom ízt, vagy szörpöt készíthetünk belőle. Szitán áttörve ízlés szerint édesíthetjük cukorral, rövidebb lével ízzé sűríthetjük, amely palacsintába, kelt tésztába is finom. hosszabb lével pedig ellehetjük szörpnek. Forrón üvegekbe rakva egy kis szalicillel meghintve, száraz gőzben dunszf.oljuk az ízt is, a szörpöt is. Ahol a divatot csinálják Milyen lesz a jövő Erre kíváncsian kerestük fel a budafoki kísérleti lakótelepet, ahol — hazánkban először — olyan világszínvonalon álló lakóépületet emeltek, amely húsz-huszonöt év múlva lesz igazán általánossá. A lakás lényegében egy nagy terem, mozgatható falak osztják fel szobákra, s más helyiségekre. A bejárat mellett balra, mennyezetig érő beépített előszobaszekrény áll. Jobbra a fürdőszoba, a WC, szemben a konyha nyílik. Az előszobafal baloldali elején és a túlsó végén ajtó, a szülök hálószobájába, illetve a gyerekszobába. A két szoba között mozgatható válaszfal, tetszés szerint kisebbíthető-nagyob- bítható a szobák egyike. A hálószobában két fekhely, két apró éjjeliszekrény, olvasólámpákkal. Szekrény alkotja a szoba bejárat felőli falát, ez rejti magába az ágyneműt, a fehérneműt, a ruhákat, ugyanez a szekrény nyitható az előszoba felől is, csúszó ajtókkal. A „nagyszobában” nem kell ruhásszekrény, középütt világos „Derű” falat állítottak fel. Ez kettéosztja a szobát, s két hangulatos sarok berendezését teszi lehetővé. Az egyik a társalgósarok két fotellel, alacsony asztallal és kerevettel. Itt áll a televízió. A másik az éttezősarok. Asztal, körülötte Kárpitozott székek, felette rádió, összesen öt—hat bútor csupán a szobaberendezés! A lakókonyhában villanytűzhely és beépített lengyel hűtőszekrény. A szobákban nincs parketta, ragasztott szürke buklésző- nyeg a padló faltól-falig. A szobákban nem a mennyezetről, hanem a padlóba süllyesztett központi konnektorból osztható a rádió, a televízió és a helyi világító- testek számára az áram. Az előszobában házitelefon van, amely a kapuban állókkal biztosítja az összeköttetést, s gombnyomással a lakásból nyitható a ház kapuja is .,. A lakások tapétának, a konyhabútor beépített, tulajdonképpen az ideköltözőknek fekhelyet, néhány apróbb bútordarabot kell csak hozniuk vagy vásárolniuk. A lakkok az ún. komplex szolgáltatások bevezetésével nyújtanak majd teljes kényelmet. Mosoda, étkezde, gyermekfoglalkoztató, ABC áruház épül a lakóházait mellé. A lakásokban minimális a mosási lehetőség, ott a mosoda. Nincs éléskamra sem, a konyha nem „nagy ebédek” elkészítésére szolgál. Ezt korszerű étkezde biztosítja. A lakásokhoz szolgáltatásként jár a takarítás; s minden ajtón műanyagkosár található, ebbe kerül a reggel megrendelt élelmiszer. Aki itt a kísérleti lakótelepen él, húsz évvel megelőzheti korát: körülményekben és életmódban is,,,, A számozás a következő: 1. lakószoba, 2. hálószoba, 3. gyermek.*/,óba. 4. konyha, 5. WC, 6. fürdőszoba. Jó, ha tudjuk... Ma az égett testrészt azonnal bekenjük olajjal és kevés sót hintünk rá, 10 perc alatt megszűnik a fájdalom, eltűnik a vörösség. A bőr visszanyeri természetes színét, nem lesz hólyagos és nem hámlik. * A konyhakertben télire sohase hagyjunk a földön növényi hulladékot, mert sok kártevő áttelel bennük. A hulladékot ősszel mindig gondosan égessük el. Ne feledjük ei ugyanis, hogy a hernyó általában 24 óra alatt növényi táplálékban súlyának kétszeresét is megeheti és ezzel saját súlyát egytizedrésszel növelheti. Súlya 30 nap alatt a kikelés pillanatában lévő súlyának a 9500-szorosára is emelkedhet. Ezért