Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-13 / 215. szám

1968. szeptember 13. Dunanmii naoio 3 A második szombat (IV.) Mozielőadások délelőtt Máris nőtt a nézők száma — Éjszakai filmvetítés? Szombati tárlatvezetés a múzeumokban A mozik — természetesen a pécsi mozikra • gondolok — szinte nonstop jellegű műsora látszólag eleve megoldja a szabad szombattal kapcsolatos mozi problémákat Gyakorlati­lag minden film mindenki számára elérhető bárhol, s bármelyik műszakban dolgo­zik is. Mégis — az utóbbi idője intézkedései és a közeljövő el­képzelései legalábbis azt bi­zonyítják, hogy a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat vezetői érzékeny figyelemmel kisérik a szabad szombatok által okozott hullámszerűsé­geket — Körülbelül a szabad szombat következtében előállt közönségigényekre gondol­tunk, amikor január elsejével a délelőtti műsort kibővítet­tük a pécsi Kossuth-moziban — mondja Cziglányi Imre, a Moziüzemi Vállalat főkönyve­lője. — Lényegében igy Pé­csett a belvárosban van egy mozi, amelyik délelőtt tíztől este tizenegyig játszik, és mű­sora a főmozik programjának megfelel. Ugyancsak össze­függ a szabad szombatokkal az a tervünk is, hogy Pécsett szombat éjszakára is terve­zünk előadást. Ehhez termé­szetesen az időpontnak meg­felelő filmprogramot kell biz­tosítani. Ha szükséges, mó­dunkban lesz a Petőfi-mozi műsorrendjét is bővíteni. — Miből állna ez a bőví­tés? — Hasonlóan, mint jelenleg a Kossuth-moziban, bevezet­nénk a délelőtti előadásokat. Megjegyzem, hogy Pécsszabol- cson például az úgynevezett „sikerfilmekből” jelenleg is rendszeresen tartunk délelőtti előadásokat. Ezt szükség ese­tén a szabad szombat igényei­nek megfelelően ki tudjuk bő­víteni. Űjmecsekalján csak az új Mecsek-mozi -felépítése után lehet szó az igények kor­szerű kielégitéséről. Az új mo­zi a tervek szerint 1971-re ké­szül el. Addig is e városrész moziigényeinek kielégítését szolgálja — ha nem is oldja meg — a rácvárosi mozi fel­újítása. A korszerűsített mozi befogadóképessége valamivel kisebb lesz, mint volt, ezért ott szombaton is rendszeresít­jük a vasárnapi játékrendet. — A mozik műsora általá­ban adott. Elsősorban a be­mutató mozik műsora. Mégis, van-e mód a moziműsor vál­toztatására, az igények jobb, rugalmasabb kielégítésére? — Természetesen. A sikeres ( filmeket általában a szombat és a vasárnap délelőtti két előadáson is játsszuk. Egyéb­ként az igényeknek megfe­lelően ezen felül is tarthatunk pótelőadásokat. Péfcsi viszony­latban gyakorlatilag minden moziigényt kielégíthetünk. — Milyen a mozistatisztika? — Emelkedett a nézőszám. Az év első felében 17 ezerrel több volt a néző, mint tavaly első félévben. Egy héten át­lag 27 ezer néző fordul meg a mozijainkban. Érdekes meg­figyeléseink közé tartozik, hogy a pécsi közönség nagyon érdeklődik a déli 12 órai elő­adás iránt. A televízió hatá­sát pedig főképp akkor érez­zük, ha egy-egy jó film sze­repel a képernyő műsorán. A csütörtöki és pénteki előadá­sainkon általában telt ház van, de a szombati utolsó előadás csak harminc száza­lékos. Ez a televízió hatása. — Milyen a moziellátás a peremrészeken és vidéken? — Pécsett a belvárosban három mozi van. A peremré­szeken hat Ez a hat perem­mozi kielégíti az igényeket, beleértve a városhoz