Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
VniÄr? Dföletárja!. eavesOfjetek I Ara: 70 Mér Dunäntült napló XXV. évfolyam, 245. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. október 18., péntek Ezüstéi bronzérmeseink Kamut! Jenő dr. a férfi tőrvívás egyéni bajnokságában ezüstérmet szerzett Baiczó András az egyéni 3tttisabajnokság második helyezettje Bakos Károly kitűnő új magyar csúccsal leit harmadik a váitósűlyú súlyemelők küzdelmében Lovász T.ázár — élete első Olimpiáján bronzérmes lett Közlekedéspolitikánk vitája az országgyűlésen "■ It11 Csütörtök délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülést az elnöklő Kállai Gyula nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, g Minisztertanács elnöke válaszol a kormánybeszámolóval kapcsolatban szerdán elhangzott felszólalásokra. Szavaz az országgyűlés A Minisztertanács elnöke köszönetét mondott a vitában felszólalt képviselőknek, akik hozzászólásukkal sok segítséget, egyben jónéhány új feladatot is adtak a kormánynak. Köszönettel emlékezett meg arról a bizalomról, amely a kormány tevékehységét illetően kicsendült a képviselők szavaiból. Ezután arról beszélt, örömmel vette a szerdán este érkezett hírt, hogy aláírták a csehszlovák—szovjet egyezményt a szovjet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételeiről. — Expozémban említettem — mondotta —, de most, az egyezmény aláírása után sokkal határozottabban beszélhetek arról, hogy Csehszlovákiában levő katonáink rövidesen hazajönnek. Ezután a gazdasági kérdésekkel foglalkozó felszólalásokra válaszolt, majd befejezésül ismételten kérte az országgyűlést, hogy fogadja el a kormány beszámolóját. Ezután az elnöklő Kállai Gyula javasolta: az ország- gyűlés vegye tudomásul, erősítse meg a kormány beszámolóját, valamint a Minisztertanács elnökének a felszólalásokra adott válaszát. Az országgyűlés egyhangúan elfogadta az elnök javaslatát. A fejlődés iránya Ezután dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra és expozéjában beterjesztette a vasutaknál szóló törvényjavaslatot és a közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját. A miniszter elmondotta, hogy noha a magyar törvény- hozás és jogalkotás sokszor foglalkozott a közlekedés problémáival, átfogó közlekedéspolitikai koncepciót utoljára 120 évvel ezelőtt tárgyalt. Az eltelt több mint egy évszázad folyamán nemcsak a társadalmi forma, a nemzetközi erőviszonyok, az ország politikai és gazdasági környezete változott meg, hanem a közlekedés eszközei és módjai is lényegesen módosultak. Mérlegre kell tehát tennünk a múlt örökségét, és olyan új közlekedéspolitikai koncepciót kell kialakítanunk, amely megfelel a mai modem követelményeknek, és viszonylag hosszabb időre megszabja a fejlődés útját. — A közlekedéspolitikai koncepció a legfontosabb fejlesztési céljainkat igyekszik egységes egészbe foglalni — mondotta a miniszter. A koncepció kidolgozásánál természetesen figyelemmel voltunk népgazdaság általános fejlesztéséből adódó szállítási feladatok várható alakulására, nemzetközi kapcsolataink bővítésére is. — Abból indultunk ki, hogy személy-, de főleg az áruszállításban belátható ideig továbbra is a vasút viseli a legnagyobb terhelést, földrajzi adottságainknál fogva és gazAraiiyérmeseink dasági megfontolások alapján is a belföldi utas- és áruszállítást döntően a vasúttal, illetve a vasút és a közúti közlekedés kooperációjával elégítik ki. A hajózást, a repülést és a csővezetékes szállítást sajátos. illetve kiegészítő jellegű rendeltetésüknek megfelelően kívánjuk fejleszteni. — A vasút rekonstrukciója keretében folytatjuk a vonalak ék a mozgatás korszerűsítését. Felszámoljuk a gőzüzemű vontatást, felfrissítjük és a szükséges mértékben bővítjük a járműparkot. A vonalak átbocsátó-képességének növelése érdekében mind a pályát, mind a járműparkot alkalmassá tesszük a lényegesen nagyobb sebességű és terhelésű vonatok közlekedésére. A járműparkot automatikus kapcsolókészülékekkel szereljük fel. Széles körben alkalmazzuk a modern hírközlő- és biztosító berendezéseket, s gépesítjük az építési, javítási munkákat. Erőteljesen fejlődik a jövőben a gépjárműközlekedés. Célunk az, hogy behozzuk a két világháború közt bekövetkezett lemaradásunkat. A közúti közlekedést a kapacitás fejlesztésével alkalmassá kell tenni minden olyan szállítási feladatra, amelyet gazdaságosabban, hatékonyabban tud lebonyolítani, mint a vasút. Ezért bővítjük a jármű-állományt és a kiszolgáló létesítményeket, s gondot fordítunk a füst és zaj csökkentésére. — Szükséges az úthálózat megfelelő fejlesztése, karbantartása. Az úthálózat egyes vonalai és szakaszai — főleg a tanácsi úthálózat — már a jelenlegi forgalom mellett is sok jogos kifogásra ad okot. — A légi közlekedésnek — a korszerű repülőgépek gazdaságos hatósugarának megnövekedése az országunk viszonylag kis repülési távolságai miatt — a belföldi forgalomban már nincs jelentősége. Annál jobban nő azonban a szerepe a nemzetközi forgalomban. Ennek megfelelően irányozzuk elő a repülőgép- park és a Ferihegyi repülőtér fejlesztését, arra törekedve, hogy devizális szempontból a maximális eredményt érjük el. A kisforgalmú vonalak — A közlekedéspolitikai koncepció külön fejezetet szentel a kisforgalmú vonalak és állomások forgalmának átterelésére, a körzeti állomási rendszer kialakítására. Ennek az a lényege, hogy a sok apró vasútállomás helyett kevesebb, de korszerűbb, nagyobb körzeti állomást hozzunk létre, ahol a modern üzem minden feltételét biztosíthatjuk. Ha a következő 10—12 év alatt a legkisebb forgalmú 500 állomáson az áruforgalmat megszüntetjük, a vasút áruforgalmának csak körülbelül 5—10 százaléka Jkerül át. más. állomásokra. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy ahol szükséges, a mezőgazdasági idényben évenként néhány hétre a régi kisállomások egy részén is lehetővé tegyük az árufeladást. A körzetesítés a személyszállítást alig érinti, mert az áruforgalomból kizárt állomásokon az utasforgalom továbbra is megmarad, ha az igények azt indokolják. A körzetesítés megvalósításához szükséges útépítések, korszerűsítések, a teherautó- és autóbuszpark kiegészítése, a gócpontok rakodógépekkel való ellátása, a körzeti állomások kiépítése nem igényel a népgazdaságtól semmiféle külön áldozatot. A racionalizálás folytán jelentkező megtakarítások nemcsak a költségeket fedezik, hanem ezen felül is hasznot jelentenek. Ugyanakkor meggyorsul a forgalom. Az utasforgalom egy részét az autóbusz-közlekedés veszi át, amely sűrűbb járataival bizonyára igen népszerű lesz. A számítások egyébként azt mu tátják, hogy a forgalom átterelése a jelenlegi ár- és tarifa- arányok mellett is az ország számos részén előnyős lesz mirtd az utasok, mind a fuvaroztatók számára. Más esetekben azonban a közúti szállítás többletköltséggel jár. Ennek azonban az az oka, hogy 1951 óta gyakorlatilag változatlan a vasúti tarifa, az áruszállításoknál pedig különbségek vannak a vasúti és a teherautó fuvarozási díjak között, a vasút közismerten olcsóbb. A közúti szállítás minőségi előnyei és a szolgáltatások bővülése feltétlenül indokolja a többletköltségek áthárítását az igénybevevőkre. Méltányosnak tartjuk azonban az átmeneti díjkedvezményt. A kedvezményt általában három évre adjuk majd a munkába járó dolgozóknak és a tanulóknak, valamint a korábban is rendszeres árufuvaroz- tatóknak. A közlekedéspolitikai irányítás az új gazdasági mechanizmusban is megtartja az állami beavatkozás jogát és adminisztratív eszközeit ott, ahol a szocialista népgazdaság tervszerű fejlődése, az ország (Folytatás a 3. oldalon.) Az aranyérmes öttusacsapat. Baiczó András, dr. Török Ferenc és dr. Móna István Zslvótzky Gyula a kalapács- vetés olimpiai bajnoka Az egyetemi Táros következő objektuma Négysxás ágyas kollégium Még javában folynak a pécsi egyetemi város második „lépcsőjének” — a monumentális méreteivel máris Európa-hírűvé lett elméleti tömb —, kivitelezési munkálatai, de máris elkészültek a harmadik „lépcső” — a 400 ágyas kollégium tervei. A tervező: Köves Emil Ybl- díjas, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársa. Az objektum az Ifjúság útja (leendő Északi körút) és a Jakabhegyi út által bezárt területen, (a Kürt utcával majdnem szemben lévő felhagyott homokbánya „katlanban”) kapott helyet. A négyszáz egyetemi hallgató elszállásolására alkalmas épülettömb legmagasabb egysége kilenc szintes. Az épület — a környezet terepadottságaihoz és hangulatához alkalmazkodva —, lépcsőzetes elrendezésű. A délre néző, virágokkal díszített tetőteraszok sajátos mediterrán hangulatot árasztanak. A tervező alapelve: valamennyi épületanyag „saját magát” adja, hogy ezáltal az egész épület fiatalosan őszinte legyen. A homlokzat anyagai nyersbeton, üveg és natúr vörösfenyő. A kollégiumi szobák kétágyasak. A bútorzat — szekrény, könyvespolc, asztal, beépített. A fekhelyek felhajthatok. Minden szobához mosdófülke tartozik, s minden szinten van egy úgynevezett közösségi blokk. Itt kap helyet a társalgó, tanulószoba, főzőhelyiség, mosdó, mosófülke, szárító és élelmiszertároló. A kollégium „előépületé- ben” 400 adagos konyhát és 100 férőhelyes önkiszolgáló éttermet rendeznek be. A kul- s | turális rendeltetésű helyisé- | gek összenyithatok, így szükség esetén percek alatt nagy előadóvá, illetve klubszerű szobák sorává alakítható a rendelkezésre álló terület Külön büféje, illetve presszója is lesz az épületnek, mely szintén a fiatalok igényeinek messzemenő figyelembevételével készül. Csak egyetlen jellemzője: a terem padozata lépcsőszerű, mélyedések és dobogószerű magaslatok váltogatják egymást, s így színes műanyagpáraák felhasználásával — akár a padlón is lehet ülni. A kiviteli tervek sokszorosítása folyamatban van, s rövidesen a kivitelező vállalat kezébe kerülnek a dokumentációk. A munka 1969-ben indul, s előreláthatólag 1970. őszén lesz az ünnepélyes kapu nyitás. A beruházás összkölt- 30 millió forint. i