okoznak a falánk hernyók olyan hagy pusztítást a veteményes és gyümölcsös kertekben. * Fél liter borból, fél liter vízzel felhígítva és kb. 10 deka kenyérből kitűnő borecetet készíthetünk. ha 8—10 napig meleg helyen tartjuk és utána tisztára leszűrjük. A szín ültig töltött pohá rból nem buggyan ki a habzó sör, ha gyorsan kés. élét tartjuk a pohárra, mert a lcés vasához jól hozzátapad a hab. * A cserépkályhát nagyon szépen megtisztíthatjuk, ha közönséges kormot ecetes vízzel elegyítünk és bekenjük vele a kályhát. Ha megszáradt lekeféljük, s a kályha olyan lesz mint a tükör. * A keményrostú, öreg húst meg- puhíthatjuk, ha 2 órán át jó erős ecetes vízben áztatjuk.. Utána tisztára mosva már könnyen főzzük. * Rozsdafoltot az evőeszközökről fahamu és petróleum keverékével tüntethetjük el. Az enyhébb foltokat ‘ dörzsöléssel, a maka- csabbakat áztatással. Utána meleg vízzel töbszörösen jól lemossuk. A ZÖLDSZEMO SZÖRNY Az ismert válóperes bí'' rónővel egy esztendő bontópereiről beszélgettünk. — Mi szerepel leggyakrabban kifogásként, panaszként a bontópereknél, az „alperessel” szemben? — kérdeztük. — A leggyakoribb panasz: az iszákosság. a durva bánásmód. De majd minden bontó- pernél előfordul ez a fogalom: féltékenység. A féltékenység ... A rendőri hírek közt is sűrűn olvashatjuk: „Féltékenységből elkövetett emberölési kísérlet...” A statisztika számokkal is igazolja ezt: az összes válóok majd egy harmadában a házasfelek féltékenysége — okkal vagy ok nélkül — szerepel, s ugyanígy az a bizonyos „harmadik”. Féltékenység, féltékenység. A költő így mondja: szerelem-féltés. A ponyvaregények: a zöldszemű szörny. Az idegorvos: „Egészen kóros állapotában félték enységi paranoiáról is beszélhetünk.” Ha a esaláó!i élet romlásáról szólunk, sok más mellett erről a betegségről is kell beszélnünk. Felkerestük egy rendőri hír szereplőjét. J. András, 34 éves középiskolai tanár féltékenységből elkövetett utcai botrányokozásért került a rendőri krónikába. Hogy ragadtathatta el ennyire magát az egyetemi végzettségű, művek férfi? — Nem tudom, mi történt velem. Magyar—történelem- szakos tanár vagyok, pszichológiát hallgattam, vizsgáztam is belőle. Most azt kérdezi, hogyan kezdődött? Nincs logikája. Feleségem a salját nem adta be a ruhatárba, székének karfájára tette. Leesett. s a szomszéd asztalnál ülő férfi — egyedül volt! — abban a pillanatban odahajolt, fel akarta emelni. De láttám: a feleségem is lehajol érte, a kezük összeért *— jó, ez véletlen — de egymásra néztek egy pillanatra, amikor kikapcsolt éberségük: egymásra mosolyogtak... — Aztán? — Aztán a férfi azt mondta: „Tessék”, a feleségem: „Köszönöm”. De hát mit mondhattak volna? Jó, ez is csak gyanú. De tudja, mi a szörnyű? Az, hogy ekkor képzelődni kezdtem. Tanár vagyok, tehát fegyelmezem magam, csak oldalozó bekerítésekkel kezdtem. így: „Ugye, kedves ez a fiatalember?” A feleségem erre: „Igen, nagyon figyelmes”. Most már repült a fantáziám. Miért ajánlotta a feleségem, hogy pont ide jöjjünk? Miért egyedül ült az a férfi, s pont a mi asztalunk mellett? Azt is látom — láttam a szemüket! — hogyan bújhat a férfi karjába a feleségem! S ilyenkor robban minden. Kérem, ez betegség... A rendőrségi üggyé vált látványos eset még nem káros, de csíráit már magában hordja betegséggé válásának. Épp az ilyen eseteknél van nagy szerepe — ahogy az orvostudomány nevezi — a szervezet öngyógyulásának, öngyógyító képességének. A lelki életben is gyakori az öngyógyulási folyamat. valamint a betegeknél — így mondja az ictegor- vos — „öngyógyulási tevékenység”. Ennek a tevékenységnek az önvizsgálat, az elhatározás, a fegyelem kell, hogy a motorja legyen. Persze, ehhez jó, ha „társak” is akadnak; a legjobb társ ilyenkor a megértés. A sósavas merénylő asz- szony esete, volt szeretője gyermekeit megvakította; a bíróság halálra ítélte, szélsőséges példa. De kóros, beteges féltékenység, amikor a szerelmes, vagy házastárs — és ez nem ritka — a legbru- tálisabb magatartástól sem riad vissza s vérig sérti, kínozza partnerét. Ismerjük azokat, — akik, mert betegek, magukat is gyötörtetve — végtelen nyomozásba kezdenek, leselkednek, a gyanakvásuktól semmiképp nem lehet megszabadítani. Betegek már. Ideges mechanizmusok következtében alakulhattak ki ezek az antiszociális jellembeli torz megnyilvánu lások. Korai felismerésüknek igen nagy a jelentősége. Végül az idegorvos-pszichológushoz fordultunk: A féltékenységtől el kell különítenünk a féltést, ami pozitív érzés a féltékenység negatívumával szemben. A féltékenység rendszerint fantáziaképektől támogatott érzelem, amelyben a bizalom hiánya a legdöntőbb. Az egyéniségétől szeretné az egyik fél megfosztani a másikat, láncokkal magához kötni. Az önzésből táplálkozik. — Az emberek nagy része — folytatta az idegorvos — féltékeny. Ez az igazság. De: meg kell különböztetnünk a féltés fokozott formáját: „félek attól, hogy elveszik tőlem”, a másiktól, amikor: „gyanakszom”. Jogos ez a ragaszkodás a szerelem személyéhez, hiszen különben az emberekben rejlő poligám hajlam (ami töb- bé-kevésbé mindenkiben megvan) fékjét vesztené. Gyakran azért féltékeny valaki, mert a magában rejlő poligám, „megcsalása hajlamot'’ kivetíti a másik félre. Tehát magáról ítél. Ha ezzel párosul az alaptalan gyanakvás, akkor kórcesá válhat. Kér- élettanilag azt mondjuk: érzelmi, indulati zavar a féltékenység, a költő csak ígyí zűrzavar. Sokféleképpen gyógyítható, de általános recept' nincs rá. A tervezők magától értetődően a mutatós, szép anyago- ; kát szeretik. Mert van unal- ' más anyag is. És a tervezőnek ebből is ki kell hoznia , ' a lehető legmutatósabbat. A • gyárak igyekezete ellenére , is sajnos anyagokból szegé• nyebbek vagyunk, mint a ■ nyugatiak. Tehát a tervezők- megkapják az anyagmintát.- IVÍennyit? Egy ruhára valót , biztos, gondoljuk. Dehogy! 1 Akkorát mint egy 60 filléres • bélyeg. A tervezők aztán a skic- ' cek tucátják készítik el. A divatcsinálás egyben kollektív munka, azaz mindenkor közösen megbeszélik, megtár- ; gyalják a külföldön látotta- : kát, a szezonra jellemző 1 alapsziluetteket, mi az, ami jó, mi az, ami megy. Mert a párizsi divatban is van : éppen elég túlzás. A skic' cek után készül el á rajz. “ Ennek alapján már a ruha \ megvarrható. > Az OK ISZ Labornak 10 tervezője van. A művészeti- vezető; Várnai Zsóka, a ve> zető-térvező: Szemere Györ- t gyi. Női tervezők: Nagyiván . Klári, Rózsa Tünde, Balas- i syk Klári, Légrádi Netti:- Gyerek: Hegedűs Magdi,- Versényi Piri, Dési Györgyi. i Férfi: Dobay Miklós. A női,- gyerek és férfi profilon be- lül mindenki mindent tervez,- a nagyestélyitől a sportos- összeállításig. Megállás nincs, • egész évben dolgoznál:. Kon- . fekció ruha-terveik egy év- t ben kétszer vizsgáznak a kereskedelem előtt. Ezen kí- i vül két alkalommal mutat■ ják be (őszi-téli és tavaszinyári) reprezentatív kollekE dójukat. Egy-egy reprezen- t tatív bemutatón 150 modell parádézik. A nagyközönség ezeket rendelheti meg aztán . mérték után az ország vala- I mennyi ruházati kisipari szövetkezetében. t (M. Z.)