kapcsolt peremközségeket is. A tapasz­talat az, hogy az emberek ezekből a községekből bejön­nek a pécsi mozikba. Így pél­dául Malomban, Pellérden, Nagyárpádon, Magyarürögön és Istenkúton is vándormozit üzemeltetünk. Ami a vidéket, elsősorban a falut illeti, a moziközönség a fiatalságból áll. Általában harmincöt­negyven éven felül a szóra­kozási igény a szőlő, a ház­táji, a baráti kör. A fiatalság pedig szívesen bemegy a na­gyobb mozikba, a járási szék­helyekre. Mohácsra, Szigetvár­ra stb. * A múzeumi szakemberek gyakran panaszkodnak, hogy mind több a „rohanó” turista, aki végigszalad a múzeumi termeken, legfeljebb elolvassa a feliratokat, ha elolvassa. Különösen olyan városokban fájdalmas ez, amely kiállítá­sokban és műemlékekben gaz­dag. Pécs, Baranya is ilyen. Pécsett és a megyében 22 kü­lönböző jellegű állandó mú­zeumi kiállítás van. A látoga­tottság számszerűen nem csök­kent — tavaly 430 ezer össz- látogató volt —, de fokoza­tosan csökken a múzeumláto­gatás belső tartalma. A láto­gatók többnyire távoli iskolák diákjai, különautóbuszos tu­risták, akik gyakran fél óra alatt bejárják a termeket, időnként fel-felsóhajtva: Jé, mennyi bögre! — és másnap­ra legfeljebb egy színes em­lékfolt marad bennünk a ki­állításból. A szabad szombat révén épp a város lakossága juthat közelebb a múzeumokhoz, a különböző érdekes tárlatok­hoz, helytörténeti dokumen­tumokhoz, amelyeket a ta­pasztalat szerint épp a helyi Lakosság ismer a legkevésbé. — A múzeumok számára a szabad szombat két vonatko­zásban jelent feladatot — nondja Dankó Imre, a Janus Pannonius Múzeum igazgató­ja. — Először is a szabad szombatok bevezetésével több a szabad idő. Ezt valahogy ki sell tölteni, mert a dolgozók snnek a szabad időnek nyil­ván csak egy részét fordítják az otthoni dolgokra. A másik -észét művelődésre, szórako­zásra. Ebben a múzeumnak is j ut szerep. A kiállításokat j róldául szombaton is nyitva 1 cell tartani este nyolc vagy cilenc óráig. Nem lehet szom­bton délben bezárni. A má- lik feladat, hogy meg kell izervezni a speciális szombati núzeumi alkalmakat, például i tárlatvezetéseket. Az elő- idássorozatok egyes érdekes úőadásait is erre a napra kell íelyezni. Nagyon fontos, hogy i múzeumokat feltárjuk az ■ddig nagyjából hozzáférhe- etlen rétegek számára is. Nem supán az ipari munkásságra gondolok, de az adminisztra- ív alkalmazottak, a hivatali iolgozók elég széles, különben -rdeklődő rétegére, akik ed- iig idő hiányában nem jöttek :1 a múzeumokba. Például rócsi lakos, de nem jött el. így érzem, nekünk ezekből, ehát az érdeklődő ipari mun­kásokból, szellemi dolgozók­ról kell megerősíteni a törzs- cözönségünket. — A belépődíjakban arány- alanság tapasztalható. A bu- lai várban öt forintért egész lap lehet nézelődni. A Galé- íában három forint a belé­rr Baranyai üzletkötések az Őszi Vásáron A Dél-dunántúli Textil és Felsőruházati Nagykereskedel­mi Vállalat a Pamutnyomó­ipari Vállalattól ötféle mat- lasszé és ílanellanyagból 81 500 métert vásárolt, amit a gyártó vállalat raktárról azonnal szállít. Ezenkívül 26 000 mé­ter egyéb textíliát is • lekötött a nagykereskedelmi vállalat, amelynek az alapanyagát csak nyomni kell. A pécsi RÖVIKÖT a Bu­dapesti Harisnyagyártól 100 ezer pár mintás zoknit és más harisnyafélét rendelt, amelyek szállítását a gyár hamarosan megkezdi. pődíj. Pécsett is három fo­rint, Komlón is. A látnivaló viszont lényegesen kevesebb. Vajon, ez az aránytalanság nem hátráltatja a helyi la­kosság múzeum iránti érdek­lődését? — Az ármegállapítást mi­niszteri rendelkezés szabályoz­za. De valóban fennáll ez az aránytalanság, és valóban fur­csa. Talán ez is magyarázat arra, hogy miért kevés a he­lyi látogatónk. Komlón ki­mondottan drága a belépő a kiállítás méreteihez képest. A magam részéről nem vagyok a belépődíjak ellen, de mel­lette vagyok a reális arányo­sításnak. Épp azért, hogy a helyi lakosság minél nagyobb számban és minél szíveseb­ben, érdeklődve jöjjön a mú­zeumainkba. (Folytatása következik) Thiery Árpád Hárommilliőhatszázezer forint ért ékfl munkát végzett ez év els3 félévben az FMSZ szentlőrinci fafeldolgozó üzeme. Az eddigi ter­mékük vállfa és most folynak a tárgyalások különböző típusú ajtók gyártásáról. Az első félévb en ötszázezer darabot gyártott az üz em. Szeméttelep : Űjmecsekalján... Az elmúlt évek során vá­rosunk tisztaságát vala­mennyiünk örömére a Köz- tisztasági Vállalat a Vá­rosi Tanács segítségével te­kintélyes emberi, fizikai munka felhasználásával és korszerű gépek beszerzésé­vel és üzembeállításával megvalósította, öröm reg­gelenként végig haladni a tisztára sepert tereken, ut­cákon. Tiszta egy város ez a Pécs, mondják az ide­genek mind gyakrabban és erre mi pécsiek egy kicsit büszkék is vagyunk. Igaz, hogy ez a tiszta jelző nem minden területen és főleg nem minden időben illet meg minket, mert még so­kan vannak, akik a ke­zükbe került hulladékot nem a csaknem mindenütt található hulladékgyűjtő kosarakba, hanem az út­testre, járdára dobják. Még ma is látni néha egy-egy tehergépkocsit vagy oldal­fal nélküli ún. spediter kocsit ámokfutó módjára végigrohanni a városon, magamögött szétterítve ra­kományát: homokot, sala­kot, kavicsot vagy éppen­séggel szemetet. így tehát a tiszta város elnevezés csak reggel, leg­jobb esetben is a délelőtti órákban illet meg bennün­ket. Nem így áll ez Üjme- csekalja délkeleti részére a Tüzér utca és a Veres Endre utca által határolt területre. A jelzett utak úttestétől jobbra és balra 1,5—3 méter magas szemét­hegyek tornyosulnak. E te­rületnek nincs gazdája, ide kerül a Szigeti városrész bontásra kerülő házainak vályogtégláján kívül a kör­nyék üzemeinek, építkezé­seinek minden szemetje azon a címen, hogy e te­rületet fel kell tölteni és ide küldik őket a vezetők. De kik ezek a vezetők, mert az ÉVM Vállalat fe­lelős vezetői úgy nyilatkoz­tak, hogy ha e terület be­építése elkezdődik, el kell hordani e magasra feltöl­tött terület töltelékét. Te­hát kétszeres fuvarköltség merül fel, most a felelőtlen szemétlerakáskor, majd az építkezések beindulásakor. Jó lenne, ha e terület tervszerűtlen feltöltését sür­gősen megszüntetnék, an­nál is inkább, mert a por és szemét egyrészt nem illik az új városrészhez, másrészt elviselhetőbbé ten­né az új lakók részére a környezetet, mert ablakot már nyitni sem lehet a fel­szálló por és legyek miatt, nem beszélve arról, hogy néznek ki azok a gyere­kek. akik e térséget hasz­nálják játszótérül. Javasoljuk: sürgősen tilt­sák meg, már csak népgaz­dasági érdekből is a sze­mét további lerakását. Egyengessék el a szemét­rakásokat. Addig is, amíg e területet a tervek szerint nem építik be fásítsák a zöld övezetnek szánt része­ket és végül jelöljenek ki a vasút alatt szemétlera­kásra alkalmas, feltöltésre váró megfelelő területet. Az újmecsekaljai lakók és gyerekek százai előre is üdvőzlik mindazon in­tézkedéseket, melyek érde­keiket védik. Várjuk az in­tézkedésre illetékesek mi­előbbi válaszát a legyen tiszta város Pécs mozga­lom hirdetői nevében. SZ. Lm Nyomdában az első kötet Dokumentumgyűjtemény Baranya százéves munkásmozga Imáró l ur. rsaDics Anaras, a Dunán­túli Tudományos Intézet igaz­gatója és dr. Szita László, az intézet tudományos munka­társa révén már nyomdakész állapotba került az általuk szerkesztett és a Janus Panno­nius Múzeum által gondozásba vett kiadvány, amely mintegy 500 oldalnyi terjedelmével, gazdag illusztrációival rend­kívül sokrétű és összehangolt munkát követelt meg a kuta­tóktól és a szerkesztőktől egy­aránt. — Tekintettel a Tanácsköz­társaság kikiáltásának közel­gő évfordulójára, gyorsítanunk kellett a kutatások tempóját, hiszen csak a múlt év októ­berében kezdtük a munkákat, — mondotta dr. Babies And­rás — Azonban a kitűnő mun katársak és az a tény, hogy I többségük már régebb óta fog­lalkozott hasonló témájú gyűj­téssel, s így jelentős doku­mentációs anyag volt birto- j kukban, lényegesen megköny- [ nyítették a munkánkat. A kutatóterület nagyságára, szerteágazására jellemző, hogy a csoport tagjai a Pécsi Levél­tárban, az Egyetemi Könyv­tárban, a Janus Pannonius Múzeum, legújabbkori osztá­lyán folytatott kutatásokon túl, igénybe vették az Orszá­gos Levéltár, a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Levél­tár, sőt az Osztrák-Magyar | Monarchia egykori hadügyi j levéltárának forrásanyagait is. I — Nos, egyrészt e kutatások eredményeként, de már a ko­rábbi gyűjtések alapján jöt­tünk rá, hogy a pécsi és ba­ranyai munkásmozgalom nem­csak megyei, hanem országos viszonylatban is olyan jelen­tős dokumentumokkal szolgál, hogy képtelenség egyetlen kö­tetbe tömöríteni, még nagyon válogatott formában is. Ezért úgy ütemeztük feladatainkat, hogy a gyűjtemény első kö­tete az 1868—1918-as évek vá­logatott munkásmozgalmi do­kumentumait foglalja magába, s csak a második kiadvány­ban kerülhet sor az 1918-tól 1944 novemberéig terjedő évek eseménydús mozgalmi doku­mentumainak összefoglalására. E második kötetben külön fe­jezetet érdemel majd a Ta­nácsköztársaság bukását köz­vetlenül követő időszak, ami­kor éppen a szerb királyi had sereg pécsi és dél-baranyai megszállása következtében ná­lunk tovább élhetett és fej­lődhetett a munkásmozgalom, mint a Horthy ellenforrada­lom által terrorizált megyék­ben. Az első kötet tartalmáról el­mondotta, hogy öt kisebb pe­riódusra tagolták a kiadvány anyagát, amelynek mindegyi­két történelmi értékeléssel foglalják össze. E kötetben megismerkedhetünk a munkás szervezkedés első, kezdetleges fázisaival, többek között az egykori önképzőkörök, beteg- és rokkant-segélyező munkás­egyesületek tevékenységével, majd a Szociáldemokrata Párt létrejötte utáni időszak mind­jobban kibontakozó s mind szervezettebb megyei, városi munkásmozgalmával. De he­lyet kapnak a századforduló előtt megjelent „Munkás” és a magyar, német nyelven nyomtatott „Bányamunkás” című szocialista lapok első szemelvényei és a Szociálde­mokrata Párt 1911—1912. évi kongresszusa is, amely napi­rendre tűzte a pécsi pártveze­tőség egyik követelését, az ag­rárprogram napirendre tűzé­sét. Külön érdekessége és ér­téke e kötetnek az, hogy be­mutatja a pécsi 6-osok láza­dásával foglalkozó, képekkel illusztrált dokumentumokat is, melyek Farkas Márton törté­nész-kutató munkája révén kerültek hozzánk a bécsi Hadi Levéltárból. Befejezésül annyit még, hogy a későbbiek során egy harmadik, úgynevezett záró­kötet kiadására is sor kerül majd, amely az előbbi kiad­ványban megjelent dokumen­tációk részletes és tudomá­nyos feldolgozását tartalmazza. P. Gy. Import angol Munkás képuiníívészek kiáiiítása A Mecseki Bányászok Iro­dalmi és Művészeti Köre a Puskin Művelődési Házban rendezte meg hatéves fenn­állása óta a nyolcadik ki­állítását a kör tagjainak munkáiból. A 18. magyar bányásznap tiszeletére rendezett kiállítás hat napig volt nyitva. Szep­tember másodikától hetediké­ig körülbelül kétezer ember nézte meg. A kiállítási rrapló tanúsá­ga szerint megtekintették a kiállítást magyarok, németek, angolok és franciák is, akik elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Érdy Győző elismert és népszerű alakja a megye képzőművészeti életének, gra­fikáival tette híressé nevét, most is legjobb grafikáival vett részt a kiállításon. Ta­kács Dezső, a hajdani bá­nyászfiúból lett rajztanár is szépen növelte jó hírét-nevét a bányásznapi tárlaton olaj­képeivel, grafikáival és mo­zaiktervével. Rajtuk kívül a legfiata­labbak is kiállítottak. Kratky Éva Is grafikáival szerzett jó nevet magának, különösen a bányász témájú grafikákkal, Válovits János pedig intar­ziákkal hívta fel magára a figyelmet. Siklósi László, a szabolcsbányai vájár remek­mívű faragásait, dombormű- veit állította ki. A Mecseki Bányászok Iro­dalmi és Művészeti Köre nem a hagyományos érte­lemben vett szakkör, de nem is egyesület. Érdekes ötvözé- te a kettőnek, mégsem ismer­hető fel benne egyikre vagy másikra utaló szokás vagy szabály. Ez a Kör valahol a szakkörök és az egyesü­letek között foglal helyet; tagjai nem csoportosan alkot­nak, hanem külön-külön, ott­hon, de közösen állítanak ki, rendszeresen vitatják meg problémáikat. Önképzőkör ez tehát, de magasabb színvo­nalú mint az iskolai önkép­zőkörök, alkotó kör is egy­ben, egyedek működésének szabad teret engedő, de kol­lektiven bíráló, ítélő, kiállí­tó társaság. A 18. magyar bányászna­pon rendezett egyhetes ki­állításuk bizonyította, hogy a képzésnek és alkotásnak ez a formája bevált, tehetségük csiszoltabb, értékesebb lett a tavaly ilyenkor megrendezett kiállításuk óta. Dr. Gyevi Károly Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: erősen felhős idő, sokfelé esővel, néhány helyen zivatarral. Mérsé­kelt, időnként kissé megélénkülő nyugati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 10 fok körül, legmagasabb nappali hő­mérséklet 17—22 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál 12 órakor 19 fok volt. öltönyszövetek érkeztek. Minden igényt kielégítenek. Tekintse meg őszi kirakatainkat! „Hattyú“ Finom méteráruk boltja Pécs, Kossuth Lajos u. 15. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents