Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

IMS. október 18. Dtmo napio 9 Közlekedéspolitikánk vitája az országgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról.) és a lakosság egyetemes érde­ke megkívánja, ugyanakkor azonban jóval tágabb tereten­ged a közlekedési vállalatok egészséges gazdasági verse­nyének. A termelő üzemek, a válla­latok szabadon választhatnak: vagy saját íuvareszközeikkel szállítanak, vagy igénybe ve­szik a közforgalmi közlekedési vállalatok szolgáltatásait. A fuvarozási monopólium a köz­úton sem jogi, sem gazdasági értelemben nem áll fenn, ép­pen ezért a fuvarozási kény­szer sem érvényesült az autó- közlekedési vállalatoknál. Né­mileg más a helyzet a vasút­nál, amely monopol helyzet­ben van, éppen ezért vele szemben a fuvarozási kény­szer is megmarad. Dr. Csanádi György ezután rámutatott arra, hogy a vas- utakról beterjesztett törvény- javaslat intézkedik a vasút dolgozóinak fokozott büntető­jogi védelméről, egyenruha viseléséről, társadalombiztosí­tásról, egészségügyi ellátásá­ról, utazási és szállítási ked­vezményeiről is. Ezek a ren­delkezések a vasutas dolgozók nehéz, felelősségteljes mun­kájának elismerését kívánják szolgálni. — Amíg a vasúti törvény- javaslat — céljának megfele­lően — szigorúan megfogal­mazott jogszabály-szöveg, amely a stabilitást, a jogbiz­tonságot szolgálja, addig a közlekedéspolitikai koncep­ció nem merev tervezet. Cél­ja az, hogy körvonalazza a közlekedés nagyobb távra szóló gazdaságpolitikáját, amely szerves része a párt és a kormány országos gaz­daságpolitikájának. Felmérhetetlen jelentősége lesz annak, ha a közlekedés- fejlesztés tervezésében és meg­valósításában biztos iránytű lesz a kezünkben, olyan kon­cepció, amelyet a párt és a kormány magáénak vall és most az országgyűlés, általa pedig országunk népe is el­fogad és támogat. A vita A törvényjavaslat vitájá­ban felszólalt Nemeslaki Ti­vadar, Győr-Sopron megyei, Varga Gábomé Borsod me­Ártgol gyárosok Budapesten A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívá­sára csütörtökön Budapestre érkezett John Davies, a brit gyáriparosok szövetségének vezérigazgatója és felesége, valamint E. S. Taylor, a szövetség kelet-európai szak­értője. Érkezésekor az MTI mun­katársának adott nyilatko­zatában John Davies elmon­dotta: „Látogatásom célja, hogy kapcsolatot építsek ki a magyar partnerek, ipari körök és szövetségük között. Rövid itt tartózkodásom so­rán megbeszéléseket folyta­tok majd a két ország kö­zötti gazdasági, kereskedelmi együttműködés lehetőségei­ről. Az angol és a magyar ipar összefogásának módjait keressük — mind a magyar, mind a brit érdekek figye­lembevételével. — Nem ke­reskedelmi delegációként lá­togatunk el Budapestre, de olyan ipari, műszaki kapcso­latokat kívánunk kiépíteni, emelyek a világkereskedelem irányzatának megfelelően elő segítik az árucsere növelé­sét is. Szövetségünk, amelynek 14 ezer brit vállalat tagja, kép­viseli a brit ipar teljes egé­szét, s valamennyi szekto­rát. Ennek megfelelően kí­vánok tárgyalásokat folytat­ni a magyar gazdasági élet képviselőivel. gyei, Csáki István Szolnok megyei, Zámbó József Győr- Sopron megyei, Balogh László Békés megyei. Tóth Géza Sza- bolcs-Szatmár megyei, Kor- ponai Lajos debreceni, Riba Miklós Győr-Sopron megyei, Pap János Veszprém megyei képviselő, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Péti János Tolna megyei, Káli Ferenc Fejér megyei, Varga Károly Somogy megyei, dr. Udvardi Károlyné budapesti, Kalmár János Pest megyei, Kerkaj* Andomé Fejér megyei Schu- meth János budapesti, Nagy Dániel Csongrád megyei és Fülöp János Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Az országgyűlés pénteken 10 órakor folytatja munkáját. Női táskák exportra Húszezer női táska ex­portszállítására kapott meg­rendelést a Pécsi Kesztyűs Ktsz. A több fazonban ké­szülő divattáskák a szocia­lista országokba kerülnek. A kesztyűexport is bővült ebben az évben, mert az európai országokon kívül a tengerentúlra, Kanadába, Ausztráliába és Üjzélandba is eljutnak már a pécsi szövetkezet kesztyűi. Az idén kereken félmillió pár kesztyűt gyárt a szövetke­zet és a tavalyihoz mérten 100 ezer párral felemelt ter­vüket Is tudják teljesíteni, mert az egy év alatt 150 főre növekedett fonyódi részlegük 80 ezer, a mo­hácsi üzemük pedig 180 ezer pár kesztyűt készít. A termelés eddigi kedvező alakulása a biztosíték ar­ra, hogy a közel 54 milliós tervüket az idén is túltel­jesítik. Kihasználták a jó időt /Vines elmaradás az őszi munkákban Ibafán és Majson befejezték a vetést Néhány héttel ezelőtt még arról kellett beszámolnunk, hogy a szüntelen esőzés miatt a tsz-ek képtelenek időben elvégezni az őszi mezőgazda- sági munkákat, ezért komoly elmaradás tapasztalható a múlt évhez képest. Ezúttal arról adhatunk hírt, hogy a szövetkezetek kihasználták azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a kedvező időjárás nyújtott számukra, s pótolták lemaradásukat. Számokban kifejezve: az őszi búza valamivel több mint felét, az őszi árpa csak­nem egészét, a takarmány- búza haromnegyedrészét elve­tették. A burgonya és napra­forgó csaknem 100 százalékát betakarították, s a kukorica­földek közel 30 százalékáról is Rameisl Ferencné felszólalása az országgyűlésen Több bekötő utat kellene építeni A pécsi pályaudvar korszerűsítését, a gépkocsivezetői foglalkozás vonzóbbá tételét sürgette a képviselőnő Tisztelt Országgyűlés! A jelen időszakban tárgyalt közlekedés-politikai koncepció hosszútávra, évtizedekre ha­tározza meg ennek a fontos népgazdasági ágnak fejlődését. A Baranya megyei képviselő- csoport elismerését kívánom kifejezni a közlekedési tárcá­nak s minden szakembernek, akik tudományosan készítet­ték elő az országgyűlés elé kerülő témát, törvényjavas­latot. A mi megyénk politikai és gazdasági vezetőtestületei is tárgyalták és állástfoglaltak a közlekedéspolitikai koncepció mellett. Megállapításaink egyeznek az országos meg­ái! apításokkaL Az emberek Igénye a köz­lekedéssel szemben is nagyobb követelményt támaszt. Jobb szolgáltatást, kulturáltabb uta­zást, minőségében jobb szál­lítást igényelnek. A meglévő eszközökkel azonban ezt job­ban kielégíteni már alig lehet. Zsúfoltak az autóbuszok — a vasúti járművek egyrésze korszerűtlen és ezek sürgetően vetik fel a vasúti és közúti közlekedés korszerűsítését. — Mindezt bizonyít!'atom me­gyénk közlekedési helyzetével is, általában az országos arányszámok jellemzők me­gyénkre is. Néhány vonatko­zásban kedvezőtlenebb a helyzet. Vasútvonalaink több­sége elavult mellékvonal. A közúthálózat nagyon elhasz­nálódott, korszerű közlekedés­re kevésbé alkalmas. Ezt te­tézi még a 65 bekötőút nél­küli község. Ugyanakkor, ha az útépítés, korszerűsítés je­lenlegi ütemét és a ráfordí­tott összeget vesszük figye­lembe, nem látom biztosított­nak, a koncepcióból adódó tervek időbeni megvalósítását. Ha csak a bekötő utak jelen­legi építési ütemét veszem fi­gyelembe, számításaink sze­rint a megvalósításhoz 15 év szükséges. Nem tartjuk megfelelőnek az újonnan épített, illetve jelenlegi építés alatt lévő utak minőségét, — teherbírását és élettartamát sem.Űgy tűnik,nem veszik mindig kellően figye­lembe a mezőgazdaság roha­mos gépesítését a nagy és nehéz gépek számának növe­kedését, a teherautók és autó­buszok nagy befogadóképessé­gét, súlyát. Véleményem sze­rint erőteljesebb intézkedése­ket kellene tenni az útépítési kapacitás fejlesztésére. Öröm­mel vettem tudomásul, hogy a koncepció szerint a pécs— budapesti vasútvonalat villa­mosítják, ami javítja a közle­kedés színvonalát, kultúrált- ságát, gyorsaságát. Nem a tü­relmetlenség, de gondolom jo­gos remény, hogy ezzel egy- időben a pécsi vasúti pálya­udvar korszerűsítése is meg­oldódik, hisz az utazó embe­rek igazolhatnak, hogy az or­szág városaié közül a legkor­szerűtlenebb, még a 40 000 la­kosú város számára épült, s Pécs lakóinak száma ma már a 140 000-et közelíti. Megyénkben az autóbusz­közlekedés igen nagy személy forgalmat bonyolít le. Azt el­mondhatom, hogy az autó­közlekedés az elmúlt 20 év alatt jelentős változáson ment keresztül. Fejlődés van az esz­közbeszerzés, szerviz-rendszer, munkafeltételek javítása te­rén. Sajnos, ezzel a változás­sal nem tartott lépést a pá­lyaudvarok építése. Egy já­rási székhelyünkön sincs pá­lyaudvar. Látjuk, hogy a vál­lalat tesz erőfeszítéseket a ta­nácsok segítségével, de ezek az erőfeszítések kevesek, kü­lönösen azért, mert olyan vá­ratlan problémák, mint a pé­csi pályaudvar süllyedés­veszélye az anyagi eszközöket kimerítik. Sok éves gondunk Pécsett a vasúti keresztezés megszün­tetése, felüljáró építése. Van­nak ugyan biztató ígéretek a minisztérium részéről, de a gyakorlati előkészítő munka nem megnyugtatóan indult. Tudom, hogy megyénk fel­sorolt problémái nem egye- düliek, ezért kérem a közle­kedési tárca vezetőit, valamint képviselőtársaimat, úgy fogad­ják hozzászólásomat, mint amely ugyan megyénk gond­jait és nehézségeit tárja fel, mégis egyben mintegy igazo­lása és alátámasztása az új közlekedéspolitikai koncepció fontosságának és időszerűsé­gének. Szabad legyen a kon­cepció egy részkérdésével kap­csolatban a jelenlegi helyzet­ből kiindulva aggályomat ki­fejezni: a koncepció szerint a jövőben növekedni fog a köz­úti forgalomban résztvevő sze­mély- és teherszállító gépko­csik száma. Hogy oldódik meg a munkaerő helyzet? Ma sincs elég gépkocsivezető. Szellemi­leg, fizikailag megterhelő, ne­héz munka. Hosszú a foglal­koztatási idő, többségük 400 órát tölt távol a családtól. Ta­lán egy munkaterület sincs, ahol olyan gyorsan bűncselek­ményt lehet elkövetni. Érde­mes lenne egy alkalommal közelebbről megvizsgálni a 25 —30 szolgálati évet letöltött gépkocsivezetők egészségi ál­lapotát, és a*, hogy a nyug­díjazás előtt milyen problé­mával küszködnek. Hogyan le­hetne ezt a munkaterületet vonzóbbá tenni? Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy a vasutakról szóló tör­vényjavaslattal kapcsolatban is észrevételt tegyek. Valóban a szocialista államunk jogal­kotásának egy régi hiányossá­gát pótolja. Ügy vélem, hogy ezen törvényjavaslat megfele­lő jogi feltételeket biztosít a közlekedéspolitikai koncepció megvalósításához, segítséget nyújt a vasúti feladatok jó ellátásához. Egy megjegyzé­sem, helyesebben kérelmem lenne a törvényjavaslattal kapcsolatban a közlekedési miniszter elvtárshoz. Miután a törvénytervezet módot nyújt arra, hogy egyes gyenge for­galmú, gazdaságtalanul üze­meltetett mellékvonalat a mi­niszter megszüntethet, az a kérésem, hogy az előfeltételek megteremtésénél első követel­ményként a népgazdasági ér­dek figyelemmel kísérése mel­lett, az emberi problémák rendezése szerepeljen. Az elmondottak alapján magam és a képviselőcsoport nevében elfogadom a közle­kedéspolitikai koncepciót és a törvényjavaslatot, és bízom abban, hogy annak megvaló­sítása megteremti a szükséges összhangot a különféle közle­kedési ágak között és lehetővé teszi a mind magasabb igé­nyek gazdaságos kielégítését. behordták a termést. A ter­vezett silótér 81 százalékát megtöltötték. A tervbe vett vetőszántás több mint 76, a mélyszántásnak pedig csak­nem 28 százalékát végezték el. Ha e számokat összehason­lítjuk a tavalyiakkal, kiderül, hogy kisebb eltérésektől el­tekintve ott tartunk, mint a múlt év hasonló időszakában. Hogy még nagyobb legyen a hasonlóság: az idén is az iba- fai tszí fejezte be elsőnek a vetést. A másodiknak ezúttal Majs zárkózott fel. A szakemberek szerint ha az időjárás nem válik túl­ságosan kedvezőtlenné, az idén j is reális lehetőség nyílik arra.! hogy a tsz-ek november 5-re végezzenek a vetéssel. Hozzá­teszik még, hogy a sok ha­sonlósággal szemben van egy \ jelentős eltérés is: az idei ku­koricák víztartalma eléri a | 28—30 százalékot, tehát maga­sabb a tavalyinál. Mindez ar­ra utal, hogy a betakarított kukorica szárítása elsőrendű feladattá vált. Az ibafai Petőfi Termelő- szövetkezetben október 16-án délután már az utolsó holdon is földben volt a mag. őszi árpából 150, őszi búzából 360 holdat vetettek, s holdanként egy mázsa foszfor és egy mázsa nitrogén műtrágyával felerősítve indították a tél­be a gabonát. A hegyvidéki tsz nagy területeken termel lucernát, s az utóbbi két év­ben zömmel friss lucerna- törésekbe vetik a búzát. Dön­tően ennek köszönhető, hogy a gyenge, alacsony arany­koronás ibafai földeken ugrás­szerűen javulnak a termés­hozamok. Alig négy éve itt a hegyek között még mindösz- zs 7 mázsa körüli volt a búza termésátlaga, ebben az évben már 13 mázsás termést taka­rítottak be. Ezen az őszön üzemi búza- fajtakísérleteket állítottak be egy hazai és hét intenzív kül­földi fajtával, öt-öt holdas parcellákat vetettek el a Fer- tődi 293-as, a Bezosztája 1-es, a San Pastóre, a Libellula, a szovjet Mironovszkaja és Ran- naja, valamint a francia Eto- ile és Moinon fajtákkal. Gyalog a nyolcadikra Megint elromlott a lift egy tízemeletes házban, ezúttal a Páfrány utca 35-ben. A 8. eme­leten lakó egyik fiatal házas­pár kétségbeesett panasszal for­dult hozzánk, hogy tegyünk va­lamit, mert már nem bírják. Bölesődés korú gyermekük van, akitől nem lehet elkívánni, hogy gyalog tegye meg a fel­felé vezető utat. Az anya viszi fel őt, a másik kezében viszont bevásárló szatyrot tart, mert amíg nem jön haza a férj — s ő rendszerint tovább dolgozik — nincs kire hagyni a cseme­tét. Ha csak néhány napról volna szó, még elviselnék! De már október 3-tól tart ez az ál­lapot. nem beszélve arról, hogy a lift azelőtt is gyakran rossz volt. A fiatal házaspár panaszában sajnos nincs semmi új, hiszen időnként elromlik a többi tíz­emeletes ház liftje is. Csupán a házszámok meg a kárvallott nevek „variálódnak”, mintha megrendeznék. S mint mindig, most is felhangzik az ismert kérdés: miért bíztak meg egy pesti vállalatot a garanciális ja\'ítás elvégzésével, amikor a Pécsett található Villamosipari és Gépjavító Ksz-nek felvonó- szerelő részlege is van? Miért kell hetekig várni arra, hogy egy pesti szerelő e g y c t le n lift miatt Pécsre utazzék, ami­kor a, Villamosipari Ksz hat órán belül kiküldené a szerelő­jét? Ha a 400 ágyas kliniká­nak, Nagykanizsának és Duna­újvárosnak jó a pécsi felvonó- szerelő részleg (ti. az egész Dél- Dunántúlon dolgoznak), miért nem jó itt? Nem először tesszük fel • kérdést a Hajtómű és Felvonó­gyár 3. számú gyáregységének, mint ahogy feltette már az egyik budapesti laptársunk is. Mivel minden maradt a régi­ben, szerdán már a telefon- kagylót is felvettük, hogy a tízemeletes ház lakóinak pana­szát a XIII. kerület Lehel utca 12-be tolmácsoljuk. Talán soha­sem volt olyan kedvező a vá­lasz, mint most. hiszen Ákos Bálint főkonstruktőr megígérte, hogy sürgősen szereznek egy al­katrészt a Ganz Kapcsológyár­ból, s azonnyomban leküldik Pécsre. Ezzel egyidőben expressz levelet küldenek a pécsi Villa­mosjavító Ksz-nek, s felhatal­mazzák őt. hogy sürgősen vé­gezze el a garanciális javításo­kat. Köszönjük a gyors és minta­szerű intézkedést, a Páfrány u. 35-ös számú ház lakóinak ne­vében is. De talán nem veszi rossz néven a vállalat, ha ev­vel egy.dohén felteszünk egy kérdést is: ugyan mi lesz ké­sőbb? Mi történik majd, ha va*- lamelyik másik tízemeletesben romlik el a lift? Akkor elölről kezdődik az egész? A sok rossz tapasztalat után bizalmatlanok vagyunk kicsit. Nagyon szeretnénk, ha egyszer már Virág Ede, a 3. számú gyáregység vezetője nyugtatná meg a tízemeletes házak lakóit. Azok ugyanis tőle várnak vá­laszt, s mi szívesen helyt adunk annak a válasznak — itt, az újság hasábjain. — Magyar — Szakszervezeti küldöttség Eszékről Az eszéki terület szakszer- vezeti küldöttsége érkezett csütörtökön délelőtt Baranyá­ba Dusán Dragun Eszék me­gye szakszervezeti titkárának vezetésével. A delegáció tag­jai: Marlca Fumics Peliska, a szlavenszka-pozsegai járás szakszervezeti bizottságának titkára, Ljubo Vodanovics, a szlavonszki-bródi járás szak- szervezeti bizottsága' elnökségi tagja és Franjo Adler, a pél- monostori járás szakszervezeti bizottsága elnökségének tagja. A jugoszláv vendégeket a Szakszervezetek • Baranya me­gyei Tanácsán Bogár József vezető titkár és Szili József titkár köszöntötte, majd tájé­koztatta megyénk szakszerve­zeti mozgalmáról. Az eszéki delegáció három napig lesz megyénk vendége. Slágerek az anfóhnszban Ez a speciális autóbusz — amely szerda óta áll a Technika Háza előtt — egy­millió forintot ér. A külön­böző rendeltetésű — író­automaták, számítóberende­zések, illetve elektromos, elektronikus, és nukleáris műszerek mintapéldányai­nak értéke még vagy há­rom-négymillió forint. A Műszer és Irodagépértéke- sítő Vállalat Győr után most Pécsett mutatja be gépeit. Az egyik „sláger” az Op­tima 528 íróautomata. Adat- feldolgozásnál alkalmazzák, vagy ügyvitel-szervezésnél. Különféle önálló szövegeket, előre elkészített beprogra­mozás után a bekezdések, szöveg és számoszlopok és egyéb írási formák teljes betartása mellett, — auto­matikusan leír. A magyar gyártmányú Hu­nor 131, rendkívül szép for­matervezésű, asztali, elektro­nikus számológép: elektro­nikus gyorsasággal végzi el a négy számtani alapmű­veletet. Nyolcezer forint a Diktavox, vagyis a lemezes diktafon. A felvétel elkészít­hető mikrofonról vagy akár telefonról. A hanghordozó mágneses lemez — amely ötven-hatvanezer (!) felvétel­re alkalmas — könnyen és gyorsan törölhető. Az Autotest 7. típusú ké­szülékkel az autójavító üze­mek elvégezhetik a gépko­csikban előforduló vala­mennyi villamosmérést. A méréstechnika egyik hiányát pótolja az öntödei nedves­ség-vizsgáló készülék. Ugyan is a homok nedvességtar­talma döntő az öntvény mi­nőségét illetően. Eddig a homok nedvességtartalmát csak tapasztalati éraék alapján lehetett megállapí­tani. Ez a készülék pillana­tok alatt pontos mérést vé­gez. A MÍG ÉRT Győrben kö­tött már néhány milliós üzletet, most Pécs van so­ron, Szerdán délután kettő­kor nyílt meg a vándorki­állítás, de négy óra körül már egy pécsi vállalat kép­viselője, illetve egyik ter­melőszövetkezet elnöke egy- egy Hunor 131 elektronikus számológépre jelentette be vásárlási igényét. Várható, hogy a vállalat korábbi pécsi partnerei, mint a Me­cseki Ércbánya Vállalat, a DÉDÁSZ, az Orvostudomá­nyi Egyetem ismét jelent­kezik.

Next

/
Thumbnails
Contents