Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-12 / 214. szám
1968. szeptember 12, Dunanttm napio 3 A második szombat (III.) Olcsó baranyai kirándulások Harkány és Siklós jövőre kielégíti az igényeket — Szabad szombatokon rendelkezésre állnak a felszabaduló munkásjáratok A szabad szombatok terjedésével az idegenforgalomra szinte beláthatatlan feladatok hárulnak. — Igen. Mindenki tudja, hogy sokat kellene tenni — mondja Keserű Sándor, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. — A legnagyobb problémánk azonban a szállás. Csak azért, mert szabad szombatok vannak, építkezni nem lehet. Mi, Baranyában még viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert jövőre elkészül a harkányi turistaszálló, és a siklósi szállások építése is befejeződik. — A hivatal jelenleg hány vendéget tud elhelyezni a megyében? — Szállodát, turistaszállást, fizetővendég szolgálatot, kempinget beleszámítva körülbelül ezerszázat. — Milyen volt az idei kihasználtság? ■— Tíz százalékkal jobb, mint tavaly. — A vendégforgalom áramlásában mérhető-e a szabad szombat? — Mérhető jele nincs. A látogatóforgalom azonban növekedett, például a siklósi várban, az abaligeti barlangban. — Többen kifogásolják, különösen az üzemekben, hogy nem kielégítő az idegenforgalmi •propaganda. Szívesen elmennének az emberek kirándulni víkendezni, de nem tudják ennek a lebonyolítási módját. — Az idegenforgali propaganda különböző okokból hiányos. Mi például az utaztatásokhoz csak január elsejével kezdhettünk hozzá. Kísérletképpen szerveztünk néhány baranyai utat. Kétségtelenül új dolgokkal állunk szemben, és ezekre fel kell készülni. Arra gondolunk, hogy a szabad szombatokra olcsó, 50—80 forint között, egynapos, étkezéssel kapcsolt baranyai kirán dulásokat próbálunk szervezni Ami a propagandát illeti? Talán nem is volt felég propaganda. Mi el szeretnénk menni a nagyobb üzemekbe, és nagyon örülnénk, ha ezekben az üzemekben akadna gazdája az idegenforgalomnak. Esetleg a szakszervezet. — Milyen a baranyai idegenforgalmi üdülők, kirándulóhelyek felszereltsége? — Vannak problémáink, és menetközben próbáljuk megoldani. Több korszerűsítésre van szükség, azonban ezeknek egyelőre anyagi természetű akadályai vannak De szeretném megjegyezni, hogy bizonyos vonatkozásban, az országos átlagot tekintve többet csináltunk. Harkány és Siklós területe az, amely a jövő évben már ki fogja elégíteni az igényeket. A többi? Meg kell oldani. — Tervezi-ef a hivatal új idegenforgalmi területek feltárását? — Ez kétoldalú elképzelés. Egyrészt szeretnénk a szolgáltatásokat komplex módon meg oldani. Például akár a fővárosba, akár Pécsre színházzal, kirándulással összekapcsolt autóbuszjáratokat szervezünk. Mi ezt megpróbáltuk innen a központból szervezni, most szeretnénk kiterjeszteni a szer vezést a falusi művelődési házakig. Ha a falusi emberek kirándulni akarnak, nem kell ide bejönni, a művelődési ház igazgatója is le tudja a szervezést bonyolítani. A falusi lakosság kulturális ellátása érdekében ez rendkívül fontos volna. Tárgyaltunk a kérdésről a közlekedés illetékeseivel. Kiderült, hogy ők maguk szeretnék lebonyolítani. Ez azonban csak ígéret maradt. Sem ők, se mi nem oldottuk meg. A másik oldal az új kirándulóhelyek felkutatása. Gondolunk itt a gemenci kirándulások szervezésétől kezdve a Keleti-Mecsek idegenforgalmi „felfedezésig”. — Szó volt a közlekedés problémáiról... — A közlekedési probléma nálunk úgy jelentkezik, hogy nem egyszer csak nagy nehézségek árán tudunk autóbuszokat szerezni. Nem tagadom, ami nagyon kellett, azt meg tudtuk szerezni, de nem áll elég autóbusz az idegen- forgalom rendelkezésére, hogy például az említett baranyai kirándulóutakat zavartalanul lebonyolíthassuk. Másodrangú kérdés, de nem közömbös, hogy az autóbuszok korszerűtlenek. Az idegenforgalom érdekében nagyon helyes volna, hogy korszerű autóbuszokkal bonyolíthassuk le az utazásokat. * Az életritmus és a távolságok következtében már nincs időnk gyalogolni. Különösen a városi lakosság egyik legfontosabb szolgáltató igénye a közlekedés. Teljesen érthető, hogy a közlekedés a szolgáltatói rendszer legnagyobb céltáblája (beleértve a jogos sérelmeket is) — és sokan bizonyára a fejüket csóválják, ha leírom, hogy a megyében — Pécset leszámítva — országosan legjobb az autóbuszellátottság, hogy míg országosan egy , autóbusz-férőhelyre 43 utas jut, addig a megyében csak 17. — Nálunk a hétvégi szabadidő, a szabad szombat hatványozottan jelentkezik — adtak felvilágosítást közösen a 12. AKÖV vezetői, Papp János igazgató és Laki Pál igazgató- helyettes. — Más üzemek szabad szombatjai nálunk újabb és újabb többletórát igényelnek. A mi dolgozóink, elsősorban a gépkocsivezetők négy hét alatt öt heti munkaidőt teljesítenek. Ne mondjak mást, mint a városi forgalomban közlekedő gépkocsi- vezetők naponta 14—15 órát vezetnek. Épp e roppant igény bevétel miatt kettős tevékenység vár ránk. Egyrészt ki kell elégítenünk a szabad szombatok közlekedési igényeit, másrészt pedig a lehetőségekhez .képest lépést kell tartani a többi iparággal. Gépkocsivezetőink, különösen a távolsági forgalomban havonta 380—400 órát vannak távol az otthonuktól. 1970-ig a realitások figyelembevételével körülbelül 20—25 órával szeretnénk csökkenteni a gépkocsivezetők óraszámát, a kereset csökkentése nélkül. Ezen túl más változtatásokra is készülünk, A városi forgalomban van 50 és 100 százalékos béridő. Az 50 százalékos idő, amikor a gépkocsivezető nem vezet. Az órabérének a felét kapja. A.i városi forgalomban ezt az 50 százalékos időt október elsejétől megszüntetjük. Ha a gép kocsivezető szolgálatban van, erre az időre teljes bért. kap. A távolsági forgalomban a következő évek folyamán ezt az 50 százalékot fokozatosan 10—15 százalékkal emeljük. A szerelőknél pedig jövőre bevezetjük a 44 órás munkahetet. Ez körülbelül 8—900 dolgozót érint. — Kielégíthető-e a szabad szombatok révén keletkező új autóbuszigény? — A munkásszállításban körülbelül hetven kocsink vesz részt. Ezek minden második szombaton felszabadulnak. Ezeket különjáratokra igénybe lehet venni. — Több oldalról panaszkodtak az autóbuszigények elutasítása miatt. — A nyári időszakban előfordult. Különösen nehéz helyzetben vagyunk májusban és szeptemberben, amikor az iskolai kirándulások egy-egy hónapra koncentrálódnak. Többször javasoltuk, hogy az illetékes szervek próbálják ezt az időt kissé jobban elosztani. Kevesebb volna a torlódás. A vállalatnak kifejezetten különjáratra körülbelül tíz kocsija van. Ezenfelül a tartalék kocsik. Ebből kell biztosítani a különjáratokat. Volt, hogy 25—30 kocsink különjáraton volt. A szabad szombat igényeit viszont most majd meg tudjuk oldanj a felszabadult munkásjáratokkal. Erre nagyobb lehetőségünk lesz. — Többen kifogásolták, hogy kiránduló, turisztikai szempontból korszerűtlenek a vállalat autóbuszai. — Nem osztjuk ezt a véleményt. Legfeljebb vannak korszerűtlen kocsijaink is. De megemlítjük, hogy 1969-ben öt luxuskivitelű autóbuszt szerzünk be, amelyeket elsősorban idegenforgalmi célokra használunk. Reméljük, ezek a kocsik csökkenteni fogják a kényelmi és esztétikai kifogá- j sokat. — Sok panasz hangzik el a kirándulóhelyek — mint Si- konda, Abaliget, Harkány — menetrendszerinti autóbuszjáratai miatt. Ritkán közlekednek, nem is a legalkalmasabb időben és zsúfoltak. — Ez elég nehéz probléma. Ami a kirándulóhelyeket illeti, a jelenlegi menetrendszerinti járat valóban kevés. De megemlítjük, hogy itt nagy bizonytalansági tényezőkkel állunk szemben. Egyrészt a kirándulójárat iránti igény az időjárástól függ, másrészt nem tudjuk felmérni, hogy mennyi lesz a visszautas. Például Harkányban gyakran előfordul, hogy aki vonattal utazott ki, autóbusszal jön haza. Aba- ligeten is előfordul ez. A végállomásokkal állandó rádióösszeköttetésben vagyunk, a gépkocsivezetőket ezeken a helyeken felhatalmaztuk, hogy szükség esetén pótjáratokat bonyolítsanak le. De legjobb volna, ha az utasok előre megváltanák a jegyüket oda- vissza. így mi biztosítani tudnánk a kocsit. (Folytatása következik) Thiery Árpád NégymiHlárd-nyolcszázmillió szíva rkát gyárt ebben az évben a Pécsi Dohánygyár. A pécsi gyár mékeinek egyharmada füstszűrös cigaretta. A regulativ adó a felhalmozásra ösztönöz Az idén átlag négy százalékkal nőhet a tsz-tagok jövedelme adómentesen Tavaly zárszámadáskor sok problémát okozott Baranyában is a termelőszövetkezetek kötelező felhalmozási arányának adminisztratív előírása. Már akkor felmerült az igény, hogy adminisztratív eszközök helyett közgazdasági eszközökkel szabályozzák a tsz-ekben a felhalmozás és a személyes jövedelem kívánatos arányát. Nos, a regulativ adóról júliusban megjelent pénzügyminiszteri rendelet ezt a szerepet hivatott betölteni. A rendelet alapvető célja a fejlesztési és a részesedési Milyen összegű lehet a társadalmi ösztöndíj? A művelődésügyi miniszter most megjelent rendeleté meghatározza azokat a feltételeket és módozatokat, amelyeknek alapján a felső- oktatási, illetve középfokú oktatási intézmények köztük a szakmunkásképző intézetek, nappali tagozatos hallgatói, diákjai társadalmi ösztöndíjra s*erződést köthetnek. A rendelet megállapítja, hogy a társadalmi ösztöndíj adományozása mindenekelőtt a vidéki munkahelyek szakember szükségletének biztosítását és főként fizikai dolgozók gyermekeinek támogatását célozza. Azzal a középiskolai diákkal, akinek családjában az egy családtagra jutót havi jövedelem meghaladja a 800 forintot, wem lehet társadalmi ösztöndíjra megállapodást kötni. Az állami költségvetésben biztosított keretből pedig csakis felsőfokú tanulmányok folytatásához nyújthatnak társadalmi segítséget. A társadalmi ösztöndíj a hallgatót, tanulót tíz hónapon át — ha pedig a szorgalmi idő a tantervben előírt szakmai gyakorlat miatt tíz hónapnál hosszabb ideig tart, akkor a szakmai gyakorlat idejére is — megilleti. A társadalmi ösztöndíj kivételes esetekben — egyéni elbírálás alapján — tíz hónapnál hosszabb időn át is folyósítható. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak társadalmi ösztöndíja három részből tevődik össze; az alapösztöndíjból, az ösztöndíjkiegészítésből és az ösztöndíj pótlékból. Az alapösztöndíj határa az egy családtagra jutó havi jövedelem nagyságától függ. Ha az egy családra jutó havi jövedelem nem éri el a 800 forintot, akkor a havi ösztöndíj 450 forint, 800 forinttól 110O forintig havi 350 forint, az 1100 forintot meghaladó havi jövedelemnél 200 forint a hallgató alapösztöndíja. Az ösztöndíj kiegészítés a felsőoktatási intézmények hallgatójának az előző félév rendes vizsgaidőszakában elért tanulmányi átlageredményétől függ. Ha az átlag- eredmény kereken 5, akkor havi 300 forint, 4,51—4,99-es tanulmányi eredménynél 250 forint, 3,51—4,50-nél havi 150 forint; 2,51—3,50-nél havi 100 forint illeti meg a hallgatót. Az első évfolyam első felében az ösztöndíj kiegészítés havi 150 forint Ösztöndíjpótlékot élvez az a hallgató, aki kötelezettséget vállal, hogy tanulmányai befejeztével vidéken helyezkedik el. Az ösztöndijpótlék havonta 200 forint. A középfokú oktatási intézmények tanulóinak társadalmi ösztöndíja két részből áll: az alapösztöndíjból és az ösztöndíj kiegészítésből. Az alapösztöndíj havi 200 forint a kiegészítés a tanuló előző félévben elért tanulmányi átlageredményétől függ. Ha az átlageredmény 4,5—5, akkor havi 150 forint, ha 3,5—4,4, akkor ha- vj 75 forint. A középiskolai diákok ösztöndíj-kiegészítése az első évfolyam első felében havi 75 forint. A rendelet kimondja azt is, hogy az ez év január 1-e előtt kötött társadalmi tanulmányi ösztöndíjak érvényét a most megjelent rendelet nem érinti, ezek tartalmát csupán az ösztöndíjpótlék folyósítása, valamint a szerződésszegés módosítja. alap arányának befolyásolása. Az adó korlátozza a személyes jövedelem indokolatlan növelését egyidejűleg a termelési alapok megfelelő bővítésére,» az eszközök egy részének tartalékolására, a tsz-tagok szociális, , kulturális ellátottságának növelésére ösztönöz, mivel az ilyen célokra fordított jövedelemrész mentesül az adó alól. Ki számít egy dolgozónak? A tsz-ek természetesen toI vábbra is bármilyen mértékben növelhetik a személyes jövedelem színvonalát, ebben jogilag nincsenek korlátozva. Ha azonban az egy dolgozóra eső személyes jövedelem emelkedése az előző évihez viszonyítva a rendeletben megszabott mértéket túlhaladja, akkor adót kell fizetniök. Ez a rendelet végre ponto- sáh meghatározza, hogy a tsz-ben ki számít egy dolgozónak. Eddig ugyanis az évi átlagjövedelem kiszámításánál az is egy dolgozónak számított, aki 250 munkanapot teljesített és az is, aki csak két napot dolgozott a közösben. Tavaly például a baranyai tsz-ekben 35 904 tsz-tag 4834 családtag, és 9402 alkalmazott, összesen 50 140 ember dolgozott. Ezzel a számmal osztották el a 604.6 millió forintot — ennyit osztottak szét személyes jövedelem címén a tsz-ek, s így jött ki a közel 13 ezer forint átlagos jövedelem Baranyában. A dolgozó fogalma azonban íaz új rendelettel megválto- ízott, s nem személyhez, ha- ! nem a ledolgozott munkanapok számához kötődik. Egy 5 átlag dolgozónak a továbbiak- i ban az évi 180 tíz órás, vagy (a 225 nyolc órás munkanap í számít, függetlenül attól, hogy í egy adott személy ennél kevesebbet vagy többet teljesít. J Az elmúlt évben egy dolgozó tag Baranyában átlag csak 155 j 10 órás munkanapot teljesített > Ha ezt átszámítjuk 180 munka i napra, akkor az említett 604,6 ! millió Ft-t nem 50140 el, hanem 5 43 039-el kell elosztani, s így ) az egy főre eső jövedelem [ 14 048 forint lesz. Az adózás i szempontjából viszorryszám- íként ezt az átlagot kell fi- (gyelembe venni. Mikor kell adót fizetni? Sőt. Ezt az átlagot még további néhány százalékkal meg rtöveli majd az a tény, hogy a természetbeni részesedésnél az idei zárszámadáskor még nem a tavalyi elszámoló árak lesznek érvényben, hanem az azóta felemelt árak. A kukorica elszámoló árát például 180 forintról 257 forintra, a búza árát 260 forintról 295 forintra emelték fel. Igazságtalan lenne, ha az adózásnál az árváltozást személyi jövedelem növekedéseként könyvelnék el. A rendelet részletesen meghatározza, hogy ki köteles adót fizetni, sőt az adózás mértékét is — kulcsszám táblázat alapján — rögzíti-Az a tsz, ahol az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 12 ezer forintnál kevesebb, bármilyen mértékben is növelte a jövedelem színvonalát, mentesül a regulativ adó alól, 12 és 14 ezer forint között is 8 százalékig adómentesen növelhető a jövedelemszint, 14—16 ezer forintig már csak 4 százalék növekedésig terjed az adó- mentesség. Végül 16 ezer forint felett már két százalékos jövedelemszint növekedésen felül adót kell fizetni, amely a százalék emelkedésétől és a jövedelem nagyságától függően a többletjövedelem 20— 70 százalékáig terjedhet. Az elmúlt évben 1966-hoz képest Baranyában 8.5 százalékkal növekedett az egy dolgozóra jutó éves átlagjövedelem és meghaladta a 14 ezer forintot átlagosan. Ha a regulativ adó tavaly is érvényben lett volna, akkor Baranyában 42 termelőszövetkezet fizetett volna ilyen adót, S az így befizetett összeg meghaladta volna a nyolcmii- ■ lió forintot. Mivel a bázis a tavalyi szint, ebben az évben átlag 4 százalékkal emelhetik adómentesen a baranyai tsz- ek dolgozóik jövedelmét. Ha a személyes jövedelem szintjét a tavalyi mértékben növelik, akkor tetemes adót kell fizetniök. Az adó címén befizetett összeg 20 százalékával a megye. 80 százalékával a minisztérium rendelkezik. Ezt a pénzt a gyenge adottságú termelőszövetkezetek megsegítésére fordítja az állam. Többet fordítanak fejlesztésre A jó adottságú és erős tsz- ek azonban — ás ez érthető — igyekeznek majd mentesülni ez alól az adó alól, aminek nem is az a célja, hogy mindenáron elvonjon a tsz- ekből bizonyos eszközöket, sokkal inkább az, hogy ezeket a pénzeszközöket a tsz-ek üzemük bővítésére, fejlesztésére, tartalékolására fordítsák. S nem utolsó sorban tagjaik szociális, kulturális körülményeinek megjavítására, mert e térén még a legjobb tsz- einkben is akad teendő, hogy utolérjék az ipari üzemek színvonalát. i
