Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

JLt «Ui A aCft lb II » u 4 k. Ul 1 O 58. október 20. Több bölcsődére van szükség Száz kisgyermekei utasítottál, ei — A nyermekgondozási segély a g>akot lati étel mérlegen —• Továbbra is (Jjmeescka! ja a jő gond Ebben az évben I» jelentős összeget fordítottak a szigetvári Csa­tornahálózat bővítésére. Képünkön: a Rákóczi utat csatornázzák Az idén valamivel keveseb- ; ben viszik naponta busszal a j kisgyermeküket, az ur.inváro- I si lakás és belvárosi bölcsőde 1 között. Kevesebben, de még j mindig elég sckan. Panasz ! sem volt annyi a bölcsődei i felvételek ügyében, mint az óvodai felvételekkor, azért mégis akadt. Milyen tehát a pécsi bölcsődei ellátottság? A válasz rövid: javul, de még mindig hiányos. Lássuk bővebben, mégpe­dig előbb a számokat! Pé­csett 5410 három éven aluli, tehát bölcsődés korú kisgyer­mek van. A bölcsődei férő­helyek száma: 669. Ez így ke­?Prónavék végezték ki férjemet” A nemzet patronáltja 1.941 decemberében kö­zöltük a kormányrendele­tet, amely nemzeti gondo­zottnak tekinti és rendsze­resen segélyezi a Tanács- köztársaság valamint a ké­sőbbi évtizedek munkás- mozgalmi tevékenységében aktív szerepet játszó vete­ránokat, Illetve azok özve­gyeit és közvetlen hozzá­tartozóit. A rendelet meg­jelenése óta 14 gondozásra, illetve segélyezésre Jogo­sult özvegyet kutattak fel a megyében, közöttük a még 1919-ben mártírhalált halt Ladi János Özvegyét is, akit a napokban keres­tem fel szerény kis mohá­csi lakásában. lappén paradicsombefőzés- ^ sei foglalatoskodott, ami­kor benyitottam hozzá, nem csuda hát, hogy hirtelen nem is tudta, mihez kapjon előbb. Mert ahogy mondotta is, ha * szobába invitál, bizony köny- nyen előfordulhat, hogy oda- kozmál a fortyogó lé, ha meg a konyhában marasztal... S csak amikor meggyőztem arról, hogy mindennél jobban kedvelem a „paradicsom” il­latát, nyugodott meg vala­melyest, de azért a biztonság kedvéért, jó messzire elülte­tett a tűzhely mellől. — Igazán restellem, hogy ilyen rendetlenségben talált, exkuzálta magát — de belát­ja ugye, hogy egyszerre csak egy helyütt lehet az ilyen se­gítség nélküli, magában élő ember, mint én ... Közben nagy iparkodással tett-vett, egymás mellé sor­jázta a befőttesüvegeket, még az asztalra is térítőt tett a kényelmemért. Igyekezetében mintha kicsit bizonyítani is akarta volna, hogy lám 87 éves korára mi mindenre ké­pes még a magára utalt, a »magában élő ember”. — Na, látja, most már kér­dezgethet, mert így majd ügyelni tudok ide is, oda is — biztatott kedvesen, és amíg C6tt, sűrűsödött a télire való, ő is végére ért a majdnem fiélévszázadba visszanyúló tör­ténetnek. Ladi János, a Somogy me­gyei Mesztegnyő község egy­kori néptanítója voltaképpen soha nem volt forradalmár, hiszen kapcsolata sem volt a mozgalommal, de minden sza­vával, cselekedetével a nép szolgálatában állott. „Bűne” az volt, hogy nem tudott szol­ga lenni és szolgákat nevelni, mert fájt neki a környékbeli grófi birtok kihívó, szinte ar­cátlan gazdagsága és a mész­té gnyei Cseh utca szegénysé­ge. Inkább idealista volt, aki megálmodott eszmékért célo­kért hevült, és ezért került szembe a hatalmasokkal. Min­denekelőtt Hunyadi József gróffal, a marcali urasággal, aki végül is megtalálta mód­ját a legkegyetlenebb meg­torlásnak. Mert Ladi János­nak sokmindent nem tudott megbocsátani. Hogyan is néz­te volna el például azt, hogy egy „senki néptanító” buktat­ta meg egyik kedvenc képvi­selőjelöltjét, Zboray Miklóst, és helyette a helyi és a kör­nyékbeli falvak jelöltjét vá­lasztatta meg képviselőnek. De leginkább a Tanácsköztár­saság ideje alatti „kommunis­ta felforgató tevékenységéért” kellett meglakolnia, amikor gyermek-üdülőnek javasolta az üresen maradt grófi kas­télyt. Erre így emlékszik vissza az özvegye. — A Tanácsköztársaság bu­kása után férjem sürgősen hazaküldött engem a mohácsi rokonokhoz, lelkemre kötve, hogy rövidesen majd ő is utá­nam jön. És soha nem láttam többé. Csak hosszú hónapok­kal később, amikor a szerb megszállás végén újra vissza­utazhattam, akkor mondták el az emberek férjem tragé­diáját. A gróf ítéltette halálra a marcali bírósággal, és Pró- nayék végezték ki a Kanizsa melletti Inkei erdőben. Negyvenkilenc esztendő mú­lott el azóta, akkor is októ­ber volt, 1919 októbere. És azóta özvegyen, elvonultan, szinte ismeretlenül élt Ladi János özvegye egészen 1966- ] r ig, amikor a már említett kor- ; [, -------------- ---- . í n v ésnek tűnik, de erre a hely re „csak” 968 gyermek jelent kezik. A „csak” szó azért ki vánkozott idézőjelbe, mert • jelentkezettek száma méj mindig több, mint a férőhe lyeké, mégpedig 299-cel. í gond természetesen e 299 gyér mek miatt van. A bölcsődei férőhelyeke ugyanis a hatályos jogszabá lyok szerint legfeljebb 20 szá zalékkal lehet túllépni. A há­rom kerület egészségügyi cso­portja és a városi tanács egészségügyi osztálya minden kockázatot vállalva mégis 35 százalékkal lépte túl ezt a lét­számot, s a 699 helyre 868 kisgyermeket vett fel. Ez koc­kázat csakúgy, mint az óvo­dai létszámok túllépése az egy kisgyermekre jutó gondo­zói, berendezési normák elég­telenségét jélentétte többek között. De ezzel a kérelme­zőknek mindössze harminc százalékát — összesen százat — kellett csak elutasítaniuk. Bár ez Is rossz arány, mégis javulást jelent. A lakosság sűrűsége és fia­tal átlagéletkora miatt, épp úgy, mint az óvodák esetében, a bölcsődei kérdésekben is kiemelt fontosságú városrész- szé teszi Üjmecsekalját. Pécs 54 ÍO bölcsödés korú kisgyer­mekéből 1424 itt él. S itt — a rövidesen megnyíló lengyel Gyula utcai intézménnyel együtt — öt bölcsőde 240 fé­rőhelyére 325 kisgyermeket vettek fel. Vagyis a szabály szerint lehetséges 48 főnyi túllépés mellett 37 főnyi az illegális” túllépés, s így tud' ak 85 gyermekkel többet bel­sődébe juttatni. E mellet Jjmecsekalján mégis el kel ett utasítani 20 kisgyermeket Ha. ezt a számot egybevet ük az újmecsekaljai óvodák Ól elutasított kétszáz gyér nek számával, nyilván ki- ebbnek tűnnek a városrés: »olcsódéi, mint az óvoda iondjai. A helyzet azonbax sak látszólag ilyen egyszerű Jgyanis mind Űjmecsekalján nind az egész városban aszú etések növekedésére lehe zárni tani. A bölcsödés korosz ályokban ezért az elkövetke :ő években 600—700 kisgyer nékkel több lesz Pécsett, min nőst van. Ez annyit jelent >ogy nemcsak a mostani, ha iem a tervezett bölcsődék i: Levésnek bizonyulnak majd 970-ig ugyanis 160-nal nő í lölcsődei férőhelyek száma. d< z csak a jelenlegi szükségle [ielégítéséfe lenne elég. Hi- zen a mostani „illegális” túl- ápés 65, és az elutasítottál zárna pedig 100, vagyis ősz- zesen 165. De a 600—700 fő- iyi növekedés, figyelembe vé MA VA UT A 12. számú Autóköz­lekedési Vállalat au'ó'ou- stértőbbjén MAV­AUT jelirat díszeleg. Megkérdeztem néhány kalauznöt, hogy mit je­lent a buszokon látható MÁVAUT felirat. 1. számú: — ?!? ... 2. számú: — Hát vala­mi MÁV... 3. számú: — Magyar Államvasutak Autó ... Az egyik ellenőr: — őszintén szólva nem is tudom! A másik ellenőr: — Nem tudom pontosan, de már nem időszerű. Most már kezdett ide­gesíteni a sok, sikertelen kísérletezés és elhatároz­tam, hogy csakazértis az ügy végére járok! — Azonban minden igyeke­zetem kárba veszett A közelmúltban az egyik labdarúgó-mérkőzé­sen a véletlen összeho­zott egy volt iskolatár­sammal, akiről tudtam, hogy a 12. számú AKÖV- nél, fontos beosztásban dolgozik. Harsány han­gon szidta a bírót és a tehetetlen Dózsa-csaláro- kat. Két lélegzetvétel között nekiszegeztem a kérdést: — Mit jelent a buszo­kon a MÁVAUT felirat? — Magyar Államvas­utak Autóműszaki Fel­ügyelete! —- ráncolta rám bosszúsan homlokát, ami­ért „ténykedésében” meg­zavartam. — Létezik ez a szerv még ma is? — Nem!!! Hát akkor miért alkal­mazzák még ma is ezt a feliratot?!... B. L. mányrendelet megjelenése után szívdobogtató hírekkel keresték fel a megyei tanács­ról. Ekkor tudta meg, hogy a marcali gimnáziumnak az ő hős férje lett a névadója, s egyúttal azt is, hogy őt, az özvégyet az állam, a nemzet vette pártfogásába. — Két éve már, hogy hóna­ponként ezer forintot kézbe­sít számomra a postás, ami bizony nagyon-nagyon él is kellett már, mondotta — de a legnagyobb elégtétel mégis az volt, hogy ennyi sok év után ilyen szépen megtisztel­ték a férjem emlékét. Mi le­hetne hát nagyobb örömöm most már, az én kis hátralé­vő, hamvadó életemben ... Pálinkás György Harkányfürd6n a Baranya Száll« szomszédságában a Baranya me- gyei Építőipari Vállalat kilencmillió forintos beruházással egy 89 ágyas reprezentatív szállodát épít. Átadás: jövő év július 30-án Kettős mohácsi siker A LEGGYORSABB TŰZOLTÓ Ma ismét megnyílik a Kossuth téri „Baranya bisztró” Választékos, o.csó étkezés A pálya 100 méter hosszú. Az első 8 méter után egy 4 méter magas palánk állja a versenyzők útját, melyet ösz- szeszerelhető falétra segítsé­gével kell leküzdeni. A már sodik akadály — egy 2 méte­res, simára gyalult deszkapa­láink, — a 25. méteren áll. — Megmászásához segédeszköz nem vehető igénybe. Az iga­zi próbatétel azonban még í vissza van: két tömlővel és ! egy sugárcsővel át kell halad- ; I ni egy 6 méter hosszú, 80 cen- | timéter magas gerendán. Itt I van elhelyezve az osztófej, ' j melyet rá kell szerelni a töm- I lőre. És a „kálvária” ezzel í még nem ért véget: 10 méter hosszú, alig 60 centi magas í kúszófolyosó következik ... — Hát ezt végigmondani is | nehéz... — Én eleinte a kétméteres palánktól féltem. Előtte és j utána elég jól ment a dolog, j de ott mintha kettévágtak vol­na ... T» És most? — Nekifutok, mintha fel akarnék szaladni rá. A töb­bit nem tudom ... Solti István őrmester, az ál­lami tűzoltóság országos ver­senyének egyéni győztese, nyolc éve szolgál a mohácsi já­ban mégsem erre a legbüsz­kébb. — Komoly helyzetben még nem akadtam el... — És el sem tévedt? — Nagy szégyen lenne. Az oktatás keretében is van hely­ismereti foglalkozás, de az ember máskor is nyitott szem­mel jár-kel. Ha van egy kis időm, s jó idő van, bizony gyakran nyakamba veszem a járást... — A tűzoltóautó ablakán át nézve, milyenek az emberek? — Nagyon segítőkészek. Még nem volt olyan eset, hogy ne adtak volna előnyt, s olyan se, hogy meg kellett volna kérdez­nem, merre van ez vagy az a ház. Elég lelassítani... Verseny, munka, hivatássze­retet elválaszthatatlanul öszr szefonódik ebben a párperces beszélgetésben, mintegy bizo­nyítva: a budapesti erőpróba nem öncélú versengés volt. — Minthogy a kettős mohácsi győzelem sem véletlen, hanem a szakmaszeretet, a fegyelem és a bajtársi összefogás ered­ménye és bizonyítéka. B. S. i ft ve, hogy nem mindenki igény li a bölcsődei elhelyezést, leg- minimálisabban számítva is 60 főnyi újabb többletet je- ; lent. Ezzel szemben sokan érvel- | nek a gyermekgondozási se- ] géllyel. Azt várják a segély- j tői, hogy lényegesen teher-! mentesíti a bölcsődéket. Az j élet azonban mást jelez. Fel- I mérték: hányán és mennyi időre vették igénybe ezt a se­gélyt. Az eredmény: 1968. el­ső háromnegyedében 1638 kis­gyermek született Pécsett, s ezek szüleinek mintegy 73 százaléka áll munkaviszony­ban, tehát jogosult a segély­re. Nekik is csak 75 százalé­kuk vette azt igénybe. Csak­hogy a tapasztalat szerint a gyermeküknek egyéves korá­ig az anyák mintegy hatvan százaléka megszünteti a se­gélyt, munkába áll és bölcső­dei felvételt kér. A gyermek- gondozási segély tehát csak minőségi javulást eredménye­zett, vagyis azt, hogy a leg­kritikusabb, legérzékenyebb korban, a csecsemőkorban ott­hon, családi miliőben marad a gyermek. Mennyiségi válto­zás nem várható, mert ahány szülő gyermekének két és fél­éves koráig igénybe veszi a segélyt, ugyanannyival nő a bölcsődések létszáma a szü­lések növekedésének követ­keztében. Mindezek a körül­mények arra figyelmeztetnek, hogy a bölcsődék építését jó előre meg kell gondolni, hogy elkerülhessük a néhány év múlva ismét jelentkező és a mostani helyzethez hasonló csalódásokat. Földessy Dénes rási parancsnokság állományá ban. Magassága 170 centimé tér, súlya 65 kiló. Harminc­egy éves. — Negyvenegy másodperc cél lettem első, de a gyakor latok során már 38 alatt is vé gigfutottam a pályát... A járási parancsnak szoba- | jában beszélgetünk. Az ország i leggyorsabb és legügyesebt \ tűzoltója nehezen birkózik £ j mondatokkal. — Sokan azt hiszik, olyan ez mint a sport, pedig más, men munkaközben, tűzesetnél, szin­te ugyanezt csinálom. A má­sodik részleghez tartozom, ne­künk az a feladatunk, hogy a: első részleg akcióbalépése utár víznyerő helyet keressünk, hogj a lehető legrövidebb időn belú a második sugár is bekapcso­lódhassák az oltásba. Sokai kell szaladni, cipelkedni. Min­I két úgy is hívnak: munka- részleg ... Eljutottunk hát a füzekhez s Solti őrmester egyszeriben megélénkül, majdhogynem bő- j beszédű lesz. A tüzék nagyör ravaszok, S két egyforma vé­letlenül sem akad. A legcsú­I fárasztóbbak? A kazal tüzek. A I legveszélyesebbek? Nem is tudja. így utólag minden egy- I szerű... > i A mohácsi állami tűzoltók ! minden évben meglepik va­lamivel a szakmát, idén azon­ban kétszeres volt ez a meg­lepetés; Solti István egyéni győzelme mellett a rajverseny harmadik helyezését is elnyer­ték. A rajparancsnok, Kapusi István főhadnagy az eredmény táblát mutatja: I. Székesfehér­vár 102 másodperccel, harma­dik Mohács 102,8-del. Tehát a másodperc töredéken múlott csak a győzelem. Szösz János szakaszvezető, a speciális te­repjáró gépkocsi vezetője, a véletlent okolja. Az országos I versenyt megelőző országrészi í vetélkedőn 96,6 másodperces eredményt értek el... A gépkocsivezető versenyen és „éleshelyzetben” egyaránt kulcsember. A legrövidebb idő alatt célbajutni, s aztán másod- i percnyi kiesés nélkül biztosí- : tani a vizet — ez az ő, illetve ! a kocsi feladata. Szösz János 95 lóerős terepjárója kitűnőre I vizsgázott a versenyen, ő azon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents